Brisingr ​(angol) (Inheritance Cycle 3.) 13 csillagozás

Christopher Paolini: Brisingr (angol) Christopher Paolini: Brisingr (angol) Christopher Paolini: Brisingr (angol)

Following the colossal battle against the Empire's warriors, Eragon and Saphira narrowly escaped with their lives. But more awaits the Rider and his dragon, as Eragon finds himself bound by promises he may not be able to keep, including his oath to cousin Roran to help rescue his beloved Katrina. When unrest claims the rebels and danger strikes, Eragon must make choices that take him across the Empire and beyond, choices that may lead to unimagined sacrifice. Conflict, action, adventure and one devastating death await readers as Eragon battles on behalf of the Varden while Galbatorix ruthlessly attempts to crush and twist him to his own purposes. Can he become a leader who can unite the rebel forces and defeat the King?

Eredeti megjelenés éve: 2008

Tagok ajánlása: Hány éves kortól ajánlod?

>!
Corgi, 2011
764 oldal · ISBN: 9780552559966
>!
Corgi, London, 2009
784 oldal · ISBN: 9780552559966
>!
Corgi, 2009
784 oldal · puhatáblás · ISBN: 9780552552127

3 további kiadás

Kapcsolódó zóna

!

Eragon

49 tag · 16 karc · Utolsó karc: 2020. június 15., 19:16 · Bővebben


Enciklopédia 1

Szereplők népszerűség szerint

Saphira


Kedvencelte 6

Most olvassa 1

Várólistára tette 4

Kívánságlistára tette 4

Kölcsönkérné 1


Kiemelt értékelések

obietero>!
Christopher Paolini: Brisingr (angol)

11 éve már, hogy beletört a bicskám Eragon történetébe, akkor a 410. oldalig bírtam. Azóta porosodott a polcomon, szemrehányó pillantásokat vetve irányomba. Azt hittem talán az eltelt 11 év elég ahhoz, hogy felnőjek a történethez, vagy esetleg az idő megszépítette az emlékeket.

Eragon első könyve még kézről kézre járt a családban, mindhárman élveztük, kedves volt, érdekes, még ha a világmegváltó új ötletek nem is tobzódtak benne. A nyitó kötetnek megvolt a bája, a főszereplőnek az esetlensége és a világnak a frissessége (még ha érződik is rajta kopipészt).

Aztán a sikeren felbuzdulva Paolini kitalálta, hogy nagyon megmutatja, mennyire tud írni, és mindenféle belső-külső korlát nélkül elkezdte ontani a szót, elkezdett önmegvalósítani, és olyan terjengős világalkotásba kezdett, hogy elaludtam rajta. Az Eldesten nagy nehezen átverekedtem magam, megsértődtem kedvenc karakterem kiírásán, majd fellelkesültem a mégis csak felbukkanásán, de valahogy az első rész frissességét egy ólmos álmosság váltotta fel. Mégis ezek után még mindig lelkesen vettem meg a zsebpénzemből a 3. részt, már megjelenésekor.

A Brisingr folytatja az Eldestben megkezdett terjengős, túlburjánzó, de ugyanakkor stílustalan világépítgetést. Ezzel önmagában nem feltétlen lenne bajom, mert bírom én a féltéglákat, de valahogy Paolininek nincs stílusa. Először arra gyanakodtam, hogy a high fantasy műfajából nőttem ki, és nem bírom a pátoszt és a hősködést, de az Elantrisba párhuzamosan belekezdve rá kell jönnöm, hogy nem írható a high fantasy számlájára a bajom. Ez itt száraz, unalmas, gyerekes. Nincs íze a történetnek, nincs jelentősége a szereplőinek, mert egy előre megjósolható pályán haladnak, hozva a kiszámíthatóan egysíkú karakterüket. És nem tudom elnézni az írónak, mert hogy milyen fiatalon írta, mert attól még kellett volna valaki, aki átolvassa. Aki kihúzza a felét. Ez az egész a törpékkel mégis mi a fene volt? Egyben átlapoztam az egészet. Amúgy meg Eragon kb minden koncepció nélkül pattog csak a sok elköteleződése között, mert az író mindent be akar mutatni a világból, ezért gyorsan vágtassunk át minden részben a teljes kontinensen akár kétszer is. Mindettől pedig teljesen töketlen lesz szerencsétlen, mert bár az utolsó szabad sárkánylovas, mégis a legtöbb főnökkel rendelkező szerencsétlen gyakornok fiú karakterét játssza.

