A ​Háromtest-probléma (Háromtest-trilógia 1.) 61 csillagozás

Cixin Liu: A Háromtest-probléma

„A ​hard sci-fi egyedi mixe: összeesküvés-elmélet és kozmológia, természettudomány és villámgyors akció.” (George R. R. Martin)
1967-ben, a maoista kulturális forradalom alatt egy fiatal egyetemista lánynak, Ye Wenjiének végig kell néznie, ahogy a vörösgárdisták halálra verik édesapját, a köztiszteletben álló tudóst. Ez a trauma nemcsak Ye Wenjie életét terelte gyökeresen eltérő irányba, hanem az egész emberiség sorsát is megváltoztatta.
Negyven évvel később a pekingi rendőrség felkeresi Wang Miaot, a nanokutatással foglalkozó mérnököt, hogy férkőzzön be egy tudósok alkotta, titkos társaságba, és szolgáltasson nekik értesüléseket. Ezekben a hetekben Kína-szerte több híres tudós lett öngyilkos, nem lehet tudni, miért. Wangot a nyomozás egy rejtélyes online számítógépes játékhoz vezeti el, és amikor játszani kezd, belemerül egy virtuális világba, ahol három, szabálytalan időközönként felkelő és lenyugvó nap határozza meg az élet kereteit.
A három nap rapszodikus… (tovább)

Eredeti cím: 三体

>!
Európa, Budapest, 2016
406 oldal · puhatáblás · ISBN: 9634053842 · Fordította: Pék Zoltán

Enciklopédia 1


Kedvencelte 3

Most olvassa 14

Várólistára tette 112

Kívánságlistára tette 114

Kölcsönkérné 2


Kiemelt értékelések

>!
csartak MP
Cixin Liu: A Háromtest-probléma

Egyik legjobb sci-fi, amit az utóbbi időben olvastam. Fantáziadús és ötletes, furcsa és a végén már elvontan agytekerősen szárnyalósan hard. Képzeld el, hogy tökre távolról indulsz, sci-fi-től, mindentől, ami megszokott, és az elején ott találod magad a kínai „kulturális” forradalom közepében, ami – nem is olyan régen – sajnos szomorú és felejthetetlen dolgokat eredményezett. Van akinek ez a múlt meghatározza a jelenét, és ezzel nem csak a sajátját, hanem az emberiség jelenét is. Ez adja az alapját a történetnek, és ez a gondolkodásmód sajátságos hangulatot is ad hozzá. És egyre alakul tovább a történet, kutatók, professzorok nyírják ki magukat, látnak furcsa dolgokat. És egyszer csak már szimulált játék világokban járunk, és végre megtudom, mi is az a háromtest probléma, és miért szívás is az valakiknek, és a végén azt vettem észre, hogy hajnalban arról olvasok, hogy szuperintelligens robotokat készítenek protonokból, hogy kiterítik a makroszkópikus kétdimenzós síkon. Cool, mondhatni, de ez viszont az embereknek szívás… hogy mennyire, az majd a következő részben kiderül.
Két megjegyzés:
spoiler
spoiler

>!
Spaceman_Spiff MP
Cixin Liu: A Háromtest-probléma

Nem szokványosan indul az utóbbi idők legsikeresebb kínai sci-fi regénye. Az első jelenetben szemtanúi lehetünk, ahogy a kínai kulturális forradalom jegyében három tizenéves diáklány agyonver egy fizikaprofesszort. Gondolnánk, hogy ilyen apróságokon múlik az emberiség sorsa? Pedig ez az a momentum, ami elindítja az események láncolatát, ami végül fajunk élethalálharcával csúcsosodik ki.

A regény kissé talán furcsán halmozza a különféle komponenseket, és a szöveg is hol megejtően lírai, hol pedig hihetetlenül egyszerű, mégis, nem kell neki sok, hogy beszippantsa az olvasót. Pedig tényleg nem szokványos felütéssel indít: a kulturális forradalom őrültségét bemutató jelenetekhez hasonlóakkal az ember a kommunizmusról és más diktatúrákról szóló történelmi regényekben találkozhat. Én is sok hasonló témájú könyvet olvastam, mégis, a könyv képes megragadni azt, ami erre az egészre jellemző. Az abszurditást, az embertelenséget, azt, ahogyan egész nemzetek az őrület határára sodródnak. És mindez nagyon fontos része a történetnek, hiszen ez a katalizátora annak, ahogyan a szereplők cselekszenek, és ahogyan a fantasztikus történetszál is alakul.

