Halálraítélt (Kárhozott 2.) 51 csillagozás

Chuck Palahniuk: Halálraítélt

Chuck Palahniuk 1962-es születésű amerikai író, újságíró, factoid-gyáros és az anarcho-dadaista Cacophony Society portlandi csoportjának tagja. Az 1996-ban megjelent Harcosok klubja óta 12 regénye jelent meg, ebből hivatalosan csupán egy jelenti korábbi műve remixét (Láthatatlan szörnyek, 2012), bírálói szerint azonban valamennyi. Novelláit, esszéit és sztárinterjúit többnyire rangos férfimagazinok közlik, mint a GQ, a Playboy vagy a Gear, a róla szóló akadémiai tanulmányok pedig immár vaskos köteteket töltenének meg. Ezidáig két regényét (Harcosok klubja, Fulladás) és egy novelláját (Románc) filmesítették meg, a Láthatatlan szörnyekből a magyar Kiss Gábor készített képregény-adaptációt, a Harcosok klubja készülő folytatása pedig a szerző ígérete szerint ugyancsak graphic novel formájában fog megjelenni.

Eredeti mű: Chuck Palahniuk: Doomed

Eredeti megjelenés éve: 2013

>!
Trubadúr, 2014
376 oldal · ISBN: 9789632276373 · Fordította: Bajtai Zoltán
>!
Trubadúr, 2014
376 oldal · puhatáblás · ISBN: 9789632275642 · Fordította: Bajtai Zoltán

Enciklopédia 10

Szereplők népszerűség szerint

Elizabeth-Kübler Ross


Kedvencelte 2

Most olvassa 4

Várólistára tette 27

Kívánságlistára tette 32

Kölcsönkérné 1


Kiemelt értékelések

>!
Chöpp 
Chuck Palahniuk: Halálraítélt

Nagyon nehezen olvastam el. Ezzel a könyvvel kapcsolatban kissé több ellenérzésem volt, mint általában szokott lenni a Palahniuk könyveket olvasva. Természetesen tetszik az, amire rá akar világítani, csak azzal van gondom – mindig – ahogyan beleveri az arcunkat a különbözőbbnél különbözőbb testváladékaink undorító egyvelegébe. Értem én, hogy a cél szentesíti az eszközt, de egyelőre a „széplelkem” mindannyiszor kicsit belesajdul.
Egyébként magával sodort, és érdekes módon amit olvasok/tam mellette, annak is nagyon hasonló a mondanivalója. Nehéz volt egyikről a másikra áttérni. Ha ezt olvastam, a másikat volt nehéz elővenni, ha azt kezdtem el, erre nem vágytam visszatérni.
Összességében azt kell mondanom, örülök, hogy elolvastam, és annak is, hogy vége lett.

2 hozzászólás
>!
Kkatja P
Chuck Palahniuk: Halálraítélt

HŰ-HA, Palahniuk eddig sem volt híres a könnyű, langyi kis olvasnivalóiról, de most megint rácáfolt arra, aki esetleg ebben ringatná magát, mert ismét ezerrel odavágott, sorozott… alig ráztam ki fejemből az egyik jobbost… máris újból betalált egy balegyenessel, majd a bordáimat vette gigaöklei alá és a végén kiütött egy gyomorszájas K.O.-val. Na kb. ilyen érzés volt olvasni ezt a könyvét, amely, mint tudhatjuk: folytatása a Kárhozottból megismert Pokolra szállt kislány a dagadt Maddy kalandjainak. Folytatás, de mégsem teljesen az, mert itt megtudhatunk jópár olyan momentumot, ami az előzőben rejtve maradt (lehet, jobb lett volna, ha nem is kerül soha elő), mert ezt a könyvet olvasni felért egy kasztrálással vagy épp lobotómiával, kinek melyik a szimpibb, de élvezni nem fogod, az biztos vagy épp igen, ízlés dolga! :))

Szóval Kedves Tweetelő, üdv a tahóság birodalmában (valahonnan ismerős a feeling), de ha undorodsz a nagyon, ismétlem NAGYON perverz és naturalisztikusan ábrázolt jelenetektől, akkor ez a könyv nem a te könyved, kedves olvasó, kerüld el jó messzire. Mert ez a történet egy Harcosok klubja százszoros felbontásban és ezerszer durvábban. Ha lehet valamit fokozni, miért ne tegyük, úgy látom ez Palahniuk krédója mostanság, a megszokott durva társadalomkritika mellett. :)
Ctrl+Alt+ Szóval rajongóknak kötelező (kössétek fel a felkötnivalót), de érdeklődőknek első könyvként semmiképp sem ajánlanám! :)

