Ördögöd ​van (Pine Cove 1.) 171 csillagozás

Christopher Moore: Ördögöd van Christopher Moore: Ördögöd van

Vigyázat! Cselekményleírást tartalmaz.

Mindenkinek ​van ördöge, télen is, nyáron is. Van, aki tagadja, van, aki nem tud róla, sőt olyan is akad, aki büszke rá. Hősünk, Travis, a kiugrott papnövendék szeretne megszabadulni ördögétől, akit egyedül ő láthat, a többiek csak akkor, ha… de ezt úgyis megtudják.

Christopher Moore-t – ördögien vonzó meseszövésének és hihetetlen komédiázó kedvének köszönhetően – a humor legjelesebb képviselői közt tartják számon. Betegesen humoros, sőt eszement, amire csupán egy mentsége van: az esze.

„– Remek, de ha továbbra is nyavalyogni akarsz, inkább közlöm veled a regulákat. Először is, nem futhatsz el előlem. Megidéztél, és én szolgád lettem mindörökre. A mindörökre nálam pontosan azt jelenti, amit jelent…
– Szóval pokolbéli vagy? – kérdeztem. Tudtam, hülye a kérdés, de hát az embert még a papneveldében sem készítik föl egy ördöggel folytatandó társalgásra.
– Nem – mondta –, édenkerti vagyok.
– Hazudsz – vágtam rá.
Így kezdődött, és Catch immár… (tovább)

Eredeti megjelenés éve: 1992

>!
Agave Könyvek, Budapest, 2019
256 oldal · ISBN: 9789634196532 · Fordította: Pék Zoltán
>!
Agave Könyvek, Budapest, 2019
256 oldal · puhatáblás · ISBN: 9789634195849 · Fordította: Pék Zoltán
>!
Ulpius-ház, Budapest, 2001
310 oldal · puhatáblás · ISBN: 9639348430 · Fordította: György László

Enciklopédia 27

Szereplők népszerűség szerint

Alphonse Rivera · Catch · Augustus Brine · Billy Winston · Charles L. Belew (Szipi) · Effrom Elliot · Gian Hen Gian · Howard Phillips · Jennifer Masterson · Mavis Sand · Rachel Henderson · Robert Masterson · Slick McCall · Travis O'Hearn

Helyszínek népszerűség szerint

Pine Cove · Baltimore · Brine Csali · H. P. kávézó · Házatlan Csiga · San Junipero


Kedvencelte 9

Most olvassa 14

Várólistára tette 106

Kívánságlistára tette 75

Kölcsönkérné 1


Kiemelt értékelések

AeS P>!
Christopher Moore: Ördögöd van

Végre sikerült hozzájutnom, nem mondom meg, hogyan, de annyit elárulok, hogy nem papírkötésben. Olyan jó lenne, ha kiadnák újra, nagyon szeretném a polcomon tudni.
Nem a legjobb értékelésű Moore, pedig szerintem minden benne van, ami a jó induláshoz kell, és már most látszanak a jellemző stílusjegyek: Kalifornia kisemberei, egy kis természetfeletti, egy kis tisztelgés a nagyok előtt, és persze iszonyú szórakoztató stílus. Most jó lenne gyorsan folytatni is a sorozatot, hogy ne essek ki teljesen Pine Cove légköréből.

SteelCurtain>!
Christopher Moore: Ördögöd van

Ha jól tudom ez Christopher Moore első regénye. Kezdetnek nem volt ez olyan rossz. Benne van már minden a későbbi poénzsonglőr repertoárjából, csak éppen még nagyon karcosan. Néhol olyan érzésem támadt, mintha Moore viaskodott volna önmagával, hogy kereskedelmi célú hátborzongást kalapáljon ki, vagy teljesen engedje szabadjára csillogó elméje börtönéből a fantasy és horrorparódiákat. Ebben a könyvében néha még megpróbál komoly lenni, de ez egyáltalán nem áll jól neki. Ő akkor válik véresen komollyá, amikor felelőtlenül elkezdi a képtelenségeket halmozni. Mint egy ördögűző Gorcsev Iván.
Azt mondanám, hogy az Ördögöd van kissé döcögős, de már félreismerhetetlenül Moore.

cicus61 P>!
Christopher Moore: Ördögöd van

Hát ez a könyve most nem jött be. Pedig annyira szeretem a könyveit, de ez egy borzadály. Nem volt se kalandos, se humoros, zagyvaság. Néhol azért felcsillant az író humora, de ennyi. A szereplőket sem bírtam, nem is értettem néha a történetet, hogy jött az ördög, ki a törpe.

