Örökség (Az örökség 4.) 427 csillagozás

avagy a Lelkek Sírboltja
Christopher Paolini: Örökség Christopher Paolini: Örökség

Kezdetben ​volt Eragon
És végül itt az Örökség.

Eragon, az Árnyékölő, a Sárkánylovas, csak egy szegény parasztfiú volt, amíg meg nem találta Saphira tojását. Miután a sárkány kikelt, élete alaposan megváltozott. Most már az egyetlen szabad sárkánylovasként neki kell szembeszállnia Galbatorix zsarnokságával és legyőzni a királyt, mert második esélyt nem kap a világ. De még mielőtt ezzel megpróbálkozhatna, a varden seregnek is oda kell érnie a főváros falai alá. Útjukban bevehetetlen városok és legyőzhetetlen hadvezérek állnak…
Eddigi csatáik és győzelmeik reményt adtak a Birodalom ellenfeleinek. De sikerül-e Nasuadának együtt tartania seregét, amelyet annyi különböző népből szervezett? Segítségére sietnek-e a tündék, amikor a legnagyobb szüksége van rájuk? Lehet-e a vardenek varázslóinak esélye Galbatorix ellen?
Új csaták, hajmeresztő kalandok, elképzelhetetlen titkok várnak a szabadságukért harcoló emberekre, törpékre, urgalokra,… (tovább)

Eredeti megjelenés éve: 2011

Tagok ajánlása: 13 éves kortól

Tartalomjegyzék

>!
Európa, Budapest, 2021
934 oldal · keménytáblás · ISBN: 9789635041534 · Fordította: Urbán Erika
>!
Európa, Budapest, 2019
940 oldal · keménytáblás · ISBN: 9789635041534 · Fordította: Urbán Erika
>!
Európa, Budapest, 2014
938 oldal · keménytáblás · ISBN: 9789630795166 · Fordította: Urbán Erika

1 további kiadás

Kapcsolódó zóna

!

Eragon

63 tag · 19 karc · Utolsó karc: 2022. április 18., 12:53 · Bővebben


Enciklopédia 10

Szereplők népszerűség szerint

Saphira · Eragon · Murtagh · Arya Dröttningu · Roran · Angela · Nasuada · Orik · Nasuda


Kedvencelte 111

Most olvassa 41

Várólistára tette 189

Kívánságlistára tette 210

Kölcsönkérné 3


Kiemelt értékelések

ViveEe P>!
Christopher Paolini: Örökség

Christopher Paolini: Örökség avagy a Lelkek Sírboltja

Vége. Ideje volt, de ha eltekintek az őrjítő elnyújtottságtól és a vége miatt bennem maradt hiányérzettől, jár a 4*.
Már az előző részben is voltak remek csaták, és szép győzelmek, de azok Roranéi voltak. Itt mindenkinek akadt valamennyi győzelem.
Bár kb. 600 oldalnak el kellett múlnia, de utána végre egy izgalmas könyvet kaptunk. Megérkezünk a fővárosba és több vonalon dúlnak a harcok. És szerintem elég jól sikerültek.
Végre találkoztam Galbatorixszal, ami már nagyon esedékes volt. Eszméletlen okos, nem kevésbé kegyetlen, de picit mégis csalódás volt. Nem volt nagy sárkányröpte. Viszont nagyon tetszett Eragon ötlete a legyőzésére, bár ez is ismerős gondolat valahonnan: spoiler
A 100 oldalas epilógus picit elszomorított. Nagyon sok jó dolgot véghezvisz Eragon, és végsősoron egyetértek mindennel, amit tesz. Bár a legvége meg eléggé Tolkien szagú. A lányos oldalam két dolog zavarja, és mindkettő a szerelemmel kapcsolatos. Érzékeltetve van nagyon finoman Arya és Eragon érzései egymás iránt, és mégsem kapunk semmit, csak a jövő lehetőségét. És Nasuada? Én nagyon örültem a Murtaghgal kapcsolatos szálnak, főleg, mivel ő a kedvencem. De ebből sem lett semmi. :(
Szóval a szerelemmel hoppon maradtam, de izgalmas csatákat kaptam, és igazából tetszett a sorozat. De maximum egy erősen megvágott verzióban olvasnám el újra.

