A ​sötét erdő (Háromtest-trilógia 2.) 23 csillagozás

Cixin Liu: A sötét erdő

A ​Föld teljes lakossága tisztában van vele, hogy az idegenek hajói úton vannak a naprendszerünk felé. Négyszáz év múlva fognak megérkezni, és akkor elözönlik és leigázzák a bolygónkat. Az idegenek földi segítőit már sikerült legyőzni, de itt vannak közöttük a sophonok. Ezeknek a szubatomi részecskéknek a segítségével a trisolarisiak mindent le tudnak hallgatni, így sebezhetővé válik az érkező flotta elleni védelmi terv is. Az emberi elme marad egyedül hozzáférhetetlen az idegenek számára – erre épül a falképző projekt.
Négy kiválasztott ember megkap minden létező erőforrást, hogy egyenként előálljanak egy-egy titkos tervvel, melybe senkit sem avatnak be – nehogy a sophonokon keresztül az ellenség is megneszelje a részleteket.
Mi jár a falképzők fejében? Azt még földiek sem tudhatják, hiszen csak így lehet megőrizni a bolygó biztonságát.
A négy falképző közül hárman befolyásos államférfiak és tudósok, egyet azonban előzőleg senki se ismert. A kínai Luo Ji… (tovább)

Eredeti mű: Cixin Liu: The Dark Forest

>!
Európa, Budapest, 2018
654 oldal · puhatáblás · ISBN: 9789634058809 · Fordította: Dranka Anita

Kedvencelte 1

Most olvassa 8

Várólistára tette 33

Kívánságlistára tette 55

Kölcsönkérné 1


Kiemelt értékelések

>!
Spaceman_Spiff IP
Cixin Liu: A sötét erdő

Ez a regény annak a példája, milyen lett volna, ha a hatvanas évek orosz sci-fi íróit is karakterszámra fizetik. Bár lehet, hogy ez így volt.
Én szerettem az előző részt, annak minden egyedi ötletével és világával együtt, ezért nem tűnt fel, vagy legalább nem zavartattam magam a fapados nyelvezete miatt. Nem segít a könyvön, hogy többszörös fordítás (kínai-angol-magyar), de nem csak ebben tudom látni a szöveg problémáit. Ráadásul azon túl, hogy sokszor „beszélő fejek” módban tol le a regény oldalakat az olvasó torkán, még hihetetlenül túlírt is. Feszesebben, fele ilyen hosszan sokkal izgalmasabb lett volna.
Pedig mennyi zseniális ötlet van ebben a kötetben is! Már az alapszituáció, a szophonok jelentette gátak és az erre válaszul adott Falképző-projekt is remek és érdekesen végigvitt, és még akkor az erkölcsi, társadalmi, gazdasági etc. kérdésekről nem is beszéltünk. Melyik másik inváziós sci-fiben foglalkoznak ennyit és ilyen nyíltan az ideológiával? Valahol az ilyen mozzanatokban vélem felfedezni, mit jelent, hogy ez egy kínai science fiction.
Ugyanakkor nem tudtam szabadulni attól, hogy a szereplők mozgatása, a történet jövőképe, és a tudományhoz való viszonya egy az egyben visszaköszön a hatvanas-hetvenes évek szovjet sci-fijeiből. És ez engem csak azért zavart, mert ezután már nem tudtam komolyan venni a történetet. Hatalmas csillagbombák? Fa formájú felhőkarcolók? Repülő autók? Hogy jön ez ahhoz, hogy közben kvantumállapotokról, meg a Fermi-paradoxon kicsavarásáról és hasonlókról van szó? Mintha a könyv a nyugati és az orosz SF hagyománya között örlődne, és nem tudja, melyiket is tegye magává. Ez szerintem a végkifejletben is nagyon jól látszik, amit kissé kurtán-furcsán oldott meg a szerző.
Szóval ezután óvatosabban veszem majd elő a harmadik részt (ami talán még ennél is hosszabb, te jószagú…). Még mindig azt mondom, hogy az író érdekes színt hoz a hazai sci-fi kiadásba, ugyanakkor nem csodálkozom, hogy ez a kötet már nem keltett akkora lelkesedést angolul sem.

