A ​hermelines hölgy 78% 34 csillagozás

Claire Kenneth le sem tagadhatta volna ezeket a novellákat, annyira nagyon jellemzők a szereplői és a történeteinek a csattanói, fordulatai. Talán pont ez az egy könyv esetében még érdekesség, többinél már sablonosság miatt nem is túl népszerű az írónő többi könyve. :(
Sajnos vegyes élmény volt, mert annak ellenére, hogy kikapcsolódásra tökéletesen megfelelő az összes történet, sajnos volt benne 2-3 olyan, ami túlzottan és hosszasan hatásvadászra sikeredett, ott már egyszerűen nem tudtam együtt érezni a szereplőkkel, mert annyira éreztem, hogy ki van belőlem kényszerítve az empátia.

Ebben a kötetben is elég vegyesek a történetek.
A stílusa nagyon retro, poros, érezni rajta azt, hogy a kiadás óta nagyon sok idö eltelt. Ennek ellenére talátam benne olyan novellákat, amik szorakoztatóak voltak. Söt, kettö (A titok és a Dráma a kastélyban) kifejezetten jó volt. Ezt a kettöt simán el tudnám képzelni, mint regény. Kár, hogy az írónö nem bontotta ki öket jobban, még szívesen olvastam volna.
Az Amerikában játszódó történetekben a szereplök sekélyesek, felszínesek. (Vajon tényleg ilyenek voltak anno a magyar kivándorlók?)
Amiröl a szerzö nem tehet, az a sok nyomdai hiba. És ez a borító… :(

Elkapkodott, közepes vagy jó ötletek rosszul megírva. Mintha írói jegyzeteket olvastam volna, olyan mélységben kidolgozva, hogy épp az idő engedte, amennyi idő volt a busz érkezéséig.
Rather give it a miss.

Kifejezetten kedvelem az írónőt, ebben a kötetében sem csalódtam. Egy másodperc alatt visszarepít egy másik korba, amikor még nem éltem, de sokat hallottam róla idősebb rokonok beszámolóiból. Az tetszik a legjobban, hogy minden történetben vannak csattanó, amikre nem számít az ember. Ráadásként nálam abszolút többször olvasós szinte minden történet, valahogy a hangulatuk megfog.

Valami könnyű olvasmányra vágytam és őszinte leszek, pusztán a borító alapján esett a választásom erre a könyvre (holott pontosan tudom, hogy nem ítélünk borító alapján, dehát na… van, hogy bűnbe esek). Emlékeim szerint, még nem olvastam olyan kötetet, amiben több rövid történet kapott helyet, legalábbis nem hagytak mély nyomot bennem, de ezt kifejezetten élveztem. Nagyon tetszett, ahogy az írónő az USA-ba emigrált magyarok életéről írt, a viszontagságokról, szerelmekről, csalódásokról, és az akkori Magyarországról. Néhány történetet szívesebben olvastam volna tovább, érdekelt volna a szereplők további sorsa, mint pl. Dráma a kastélyban, Andrea, A hermelines hölgy. Ezek voltak a kedvenceim :) Szívesen olvasnám az írónő más műveit is.

Ritkán olvasok rövid lélegzetű történeteket, és még ritkábban ilyen jókat. A tizennégy közül számomra a „Miamiban történt”, „Üvegkalitka”, „Átvészelni” és az „Andrea” tetszett. Minden a négy történetben előfordul valami magyar vonatkozás, és mégis idegen, a nyugati életszemlélet levegője lengi körül. Egy rendkívüli korszak tükörképei, amikor életek törlődtek el koholt vádak miatt, vagy ezek miatt törtek ketté. És mégis volt szerelem, remény és erő, túlélni és továbbmenni.

Sosem rajongtam túlzottan az „egy kötetben több különálló történet”-ért,így ezért sem.De vegyes érzéseket keltett bennem ez a könyv.Tetszett is,meg nem is.Különösen tetszett,hogy a Második világháborúban/után játszódik,és,hogy különböző műfajok keverednek.
A legjobban a A hermelines hölgy és a Piri,a pesti rokon tetszett.Szívesen olvastam volna tovább őket :) .

Hát.. Számomra kicsit elmaradt az eddig olvasott műveitől.
Kicsit unalmas volt számomra, így viszonylag sokáig is tartott mire végigolvastam,
Alapvetően a történetek nem voltak rosszak, de mégis valahogy – nekem – egyformának hatottak.

Nekem nagyon tetszett