Nem akarok sokat elárulni a cselekményből és a főbb fordulatokból – egyesek szerint már az ront az olvasási élményen, ha elolvassuk a magyar fülszöveget –, de legyen elég annyi, hogy egyik pillanatban még Az ötödik évszak jutott eszembe, a következőben pedig Ted Chiang. Liu egyszer szabadjára engedi a fantáziáját és tobzódik abban, mennyi különös dolgot kitalálhat, máskor viszont visszaszáll a realitás talajára, és a fizika eszközeit veti be, hogy varázsoljon. Mert aminek a történet utolsó harmadában szemtanúi lehetünk, az igazi varázslat: az a fajta, amiért az ember szereti a sci-fit. Meghökkentő ötletek, a maga nemében remek humor, és kínzó gondolatok az emberiségről. Megérdemeljük mi ezt a bolygót, amit módszeresen tönkreteszünk? Megérdemeljük mi azt a sok csodát, amit az élettől kapunk, miközben megkeserítjük mások életét? Nem jön el a büntetés a sok hazugság, gonoszság és pazarlás után?

A Háromtest-probléma remek könyv, ami szerintem pont azért más, mint a nyugati kortársai, mert egy nép ambivalens történelméből táplálkozik. Egyszerre büszke és szégyelli magát azért, amit elért, egyszerre bizakodik és borong a jövőn. Meri azt mondani: igen, az emberiség lehet, hogy megérdemelne egy jó nagy pofont azért, amit évszázadok óta művel. A kegyetlenség mértéke – szemben azzal, amit az utópikus kommunista sci-fi jósolt – mintha a tudományos haladás mértékével csak nőtt volna. Hiába az emberiség életét jobbá tevő fejlődés, a találmányok, az univerzum egyre szélesebb ismerete, az emberekben mélyen gyökerező sötétség, a félelem és a kegyetlenség újra és újra fellángol. Elég csak végignézni a világ mai állásán…

De mégsem tudom azt mondani, hogy pesszimista regény. Mert azt is mondja: lehet változás. Igen, megjavulhatunk. Megbánhatjuk bűneinket, vezekelhetünk, és talán képesek leszünk megváltozni. Éppen ezért várom nagyon a trilógia többi kötetét: tudni akarom, hogyan sikerül az emberiségnek megváltoznia.
http://ekultura.hu/olvasnivalo/ajanlok/cikk/2016-12-29+…

4 hozzászólás
>!
marschlako P
Cixin Liu: A Háromtest-probléma

A könyvért – melyet talán inkább a (korlátozott) négytest-probléma címmel lehetett volna illetni – eleinte nagyon lelkesedtem, de ez az idők során egy kicsit alább hagyott. Kezdett zavarni, hogy bár jól láthatóan hard sci-fi ről van szó akar lenni, időnként elég meredek elgondolásokat kever ki; bedobja a turmixba a state of the art tudományos elméletek egyes összetevőit, de ami kikeveredik belőle, az elég érdekes lesz. De ez annyira nem is zavarna, hiszen azért olvasok sci-fit, hogy szárnyalhasson a fantáziám. De sajnos maga az alaphelyzet is több sebből vérzik.* Ha ettől eltekintünk, akkor egy érdekes, kicsit egzotikus (bár korántsem annyira egzotikus, mint amennyire vártam), helyenként izgalmas történetet kapunk, ahol a szereplők motivációi néha kicsit furcsák** ugyan, bár van, amikor meg is lehet őket érteni.
Elolvasni mindenképp érdemes, mert fordulatos és olvastatja magát, de szerintem sokkal jobban hasonlít az angolszász sci-fire, mint azt az olvasás előtt vártam volna. Ez persze nem feltétlenül baj, de én egy kicsit olyan formabontó könyvre számítottam, mint amilyen pl. Az idő térképe is volt.