>!
Trubadúr, 2014
376 oldal · puhatáblás · ISBN: 9789632275642 · Fordította: Bajtai Zoltán
>!
RandomSky
Chuck Palahniuk: Halálraítélt

Ajj.
Mi lehet betegebb egy Palahniuk regénynél? A folytatása.
A molyon olvasható fülszöveg alapján tán nem nyilvánvaló, de ez itt a Kárhozott folytatása, a halott kövér kislány, Madison Spencer visszatér, méghozzá a földre, elmesél egy halom olyan dolgot, amikről ki tudja, miért hallgatott az első részben, hiszen még életében történtek, és előidézi vagy megakadályozza az apokalipszist, vagy hogy mondjam.
A molyon olvasható fülszöveg szerint Palahniuk bírálói úgy vélik, az író minden regénye az első (Harcosok klubja) remixe. Akár. És valahol szomorú, hogy még mindig ugyanazt kell leírnia. Szomorú rá nézve, hogy nem bír ebből kilépni, nem talál megoldást, kiutat, akármit, egy ilyen furfangos elme még mindig itt tart, és szomorú a világra nézve, hogy még mindig ennyi idióta van benne, hogy Palahniuknak újra meg újra el kelljen nekünk magyaráznia, hogy minden milyen szar. Szerintem az például gond lehet a hatékonyság tekintetében, hogy aki egynél több Palahniuk művet elolvas, annál már nyitott kapukat dönget, akinek meg szüksége lenne a Palahniuk féle sokkolásra, hogy kissé felébredjen, az egyet sem lesz képes végigolvasni.
Palahniukkal valahogy úgy vagyok, mint anno Marilyn Mansonnal. Ha még nem meséltem ezt a sztorit. Ha mond ez itt bárkinek bármit. Szóval az industrial/shock rocker Marilyn Manson kapcsán sokan lelkesedtek, hogy woa, de megmondja már, hogy sokkol, és hogy odab…sz a tömegkultúrának meg a fogyasztói társadalomnak, meg ilyenek. Aztán láttam a germán Viván egy koncertfelvételt, amin a friccek vígan vigyorogtak és buliztak. És mindennek a tetejébe egy nap odajött hozzám a vasútállomáson az egyik helyi menőcsávó, hogy van-e nekem Merlinmézönöm, és átvenném-e neki. Akkor jöttem rá, hogy ez az egész akkor sem ér valami sokat, ha nem merő showbusiness az egész. Nem fogja megváltani, jobb hellyé tenni a világot, kizökkenteni az embereket sem Marilyn Manson, sem Chuck Palahniuk. Ez akkor nekem eléggé kiábrándító élmény volt, aztán megbékéltem vele. Nem kell, hogy ezek kizökkentsék, és nem kell, hogy ezek emiatt felhagyjanak a tevékenységükkel. Például a hasonlóan gondolkodóknak jól esik a tudat, hogy nincsenek egyedül. Az is valami.
Mindenesetre Chuck újfent megtesz mindent, hogy morbid, groteszk agymenéseivel kiakassza az olvasót, és (tegye akár szándékoltan) néha olyannyira túlzásba esik, hogy az ember kínjában nevet.
Igen, csak az a baj, hogy attól még amit leír a világról, az áll. Hiába nem gondolkodok ugyanígy, én is látom, hogy nagy a gáz, és elsősorban a fejekben. És így végül is Palahniuk, ha már itt van, megkerülhetetlen.
Bővebben: http://www.ekultura.hu/olvasnivalo/ajanlok/cikk/2015-02…

5 hozzászólás
>!
MrClee IP
Chuck Palahniuk: Halálraítélt

Most végre megérezhetem én is, milyen egy trilógia utolsó kötetére várni. (Talán ezért nem éri meg egy kortárs sorozatba úgy belekezdeni, hogy nem jelent még meg a befejező rész…) A mérvadó mindenképp az utolsó rész lesz, ha elkészül végre, igaz egyelőre semmi hír róla.
A második rész számomra kissé vontatottá vált a közepe felé, néhol úgy éreztem, ezek a múltbeli történések csupán a terjedelmet növelik, lényeges információkat nem hordoznak. Aztán végül minden a helyére került, megértettem, miért pontos képet kapni a főszereplőnk korábbi, rövid életéről.