bokrichard>!
Christopher Paolini: Örökség

Christopher Paolini: Örökség avagy a Lelkek Sírboltja

Szerettem volna azt mondani, hogy méltón a legjobb a lezárás. Szerettem volna mondani, hogy eltekintek attól a vontatottságbeli hullámzástól, ami a teljes tetralógián végigmegy, ahogy itt is, ebben a kötetben. De a bűn rossz, bűn hosszú, bűn semmilyen, bűn bűn „epilógus” utolsó 100 oldal… Az a 100 oldal!! Pedig előtte megkaptam az epikus végkifejletet, kétségbeesett harccal, titkok feloldásával a Sírboltban, és egy legenda születésével. Lehet, hogy ez is nagyon közhelyes, de én, aki ebben a műfajban nem rég óta mozgok, nekem ez a befejezés csúcs volt. Csak az a fránya utolsó 100 oldal!!! Eragon megmaradt Eragonnak, mégis elérte a csúcsot (átment az érettségin), Roran hivatalosan is szerethető lett, bár sok a mártírkodás, és a sárkányok még mindig nagyon menők- legalábbis számomra. Azért a bő epilógus ellenére felmerültek a kérdések, az elvarratlan szálak, azok lettek volna kikerekítve abban a 100 oldalban! Akkor nyugodt szívvel ez lenne a kedvenc, így marad a 3. kötet.

2 hozzászólás
Erza>!
Christopher Paolini: Örökség

Christopher Paolini: Örökség avagy a Lelkek Sírboltja

A könyv első fele ismét csak időhúzás volt, csatákból és város elfoglalásból állt, semmi másból. Viszont a könyv 3/4-nél valami megváltozott. spoiler, akkor kezdtem el érezni, hogy na most valami komoly dolog fog történni. Igazából eléggé kiszámítható volt az egész könyv, de ettől független ismét megnyert magának Paolini! :)
spoiler. Nasuadat nagyra tartom, hogy ennyire erős és határozott nő, egy igazi vezéralkat. spoiler volt az egyik legjobb jelenet. spoiler elég nagyot dobott a sztorin, ami nagyon jól jött!
A vége viszont nagyon megrendített.. Nem szeretem a beteljesületlen spoiler és eléggé megviselt.. Lehetett volna valami spoiler is. :( Viszont annak örülök, hogy talán jön egy jobb és újabb korszak a Lovasok számára!

Vincenza>!
Christopher Paolini: Örökség

Christopher Paolini: Örökség avagy a Lelkek Sírboltja

Lezárult a sorozat és én a végén éreztem azt, hogy mennyire a szívemhez nőttek a karakterek..
Jó volt látni és olvasni, ahogy fejődik Christopher és kicsit úgy éreztem, hogy én is vele együtt fejlődök, mert tanultam az ő hibáiból, éreztem hogyan javítja ki és mennyivel jobb lesz így a végeredmény. Sok meglepetésben volt részem a sorozat során, olyan fordulatokra, amikre nem számítottam egyáltalán. spoiler Tehát voltak benne érdekes csavarok, mégis az utolsó részt kiszámíthatónak éreztem vagyis én kikövetkeztettem. spoiler Aminek az elején örültem is, mert úgy gondoltam ezáltal kiforr a kapcsolatuk Eragon és Arya között. De pont ez a rész, amire a legjobban számítottam „kimaradt” a boldog egymásra találás. Nagyon hiányoltam, mert megmondom őszintén szurkoltam nekik, de ugyan így vagyok Nasuada kapcsán is.
Miért nem kaptuk meg ezt? Elvileg ez a jövő zenéje lesz, viszont Christopher kijelentette, hogy legalább 10-15 évig nem tér vissza az Eragon sorozatra, mert kipróbálja a tehetségét más területeken is. Szóval ez a jövő még messzebb lesz.
Mindenesetre nekem megtetszett Christopher stílusa, sokat fejlődött. Érdeklődve várom a következő könyveit is.