*Vigyázat, hosszú fejtegetés következik: spoiler
**spoiler

>!
Dominik_Blasir
Cixin Liu: A Háromtest-probléma

Nehéz lehántani róla a kulturális egzotikum rétegét. Meggyőződésem ugyanis, hogy ha angolszász vagy legalábbis európai szerző írta volna, teljesen más szemszögből közelítenénk felé.
Vegyük a szereplőket: ha úgy gondolom, hogy a szerző nem írt a könyvébe karaktereket, akkor az kínai speficikusság (ahol ugye, nyugati szemszögből, mindenki egyforma), vagy tényleg nem tudott összetett figurákat alkotni? Vegyük a történetet: ha úgy gondolom, hogy lapos, dramaturgiailag gyenge és meglehetősen unalmas, akkor csak azért mondom, mert teljesen máshol vannak a kulturális-regiszterek, vagy tényleg nem sikerült neki komplex, izgalmas és feszült cselekményt írnia?*
De talán mindegy is, a lényeg, hogy ez elsősorban ötletorientált sci-fi. Liunak (vagy Cixinnek? Összezavarodtam.) elképesztően izgalmas gondolatai vannak, zseniálisan ötvözi a kapcsolatfelvétel problémakörét** a háromtest-problémával (hah, a játék! spoiler) meg mindenféle látványos SF-mókázásokkal, ráadásul olyan ügyesen vezeti a mondanivalóját, hogy az tényleg állandó gondolkodnivalót ad.
Más kérdés, hogy a regény első fele nagyon nehézkesen halad (szerintem a stílus duplafordítás következtében elég sokat romlott), ami a későbbiekben is csak azért válik nagyszerűen szórakoztatóvá, mert végre kiderül minden, és a cselekmény, illetve a karakterek zavaró-fékező hatása nélkül olvashatjuk, amint Liu tobzódik az ötleteiben.
Nekem amúgy nem hiányzik a folytatás, szerintem önállóan is nagyon érdekes volt. Bár kétségtelenül érdekel, hogy mi lesz még.

* Különösen ellentmondásos például az információadagolása: olykor egészen csodálatosan utalgat (ld. játék), máskor meg fejezetnyi infodumpokban beszél.
** spoiler

6 hozzászólás
>!
pat P
Cixin Liu: A Háromtest-probléma

spoiler Nyilvánvalóan ez a világegyetem legelcsépeltebb SF alaphelyzete. Hát lehet ebből 2016-ban is élvezhető, érdekes, meghökkentő, nagyjából korszerű sci-fit írni?
Én mondjuk lefogadtam volna, hogy nem, de szerencsére nem lett volna igazam. Mert ez bizony egy nagyon furcsa, helyenként meghökkentő írás volt, olyan elemekkel, hogy a meglepetéstől olykor csak nézelődtem. Mert hát hiszen, mit keres a kulturális forradalom egy sci-fiben? Pláne hogy lesz logikailag, érzelmileg, mondanivalóilag (ejj, de szép szó) is a történet lehető legszervesebb része? Hogy lesz pl. Ye Wenjie* egyszerre annyira összetett és hiteles, másrészt annyira elvont és azonosulhatatlan karakter? Milyen a világ legérdekesebb számítógépes játéka, ami nem is hasonlít számítógépes játékra? Hogy lehet a kvantumfizika segítségével megmagyarázni a regény legszürreálisabb furcsaságait? És egyáltalán, hogy lehet, hogy a földkerekség legnagyobb maszlagának tűnő kvantum-bullshit tulajdonképpen egészen kongruens jelen fizikai ismereteinkkel**? spoiler
Persze kicsit fura néha az európai olvasónak (annyira más a kínai irodalom szerintem, csoda, hogy egyáltalán élvezhető nekünk), de engem éppen felrázott kicsit a tespedésből, hogy ha nem is tökéletes, de pikánsan ellentmondásos, kissé diszharmonikus, olykor nehezebben olvasható, de nekem mindenképpen újszerű a regény. És várom a folytatásokat.

*Az angol átírás azért rohadtul idegesített, hadd jegyezzem meg csendben.
**Én azért erre nem vettem volna mérget, de meglestem kicsit a korábbi értékeléseket, és a hozzáértők sem panaszkodtak.

