Hangyák ​és dinoszauruszok 87% 352 csillagozás

Igen bájos alternatív evolúciós állatmese.
A maga idejében még Aesopus is megirigyelte volna, talán csak az a fránya antianyag okozhatott volna némi képzavart.
Mondanám, hogy könnyed, felhőtlen szórakozás, csak az a vég! spoiler

Befutott egy újabb formica sci-fi dinoszauruszokkal megbolondítva, és meg kell mondjam, hogy egészen jó lett, időnként jókat vigyorogtam rajta. A dinoszauruszok valamivel bölcsebbek voltak, mint mi emberek, mégis kihaltak. Ezt az emberiség sem fogja elkerülni, hiába olvashatja el ezt az intő tanmesét. De a hangyák ezt is túl fogják élni. Hajrá hangyák! :)

Az Európa Könyvkiadó Kapszula Könyvtár sorozata egy újabb különlegességgel ajándékozott meg. Megjelenése óta tologattam már ezt a vékonyka olvasmányt, aztán most végre rászántam magam, hogy kipróbáljam a kortárs kínai science fictiont – remek döntésnek bizonyult, hiszen egyből kíváncsi lettem a szerző további műveire is. Először nem igazán tudtam, mire számítsak, valójában egy elvont tudományos-fantasztikus írást vártam valami alternatív univerzumról, egyfajta utópisztikus Állatfarmot, de ez teljesen más volt és sokkal jobb, mint képzeltem. Habár nem feltétlenül ez lehetett a cél, én végig nagyon jól szórakoztam olvasás közben, a befejezés pedig alaposan megdöbbentett és kicsit levegő nélkül is hagyott. Nem néztem volna ki az egyszerű csomagolásból és pár mondatban is elmesélhető történetből, hogy egy egyedi és különleges ötleten alapuló regénnyel lesz dolgom, amiben majdnem minden oldal tartogat meglepetéseket. Egyszerre cli-fi és állatmesébe oltott társadalomkritika rengeteg szándékos vagy éppen bújtatott tréfával, groteszk helyzetekkel és figurákkal, akik és amik sajnálatos módon talán túlságosan is ismerősek lehetnek mindannyiunk számára. Meggyőző és kimagasló színvonalú, érdekes mozgatórugójú alkotás, ha pedig nem lenne nyilvánvaló és világos az üzenete, érdemes a sorok között olvasni…

Hát ez nagyon imádni való kisregény! Kínai szerzős sci-fi, de kevésbé kínai, mint a Háromtest vagy a novelláskötetben olvasható műve, ám legalább olyan zseniális. Inkább egyetemes vonatkozású: az emberi társadalom, sőt, a civilizált világ látlelete dínó- és hangyatükörben. Gondwánai Birodalom, Laurázsiai Köztársaság, Szaurusz Császári Hadsereg és Hangya Föderáció – a történelem hajnalán, kölcsönösen hasznos együttműködésben, többévezredes távlatokat átívelő fejlődésben, technológiai áttörésekben, aprócseprő politikai játszmákban, nagyszabású háborúkban, világvégében. Pompásan szórakoztató gondolatkísérlet, de mélyebbre menő, mint pusztán ötletparádé, pofáncsapó az üzenete. Orwell elismerően vigyorogna, de Tchaikovsky is megnyalná mind a nyolc lábát!

Adrian Tchaikovskyval ellentétben, Cixin Liu nem annyira a hard SF oldalról közelíti meg ezt az alternatív paleontológia dolgot. Inkább egy tanulságos állatmesét kerekít a kreatív ötletek és a kissé explicit bemutatott tanulságok köré. (Persze azért a végére ebből az állatmeséből is kerekedik valami ízig-vérig science fiction hangulatú spoiler.)
Ugyan kissé túl antropomorf és didaktikus az én ízlésemnek, a Háromtest-trilógiában megismert, eltéveszthetetlen stílus és elmeél bőven kellemes olvasmánnyá teszi ezt a kisregénykét is.
És milyen elképesztően jó a „rendes” kiadás borítója! Ehh, én türelmetlen…