>!
Elektronikus_bárány P
Chuck Palahniuk: Halálraítélt

Bármennyire is utáltam ezt a könyvet, nem tudok öt csillagnál kevesebbet adni neki.

>!
Morpheus
Chuck Palahniuk: Halálraítélt

Van egy olyan érzésem, hogy nem akart ez a történet trilógia lenni, csak az első kötet után Palahniuk azt gondolta, hogy miért is ne… Így aztán mindent megtudhattunk az első kötetben történtek előzményeiről, úgymond megkaptuk a kulisszatitkokat, míg maga a cselekmény alig haladt előre. Csak remélhetem, hogy miután ellőtte a múltba nézés utolsó patronját is, a harmadik rész ettől sokkal jobb lesz.
Nem mondom, hogy nem voltak benne jó részek, és tetszett ahogy bemutatta a vega állat és környezetvédő milliárdos sznobok képmutatását Maddy szülein keresztül, a keresztény vallás abszurditását és képtelenségét (már tudom, hogy mielőtt meghalok, tele rakatom a zsebemet édességgel, mert tuti a pokolra jutok [szerintük]).

>!
LianneHide I
Chuck Palahniuk: Halálraítélt

376 oldalnyi bevezetés valami igazán zseniálisnak ígérkező dologhoz.
Na de hol van az a történet?
Hol van a Kárhozott IGAZI folytatása?
Merthogy én ezt nem éreztem annak. Illetve az első és utolsó húsz oldal tökéletesen hozta, ami miatt a Kárhozottba és Maddy karakterébe beleszerettem. Én arra a történetre voltam kíváncsi.
És emiatt lett ez a kötet az első Palahniuk-csalódásom.

A fülszöveg is elhúzta előttem a mézesmadzagot, aztán csak 300 oldalnyi visszaemlékezést kaptam.
Szerintem jogosan érzem magam becsapva.
Valahogy nem állt össze. Kegyetlenül jó gondolatok vannak benne, de maga ez a visszaemlékezős történet döglött. És szerintem Maddy karaktere is teljesen szétfolyt benne. Nem tudom, hogy tud egy karakter szétfolyni, de itt az történt.

De a vége! Az az utolsó 20 oldal! (Majdnem) mindenért kárpótolt.
Hiszen akárcsak a többi Palahniuk regény, ez is egyfajta memento mori. Ami él, ami megszületett, meg is fog halni, legyen az a kedvenc kiscicád, a nagyszüleid vagy te magad. És mégis, a szörnyű és nem éppen szívderítő valóság mellett Maddyben még mindig ott a remény, még mindig!

És hát a Sátán. A flancos napszemüvegével. A nagy kalapjával, ami elrejti a szarvait. spoiler
Úgyhogy katarzis az van. Csak éppen a többi hiányzik.

Nagyon haragszom Palahniukra, hogy ilyen sokáig traktált a visszaemlékezéssel, folytatásnak meg semmi híre…

(Csak úgy összehasonlítás végett: a Kisértettekkről három hónapja próbálok egy épkézláb értékelést összehozni, de annyira „megviselt”, hogy még mindig nem sikerült megemésztenem.)

3 hozzászólás
>!
dr_Eminens
Chuck Palahniuk: Halálraítélt

Nem is tudom, hány csillaggal lehetne leginkább kifejezni a véleményemet. Hiszen végül is jól szórakoztam, de hol van itt az a gyomorba vágó érzelmi töltet, ami pl. az Altatóban megvolt? A Palahniuk-stílus tökéletes, de a tartalom maga kevés. A testnedv viszont túlságosan sok… néha nem is tudtam, hogy hányjak, vagy nevessek.

>!
Lancaster
Chuck Palahniuk: Halálraítélt

Lehet, nem ezzel a könyvvel kellett volna kezdenem. Talán ideje lenne egyszer egy sorozatot ott kezdeni, ahol illik: az első kötetnél. Nem mintha érthetetlen lett volna Madison szellemlétű kalandozása az élők világában, de a felénél, amikor a visszaemlékezéseket felgöngyölítése megkezdődött, borzasztóan eluntam és csak a humor meg a stílus élvezete maradt, a történet felé érdektelenné váltam.
A kasztrált Sátán gondolatán azért egy órán át vihogtam.

