Mocskos ​meló (Nagy Kaszás 1.) 599 csillagozás

Christopher Moore: Mocskos meló Christopher Moore: Mocskos meló

Halálnak lenni mocskos egy meló. De valakinek ezt is meg kell csinálni.

Charlie Asher egy normális fickó, aki kifejezetten jól érzi magát a saját kis normális életében. Kicsit neurotikus, kicsit túlaggódja a dolgokat, de azt is a normalitás határain belül teszi. Inkább bétahímnek lehetne nevezni őt, mint alfának, de Charlie már hozzászokott ehhez az állapothoz. Felesége okos, csinos, bájos nő, aki pontosan azért szereti őt, mert annyira normális. Gyermekük születik, és úgy tűnik, a dolgok nem is alakulhatnának jobban Charlie számára.

De aztán az emberek úgy kezdenek hullani Charlie körül, mint a legyek. Sötét árnyak suttognak neki a csatornákból, ismeretlen nevek jelennek meg a noteszében, bizonyos tárgyak vörösen izzanak a közelében. Igen, minden jel arra mutat, hogy valamiféle titokzatos erők új munkakörre jelölték ki Charlie Ashert. Mostantól ő lesz a Halál. Másoknak ez a vég. De neki csak a kezdet.

Eredeti mű: Christopher Moore: A Dirty Job

Eredeti megjelenés éve: 2006

Tartalomjegyzék

>!
Agave Könyvek, Budapest, 2017
368 oldal · puhatáblás · ISBN: 9789634192459 · Fordította: Pék Zoltán
>!
Agave Könyvek, Budapest, 2017
368 oldal · ISBN: 9789634192466 · Fordította: Pék Zoltán
>!
Agave Könyvek, Budapest, 2013
322 oldal · puhatáblás · ISBN: 9786155272486 · Fordította: Pék Zoltán

1 további kiadás


Enciklopédia 23

Szereplők népszerűség szerint

Charlie Asher · Morrigan · Menta Friss · Sophie Asher · Alphonse Rivera · A Császár · Jane Asher · Lázár · Rachel Asher


Kedvencelte 81

Most olvassa 25

Várólistára tette 350

Kívánságlistára tette 268

Kölcsönkérné 9


Kiemelt értékelések

>!
gesztenye63 P
Christopher Moore: Mocskos meló

Ez egy igazán rövid értékelés lesz. Képzeletbeli meccsem Christopher Moore-ral a Mocskos meló után kettő egyre áll és a szerzőnél az előny. Elsőként a barátság nagykönyvét olvastam tőle. Emlékszem, milyen hasfalfakasztóan szórakoztató és egyben felemelően megható volt olvasni. Majd bepróbálkoztam a neccharisnyás papnővel, ami a természeti népek és a csúnya, gonosz szervkereskedő maffia erőltetett, nyögvenyelős, ízléstelen liezonjaként vonult be irodalmi emlékezetembe. Ekkor álltunk döntetlenre.

S akkor most itt van a Mocskos meló, ami lehengerelt, megsorozott és kiütéssel győzött meg Christopher Moore zsenialitása felől. Eredeti megjelenését tekintve 11 éves darab, de számomra az utóbbi idők legfrissebb, legkorszerűbb urban fantasy regénye.
Moore humora csak nyomokban emlékeztet Sir Terry Pratchett-ére, annál sokkal feketébb, különcebb, ha nem is abszurdabb. San Francisco a 21. században, egy született bétahím spoiler szemével. Egy botcsinálta halálkereskedő, aki sehol nem tanulta a lélekedényekkel való helyes bánásmódot, de annyira melegszívű és szerethető, hogy még a többmázsás pokolfajzatok is atavisztikus, különös szexuális vonzalmat mutatnak az irányában.
Charlie-nak szüksége is van a támogatásra a Sötét Erőivel szemben, hiszen „világmentő” küldetésébe úgy csöppent bele, mint Pilátus, abba a bizonyos krédóba. De csak semmi aggodalom, mert hősünk mellett felvonulnak még szövetségesek, és bepillantást nyerhetünk a Tibeti Halottaskönyvbe, valamint a bardo misztikus „intézményébe” is spoiler
S mindezt az őrült, eszementen sziporkázó humor-szőnyegbombázást becsomagolja a szerző egy fájdalmasan komolyan (is) vehető kerettörténetbe, amelyből sokat tanulhatunk gyászról, veszteségről, az élet és halál értelméről, a lélek végtelen fájdalmairól.

