Az érettségit követő nyár eseményei alkalmat szolgáltatnak Julie-nek arra, hogy számba vegye az elmúlt néhány év meghatározó élményeit, azokat, amikor életében először tett valamit, vagy esett át valamin. Ezen nevezetes és emlékezetes első alkalmak között egyaránt van kellemes és kellemetlen, felemelő és lehangoló, kacagtató és siralmas. Claire Loup, a fiatal francia írónő első regényében jelenlegi és hajdani tinik egyaránt magukra ismerhetnek a főhősnő hol csípős iróniával, hol fergeteges humorral elénk tárt csetlés-botlásaiban, amelyek a nővé válás óhatatlan velejárói mindannyiunk életében.
Amikor életemben először 363 csillagozás
Kiadói ajánlás: 14 éves kortól · Tagok ajánlása: 14 éves kortól
A következő kiadói sorozatban jelent meg: Vörös pöttyös könyvek Könyvmolyképző
Enciklopédia 2
Helyszínek népszerűség szerint
Kedvencelte 21
Most olvassa 13
Várólistára tette 125
Kívánságlistára tette 88
Kölcsönkérné 6
Kiemelt értékelések
Első szerelem, csalódások, lázadás, határok feszegetése, esendőség, naivitás, nevetés és önmagunk keresése.
Könnyed, csajos olvasmány, melyben egy francia kamasz, Julie szemén keresztül könnyen magunkra ismerhetünk.
Ami tetszett, hogy nemcsak a pozitív oldalait érinti ennek az időszaknak a könyv, hanem a nehézségeit és az ezzel járó vívódásokat, akadályokat is.
Volt egy-két, számomra hihetetlennek tűnő szituáció, ennek ellenére bátran ajánlom a könyvet.
Arra gondoltam, pont erre valók a barátok: hogy kimondjanak olyan dolgokat, amiket nem mond ki magának az ember…
Régen olvastam már, de még mindig nagyon szeretem ezt a könyvet. Könnyed stílusú, limonádé egyik hétvégéhez, igazi kis csajos.
Sokat nevettem olvasás közben, remek humorral van ellátva az írónő. Minden egyes előszörnél mosolyogtam, kíváncsi voltam mi sül ki belőle, és végül a sorok között magamra ismertem. Tényleg ilyenek vagyunk egy-egy alkalomkor? Ezekszerint igen.
Bátran merem ajánlani a könyvet, egyszeri olvasmánynak kitűnő!
Kissé bizalmatlan voltam a könyvvel kapcsolatban, ám amikor elolvastam a fülszövegét, azt a kis szösszenetet a könyvből, éreztem valamiféle vonzást és csábítást a könyv iránt. Mikor megérkezett és belelapoztam, boldogan vettem tudomásul, hogy sok rövidebb történetből kerekedik ki egy nagy egész és én most pont egy ilyen egyszerű olvasmányra vágytam.
Főszereplőnkkel, Julie-vel, számos kalandot élünk át. Ám ezek a kalandok abban különböznek egy „átlagos” könyvtől, hogy mind-mind egyfajta lányos tevékenységet takarnak. Az egyes részekben könnyen magunkra is ismerhetünk, s akár nosztalgiázva tekinthetünk vissza arra az időre, amikor velünk esett meg ugyanez a szituáció. A könyvben természetesen szerepet kapott némi szürreális, elképzelhetetlen eset is, ami szerintem túlzásba lett víve, de éppen ez tette oly' színessé és változatossá a könyvet, na meg a humoros jelenetek. Főszereplőnk nem mindenben mutat példát, sőt! De ebből is megtudhatjuk, a hibáiból tanul az ember, s ha csinál egy hülyeséget, utána megfogadja, többet ez nem fordul elő. Aztán vagy így lesz, vagy nem…
Átélhetjük (újra) az első szerelmet, az első házibulit, az önállósodás egyes állomásait és olyan pillanatokat, amelyek egy lány életében kiemelten fontosak, mondhatni nélkülözhetetlenek, meghatározóak. Számomra nagyon kellemes élményt nyújtott a könyv. Néhol elég komoly témákat boncolgatott, máskor inkább csak humorosra vette a figurát, de volt, hogy igazán elgondolkodtatott. Most még talán nem is érzem annyira a könyv jelentőségét, de talán majd néhány év múlva… Éppen ezért örülök, hogy a polcomon tudhatom, biztosan a kezeim közé fogom még venni. A célközönsége főként az ifjúság, – akiknek nem mellesleg egyfajta segítséget, támaszt, tanulságot is nyújthat ez a könyvecske – de felnőtt fejjel is ugyanolyan élvezhető, csak akkor már inkább nosztalgikus hangulatot varázsol.