A harmadik részben az első és az utolsó negyede érne valamit, de a közepe teljesen felejtős volt. Elhiszem, hogy van fantáziája Paolininek, de stílusa nincs, és amíg nem lesznek alvászavaraim, addig nem fog semmi se rávenni, hogy nekikezdjek a befejező résznek.

4 hozzászólás
Mircsi>!
Christopher Paolini: Brisingr (angol)

Nagyon hosszú volt, és nagyon szenvedtem vele – azért is tartott ennyi ideig. Az elején volt némi értelmes cselekmény, a végén is volt (sőt, azon még rendesen meg is lepődtem), na de a közepe… Tömény politika, fölösleges részletezése olyan dolgoknak, amiket simán lehet függelékként hozzárakni egy könyvhöz (mint Tolkien).
Az utolsó részra nagyon kíváncsi vagyok, ezt a részt szerintem le lehetett volna annyira rövidíteni, hogy a sorozat csak egy trilógia legyen…

Zsozsó95>!
Christopher Paolini: Brisingr (angol)

Méltó folytatása az előző kettőnek.Várom a befejező részt!!

Ildiko_Lengyak>!
Christopher Paolini: Brisingr (angol)

Most már tényleg nagyon szeretném megtudni, mi lesz a történet vége. :)

Valahogy azt éreztem, a Brisingr sokkal „darabosabbra” sikeredett, mint az előző két kötet, a fordulatok között voltak viszont sokkal váratlanabbak – olyan csavarok, amikre aztán tényleg nem számítottam. Na, nézzük az Inheritance-t!

Izolda P>!
Christopher Paolini: Brisingr (angol)

Kicsit nehéz volt úgy követni, hogy nem olvastam újra az első két részt.
És ha már mindig az elődökhöz hasonlítgatják, ez a sorozat szerintem sokkal kegyetlenebb, mint a LOTR.

2 hozzászólás

Népszerű idézetek

Lex>!

“Well, be that as it may, these are reasons you give me, Eragon, and the heart rarely listens to reason. Do you fancy her or not?”
If he fancied her any more,Saphira said to both Eragon and Roran, I’d be trying to kiss Arya myself.

Around the campfire

Lex>!

…Whenever we kill, we kill a part of ourselves…

Mercy, Dragonrider

Lex>!

The building shook, windows shattering, as Saphira landed on the roof. Eragon and the other warriors watched with awe as she fit the tips of her claws into the mortared grooves between the stones and, snarling from the effort, tore the building apart until she exposed the terrified soldiers, whom she killed like a terrier kills rats. When Saphira returned to Eragon’s side, the Varden edged away from her, clearly frightened by her display of ferocity. She ignored them and began licking her paws, cleaning the gore from her scales.
Have I ever told you how glad I am we’re not enemies? Eragon asked.
No, but it’s very sweet of you.

Brisingr!

Kapcsolódó szócikkek: Saphira

A sorozat következő kötete

Inheritance Cycle sorozat · Összehasonlítás

Hasonló könyvek címkék alapján

Jessica Townsend: Nevermoor (angol)
J. K. Rowling: Harry Potter and the Goblet of Fire
Rick Riordan: The House of Hades
J. R. R. Tolkien: The Hobbit
Derek Landy: Playing with Fire
Holly Black – Cassandra Clare: The Silver Mask
Ransom Riggs: Hollow City
Shannon Messenger: Keeper of the Lost Cities
Pierdomenico Baccalario: The Door to Time
C. S. Lewis: The Lion, the Witch and the Wardrobe