Ha röviden szeretném jellemezni, azt mondanám; tanmese a civilizációról.
Ha rövidebben szeretném, akkor; tanmese.
Ha röviden; tan.
Ha

Köszönöm @Marianngabriella, hogy meggyőztél, hogy vegyek részt a kihívásodon és ajánlottad hozzá ezt a szuper kis könyvet, mert nagyon jó olvasmány volt!
Nagyon tetszett a dinók és a hangyák története arról, ahogy felfedezik, hogy mennyi mindenben tudnak segíteni egymásnak, kiegészítik egymást és ezáltal felvirágoztatják mindkettejük birodalmát. Aztán persze jönnek a konfliktusok, viszályok, háborúk…
Ha nem tudnám, hogy ez csak egy „mese”, azt hinném, hogy egy történelmi kisregény, annyira jó allegóriája az emberiségnek.
A vége is fontos tanulságot mond el, mégpedig azt, hogy spoiler

Ez a könyv nagyon elkapott. A szerző könyveit már régóta nézegettem, ezt a kisregényét pedig még karácsonyra kaptam egy barátnőmtől. A kötet tartalmáról nem sokat tudtam előre, csak hogy valami lesz a dínókkal és a hangyákkal (igazi Sherlock vagyok, tudom :D).

A könyv olyan egyharmada után már sejtettem, merre tart a történet, és nem is tévedtem, mert részben tényleg ahhoz kötődött a dínók krétakori kipusztulása. Részben máshoz is, de az egy nagyon érdekes szála volt a történetnek, és végigizgultam, mi lesz, pedig hát sejthető (jobban mondva tény) volt.

A jelenlegi túlnépesedési/klímahelyzet és egyéb globális problémák mellet nagyon közeli párhuzamban állt a történet a valósággal, ami ismételten okozott némi depressziót, de hát ez már csak ilyen. off spoiler Szóval ez a kötet ott ütött, ahol fáj. De nagyon tanulságos volt.

Habár falazótégla méretű könyvekből álló sorozata kevésbé tetszett minden ötlete ellenére, kíváncsi voltam, mit tud alkotni kisebb terjedelemben is Cixin Liu. No meg az angolszász dominanciájú sci-fi olvasmánylistámat jó néha színesíteni a világ többi népének szerzőivel is.

A Hangyák és dinoszauruszok egy remek állatmese, melyben a dinoszauruszok és a hangyák is értelmes lények, akik egymással szimbiózisban élve felépítik a maguk civilizációját. Előbbieknél nem konkrétan egy-egy ismertebb faj dominál, úgy általában az összes ismert tengeri, szárazföldi és repülő faj megjelenik, a lényeg az, hogy mindkét oldalnak van valamilyen hiányossága, amit a másik pótol. A hangyák szorgosak, sokan vannak, aprók, ezért olyan dolgokat is képesek elvégezni, amiket a dinoszauruszok testi fogyatékosságaik okán (gondoljunk itt a tyrannosaurusok rövid karjaira) képtelenek. A hangyák viszont bolyban élő fajként képtelenek a kreativitásra és az egyéni gondolatokra, így az innováció és újítás a dinoszauruszoktól származik.

Ez a gondolkodásbeli eltérés nyomja rá a bélyegét a két civilizáció kapcsolatára, és generálja a konfliktusok nagyját. A dinoszauruszok ráadásul két államra is oszlanak, amik egymással is szemben állnak, így végső soron három hatalom él a Földön, melyeket nem nehéz megfeleltetni a kétpólusú világrend főbb országainak, illetve az egyéb országoknak. Mondanivalója tehát nem túl cizellált, mégis remek stílusban adja elő, nem viszi túlzásba és parádésan is oldja meg azt a kérdést, tulajdonképpen miért is csak a csontvázak maradtak meg a dinoszauruszokból, és miért nem a hangyák uralják ma a bolygót.

Ki gondolná, hogy a dinoszauruszok és a hangyák kettőse ilyen katartikus élményt tartogat? Kreatív, fájó, izgalmas, megható, humoros, magával ragadó történet volt ez, aminek mindenki polcán ott a helye.