Biztos voltál már úgy, hogy a történetbe, az egész cselekménysorba belesüppedsz (jó értelemben), kitölt, átölel, mintha Te írnád, szinte a saját gondolataid. Így voltam ezzel a könyvvel, s jó érzés volt. :)
Épp érettségi után, -visszaemlékezések révén- a közelmúltba néz az írónő, majd a jelenbe, mindezt cseppet sem zavaróan. Mint egy párhuzamot állítva a kamaszkori és a jelenlegi önmaga között osztja meg a legkülönfélébb „tiniként meg kell élni élményeket”. A humora elkápráztatott. Az Afrodité Szépségszalonos résznél könnyeztem a nevetéstől. Burján Monikának pedig 6 csillag jár a frenetikus fordításért. :)
Imádtam! Jó kikapcsolódásnak, szórakoztató, egyszerű történet. Jól szórakoztam rajta, néhányszor fel is nevettem! Nem egy világmegváltó könyv, de könnyed olvasmány, nagyon jól kikapcsol!:)
Bírtam Juliet, minden hülyesége ellenére szimpatikus volt. A többi szereplő viszont nem igazán fogott meg. Közönbösek voltak. Azért néhol elég hihetetlen volt a történet, mármint kétlem, hogy történne hasonló egy fiatal lánnyal, de nem is ez a lényeg. Ráadásul nekem kicsit furcsa volt, hogy Julie 18 éves, de már ennyi fiúval volt. Lehet én gondolom csak így, de amikor olyanokat mondd, hogy például két hétig jó lesz egy pasi, addig elüti vele az időt, elég fura volt. Azért nagyon szerettem az egészet, és ha majd egyszer unatkozni fogok, talán újraolvasom.:)
Ha pár évvel korábban olvastam volna a könyvet, lehet jobban tetszett volna. Most szenvedtem vele, nagyon nehezen ment az olvasása, többször úgy voltam vele, hogy félbehagyom, de inkább befejeztem. Pedig nem olyan rossz ez a könyv, csak engem valószínüleg rosszkor talált meg. Az viszont tetszett benne, ahogy a fejezetek voltak, hogy mindegyik más első alkalmat mutatott be.
Vicces,szórakoztató,múltidéző könyvecske.Örülök,hogy most akadt a kezembe.
Eszméletlen jó témákat hoz,bár néhány helyzet picit hihetetlen volt(akadt benne" a hatás kedvéért tegyük még bele ezt is"). Ezek ellenére kellemes,nosztalgikus hangulatú,és nagyon szókimondó történet amit életemben először olvastam,de biztos,hogy nem utoljára. ;)
Szintén nyaralás alatt olvasott kötet, és ez tényleg olyan, amit elvárnak egy nyaralás alatt: lightos, romantikus, cuki, ami az életről szól.
Kiderült, hogy én imádom a párhuzamos szerkesztésű könyveket. Ezt eddig nem tudtam, de ennél a könyvnél is előjött és egész érdekes formában. Itt a jelen egy bevezető volt a múlt egy nagyobb történetéhez, miközben a jelen történései is kezdtek egybeállni,és kiadni egy bónusz (romantikus) sztorit. A jelen sokszor nem hatott meg, főleg mert a csajszival nem tudtam azonosulni spoiler
A múlt részei, amikor azt meséli el, mit csinált először viszont ennél sokkal érdekesebb. (Nekem különleges az is, hogy itt is kialakul egy történet, akkor is, ha kis darabokból, de a végén egy kerek egész múltat kapunk)
Ellenben ezek a visszaemlékezések olyan… nőcisek. Olyan dolgok vannak leírva (általában) amit MINDEN nő átél egyszer, és a könyv igazi varázsa egyszerre rejlik a butus kis első élményekben, és az olvasó visszaemlékezésére, az ő kis butus helyzeteire.
A könyv nem tökéletes, de az élet sem. Nekem élmény volt olvasni, és visszaemlékezni az én elsőimre. Minden lánynak egyszer el kell olvasnia ezt a könyvet. Lehetőleg akkor, amikor már egy-két elsőn már túl vagy :D
Elég sokáig halogattam ezt a könyvet, nem is tudom miért?! Hogy elolvastam, megtudtam..
Voltak benne jó részek amiken már én is átestem, és persze – ez több volt – amin nem. Amiket abból átéltem, amit Jules átélt, hát kb. semmi sem hasonlított. Valaogy az első gyantázásom, mensesem, bulim meg úgy egyáltalán semmit nem reagáltam úgy túl, mint a lány.
Azok amiken még nem estem túl, valahogy nem így, sőt valamit egyáltalán nem is tervezek. Most komolyan attól lesz valaki nagylány, hogy graffitizik és lecsukján? Ugyan……
Ebben a könyvben ez a két szálon futó – jelen és múlt – történetszál sem jött át, nem tetszett. Egyszeri olvasmánynak elment, de többet nem szeretném olvasni..
