Eragon (Az örökség 1.) 788 csillagozás

Christopher Paolini: Eragon Christopher Paolini: Eragon

2003 ​őszén a New York Times sikerlistáján nagy szenzációt keltve az élre tört egy amerikai kamasz fiú fantasyregénye, amelyért azóta versengenek a világ könyvkiadói, és már készül a filmváltozata is, mégpedig részben Magyarországon, jövő nyárra ígérik a bemutatót.
Miről szól a regény? Az árván maradt, apjáról mit sem tudó Eragont nagybátyja neveli egy eldugott faluban. A tizenöt éves fiú (éppen ennyi volt a szerző is, amikor elkezdte írni a könyvet) egy éjszaka, vadászat közben tükörsimára csiszolt, rejtélyes kék követ talál, amely utóbb sárkánytojásnak bizonyul, és egy kék sárkány kel ki belőle. Ezzel Eragon élete egy csapásra megváltozik. Mint a sárkány gazdája, a Lovasok rendjébe emelkedik. A legendás Sárkánylovasok előző nemzedéke elpusztult a gonosz és rettentő mágusi hatalommal bíró Galbatorix király elleni harcban. Most az egyszerű falusi sihederre hárul a feladat, hogy megszabadítsa országát a kegyetlen zsarnokságtól. Segítője Saphira, a nőnemű sárkány, akivel… (tovább)

Eredeti mű: Christopher Paolini: Eragon (angol)

Eredeti megjelenés éve: 2002

Tartalomjegyzék

>!
Európa, Budapest, 2017
526 oldal · keménytáblás · ISBN: 9789630794329 · Fordította: Bihari György
>!
Európa, Budapest, 2014
526 oldal · keménytáblás · ISBN: 9789630794329 · Fordította: Bihari György
>!
Európa, Budapest, 2012
528 oldal · ISBN: 9789630794329 · Fordította: Bihari György

4 további kiadás


Enciklopédia 8

Szereplők népszerűség szerint

Eragon · Saphira · Brom · Arya Dröttningu · Jeod


Kedvencelte 202

Most olvassa 68

Várólistára tette 337

Kívánságlistára tette 226

Kölcsönkérné 9


Kiemelt értékelések

>!
AniTiger MP
Christopher Paolini: Eragon

Anyumtól kaptam, mert (jól) azt feltételezte, hogy a vámpírok, boszorkányok, álomfogók mellé elférnek a sárkányok is a fantázia világomba.
Az első kifejezetten sárkányokról szóló történetem. Igazán eredeti és érdekes történet!
A film? Nem rossz-nem rossz, alig láttam vagy ötvenszer J. Irons miatt :) Amúgy is kedvenc szereplőm Brom, őt nagyon eltalálták szerintem.
Eragonról meg folyton a Star Wars-os srác jutott eszembe, nem szerettem a színészt, de megszoktam…

4 hozzászólás
>!
Coffee I
Christopher Paolini: Eragon

Jaj… Vége… Az utolsó oldalra értem. Nem akarom, kapaszkodok belé, nem engedem, kérem vissza, folytatást, gyorsan! Hol van egy könyvesbolt, ami ilyenkor nyitva van? Valaki segítsen! KÖNYVESBOLTOT, GYORSAN! Hol van a februári diákhitelem, amiből gyorsan megvehetném a folytatást? Függőséget okoz, sárkányt akarok, urgalokkal harcolni és a vardenek falvaiban sétálni, Eragont megölelni, Aryaval szemben ülni, és csak nézni a tökéletes tündét…
Paolini! Aí varden abr du Shur'tugals gata vanta! Igen, Neked, mert Te vagy a Lovasok nagymestere!

Ez… ez… nem találok szavakat, csak ülök, és még nem értem vissza a mi világunkba, még ott vagyok, harcolok, felhők között repülök sárkányháton, törpe mellett sétálok és tündével szaladok… Nem tudom összeszedni a gondolataimat. Akarok még…
Azt hittem, ez lesz az első olvasott könyvem 2012-ben. De nem, nem akartam beleolvasni 1-2 oldalakat, többre meg egyhuzamban úgysem lett volna időm, így mindig mást vettem a kezembe, valami könnyen letehető darabot. Mert ez nagyon nem az.