Bur3sz>!
Christopher Moore: Ördögöd van

Tipikus Christopher Moore regény. :D Tele jobbnál jobb beszólásokkal, fordulatokkal. Nagyon élveztem.

1 hozzászólás
Jaina>!
Christopher Moore: Ördögöd van

Tavaly decemberben olvastam életem első Cristopher Moore könyvét, Aleghülyébb angyalt. Az nagyon tetszett, rengeteget nevettem rajta. Aztán az elolvasása után vettem észre, hogy egy trilógia harmadik része, azóta terveztem az Ördögöd van! elolvasását. A történet nagyon nehezen indult be, a feléig unatkoztam, egy valamirevaló poént sem találtam. Aztán nagy nehezen beindult, a végére pedig egész jó lett. Biztosan el fogom olvasni a második részt is, hátha az viccesebbre sikerült.

Kovács_Cintia_2>!
Christopher Moore: Ördögöd van

Nem volt annyira borzasztó, de nem volt izgalmas sem. Vicces pedig egyáltalán nem volt, sőt voltak itt kifejezetten komoly témák is.
Az alap ötlet nagyon szimpatikus volt, kár hogy ilyen furán szét lett szabdalva. Ettől a kicsit mindenki szemszögétől olyan szétesettnek tűnt nekem a sztori.

odivne>!
Christopher Moore: Ördögöd van

Korábban olvastam a szerzőtől a Biffet. Ezért nagyon magasan volt a léc, amit ezzel a könyvvel alulról súrolt. Nem csoda, tíz évvel korábban íródott.
Az ötlet nagyon tetszett: a kiugrott papnak saját ördöge van, immár kétszáz éve. S hiába szeretne megszabadulni tőle, nem sikerül. Az emberek fogynak, az ördög növekszik, míg bele nem botlik abba a valakibe, aki meg tudja szabadítani rossz szellemétől.
Az elején nem egészen értettem a történetet – szerintem sok szálon futtatta a cselekményt – , a regény negyedénél kezdett összeállni a kép. Néha ellaposodott a mese, néha nagy lendülettel folytatódott. A feketehumora Moore-nak már itt is megmutatkozott. Szerettem az eszmefuttatásait, legyen szó a dzsinnről vagy a többi szereplőről.
Ezt a regényt kiforratlannak tartom, de megmutatkozik már az a fanyar humorú és életszemléletű író, akit nagyon megkedveltem.

2 hozzászólás
Heléna_Szilágyi I>!
Christopher Moore: Ördögöd van

"Christopher Moore stílusa nyers és bizarr. Nem olvastam még a szerző többi könyvét, de valószínűleg az elsőnél még kereste a hangját, mert a más véleményekben és ajánlókban említett lehengerlő humort még csak nyomokban lehetett felfedezni ebben a regényében. Ahol jókat nevettem, ott is inkább az író merészségén, a durva és obszcén poénjain szórakoztam. Ami engem nem zavart, de az érzékeny lelkűek talán jobban teszik, ha elkerülik ezt a kötetet. Amikor pár hete egy házibuli kornyadoztam, előkaptam a könyvet, és felolvastam belőle a többieknek. A haverjaimnak tetszettek a sorok, jókat szórakoztunk a démon beszólásain és az elbeszélő modorán, de ugyanezt már nem tettem volna meg más helyszínen, mert nem biztos, hogy mindenki tolerálja az író megborult fantáziáját.