>!
makitra MP
Cixin Liu: A Háromtest-probléma

Rettentően élveztem ezt a regényt, bár nem tökéletes, és ennek két oka volt: a tudományos probléma lenyűgöző és szórakoztató ábrázolása, ami a Diaszpórához hasonló lelkesedést váltott ki belőlem – azaz elkezdtem böngészni az internetet, hogy egyáltalán megértsem, mi is a címben szereplő témakör; másrészt nagyon aktuálisnak gondoltam és gondolom a főszereplő kiábrándultságát.

A regény ugyanis átélhetően mutatja be, miért távolodik el Ye Wenjie saját társadalmától, miért érzi azt, hogy már nincs lehetőség változtatni az emberiségen. Ez pedig sokszor ismerősnek tűnik a saját életemből, a családdal, barátokkal folytatott beszélgetésekből. A cselekvési akarat és szándék teljes hiánya, amihez azonban néha elegendő a legkisebb szikra, hogy ez átforduljon valami sokkal tragikusabbá; az értelmiség egy részének a társadalomtól való eltávolodása létező probléma, ennek következményeire is utal A Háromtest-probléma.

És nagyon kíváncsi vagyok, milyen irányba tud tovább menni a történet, milyen kérdéseket hoz fel a későbbiekben, mert ezzel a kötettel Cixin Liu el tudott gondolkodtatni.

Bővebben: http://www.prozanostra.com/iras/az-ertelmiseg-csalodasa…

>!
Dubovszki_Martin P
Cixin Liu: A Háromtest-probléma

Kevés az olyan könyv, ami újraolvasás során is képes szórakoztatni. Ilyen például Frank Herbert Dűnéje vagy Clarke Űrodisszeája. S a sort most tovább bővíti A Háromtest-probléma is. Ha unod már a nyugati zsánerirodalmat, ha szeretnél valami újat kipróbálni vagy ha szimplán szereted a minőségi hard science fiction regényeket, A Háromtest-probléma neked szól.

"Amikor az ember kezébe kerül egy kínai termék, óhatatlanul is felszínre tör az a bizonyos előítélet, mely szerint a Kínából származó termékek meglehetősen silány minőségűek. Szerencsére Cixin Liu regénye a már nem is olyan ritka kivételek közé tartozik: A Háromtest-probléma egy rendkívül szórakoztató hard SF regény, lélegzetelállító izgalmakkal és elképesztő tudományos elméletekkel.

A történet a kínai kulturális forradalom idején kezdődik, amely során Ye Wenjie – elborzadva a forradalom szörnyűségei miatt, kiábrándulva az emberiségből – saját céljaira használ fel egy titkos katonai projektet, melynek célja a kapcsolatfelvétel idegen intelligenciával. A közeli jövőben pedig egy alkalmazott tudományokkal foglalkozó tudós és egy öntörvényű nyomozó különös párosára hárul a feladat, hogy fényt derítsen a kapcsolatfelvétel körülményeire és következményeire. Valójában nehéz a cselekményről írni anélkül, hogy fontos eseményekre rá ne világítanék (személy szerint mind az angol, mind a magyar kiadás fülszövegét egy kicsit túlságosan is sokatmondónak tartom).

A történet központi témája tehát egy klasszikus sci-fi toposz, a kapcsolatfelvétel. Ám nem a megszokott értelemben, hiszen bár bizonyított az idegen civilizáció léte, a valódi fizikai kapcsolat csak a távoli jövőben fog megtörténni, hellyel-közzel csak üzenetváltásokra került sor. Ennek a fura, de valószerű szcenáriónak a háttere a nyugati zsánerirodalmon nevelkedett olvasóknak elsőre szokatlannak tűnhet, de a cselekmény előrehaladtával a vártnál kevesebb különbözőséget lehet megfigyelni. Jelen esetben is visszatartja a kormány az információt az idegenekről és a saját céljaira akarja használni a felfedezést. (…)"

Bővebben: http://sfmag.hu/2016/12/12/cixin-liu-a-haromtest-problema/

>!
Morpheus
Cixin Liu: A Háromtest-probléma

Tényleg Hard sci-fi, ezzel nem is volt semmi baj, igaza van abban is, hogy az emberiség gennyedző fekély avagy vírusfertőzés Gaia gyönyörű testén, spoiler és bizony ha valaki egy meddőségvírust létrehozna, az nagyjából meg is oldaná a problémát, csakhogy ezt már valaki más megírta… Így hát kellett a már említett nyakatekert megoldás, amiből ki lehet hozni majd három jó vastag kötetet. Amúgy nem volt rossz a történet, spoiler, ízelítőt kaphattunk a kulturális forradalomból, az emberi történetekből, és a virtuális valóság is különleges volt. spoiler