Csak olyan embereknek ajánlom, akik szeretnek egyszerre sokat olvasni. De nekik nagyon! Olvassátok! Hihetetlen, fantasztikus, szenzációs, imádnivaló, könyv a könyvek fölött, történet a történetek fölött, sárkányos a sárkányosok fölött.
A film? Az semmi. Nézd meg, ha jót akarsz szórakozni másfél órán át. De a könyv… Olvasd el, ha részese akarsz lenni ennek a különleges lényekkel teli világnak! Csak vigyázz Te, aki elolvasod! Mert nem élhetsz örökké abban a világban, vissza kell jönnöd, ott kell hagynod kedvenc sárkányodat és sárkánylovasodat, a kedvenc tündédet, törpédet, vardenedet, és boszorkányodat… El kell búcsúznod a legnagyobb mesemondótól, Bromtól. Aki olyan Eragonnak, mint Dumbledore Harry Potternek, Gandalf Frodónak…
Ez a teremtett világ! Bár létezne! Ha valóságos világ lenne, mindenki ott akarna élni. A boldogok azért, hogy boldogok maradjanak, a szomorúak azért, hogy boldogok lehessenek. Még ebben a sötét, harcokkal teli világban is, ahol jön egy sárkánylovas, és megment minket, legyőzi a sötét királyt, megtalálja az utat, hogy az embereket és más teremtményeket egy jobb sors felé indítson el…

Nem kapok levegőt… Már most biztosan tudom, hogy nálam ez 2012 legjobb könyve. Az évtized legjobb könyve! Nem! Az évszázad legjobb könyve! Kedvenc, megunhatatlan, kék, tiszta, gyors, szabad, pihentető, izgalmas, nem tudok egy normális mondatot megfogalmazni miatta, róla, érte, általa, neki.

Eltűnt az íróasztalom, a békás ceruzatartóm a békás ceruzáimmal, eltűnt minden gyertya és könyv az asztalomról… Szárnyra kelt az ágyam, szekrényem, és minden a szobámban, ami mozdítható. A szobám falai köddé váltak, és ez a 200 lakosú falu, ahol vagyok, hirtelen egy olyan világgá vált, amiben örökké benne szeretnék maradni. De sajnos az utolsó oldal utolsó mondata után visszakaptam a kopott székemet, hideg szobámat és nagy ablakomat.

Ha hagytam volna, hogy egy kicsit megeméssze az agyam a könyvet, és nem kezdtem volna bele rögtön az értékelésbe, amint befejeztem, akkor most tudnék észérveket felsorakoztatni mellette, hogy miért kötelező olvasmány mindenkinek. De most még nem tudok tőle gondolkodni.
Kinek kell írni, hogy kötelező olvasmány legyen az iskolákban? ADJATOK EGY TOLLAT ÉS EGY PAPÍRT!

5 hozzászólás
>!
ViveEe P
Christopher Paolini: Eragon

Nagyon tetszett. Nagyon élvezetes indító kötet. Már maga a világ is teljesen megnyert magának. Valószínűleg azért mert nagyon emlékeztet a Gyűrűk urára. :) Tündék, törpök, sárkányok, orkok.. ja nem, urgalok. :D Minden van itt.
Eragon rátalál egy kőre, amiről kiderül, hogy sárkánytojás. A sárkány kiválasztja Eragont, akiből így Sárkánylovas válik, és ezzel a gonosz uralkodó célpontja lesz, hogy vagy hűséget fogad, vagy meghal. El is indul a hajsza, a menekülés, közben megismerjük ezt a világot, a sárkányokat, a varázslást, és mégis milyen kevés dologra derült fény. Eragon gyakorlatilag még gyerek, nem is túl bölcs, meggondolatlan, de meg van benne a potenciál, és sokat fejlődik. Kíváncsi vagyok karakterútjának végére.
Méginkább érdekel az uralkodó, akivel még nem találkozunk, ellenben elég sok dolgot hallunk róla, hogy érezzük mekkora a veszély.
Engem megragadott a világ, és remélem a folytatás is nagyon jó lesz. :)