17 hozzászólás
>!
Nuwiel
Cixin Liu: A sötét erdő

Habár az első rész tavaly bekerült a kedvenceim közé is, a második résztől kissé féltem már a vásárlás pillanatában is, látva tekintélyes méretét. A nyaralás azonban megfelelő alkalomnak tűnt arra, hogy átrágjam magam rajta, a hosszú hétvége pedig segített a feldolgozásban.

A könyv legelső hibája, hogy borzasztóan túlírt: minimum a harmadát ki kellett volna dobni, de ha csak a fele maradt volna, akkor sem történt volna baj. Jobban kellett volna koncentrálnia a kötet fő történetszálát adó Falképző-projektre, ami ugyan zseniális volt, de az első három Falképző szerintem rettentő bugyutára sikerült, és túlságosan is átlátszó volt a stratégiájuk lényege. Természetes (vagy inkább kiszámítható) volt, hogy a főszereplő, Luo Ji stratégiája lesz a nyerő, az övé volt a legjobban rejtegetett és messze a legjobb, kár, hogy a sok töltelék miatt már nem gyakorolt olyan mély benyomást, mikor fény derült rá. A trisolarisi invázió árnyékában kialakuló világ is érdekes lett volna, ha nem úgy mutatta volna be, ahogy (a föld alatti, fa alakú "felhő"karcolók, repülő autók és robotkiszolgálók nekem a Jetson-családot juttatták az eszembe), hanem például újságcikkekkel, jelentésekkel, levelekkel, bármi mással, mint a három nyugdíjas, gazdag/szegény kínai beszélgetéseivel.

Kíváncsi vagyok, hogy az Amazonnál készülő sorozat ad-e akkora lendületet a könyveknek, hogy a harmadik rész is megjelenjen, de félek, hogy innen már nehéz lesz szépíteni.

12 hozzászólás
>!
B_Petra
Cixin Liu: A sötét erdő

Bocsájtsd meg nekem kedves moly aki elolvasod a rövidke értékelésem, de egy nehéz hónap van mögöttem egy hosszú olvasással ami igencsak untatott, sajnos nem sikerült túl jól a második rész. Pont.
Megcsappant a lelkesedésem a sorozat iránt.

>!
kriszet_Paulinusz
Cixin Liu: A sötét erdő

„Az egybegyűltek hosszan hallgattak. Előttük ott nyújtózott az idő ólomútja, amely valahol a jövő ködében ért véget, ott, ahol csak pislákoló lángokat és vérvörös fényt láttak. Az emberi élet rövidsége jobban kínozta őket, mint valaha, és szívük felemelkedett az idő boltozata fölé, hogy leszármazottaikkal együtt zuhanjon a vérbe és a tűzbe az űr jeges hidegében, ahol minden katona lelke találkozik.”

Huuu. Ez nagyon-nagyon tetszett! Féltem a második résztől, de alaptalan volt.

Egy újabb ütős, történésekben/cselekményekben abszolút bővelkedő scifit kaptam. Valami őrületesen csavaros kifejezés és írásmódot alkalmaz Liu, szépen ívelt, borzongatóan gyönyörű mondatokkal tűzdelve. Már az első részben levett a lábamról ezzel.
Ebben a részben szinte mindent megkaptam, amire nem számítottam, illetve a legmerészebb álmomban sem gondoltam volna rá, hogy meg fog történni. Jó tempójú a könyv, bár néhol picit lehetett volna húzni az eszmefuttatásokon, de megmerem kockáztatni, hogy csak saját magunk önismeretével leszünk gazdagabbak. Szomorú, hogy penge élesen lát minket Liu a vízióiban.
Többször felszűköltem magamban, hogy….ezt ne….ne már ez ez ez…. Ezek után a részek után mindig kellett pihennem 1-2 napot lelkileg.
Tudom, hogy az emberiség nincs ilyen helyzetben, de elgondolkoztam ezen a trisolarisi problémán. Bizony valószínűleg teljesen megegyező reakciókat váltana ki belőlünk. Szánni valóan ostobák és gőgösek vagyunk. Hibáinkat akkor sem ismernénk (f)el, ha világítóablakba tennénk őket! A világmindenség szintjén pedig porszemek vagyunk a sivatagban, visszatükröződve egyetlen szempillantás töredékének az aprócska szeletében.