3 hozzászólás
>!
Noro MP
Cixin Liu: A Háromtest-probléma

Erős bennem a bizalmatlanság a kortárs “rejtvényfejtős” sci-fi iránt. Amerikában ugyanis ezt az irányzatot sokan úgy kezelik, mint holmi elfuserált kapudrogot, amivel az akció-thrillerek rajongóit be lehet vonni a fantasztikus irodalomba. Ennek megfelelően sok ilyen regény klisés, teátrális és szentimentális – hogy csak a jobb tulajdonságaikat említsem –, ráadásul képes töréspontig hajlítani a történetet azért, hogy egy átlagos fazont helyezhessen a középpontba, aki csupán a kellemes, középosztálybeli életét akarja megvédeni.

Most, hogy mindenkire ráhoztam a frászt: ez a könyv egyáltalán nem ilyen. Korántsem olyan forradalmi, mint amilyennek eleinte tűnik, de vitathatatlanul összetett és eredeti. Ami pedig a kellemes, középosztálybeli heppi endet illeti… [sátáni kacaj]

Liu regényét még akkor is nehéz volna összefoglalni, ha a spoilerveszély nem figyelne ott minden kanyarban. Sokáig az volt az érzésem, hogy három teljesen különböző könyvet olvasok párhuzamosan. Én személy szerint a megmagyarázhatatlan jelenségeket találtam a legérdekesebbnek, ezek ugyanis a modern tudományba vetett hit kérdésével foglalkoznak. Mit kezd egy elkötelezett tudós azzal, ha a fizika alapelvei hirtelen káoszba fulladnak? Itt többek között a buddhizmus és Lovecraft is felidéződött bennem, ahogy próbáltam magyarázatot keresni a leírtakra. spoiler

A második témakör volt maga a háromtest probléma, ahol a hard sci-fi elemek a legtisztább formájukban tudtak megnyilvánulni. Itt jegyezném meg, hogy nem a magyar fülszöveg a spoileres, hanem a cím – feltéve, ha tudod, mit jelent. Én fizikus végzettségű olvasóknak olyan változatot adtam volna ki, amelyen a cím csak kínaiul szerepel, nehogy még az új Kopernikusz előtt megfejtsék… Na persze nem a problémát, hanem azt, hogy mi a helyes kérdés :) A szerző ezekben a részekben elegánsan, néha abszurd humorral élve játszadozik a fizikatörténet meghatározó állomásaival.

Azonban a harmadik problémakör az, amely összefűzi nem csak a regény, de minden bizonnyal az egész trilógia eseményeit. Ez pedig az összeesküvés története, ami egyszerre oka és következménye a fentieknek. És itt lép be igazán a kínai nézőpont a könyv értelmezésébe. A kulturális forradalom néven elhíresült események ugyanis egy olyan mértékben kiábrándult értelmiségi típust teremtettek meg, amelyet én a nyugati világban (ideértve most az szovjet típusú szocializmust is) nemigen tudok elképzelni. spoiler Talán csak ezért, esetleg azért, mert a könyv két fordításon is átesett (a magyar változat az amerikain alapul), de én nem mindig tudtam bemerülni azokba a részekbe, ahol a fizika helyett a társadalom került a középpontba. Pedig a kérdései itt is nagyon izgalmasak és nem szokványosak, és ami szerintem bíztató: a humorát is értem; de a válaszokat néha nem igazán tudtam hová tenni. Ezen felül a stílusával sem voltam feltétlenül elégedett, időnként ugyanis egészen amatőr megbicsaklások és retró-izmusok jellemzik.