2 hozzászólás
>!
bokrichard
Christopher Paolini: Eragon

A film miatt döntöttem el, hogy elolvasom a tetralógiát, de sokáig kellett várnom erre a pillanatra. És amint elkezdtem az első kötetet, tudtam, hogy nem bántam meg. Igaz, nem hibátlan, messze nem. Kicsit elnyújtott, kicsit kevésbé lendületes más általam olvasott fantasykhez képest, viszont nagyon kerek, és érdekes, bár elég „kezdetleges” karakterek vannak benne, de a végére bizonyára itt is fejlődés lesz. Nagyon szeretem a sárkányos történeteket, ami itt adott. Fő sárkányunk, Saphira emiatt a kedvenc, imádom, ahogy osztogatja Eragont, közben ott az a mély kapcsolat, ami az egész történet legmeghatározóbb pontja. A kezdő kötet tehát ígéretes, kicsit ismerős 1-2 elem, de abszolút nem koppintás, és ami a legfontosabb, fenntartja az érdeklődést a folytatásra!

2 hozzászólás
>!
ppayter
Christopher Paolini: Eragon

Innen-onnan összelopott összeszedett, nagyjából a Star Wars forgatókönyvét egy A gyűrűk uráéra hasonlító világba helyező, egyedinek aligha nevezhető történet, amit még az sem tesz „megbocsáthatóvá”, hogy egy tizenéves amerikai gyerek írta, aki nyilván egyszer elgépelte a „dragon” szót és ezt olyan szellemesnek találta, hogy egyből regényt gyártott rá. Mindenesetre nagyon remélem, hogy nem ez a fantasy-irodalom jövője…

40 hozzászólás
>!
Belle_Maundrell 
Christopher Paolini: Eragon

Eragon eddig kimaradt az életemből, de most pótoltam a hiányosságaimat. Bár be kell vallanom, tizenkevés évesen biztos jobban tetszett volna, amikor még nem voltam ilyen kritikus kis dög. És nem olvastam a Gyűrűk urát. Engem a világfelépítés már-már kínosan emlékeztetett Tolkienére – csak nem volt annyira wunderschön –, gondolok itt a tündékre (szépek népe, tenger, elvonultság), a föld alatt élő törpékre, az urgalokra, akik elég nazgúlos belépőt kaptak, meg Bromra, aki annyira Gandalfosra sikeredett, hogy lelki szemeim előtt is nagyon hasonlított rá. A stílus persze nagyon más, sokkal kevesebb a leírás, Paolini nem is szóvirágzik annyit.
Azért ha úgy tekintek erre a könyvre, hogy egy tizenöt éves fiú írta, akkor igazán fantasztikus, mert a hasonlóságok ellenére szépen fel van építve a világ meg a történet, biztos nem tudta volna akárki így megírni. De nem érdekel az író kora, úgyhogy csak szimplán jó. :P
Saphira nagyon aranyos, az a rész, amikor kikelt, és Eragon mindig eljárt hozzá, az Így neveld a sárkányodatra emlékeztetett, olyan cuki volt. Meg amikor féltékeny volt, vagy ahogy örült a tüzes dolognak…
Eragon nem lett a kedvencem, sőt, sokszor idegesítőnek találtam, Murtagh sokkal szimpatikusabb volt, igazából Saphirán kívül egyedül őt szerettem. Remélem, a következő részben több szerepet kap, mert nagyon érdekes karakter. Solembum is, szóval tessék őt is visszahozni még.
Sorozatkezdésnek jó, felkeltette az érdeklődésemet, és kíváncsi vagyok a folytatásra. A filmnél mindenesetre sokkal jobban tetszett, az valami szörnyű. Csak Rumpelstiltskin Robert Carlyle és Jeremy Irons értékelhető benne.

2 hozzászólás
>!
Tarja_Kauppinen IMP
Christopher Paolini: Eragon

Amikor olvastam, még beletartoztam a célkorosztályba, de még így is érdektelenségbe fulladt. Itt akár be is fejezhetném az értékelést, de alacsony csillagozás esetén illik indokolni is, hát indoklok. Zavaróan nyilvánvalóan merít Tolkientől harmadszorra sikerült megtalálnom a „merít” szót, az előző kettő erősebb volt. Meg olyan szintű csavarok vannak benne, mint az 5-ös főúton Kecskemét és Felsőlajos között.
Mielőtt azt a körforgalmat odaépítették volna.