>!
Inmelius_Mudri_Jolcsi
Cixin Liu: A sötét erdő

Rossz hír: jönnek a trisolarisiak, sőt, előőrseik a sophonok képében már itt is vannak.
Jó hír: az inváziós hadsereg csak 400 év múlva ér ide, tehát az emberiségnek van 400 éve a védelem kidolgozására. Erről szól a trilógia második kötete, amivel akár verekedni is lehetne, olyan vaskos.

A kötetet nehezen tettem le. Borzasztó, hogy a nagy nyári dömping idejére érkezett el hozzám, szó szerint lopni kellett az időt olvasásra. Tudom, nem érdekel senkit, de befőző szezon, kapálás, fűnyírás, permetezés és akkor még a mindennapi teendőkről szó sem esett. Külön nehézség volt olvasás közben, hogy abszolút nem vagyok tisztában kínai nevekkel, gyakran képtelen voltam megkülönböztetni a hasonló hangzásúakat, arról nem beszélve, hogy most nő vagy férfi a szereplő. Ebből a zavarból keletkezett, hogy néha fogalmam sem volt arról, korábban mit is cselekedett az illető és kivel. Ugyanakkor a cselekmény érdekfeszítő volta kárpótolt a fentiekért.

Bővebben: http://kulturpara.blog.hu/2018/06/26/az_urlenyek_leigaz…

>!
DarkKnight15
Cixin Liu: A sötét erdő

Egy több, mint kétszáz éves utazásra invitált ez a könyv. Rendkívül jól összerakott regény ez. Fordulatos, kreatív, van az általa felépített világban fantázia és logika.
A regény vége pozitív végkicsengésű, kíváncsian várom, hogy az író merre viszi el a történetet a trilógia záró kötetében.
Erre most 4,5 csillagot adok, az 5 csillagot a befejezésre tartogatom!

>!
anubys P
Cixin Liu: A sötét erdő

A Háromtest-probléma után elég nagy elvárásokkal indultam neki. És sajnos minden szempontból csalódom kellett. Nem azért mert ez egy rossz könyv lenne, hanem csak pusztán azért, mert minden szempontból gyengébb, mint az első kötet.
Már maga a ráhangolódás is nehezen ment, jó másfél évvel az első kötetet követően nehéz volt felvenni a fonalat. A műfaj is sokkal inkább eltolódott az űropera felé, mint az számomra jóleső lett volna, valamint a hard-sf vonalon sem brillírozott olyan módon, mint az az elsőben jelen volt.
És az Európa kiadó meg jó lenne, ha egyrészt a befejező kötete hamarabb kihozná, mert ismét kiesik az ember a sztoriból, másrészt meg persze legyen a befejező kötet is ilyen formátum, ha már az első kettőt így hozta ki, de utána tök jó lenne, ha hanyagolná, mert kezelhetetlen és úgy általában véve katasztrofális. Vastag, volumenizált lapok, hatalmas betűk, stb. Ha az egész a mostani méret 70-80%-a lenne (minden dimenzióját tekintve), éppen megfelelő lenne.

1 hozzászólás
>!
Márton_Szabó_3
Cixin Liu: A sötét erdő

Kicsit lassan indult el, de utána igazán lebilincselő.


Népszerű idézetek

>!
Noro MP

A magasságtól való félelem hiányában nem lehet felfogni a magasan fekvő helyek szépségét.

13. oldal

>!
Füles

A képzeletben nem lehet túlzásokba esni.

104. oldal

>!
Amperszag

Az idő az egyetlen, ami megállíthatatlan. Éles pengeként, némán hasít át keményet és lágyat, folytonosan halad előre, és semmi nem képes a legkisebb mértékben sem kizökkenteni – azonban mindent megváltoztat.

351. oldal


Hasonló könyvek címkék alapján

Peter F. Hamilton: Pandóra csillaga I-II.
Brandon Hackett: Xeno
Alastair Reynolds: Napok háza
Szergej Lukjanyenko: Ugrás az űrbe
Alastair Reynolds: Jelenések tere
Orson Scott Card: Az elme gyermekei
Ian Watson: Az Úr Világa
Sherley Webster: A titokzatos bolygó – Florida rejtélye
Gareth Roberts – Douglas Adams: Shada
Douglas Adams: Galaxis Útikalauz stopposoknak – A világ leghosszabb trilógiája öt részben