A ​villa, a boszorkány és a sárkány (Történetek Alagaësiából 1.) 52 csillagozás

Christopher Paolini: A villa, a boszorkány és a sárkány

A ​vándor és az elátkozott gyermek, ráolvasás és varázslat – és persze sárkányok

Isten hozta önöket Alagaësiában!

Eragon egy éve indult el, hogy megkeresse a megfelelő helyet a Sárkánylovasok új nemzedékének. Azóta fuldoklik a feladatok tengerében: fel kell építeniük egy hatalmas sárkányvárat, egyezkednie kell a szállítókkal, őrizni a sárkánytojásokat, gyógyítani a megőrült sárkányszíveket, összebékíteni a nagyképű tündéket a harcias urgalokkal… soha nem ér a végükre. Az aggódó Saphira, az Eldunarí segítségével úgy próbálja elvonni a figyelmét, hogy megmutatja neki, hol jár és mit csinál a testvére. Felbukkan Angela, a füvesasszony is, Elvával, az elátkozott gyermekkel, az urgalok énekmondója pedig elmesél egy régi, de tanulságos történetet a sárkányról, a bosszúról és a megbocsátásról.

A kötet három novellájából a középsőben Angela, a füvesasszony visszaemlékezéseit ihletője, Angela Paolini írta!

Akinek hiányzott már Alagaësia,… (tovább)

Tagok ajánlása: 13 éves kortól

>!
Európa, Budapest, 2019
262 oldal · keménytáblás · ISBN: 9789635040964 · Fordította: Bihari György

Kedvencelte 5

Most olvassa 2

Várólistára tette 76

Kívánságlistára tette 101

Kölcsönkérné 2


Kiemelt értékelések

fekiyeti79 P>!
Christopher Paolini: A villa, a boszorkány és a sárkány

Hét év telt el (hazánkban) mióta Paolini elindította Eragont a Keleti Végek felé, hogy megkeresse a megfelelő helyet a Sárkánylovasok új nemzedékének, és Alagaësia kapui bezárultak… aztán csend lett.
Egy ideig még érdeklődtem a szerző felől; mit csinál, vajon milyen új projekbe fog ezután a meglehetősen hosszú történet után, de annyira nem volt hír felőle, hogy az érdeklődésem lassan elapadt, így a készülő űroperájáról már nem értesültem (ami 2020 szeptemberében fog megjelenni, To Sleep in a Sea of Stars címmel). Jelen kötet szempontjából ez nem is érdekes, de legalább azt bizonyítja, hogy nem volt teljesen inaktív az elmúlt években. Illetve amiért mégis számít – s ezért is tartottam fontosnak megemlíteni –, mert elmondása szerint ezen űropera írása közbeni pihenésképpen vetette papírra A Kulkaras sárkánya című novellát, ami kisebb-nagyobb átdolgozások után, alapjául szolgált ennek a kötetnek…

Nos, ezután a kicsit hosszúra sikerült bevezető után, rá is térek a szóban forgó antológiára, amely – mint ahogy a címe is sugallja – három novellát tartalmaz, némi extrával.
Eragon, miután megtalálta a megfelelő helyet az új Sárkánylovas-nemzedéknek, éli mindennapjait, építgeti új erődjét, tele van munkával és gondokkal… Valójában ő szolgál a kötet exrtájaként, ugyanis mintegy közvetítőként van jelen, az ő története köti össze a három novellát.
Az első részben (A villa) Eragon, munkaközi szünet (pihenés) gyanánt elbattyog a Színek Csarnokának nevezett terembe, ahol az Eldunaríkat tárolják, s azok közös segítségével „ellátogat” Alagaësiába… Lényegében a novella egy fogadó-jelenet, beszélgetéssel, igazi, fantasyhez méltó „kocsmai” bunyóval, de egy kicsit 'se füle-se farka', érezhető, hogy valami nagyobb dolognak a része.
A második részben (A boszorkány) Angela, a füvesasszony látogat el a „sasfészekbe”, Elva, az elátkozott lány kíséretében, s a naplóját adja át Eragonnak, hogy olvassa el. A novella maga a napló, amiből kiderül, Angela és Elva hogyan „keveredett” egymás mellé.
Miután a boszorkányék távoznak, történik ez-az, s kedvenc Sárkánylovasunk elkeverdik a helyi urgal-táborba (merthogy ők is segédkeznek az építkezésben, törpékkel és tündékkel kooperálva). Ott a tábortűz mellett egyikük elmeséli a Kulkaras-hegy sárkányának és Ilgrának, az urgal lánynak a történetét (harmadik rész: A sárkány).
Levezetésként kapunk még egy kicsit Eragonból, aztán vége is a dalnak.