Emlékeim távlatából jól lecsillagozom, pedig még a filmet is láttam. Az is ölég snassz.

4 hozzászólás
>!
Erza
Christopher Paolini: Eragon

Úristen! Hihetetlen volt, ez a könyv! Hogy képes, egy 15 éves fiú, ilyen könyvet írni? Trónok harca óta nem olvastam, ennyire jó fantasy történetet. Egyszerűen minden volt benne, ami beleillik egy ilyen sztoriba. Tündék, törpök, sárkányok. Sárkányok!!! 20 éves létemre még mindig megbolondulok az ilyen lényekért, de szerintem még 60 évesen is ugyanez lesz. Sok helyen olvastam, hogy copy a történet. Igaz, még nem olvastam J. R. R. Tolkien Gyűrűk ura című könyvét, de ami késik nem múlik! Szerintem nagyon jó történet volt. Jól fel volt építve minden, sőt még ezek a külön nyelvek, pláne megfogtak. Bár az kicsit zavart, hogy sokszor hátra kellett lapoznom, hogy megtudjam a szavak jelentését, de ettől függetlenül nagyon élveztem. Eragon fejlődése nagyon nagy ötlet volt az író részéről és, hogy egy sárkány is az oldalára került, még hatalmasabb ötlet! Most, hogy végre megtudtam miről szól az Eragon, rájöttem hogy a film sehol sincs a történethez képest… Eragon, mikor hazavitte a tojást, várható volt, hogy valami kapocs lesz Saphira és közte. Ahogy nőtt Saphira, úgy változott az egész cselekmény, és Eragon fejlődése is. Brom eléggé meglepett, nem vártam volna, hogy ő is spoiler. Mikor a spoiler indultak, reméltem, hogy spoiler. A végén örültem, hogy Eragon legyőzte spoiler lett a sztori vége. Alig várom a következő részt, hogy megtudjam ki lesz Eragon spoiler! :)

>!
Lahara ISP
Christopher Paolini: Eragon

Azt hallottam, hogy a sztori nagyon hasonlít a Star Warshoz. Lehet, bár én igazából nem tudom, miről szól a ST.
Végig azt hittem, vagyis nem hittem, inkább megtévesztett, szóval végig azt hittem, hogy Eragon a sárkány. Tudom, hogy Saphira, de mégis, valahol egy kis hang azt susogta, Eragon a sárkány. Egyébként nekem ez kicsit olyan, mintha egy magyar fantasyban a főhőst Eárkánynak hívnák. Maga a történet abszolút nem kötött le, alig vártam, hogy vége legyen, borzasztó unalmasnak tartottam. Lehet, hogy tizenhat évesen kellett volna olvasnom? Vagy még azelőtt.
Az ősnyelv kicsit fura volt, egymás után hányt betűk, a másik név dolognak meg nagyon Földtenger-íze volt. Hű. Hát ez nem jött be.
Galbatorix meg úgy hangzik, mintha Asterix falujából ugrott volna be.