Bogi_könyveskuckója>!
Christopher Paolini: Örökség

Christopher Paolini: Örökség avagy a Lelkek Sírboltja

Az előző részhez hasonlóan, számomra ez a rész is eléggé vegyes érzéseket váltott ki belőlem.
A könyv első fele eléggé lapos volt nekem. Persze…voltak benne azért izgalmasabb részek is, amelyek előbbre vitték a történet szálat, de kevés. A második fele a könyvnek már sokkalta izgalmasabb volt. Az utolsó pár oldalnál még a torkom is elszorult egy kicsit…de csak egy kicsit.
Csodálatos az a fejlődés, amin Eragon végigmegy a négy kötet alatt. A Saphirával való kapcsolata is melengeti az ember szívét. Szerintem még nem is olvastam olyan jellegű könyvet, melyben ekkora nagy hangsúly van fektetve egy ember és egy természetfeletti lény kapcsolatára.
Murtagh karaktere számomra még mindig az abszolút kedvenc. Arya nem nőtt a szívemhez, nekem kicsit ellenszenves volt.

KönyvmolyDomi P>!
Christopher Paolini: Örökség

Christopher Paolini: Örökség avagy a Lelkek Sírboltja

Vége. Méltó befejezés volt… ezen kívül egy csodálatos könyv. Egy csodálatos történet, ami átrepített egy másik világba… Kicsit úgy érzem, űr keletkezett a szívemben. Ahogy a szerző is írta a köszönetnyilvánításban: „És most elereszteni mindezt, búcsút mondani Eragonnak, Saphirának, Aryának, Nasuadának és Rorannak, és továbblépni új karakterek és új történetek felé…” Igaz, ő az írásra gondolt, de én is így érzek. Az olvasó szeme láttára épült fel ez a világ, együtt izgult Eragonnal, együtt harcolt Rorannal és együtt szállt Saphirával a fellegek között. Jó lenne még többet olvasni róluk, a kalandjaikról, de a történet lezárt és ezt kell fogadni.
Tökéletes lezárás volt, ahogy Eragon elköszönt, olyan volt, mintha nekünk, az olvasóknak szólna ez a búcsúzás. A regény izgalmas, fordulatos és gyönyörűen megírt, élmény volt olvasni, imádtam minden sorát. Az írónak nem volt fantáziahiánya, olyan dolgokat talált ki, és írt le, amit én fel se bírtam fogni. A szereplőket nem bírtam nem szeretni, Eragon és Saphira még mindig nagyon jó párost alkotnak, a tündéket is szerettem és persze Orikot is. Na és Murtagh… Tényleg nem számított arra a befejezésre, amit összehoztak.
Szerintem ez egy olyan könyv, egy olyan sorozat, amit vétek kihagyni. Továbbra is ajánlom azoknak akik szeretik a sok-sok izgalmat, a feledhetetlen csatákat, a mágiát, és persze a sárkányokat.

Szirmocska>!
Christopher Paolini: Örökség

Christopher Paolini: Örökség avagy a Lelkek Sírboltja

Na, ez is véget ért. Vagy mégsem? Majd kiderül. Angeláról mondjuk szívesen olvasnék még, a váltott macskákkal együtt ő volt a kedvencem. És persze Saphira az imádnivaló sárkányészjárásáért.
Nálam ez az a sorozat, amelyiknek számtalan hibáját is hajlandó vagyok elnézni, mert olyan sok kedves emlék fűz hozzá. Ahogy a barátnőimmel vártuk a folytatások megjelenését, a sok beszélgetés, a közös olvasások, a mézeskalács sárkány, a Saphira ihlette könyvjelző :)
Ezért nem érdekel, hogy sablonos, hogy nagyon naiv, hogy nem elég kidolgozottak a karakterek, hogy jócskán merít innen-onnan és még folytathatnám. Szeretem és kész. :)
Ez az utolsó könyv egész szépen lezárja a történetet. Látszik, hogy Paolini is felnőtt a feladathoz. Ugyanakkor kevésnek találtam a váratlan fordulatot, az események elég kiszámíthatóan haladtak, ezért kevésbé tetszett, mint az előző kötet. Itt is jobban lekötött Roran története, mint a fő szál. Megint hiányoltam az igazán eredeti és élő személyiségeket. Reméltem, hogy Galbatorix karaktere kap valami pluszt, amitől nem csak egy újabb „sötét nagyúr” lesz, de sajnos ez túlzott elvárás volt. És kissé túlzónak találtam a cirka 100 oldalas levezetést is. Azért kíváncsi leszek mire viszi majd az író a továbbiakban.
Talán ha 10 évvel ezelőtt olvasom, akkor ismét rajongás lesz a vége. Így „csak” egy kellemes, önmagát olvastató mese. De annak nagyon jó. És ahogy már mondtam, a szívemnek különösen kedves.