Őszintén szólva csalódott vagyok. Nem a novellák miatt, mert azok tetszettek, csak én ennél többet vártam. Az első két résszel nem volt bajom, viszont az urgalok engem annyira nem bolygatnak, ezért a harmadik rész (ami ráadásul a leghosszabb) nem igazán fogott meg. Nem beszélve arról, hogy az Urgralgra egy harcias nép. Talán a Trónok harca-beli dothrakikhoz lehet őket hasonlítani, csak kinézetre inkább két lábon járó kecskék, mint emberek, de ugyanolyan vadak. Ebben a novellában pedig úgy tűnt, túl sok emberi érzelemmel ruházta fel őket a szerző. Sokszor hajlamos is voltam megfeledkezni róla, hogy most nem emberekről olvasok. Minden esetre jó volt visszatérni ebbe a világba, de ez így, ebben a formában annyit ér, mint sivatagban szomjazónak néhány korty víz.
Paolini elmondása szerint, ez csupán ízelítő abból, ami még ezután jön. Úgy legyen!

A másik bánatom a kiadás. Ritkán szoktam erre kitérni, mert általában a történet(ek)et értékelem, de most nem tudok elmenni mellette szó nélkül. Egyáltalán nem értem, mi értelme volt plusz 40 oldalban beletenni a kötetbe egy Eragon beleolvasót. Egyedül a harmadik novella állja meg önállóan a helyét, viszont az antológia egészét nézve szükségeltetik hozzá az Örökség-ciklus ismerete! Ez nem egy kedvcsináló Alagaësiához, hanem kiegészítő kötet az ismert világhoz. Sőt, még nekem sem ártott volna előtte felfrissíteni az ismereteimet, mert igen-igen lapozgatnom kellett a hátul található függelékhez, hogy teljesen képben legyek egy-egy kifejezéssel kapcsolatban. Na és a durván 2,5cm-es (nem mértem) keretbe foglalt, bazi nagy betűméret! Ha ez is csak az oldalszám-növelést szolgálta, akkor nagyon sajnálom. Ha az volt a koncepció, hogy fiatalabb korosztály is kényelmesen olvashassa, abban az esetben megértem. Habár aki vérengzős, verekedős, csatázós könyveket olvas, az már a kisebb betűtípust is el tudja olvasni. Szóval az én véleményem szerint ki lehetett volna ezt adni fele ekkora terjedelemben, 1000–1500 Ft-tal olcsóbban.
Ebben a formában, valamint az eredeti ciklussal való összefüggés miatt, csak rajongóknak tudom ajánlani!

7 hozzászólás
Zoe27>!
Christopher Paolini: A villa, a boszorkány és a sárkány

Számomra az Eragon mellé állítva eszméletlen nagy csalódás volt….
Volt egy olyan gondolatom, mintha a szerző mögött minimum egy karddal állnának, hogy írjon.
Néha ugyan nekilódult, de valahogy semmiből sem lett semmi….

4 hozzászólás
lnl8080>!
Christopher Paolini: A villa, a boszorkány és a sárkány

Sokan lehúzzák ezt a könyvet de én nem fogom. Nekem tetszettek a történetek, jó volt betekinteni Eragon hétköznapjaiba. Az már csak hab volt a tortán hogy Murthag is szerepelt benne. A Kulkaras sárkánya is nagyon jó volt:)
Persze nem lehet összehasonlítani az Örökség-ciklussal, de meg voltam elégedve vele:)

Eragon>!
Christopher Paolini: A villa, a boszorkány és a sárkány

Alapból nem volt rossz….,csak semmi fontos nem történt benne. Kicsit úgy éreztem, hogy erőltetett. már nem volt miről írni, mivel lezáródott a story, Eragonnak elég unalmas élete van tekintve hogy nem történik vele semmi fontos. Angela része olyan zavaros volt, hogy szinte nem értettem belőle semmit (valszeg direkt írta ilyenre :) ) Az urgal történet meg nem nagyon kötött le, főleg azért, mert gonosz benne a sárkány.

TRéka>!
Christopher Paolini: A villa, a boszorkány és a sárkány

Maguk a történetek nem rosszak, bár nem történik bennük sok fontos, de betekintést engednek Eragon életébe. Az, hogy nem történik semmi jelentős, még nem lenne baj.
Amit viszont gond:
– Miért kellett egy, az Örökség-ciklus után játszódó könyvbe berakni, az Eragon elő pár fejezetét? Aki ezt olvassa, nagy eséllyel tud a létezéséről. Ez + 40 oldalt jelent.
– Ekkora margóval, sorközzel, betűmérettel, gyerekkönyveket szoktak kiadni. Ez nem az, nem olvasni éppen csak tudó gyerekek fogják forgatni. Legalább 10 oldalt meg lehetett volna spórolni itt is.
– Vagyis kifizettem minimum 50 oldalt feleslegesen. Nem szoktam megbánni könyvvásárlást, de ezt jobb lett volna könyvtárból olvasni. Ismétlem a 3 új történettel nincs bajom, de ez, így lehúzás volt.

carol>!
Christopher Paolini: A villa, a boszorkány és a sárkány

Idén a legnagyobb örömet okozó könyvem. Örültem, hogy kiadják. Örültem, mikor a boltban megtaláltam, örültem, míg olvastam, és most örülök, ha csak rágondolok.