9 hozzászólás
>!
Dora_Elizabeth P
Christopher Paolini: Eragon

Én is beállok abba abba sorba, akiknek ez a könyv tetszik.
Kedvenc volt már tinédzser koromban is, ez most sem változott. Egyrészt nagyon tetszett a fordításban használt fennkölt mondatok, melyek számomra komolyabbá tették a regényt. (Illetve rengeteg jó idézetet tudtam kiírni magamnak olvasás közben, főleg a könyv elejéből) Másrészt maga a történet is nagyon megfogott, én szeretem az ilyen menetelünk fantáziabirodalomban, aztán majd lesz valami a végén. Bár! A közepe táján kezdtem egy kicsit unni, de a vége kárpótolt mindenért.
A főszereplő most sem nyerte el a tetszésemet, de a többiek meghozták a kívánt sikert, ami nálam megéri az öt csillagot (ismét). A sárkányt különösen szerettem, szerintem nagyon jópofa volt a szövege az egész történet alatt. Egyszerre volt félelmetes fenevad és gondoskodó „anya”. Ha belegondolok, két szereplőt nem tudtam hova tenni. Az egyik Eragon. Nyilván senki nem születik úgy, hogy képzett harcos legyen, de szerintem az túlzás volt, hogy spoiler. Szerintem még egy ilyen kétbalkezest nem talált volna Saphira. De a végére egész jól kikupálódott, kezdtem megszeretni (talán… egy kicsit). A másik kevésbé kedvelt szereplő számomra Brom volt. Tartson meg magának egy-két dolgot a magánéletéből, a múltjából. Ez rendben van. De mindent? Mondjuk Eragonnak is lehetett volna több esze, mert valami szerintem nagyon egyértelmű volt a titkolózás ellenére is.
Talán emiatt a két szereplő miatt is untam egy kicsit a könyv első felét. De aztán megismerkedünk Murtaghgal, akit én imádtam (a hisztijeit leszámítva) és a tündével és a törpékkel, a vardenekkel, Angelaval, Solembummal… A végén szerintem már nagyon jó volt, egy hibája volt talán, hogy a többi cselekményhez képest túl rövid volt nekem. Gyors befejezés volt ahhoz képest, hogy milyen lassan indult be az eleje. De ismét csak nem csalódhatok, hiszen eme gyors befejezést még három kötet követi.
Összességében szerintem egy nagyon jó kezdete a sorozatnak, és kíváncsi vagyok a folytatására.

2 hozzászólás

Népszerű idézetek

>!
mazsa

A jövő csak egyetlen módon árthat nekünk: ha szorongunk miatta.

A boszorkány és a váltott macska

>!
Vicky3

Az embernek az elméje az utolsó menedéke.

165. oldal

>!
mazsa

Semmi sem veszedelmesebb, mint egy olyan ellenség, amelyiknek nincs vesztenivalója.

Sárkánymesék

>!
mazsa

Az egyetlen igaz vezető a szíved. Csupán az segíthet, amit ő akar.

Sárkánymesék

>!
Vicky3

Harcolok, ha szükséges, örülök, ha lehet, gyászolok, mikor annak van az ideje, és meghalok, ha kell… de nem hagyom, hogy akaratom ellenére fölhasználjanak.

431. oldal

>!
mazsa

Tartsd észben, hogy sok ember halt meg a hitéért; tulajdonképpen elég mindennapos jelenség. A valódi bátorság az, ha életben maradsz, és szenvedsz azért, amiben hiszel.

207. oldal, Egy régi barát

>!
mazsa

A hideg csillagok visszabámultak rá, mint rezzenéstelen pillájú nézők a túlvilágról.

A félelem árnyéka

>!
mazsa

A tenger a megtestesült érzelem. Szeret, gyűlöl és sír. Fittyet hány minden próbálkozásnak, mikor szavakkal akarják fogságba ejteni, leráz minden béklyót.

Úti ének

>!
mazsa

Az értelem a tett. Akkor veszted elaz értékedet, ha lemondasz a változtatásról és a tapasztalatokról. Hatalmadban áll választani: válassz valamit, és szenteld neki magad. A tettek adnak célt és reményt.

101. oldal, Sárkánymesék

>!
Belle_Maundrell 

– (…) A szavak semmit sem jelentenek, csak a tettek számítanak.

461. oldal, A hegyek királyának csarnoka


A sorozat következő kötete

Az örökség sorozat · Összehasonlítás

Hasonló könyvek címkék alapján

J. K. Rowling: Harry Potter és a Tűz Serlege
Nyulász Péter: Ciprián
Rick Riordan: Csata a labirintusban
Angie Sage: Medicina
Scott Westerfeld: Behemót
Trenton Lee Stewart: A Titokzatos Benedict Társaság
Mark Twain: Tom Sawyer kalandjai
Margaret Peterson Haddix: Az utolsó kulcs
Dávid Ádám: Millennium Expressz – A potyautas
Gimesi Dóra – Jeli Viktória – Tasnádi István – Vészits Andrea: A próbák palotája