lnl8080>!
Christopher Paolini: Örökség

Christopher Paolini: Örökség avagy a Lelkek Sírboltja

Nagyon féltem a kezembe venni mert hiszen mégiscsak ez az utolsó normális rész. De most elolvastam és boldog vagyok hogy megtettem:)))))
A könyv első részében leginkább a városok elfoglalását láthattuk. De nagyon meglepett amikor spoiler
Ezután Eragonék elmentek spoiler Saphirával, ahol megtaláltak rengeteg spoiler, és így Soloembum jóslata is teljesült. Majd Aryával, Blödhgarmmal és az igézőkkel meg Elvával végre spoiler De legnagyobb bánatomra spoiler meg tudom érteni de nagyon sajnálom őket. De aztán spoilerÉs hát végül Eragon is spoiler.
Nagyon szerettem ezt a sorozatot, és remélem még lesznek sárkányos könyvei az írónak:)))

Calypso>!
Christopher Paolini: Örökség

Christopher Paolini: Örökség avagy a Lelkek Sírboltja

Népszerű vélemény, hogy ez a kötet túl hosszú, el van nyújtva, stb…. Én ezzel már az első olvasásnál sem értettem egyet, ahogyan most sem. Nem találtam a kötetben felesleges, több oldalnyi leírást, sem szitnén hosszú és felesleges „ülünk egy helyben” cselekményeket. Szinte minden szálnak elvarrásra volt szüksége (kivéve persze a kiskapukat, amik az esetleges következő résznek hagynak helyet), és ehhez szerintem kellett az a 900 oldal, hogy ne legyen túl pörgős, összecsapott. A végkifejlet egy részére már az előző részek során is voltak utalások, és szerintem ez is a lehető legjobban lett megoldva. Két dolog volt, amit nagyon jó ötletnek tartottam, és kiemelte a kötetet az eddigiek közül: az, hogy nagyobb szerepet kaptak a váltott macskák, és spoiler
Nekem nagyon tetszett ez a rész is, szerintem méltó befejezés volt.

BakosJuci>!
Christopher Paolini: Örökség

Christopher Paolini: Örökség avagy a Lelkek Sírboltja

Éveken keresztük húztam-halaszottam a trilógia negyedik részének elolvasását.
Igen, pont ezért… az elsőkben isonyat sokat szenvedtem a gyerekessége és túlírtsága miatt, de nem hagyhattam már, hogy ez a sorozat ne legyen befejezve.
Szóval… egyébként kellemes csalódás volt. Mármint, igen, természetesen túl volt írvva, mert minden levágott katona külön oldani haláltusát kapott, de úgy egyébként érdeke történet volt, megfelelő mennyiségű izgalommal, pörgéssel, kalanddal. Csak k… hosszú csataleírásokkal.
De aláírom, sokat fejlődött.
A szerelmi szálakat viszont nem tudom értelmezni. Kettőt is pedzeget (értsd: oldalakon keresztül utalgat rá, sőt még nagyjelenete – 10 oldal – is van az egyiknek), de kérdem én, minek, ha sehova nem jutunk el belőle. Nem ad a történethez, tinilányokat nem bilincsel az olvasáshoz… hót fölösleges volt az egész…
Na mindegy, sorozat befejezve, kedvenc nem lett, de elmondhatom, hogy olvastam. A végére meg még élveztem is kicsit.

3 hozzászólás

Népszerű idézetek

Szirmocska>!

Eragon beletúrt a hajába. Hirtelen szörnyű fáradtság tört rá. Miért ilyen bonyolult az élet?, tűnődött.
Azért, bölcselkedett Saphira, mert mindenki enni akar, és senki sem szeretné, ha őt ennék meg.