EszterCs>!
Christopher Paolini: A villa, a boszorkány és a sárkány

Hatalmas rajongója voltam annak idején az Örökség regényciklusnak, és jól esett visszatérni abba a világba. Az első és a harmadik novella nagyon tetszett, a középső egy kicsit gyengébbre sikerült (az okot lásd lentebb).

A könyv kiadása ennek ellenére nem más, mint gátlástalan profithajhászat. A 314 oldalas kötetben az utolsó novella a 243. oldalon ér véget. Ezután a szokásos utószó jön, majd kiejtésmagyarázat, szótár, végül az Eragon első három fejezete!!! Mindezt úgy, hogy a betűméret, a sorköz és a margók is direkt nagyobbra vannak szedve, hogy többnek tűnjön a szöveg. Ja, és a középső novellát nem is Christopher írta, hanem a húga, Angela, akinek a neve nem került fel szerzőként a borítóra. Összességében tehát normál paraméterekkel számítva kb. 150 oldalnyi novelláért fizettem ki 4000 forintot. Nagyon kicsinyes és aljas húzás volt ez a szerző és a kiadó részéről is, óriásit csalódtam bennük.

laura011501 >!
Christopher Paolini: A villa, a boszorkány és a sárkány

Az Eragon könyveket már olyan régen olvastam, hogy csak nagyvonalúan emlékszem a történetre, valamint a szereplőkre. Tudtam, hogy ez egyfajta kiegészítő kötet, úgyhogy reméltem, hogy nem kell teljesen képben lennem és szerencsére igazam is volt.
Jó volt beleolvasni abba, hogy mi történik Eragonnal és Saphirával, miután elhagyják Alagaesiát. Abban a tekintetben volt kicsit csalódás, hogy nem ők álltak a történetek középpontjában. Így végül is valamennyit megtudtunk arról, hogy mi történik Galbatorix halála után, de nem valami sokat. Aryáról is többet olvastam volna, de csak egyszer-kétszer jelent meg a neve.
Nyilván visszahozta a szokásos Eragon feelinget, ha másért nem is, akkor ezért érdemes elolvasni a fanoknak.

Nympha17 >!
Christopher Paolini: A villa, a boszorkány és a sárkány

https://konyvvandor.blogspot.com/2020/05/christopher-pa…
"Amit biztosan el tudok mondani erről a könyvről, hogy határozottan nem ajánlom, hogy az eredeti sorozat előtt olvassa bárki is. Annyira az utolsó kötet befejezése után játszódik, hogy ha az ember nem ismeri az előzményeket, semmit sem fog érteni és élvezni belőle.
Emellett az egyik legnagyobb hibája a könyvnek szerintem, hogy túl soká érkezett. Bizony a főbb szereplőkön és eseményeken kívül nem sokra emlékeztem, úgy kellett utána néznem a szavak jelentésének és egyes személyeknek, hogy kik voltak ők és mit csináltak korábban, amiért Eragon most a jelenben így vagy úgy viszonyul hozzájuk. Ezzel pedig a saját olvasási élményemen rontottam. Az örökség ciklus teljes újraolvasására lett volna szükségem ahhoz, hogy élvezni tudjam ezt a folytatást.
Ami pedig a kiadást illeti… Nem kicsit hűltem el, hogy a 288 oldalas könyvből, mindössze 243 oldal az értékes tartalom, a többi szómagyarázat, Christopher és a nővére utószava, majd! az utolsó 20 oldal az Eragon kötet, vagyis legelső könyv első 20 oldala. Ha ennyire kevésnek tartották a tartalmat, hogy plusz 20 oldalt kellett hozzácsapni beleolvasónak, akkor érdemesebb lett volna e-könyvben gondolkodni és nem pénzt ölni a papírformátumú kiadásba, amit a tartalom-ár arányt figyelembe véve drágában találok.
Ennek ellenére, ha jön folytatás, már pedig a sorozat cím miatt bízom benne, hogy jön, akkor kíváncsian várom, hisz szívesen térek vissza Alagaësiába."