>!
kaen
Chuck Palahniuk: Halálraítélt

Nyelvileg nagyon szorakoztato, erdemes lenne eredetiben is elolvasni. Mindenesetre, en jokat derultem rajta, de vsz. van, akinek ez a humor mar sok egy kicsit. :D Fight Club-rajongok szerintem elveznek, en meg utananezek majd az elozmenynek, amit nem olvastam (de onmagaban is teljesen elvezheto volt a kotet). A sotet humort, nyelvi jatekokat es vicces, de kemeny tarsadalomkritikat kedveloknek ajanlott. :)


Népszerű idézetek

>!
Kkatja P

Tetszik vagy sem, a halál semminek sem a vége.

29. oldal

>!
Kkatja P

Minden hullajelölt figyelmébe ajánlom: ha nagyon nyomaszt titeket a halál gondolata, jusson eszetekbe, hogy az élet sem volt mindig egy piknik. A jelent néha csak az a tudat teszi kellemessé, hogy a múlt olykor igazi kínszenvedés volt.

195. oldal

>!
Chöpp 

A spirituális anorexia miatt éhség gyötör, és ez mindenféle újszerű hitek martalékául veti tétova lelked.

200. oldal

>!
Chöpp 

Kövér voltam, könyvmoly és embergyűlölő, a szüleim pedig állandó késztetést éreztek, hogy kiigazítsák a tökéletlenségeimet.

290. oldal

Kapcsolódó szócikkek: könyvmoly
1 hozzászólás
>!
Kkatja P

Nagyon kimerítő, nagyon sok energiát emészt fel, ha nem veszünk tudomást az igazságról.

160. oldal

>!
Kkatja P

    Áldassék minden gonosz megjegyzés vagy goromba gesztus embertársaink részéről, mert ezeknek mind az a rendeltetése, hogy próbára tegye képességünket a megbocsájtásra.

287. oldal

>!
Chöpp 

Szüleim abból szerezték hatalmas vagyonukat, hogy az emberek szeretik másokra bízni az érzelmeik kifejezését, amire egyébként korábban maguk is képesek voltak. A nyilvánosság az önkifejezés adományát átruházta másokra. Szeretetünket már csak üdvözlőkártyákkal, futószalagon gyártott gyémánt ékszerekkel és ízlésesen elrendezett műrózsa-csokrokkal tudjuk mások tudomására hozni.

333-334. oldal

>!
Cicu

Miért válnak a leendő jótét lelkek ösztönző elképzelései a következő civilizációk eszményévé? Lehet, hogy Jézus, Buddha és Mohamed csak egyszerű halandók voltak, akik semmi mást nem akartak mondani, mint hogy „sziasztok”, és csupán megpróbálták elviselhetőbbé tenni néhány barátjuk életét? Pontosan ez az oka, hogy a halottak nem beszélnek a hullajelöltekhez. Mert ezek úgyis mindig félremagyarázzák az üzeneteiket. Én is csak hülyéskedtem, és anyám komplett teológiai magyarázatát adta a baromkodásomnak.

74. oldal

>!
Chöpp 

Kérlek fogadd el azt a tényt, hogy az emberek nem változnak életük során. Az idősebbek tulajdonképpen vén tacskók, a fiatalok pedig kölyök vénemberek. Elismerem, hogy azért szert teszünk életünk során bizonyos ismeretekre, képessé válunk a dolgok mélyebb megértésére, de alapjában véve nyolcvanöt évesen is ugyanazok vagyunk, mint ötévesen. Az ember vagy intelligensen születik, vagy nem.

105. oldal

4 hozzászólás

Hasonló könyvek címkék alapján

David Duchovny: Szent tehén
Richard Kadrey: A végítélet kis doboza
Christopher Moore: Csak egy harapás
Christopher Moore: Biff evangéliuma
Kurt Vonnegut: Az ötös számú vágóhíd
Kurt Vonnegut: Macskabölcső
Joseph Heller: A 22-es csapdája
John Kenneth Galbraith: Győzelem
Mark Twain: A titokzatos idegen – Sátán három könyve
Mark Twain: A lóvátett város