436. oldal

Christopher Paolini: Örökség avagy a Lelkek Sírboltja

Kapcsolódó szócikkek: Eragon · étel · Saphira
5 hozzászólás
Szirmocska>!

Mit gondolsz?, kérdezte Eragon.
Ne kapkodj, nehogy véletlenül megharapd a saját farkadat.
Eragon osztotta a véleményét. Aztán gondolt egyet, és incselkedve megkérdezte: Miért, veled már előfordult? Mármint, beleharaptál a saját farkadba?
Saphira néma maradt, tartózkodott a választól, de Eragon elkapta a felvillanó érzelmek rövid áramát: összemosódó képek és szagok – fák, fű, napsütés, a Gerinc hegyei –, valamint a vörös orchideák émelyítő illata, és hirtelen fájdalmas csippentés, mintha egy ajtó rávágódott volna Saphira farkára.

95. oldal

Christopher Paolini: Örökség avagy a Lelkek Sírboltja

Kapcsolódó szócikkek: Eragon · Saphira
Sunshine>!

Az idő úgy folyik át az ujjaink között, akár a víz, hamarosan semmi sem marad belőle.

Christopher Paolini: Örökség avagy a Lelkek Sírboltja

Sunshine>!

Ha most megbökné Saphirát, valószínűleg annyira meglepődne, hogy rögtön összegömbölyödne.
Bezzeg ha én bökdösnélek meg téged, semmi sem maradna belőled, csak egy paca, jegyezte meg Saphira.

Christopher Paolini: Örökség avagy a Lelkek Sírboltja

Kapcsolódó szócikkek: Saphira
diojudit_92>!

Angela kuncogott, amivel meglepte Eragont.
– Mi van? – fordult a füvesasszony felé.
Angela elmosolyodott. – Képzelem, milyen pofát vág majd szegény lantos, ha pár perc múlva kikukucskál a sátrából, és odakint megpillant tizenkét urgalt, köztük négy kullt, akik már alig várják, hogy bevezessék az urgal folklór rejtelmeibe. Nagy csoda lesz, ha nem hangzik fel a sikoltása. -Megint vihogott.

135. oldal

Christopher Paolini: Örökség avagy a Lelkek Sírboltja

Kapcsolódó szócikkek: Angela · Eragon
Ninácska P>!

Nem úszhatunk meg mindent sértetlenül. Ilyen az élet, ezt el kell fogadnunk. Megszerzett sebeink jelzik dőreségünket, ugyanakkor megmutatják, mire vagyunk képesek.

383. oldal

Christopher Paolini: Örökség avagy a Lelkek Sírboltja

KönyvmolyDomi P>!

Ne cserkészd be a zsákmányodat addig, amíg nem bizonyosodtál meg afelől, hogy valóban préda lesz belőle.

Christopher Paolini: Örökség avagy a Lelkek Sírboltja

KönyvmolyDomi P>!

[…] Milyen szomorú halál lett volna, ha csigaeledelként végzem.

Christopher Paolini: Örökség avagy a Lelkek Sírboltja

KönyvmolyDomi P>!

Jó időzítéssel csatát lehet nyerni.

Christopher Paolini: Örökség avagy a Lelkek Sírboltja

KönyvmolyDomi P>!

Tartsd észben mindazt, amit kell, de ne hagyd, hogy a gondolataid eltereljék a figyelmedet a körülötted folyó dolgokról.

Christopher Paolini: Örökség avagy a Lelkek Sírboltja


Hasonló könyvek címkék alapján

Sarah J. Maas: Kingdom of Ash – Felperzselt királyság 1-2.
Soman Chainani: Itt nincsenek hercegek
Shelby Mahurin: Kígyó & Galamb
Victoria Aveyard: A kettétört birodalom
Munkácsi Gabriella: A sziget vadásza
Sara Wolf: Szívet szívért
Morgan Rhodes: Fagyos hullámok
Brandon Sanderson: A Végső Birodalom 1-2.
Stephanie Garber: Legendary
Stephanie Garber: Volt egyszer egy összetört szív