A történet annak ellenére, hogy feszes és rendkívül dinamikus, olyan sok karaktert vonultat fel, hogy az első fejezetekben gyakran elvesztettem a fonalat. A szereplőket és Pine Cove kisvárosát a szerző a mindennapokban mutatta be, olyan jeleneteket ragadott ki, amiket elsőre nem tudtam összekötni. Csak a regény felénél, vagy azt követően derült fény, hogy ki milyen kapcsolatban áll a többi szereplővel. A végén viszont minden a helyére kerül. Emiatt sokáig olyan érzésem volt, mintha sok lenne az üres járat és a túlírás a regényben, viszont a végére éppen az ellenkezőjét éreztem: igenis egy nagyon velős, szinte zanzásított történet került elém. A szerző nyilván az akcióra helyezte a hangsúlyt és nem a lelki és morális kérdésekre. Ha talán több humort csempészett volna a történetbe, ez jó is lett volna így. Ám se nem nevettem, se nem sírtam, pedig az alaptörténet igazán ötletes és a szereplőkben is volt potenciál. Úgy éreztem, Moore nem találta még el az arányokat, vagy túl sok mindent akart belezsúfolni cirka 250 oldalba. Bár az nem vitatható, hogy a karakterek mind egyediek, egyesek polgárpukkasztók, mint a züllött életű drogdíler, a transzvesztita és az istenkáromló papnövendék, míg mások a megszokott sztereotípiákat alkalmazva kerültek elénk, mint az alkoholista férj, a házasságáért mindent feladó felszolgálónő, vagy a nyomozó, aki attól fél, hogy elszúrja élete melóját. Mindenki találhat olyan szereplőt, akivel azonosulni tud, vagy aki felkelti a figyelmét."

Teljes cikk: http://lenduletmagazin.hu/ordogod-van-ajanlo-christophe…

Supercalifragilisticexpialidocio…>!
Christopher Moore: Ördögöd van

Hát igen, ez olyan volt, mint egy kellemes ízű de langyos kávé. Megiszod, de kifejezetten nem ízlik, és nem is hagy maradandó élményt.


Népszerű idézetek

Almost_Zed>!

Valahol olvastam, hogy az összes vallást és biztosítótársaságot a halálfélelem tartja fenn.

193. oldal

kávésbögre P>!

A dobozból elcsent süti mindig édesebb, mint a tányérra kitett.

209. oldal

2 hozzászólás
Cheril>!

A változás az egyetlen állandó dolog az életben, persze, ezt nem könnyű elfogadni.

32. oldal

Gólyanéni>!

A pillangók nem gondolnak vissza nosztalgiával azokra az időkre, amikor még hernyók voltak.

Kapcsolódó szócikkek: hernyó · lepke
Csi P>!

– Tegnap este korán nyugovóra tértem két bájos, tizenéves borosflaska társaságában, minden, ami ezután következett, tudomásom és jóváhagyásom nélkül történt.

Sceurpien I>!

A mosómedvék farkashordaként vágtak neki az éjszakának.

131. oldal

2 hozzászólás
Cheril>!

Ahhoz, hogy az ember poraiból fölébredjen, előbb össze kell roppannia, majd elégnie.

87. oldal

Stone>!

Billy Winston istenített hőseinek titkos listáján Szipit csupán David Bowie előzte meg.

12. oldal

Kapcsolódó szócikkek: Billy Winston · Charles L. Belew (Szipi)
1 hozzászólás
regulat>!

Ha üzletről vagy éppen politikáról van szó, a közvélemény mindig is hihetetlenül elnéző a gusztustalan, nyálkás dolgokkal szemben.

100. oldal

Almost_Zed>!

… a Pentagon tizenhétmillió dollárt szavazott meg arra, hogy a Massachusettsi Műszaki Kutatóintézet titkos kísérleteket folytasson, azt kiderítendő, hogy lehetséges-e egy bagoly formájú repülőgép kivitelezése. A prototípussal végzett, két évig tartó komputerszimulációs és szélcsatornás vizsgálatok után a kutatócsoport arra a következtetésre jutott, hogy egy bagoly formájú repülőgép minden bizonnyal hatékony fegyver lehet, amennyiben az ellenség valaha is egér formájú tankokat vetne be szárazföldi alakulatainál.

300. oldal


A sorozat következő kötete

Pine Cove sorozat · Összehasonlítás

Hasonló könyvek címkék alapján

S. A. Chakraborty: Bronzváros
Richelle Mead: A szukkubusz dala
Laini Taylor: Füst és csont leánya
Rick Riordan: Neptunus fia
Gail Carriger: Changeless – Változatlan
Kresley Cole: Vámpírszerető
Sherrilyn Kenyon: Szenvedélyes éjszakák
Jennifer L. Armentrout: The Darkest Star – A legsötétebb csillag
Jonathan Stroud: A gólem szeme