De végül is ez egy olyan SF, ami képes volt meglepni – ez pedig nem mindennapi eredmény, és így sok apróbb hibát el tudok nézni neki :P

>!
kvzs P
Cixin Liu: A Háromtest-probléma

Kacsingatunk a világűr és távoli bolygók felé, közben a saját hazánkban sem tudunk normálisan és békében élni.
Az emberiségből való mélységes kiábrándulás, és az emberiségbe vetett hit kettőssége végig érezhető a könyvben, azzal a furcsa kínai látásmóddal, amit mi Európában nem érthetünk meg teljesen. Mert hiába erős a könyvben a tudomány nemzetek és ideológiák feletti egységessége, és sok az olyan eszköz, amit nyugati könyvekben megszokhattunk, a fókuszpontok és a szereplők számunkra teljesen érthetetlenek. Van ugyanis olyan rész a könyvben, ami néha már az unalom határát súroló alapossággal van kifejtve, mellette viszont fontos és érdekes kérdéseket mesél el néhány mondattal.
Olvasás közben végig örültem, hogy ez a könyv be tudott törni a nemzetközi sci-fi területére és megjelent magyarul is, de közben keringett bennem az az érzés, hogy csak a töredékét értem meg, és nagyon fontos dolgok felett siklom át, mert nem tudom értelmezni a benne használt eszközöket.


Népszerű idézetek

>!
Spaceman_Spiff MP

Lehetséges, hogy az emberiség és a gonoszság közti kapcsolat hasonló ahhoz, ami az óceán és a felszínén lebegő jéghegy között fennáll? Az óceán és jéghegy is ugyanabból az anyagból áll, a jéghegy látszólag csak azért különül el, mert más alakot öltött. A valóságban csak a hatalmas óceán része…
Lehetetlen erkölcsi felébredést várni az emberiségtől, mint ahogy azt is lehetetlenség elvárni, hogy az ember a hajánál fogva felemelje magát a földről. Az erkölcsi felébredéshez az emberi fajon kívüli erő szükségeltetik.

25-26. oldal, 2. fejezet, Néma tavasz

>!
Batus

„Kínában minden szárnyaló ötlet a földre zuhan. Túl erős a valóság gravitációja.”

14. oldal

>!
marschlako P

Abban a pillanatban a 12 000 MHz frekvenciájával a nap volt a legfényesebb csillag az egész Tejúton.

273. oldal

12 hozzászólás
>!
Batus

Egy nő legyen olyan, mint a víz: ha akadállyal találkozik, tudja körbefolyni, vagy tudjon keresztülhömpölyögni felette.

118. oldal

>!
Batus

Ha létezett is valaha Isten, már rég meghalt.

318. oldal

>!
Noro MP

Egy pulykafarmon a farmer minden reggel megy megetetni a pulykákat. Egy tudós pulyka, miután majdnem egy évig figyeli ezt a változatlan sémát, a következő felfedezést teszi: „Minden délelőtt tizenegykor megérkezik az eleség.” Hálaadás reggelén a tudós elmondja ezt a törvényt a többi pulykának. Csakhogy tizenegykor nem érkezik eleség; jön a farmer, és leöli az összes pulykát.

74. oldal (6. fejezet: A lövész és a földműves)

>!
Batus

Wang önkéntelenül úgy gondolt a nőre, mint a rég elavult DOS operációs rendszerre: egy üres fekete képernyő, azon egy csupasz „C:\univerzum” prompt, egy villogó kurzor. Akármit ütsz be, azt viszonozza. Se egy plusz betű, se semmi változás. De most már tudta, hogy a „C:\univerzum” mögött feneketlen mélység tátong.

96. oldal

>!
Batus

Pénz nélkül a világegyetem titkai szart se érnek.

124. oldal

Kapcsolódó szócikkek: pénz
>!
Batus

Már nem érzett gyászt. Olyan volt, mint a Geiger-számláló, amit túl sok sugárzásnak tettek ki, nem bírt reagálni, némán csak nullát jelzett.

20. oldal

>!
Batus

Lehetséges, hogy az anyag alapvető természete valóban a törvénynélküliség? Lehetséges, hogy a világ stabilitása és rendje csak az univerzum egy zugában elért átmeneti dinamikai egyensúly, rövid életű örvény egy kaotikus áramlatban?

73-74. oldal


Hasonló könyvek címkék alapján

Iain M. Banks: Közelkép
Ernest Cline: Ready Player One
Neal Stephenson: Snow Crash
James Dashner: Halálos hajsza
Jeff Noon: Vurt
Póli Róbert: Csillaglélek
Rodé Magdolna: Digitális világunk ma és holnap
Megan A. Moreno: Szex, drogok, Facebook
Vernor Vinge: Tűz lobban a mélyben
Fritz Leiber: A vándor