2 hozzászólás
Pletscher_Judit>!
Christopher Paolini: A villa, a boszorkány és a sárkány

Amikor hallottam a köny megjejelenéséről nagyon vártam, mer az Örökség sorozat nagy ledvencem. Aztán amikor kézbe vettem és átlapoztam mert sejtettem, hogy nem fogja kielégíteni az elvárásaimat. Először is nagyon rövid, főleg ahoz a fél tégláéhoz képest amik a polcomon pihennek.Hogy avégére minek rakták bele az Eragon első fejezetei számra rejtély. Ezt a könyvet csak olyan fogja olvasni aki azt könyvet már olvasta, így teljesen felesleges.
De akkor a tartalom. Az első történet volt a kedvenc. Először is kiderült, hogy azért Eragon nem is költözött olyan messze Algesiától. És az is pozitív, hogy minden faj részt vesz a sárkányok gondozásában Murthag megjenésének nagyon örültem. De történetet inkább csak egy nagyobb sztori bevezetőjének éreztem. Pont azt lett volna érdekes, hogy mi az a fekete kő ami után elkezd nyomozni. Ebből akár egy egész könyvet kihozthat Paolini. Én tuti olvasnám
Az Angélás történet nagy csalódás volt. Az első fele teljese érthetetlen volt. Aztán amikor Elva is megjelent kezdett érdekelni. Legalább róla is kiderólt egy-két dolog. Kár hogy Angéláról viszont semmi. Ez is akkor lett volna érdekes, ha látjuk Eragon és Eldunarík miként foglalkoznak Elvával.
A harmadik történet ami a leghosszab,b egy Urgal legenda volt. Olyan szempontból érdekes volt, hogy kicsit többet megtudtam az Urgalom életmódjáról. Ez az a történet ami talán a korábbi könyvek ismerete nélkül is értelmezhető lenne. Pont ezért nekem semmi plusz infót nem adott
Nagy csalódás, hogy semmit nem tudtunk meg Nasuádáról, Orikról, Aryaról, Rohanékról és még sorolhatnám. Továbbra is remélem, hogy Paolini még visszatér Algesiába és akkor remélem róluk is ír.


Népszerű idézetek

bobo1019>!

Törekedj a bölcsességre! Vagy legalább mérsékeld a hülyeséget.

93. oldal

fekiyeti79 P>!

(…) A gyilkos vén féreg megállapodott a völgy szájában. Ott leereszkedett a legmagasabb hegyre: az égig érő, hóval borított Kulkarasra. Rácsavarodott a fűrészes csúcsra, pofáját a szárnya alá dugta, egy végső, tüzes sóhajjal lehunyta a szemét, és alvás közben nem mozdult többé.

145. oldal (Harmadik rész: A sárkány)

1 hozzászólás
Zoe27>!

Úgy döntött, hogy a boldogság futó pillanat, kár üldözni. Viszont az elégedettség sokkal hasznosabb.

240. oldal

Endzs>!

– Csak igyekszem elkerülni azokat a hibákat, amelyeket korábban elkövettem.
– Vanna akik szerint ez a bölcsesség meghatározása.
A Lovas csendben mosolygott. – Vannak, de a hibák elkerülése még nem tesz senkit bölccsé. Egy teknős, amely magányosan él egy szikla tövében száz éven át, tényleg tanul valamit?

118. - 119. oldal

Zoe27>!

… kérlek, hagyj föl meddő igyekezeteddel. Semmi sem lesz belőle, csak bánat.

204. oldal

BBetti86 >!

Időnként meg kell állni, hogy harcolj. Néha nem lehet elfutni.

74. oldal

Nimue>!

Azért, mert valami nehéz vagy kínos, ez még nem jelenti azt, hogy nem érdemes megtenni.

119 -120. odal

Endzs>!

Nézz fel az emberi lét síkjából, és talán meglátsz fennt egy sárkányt – vagy legalább egy sötétülő eget, amely figyelmeztet, hogy keress menedéket, mielőtt megérkezik a vihar.

92. oldal

Zoe27>!

Vannak dolgok, amelyeken nem változtathatunk. Nem dicsőség, ha azzal harcolunk, ami elkerülhetetlen.

204. oldal

Nimue>!

A szavak nélküli mágia vad, veszedelmes dolog, kevés varázsló olyan bátor vagy botor, hogy belekontárkodjon.

72. oldal


Hasonló könyvek címkék alapján

Sarah J. Maas: Empire of Storms – Viharok birodalma
Naomi Novik: Rengeteg
Raymond E. Feist: Az érzőszívű mágus
Margaret Weis – Tracy Hickman: A tavaszi hajnal sárkányai
Cinda Williams Chima: Lángvető
Sabaa Tahir: Szunnyadó parázs
Stephanie Garber: Legendary
Brandon Sanderson: A Végső Birodalom 1-2.
Renée Ahdieh: Harag & hajnal
Anna Banks: Nemezis