Állataim ​és egyéb családfajták 76% 20 csillagozás

Megmondom az igazat, ettől a könyvtől jobbat vártam. A bortón egy cuki családot látni, állatokkal, és azt gondolná az ember, hogy a történet is cuki. Hát nem. A gyerekek sosem érzik azt a fajta szeretetet, hogy a szülők közel állnának hozzájuk.Bizonyára a sok munkájuk miatt nem jut elég idejük a saját gyerekükre.

Be kell vallanom, sokkal többet vártam tőle. Imádom az állatokat, főként a kutyákat, de a lovakat is szeretem, az állattörténeteket nagyon szívesen olvasom, mégis, ezt kissé száraznak, unalmasnak éreztem, nehezen haladtam vele, nem tudott magával ragadni. Életrajzi történet, ami nem lenne baj, de mégsem fogott meg. Van benne egy kis humor is, meg életigazságok, de nekem nem volt elég szórakoztató és gördülékeny. A borítója tetszett, talán a Gerald Durell hangulatot vártam, de nem jött meg. Megélni biztos jó volt ezeket a sztorikat, de nem sikerült szerintem jól átadni.

Zseniális könyv, imádtam! Humoros, olykor szomorkás, és elgondolkodtató :)

Nem tetszett, túl sok volt benne a ló, és kevés a történet. Inkább unalmasnak mondanám, de lehet, hogy ennek az az oka, hogy nem igazán van sok közöm a lovakhoz, a lóversenyzéshez meg még kevesebb, és ez a könyv 90%-ban arról szólt.

Nagyon kedves életrajzi regény. Ünnepi szeretetpéldányként került hozzám. Azt gondolom magamtól sosem vettem volna meg.
Kedves kis történet egy lányról, aki imádja a lovakat és kutyákat. A gyerekkoráról szóló részeknél voltak kifejezetten szórakoztató és vicces történetek. Ahogy egyre idősebb lett, úgy vált egyre érdekesebbé az élete.

Nehezen indultam vele. Valahogy nem tudott magával ragadni, de aztán belejöttem és elkezdtem élvezni, ahogy egyre inkább kezd felnőni, egyre érdekesebb lesz a történet, kicsit beleszőve az iskolai éveket. Elsősorban a lovakra, lóversenyzésre koncentrál a történet, helyenként valóban kissé túlsággal a részletekbe menően. Meglátjuk mi sül ki belőle. A képek alapján egyre érdekesebb lesz.
Érdekes volt összességében, de valahogy nem vált letehetetlenné. Lehet rossz pillanatban kapott el.

Ezzel a könyvel elkövettem egy súlyos hibát: borító alapján választottam. Habár nem olyan történet fogadott amilyet vártam, kifejezetten tetszett. 5*-ot is érdemelne a történet….. ha nem lenne az eleje. :( Az első pár fejezet végtelenül hosszan tárgyalja az írónő családfáját és szüleinek történetét amibe bele is kavarodik az olvasó. Hasonlóan részletesen leírást kapunk az angol lóversenyzés kulisszatitkairól, ezért csak olyan vágjon bele az olvasásba akit ez kifejezetten érdekel. Ami különösen tetszett, a fejezetek, ahogyan mindegyik egy-egy állatról van elnevezve és a köré épül a történet. Az elejét leszámítva kiválóan és őszintén meséli a történeteket, némi bölcsességet, humort belecsempészve. :)

Kedves (vagy kevésbé kedves) állattörténetekre számítottam. Nem azt kaptam. Aki otthon van a lóversenyzés világában (főleg az angliai események esetében) – élvezni fogja ezt a könyvet. Akit az előbbi téma annyira nem köt le, annak is érdekes lehet arról olvasni, hogy a felsőbb körökben milyen értékrenddel rendelkeznek az úgynevezett 'szülők' és mennyire nem foglalkoznak gyermekeikkel. Legalábbis ebben a könyvben, remélhetőleg máshol ez máshogy van.

Picit kapkodó, az időben ugráló – állatokhoz kötött, ugyanakkor önmagát többször ismétlő történet.Nem tudott igazán lekötni, ezért is tartott az olvasása sokáig. Sem az emberek közti viszonyokról nem tudtunk meg túl sokat, de még az állatokkal kapcsolatos dolgokról is az angol érzelemmentes stílusban ír (lehet, aki kedveli az angol humort, sokkal jobban élvezte), így nem is szórakoztatott túlságosan. Ugyanakkor egy dokumentumregényhez, sportregényhez pedig nem volt elég részletes. Igazából nem tudtam eldönteni, minek szánta az írónő.

Minden betűjét imádtam!