Véletlenül bukkantam rá erre a könyvre a könyvtárban, és az ajánló elolvasása után rögtön elnyerte a tetszésemet. Pontosan azt kaptam, amire számítottam. Sőt… valamelyeset többet is. Mindenkinek van az életében számos olyan dolog, amelyhez az első „átélés” után vagy kellemes, vagy esetleg hihetetlenül cikis emlék fűzi. De mégis mind hozzánk tartozik, és nem szabadulhatunk tőle. Nagyon tetszett, hogy betekintést nyerhettem egy fiatal lány életébe. Furcsa volt olvasgatni, mit hogyan élt meg; és jó érzés volt sok esetben nosztalgiázni, én miképp reagáltam az adott szituációkra, eseményekre, helyzetekre először. Vagy, ha esetleg nem mindennel tudtam azonosulni – mert hát számos olyan dolog is volt, ami az én életemből kimaradt –, akkor abban az esetben jó érzés volt eljátszani a gondolattal, miként cselekednék az adott szituban. Szóval… lehet, hogy ez viccesen hangzik, de ha egyetlen szóval kellene jellemeznem ezt a történetet, akkor az egyetlen, ami eszembe jutna az a játékos lenne. És nekem ez most nagyon tetszett. Tetszett az is, hogy két idősíkon haladtunk. Szerettem a karakterek többségét is. Ami még egy óriási plusz volt számomra, hogy egyszerűen nem tudtam letenni. Nagyon megszerettem :)
Népszerű idézetek
– Én csak egy egyszerű Julie vagyok, aki most tette le az érettségit, és aki filozófia szakra fog járni, jóllehet egyetlen filozófust sem ismer igazán.
– Nekem pont megfelel.
– Csak egy egyszerű Julie, aki a szüleivel lakik, és morog, ha neki kell megteríteni az asztalt.
– Ez is megfelel.
– És hisztérikus vagyok…
– Mint minden lány.
– … és szeszélyes…
– Igényes.
– … és iszonyú rendetlen…
– Művészlélek.
– Gyakran szorongó…
– Érzékeny.
– Nem éppen hűséges…
– Szabadelvű.
– És nyáladzom, amikor alszom.
– Hmmmmm… szexi.
Felkacagtam, és kihúztam a lábamat a homokból. Gabriel így folytatta:
– Azt hiszem, jól kijönnénk egymással… Valami mást nem titkolsz előttem? Soha nem követtél el rablótámadást, és nem ültél börtönben? Megfontolt lánynak tűnsz.
– Csak vigyázz… – mondtam titokzatos arccal. – Engem már tartóztattak le rendőrök!
Elismerően füttyentett.
– Na ne! Talán részegem bicikliztél? Hahaha!
– Nem. Azért tartóztattak le, mert tárolóhelyen álló vonatokra graffitiztem. Még tizenhárom sem voltam.
Na erre leesett az álla.
80-81. oldal
Merthogy vigyázat, a gondolat félénk, érzékeny jószág ám, előbb csak az orra hegyét dugja ki, aztán egy kicsit megmutatja a buksiját, óvatosan, apró léptekkel merészkedik elő a csöndben és semminek sem szabad megzavarnia, mert akkor riadtan elbújik az agy valamely zugába, és mindent megtesz, hogy egy időre elfelejtődjék.
11. oldal
Tizenhárom éves voltam, amikor szörnyű dolog történt velem: egyik éjszaka a hasamat tapogatva gubbasztottam az ágyamon, úgy fájt, hogy képtelen voltam lehunyni a szemem. Felkeltem, hogy felébresszem anyát, azzal, hogy vakbélgyulladásom van. Álmosan dünnyögve emlékeztetett rá, hogy két évvel ezelőtt már kivették a vakbelemet, de kénytelen voltam megosztani vele kétségeimet az orvosok szakértelmét illetően, kijelentve, hogy bizonyára nem szándékosan, de valószínűleg benn hagytak egy ki darabot.
178. oldal
Amint megláttam, azt mondtam magamnak: „Julie lányom, mit számít, hogy mennyi az IQ-ja, még ha gyengeelméjű is, gyerünk, vesd be magad!” Manu a mobilján hívta Lolát, így ő elindult vissza a házba, jelentőségteljesen rám kacsintva. Gabriel elmosolyodott, és én úgy döntöttem, szerelmes leszek belé.
58. oldal
Hasonló könyvek címkék alapján
- Leiner Laura: A Szent Johanna gimi 8. – Örökké 93% ·
Összehasonlítás - Kollár Betti: Újra a pályán 91% ·
Összehasonlítás - Marni Bates: Menő-riadó Kambodzsában 83% ·
Összehasonlítás - Leiner Laura: Egyszer 96% ·
Összehasonlítás - Fróna Zsófia: Démonok közt 96% ·
Összehasonlítás - Leiner Laura: Bízz bennem 94% ·
Összehasonlítás - Leiner Laura: Ég veled 93% ·
Összehasonlítás - Lynn Painter: Jobb mint a filmeken 92% ·
Összehasonlítás - Riley Baker: Szavad ne feledd! 92% ·
Összehasonlítás - Szabó Tünde: A hacker 92% ·
Összehasonlítás