Nincs mese, ez zseniális. Kedvenc és természetesen mindenkinek spoiler ajánlott!

4 hozzászólás
>!
Riszperidon P
Christopher Moore: Mocskos meló

Ment a könyv a kedvencek közé. Ez valami hihetetlen zseniális volt.
Először is tisztázzunk valamit. Moore teljes mértékben nem normális, de a szó legpozitívabb értelmében. :D Rég szerettem így egy könyvet, mint ezt, és rég röhögtem percekig egy-egy poénon, de itt sikerült. Viszont mindamellett, hogy ez a könyv ilyen szinten elmebeteg, vannak benne elgondolkodtató dolgok, társadalomkritika, sztereotípiák, és azok legyőzése, lehet rajta izgulni, és bizony meg is lehet hatódni. Úgyhogy a felszín komolytalansága alatt sok komoly és mély dolog is megbújt számomra. A halálhoz való hozzáállás ezen megközelítése, amit itt megkaptunk, nagyon tetszett, de ettől függetlenül valószínű sosem tudok majd így állni hozzá.
Kíváncsivá tett az író, hogy milyen alkotásai vannak még, de tartok tőle, hogy ezt a könyvet nem tudja überelni, hat csillag!

3 hozzászólás
>!
eme P
Christopher Moore: Mocskos meló

Ha nem is fényévnyi, de eléggé nagy távolságra állok az urban fantasy műfajától, ezért ha valaki azt mondta volna nekem olvasás előtt, hogy kifejezetten élvezni fogom, bizony nagyon kételkedtem volna a jóslatban. Kellett ahhoz Moore szatirikus, odamondós stílusa, agyamentsége és néhol sziporkázó, többnyire fekete és szarkasztikus humora, a poénok és a minduntalan felbukkanó helyzetkomikum ahhoz, hogy ezt a sötét erőket, démonokat, halálisteneket, mókusembereket, a sátán kutyáit meg miegymást felsorakoztató misztikus történetet meg tudjam emészteni. Alapból sikítófrászt kapok az ilyesmitől – és nem azért mert ijedős lennék. No meg a kerettörténetbe (és nem csak abba) belezsúfolt sztereotípiáktól is, amelyek az elbeszélő minden jópofasága és érzékenysége ellenére néha giccsbe hajlóan szirupos sztorivá kerekedtek.
Moore fontos témákat érint – az élettel és a halállal, a félelmekkel való szembenézést, az élet értelme utáni keresgélést, gyászt, a veszteség feldolgozását, felelősségvállalást, sőt itt-ott társadalokritikai elszólásai is vannak. Mindezt úgy, hogy közben tücsköt-bogarat összehord, megnevettet, elgondolkodtat, ki- és bekapcsol. Megvédi a bétahímek becsületét, botcsinálta, kényszerből lett lélekkereskedők segítségével ártalmatlanítja az emberiség nagy mumusait, megvédi a világot a végső pusztulástól, és főhőse ráadásul még a művészet és műtárgyak örökbefogadója is, befogadva a nemkívántakat és értéket adva nekik spoiler. Az elbeszélő annyira belejön a dumába, hogy a lendület kicsit tovább is visszi a kelleténél – a lezárás már minden jóindulatú olvasás ellenére is enyhén szólva túlzás.
No de azért addig, valljuk be, jól szórakozunk, még akkor is, ha néhol eléggé jól kikövetkeztethetőek a történések. Elég cicát mondani, hogy tudjuk, mi az ábra. (Igen, szisza is van benne, kicsi, fekete, cuki, csak sajnos nem sokáig. De jön Alvin és Mohamed. Ők is feketék, csak nem kicsik, és nem cukik, meg nem cicák. ) De még ezt is megbocsájtjuk annak, aki szereti Vonnegutot.
Szóval okés ez a regény, még ha mocskos egy melót is varrnak szegény főszereplőnk nyakába. Szerencsére ő nem sok időt tölt azzal, hogy csalódjon önmagában és általában az emberiségben, inkább éli a bétahímek és KARMA-ügynökök kihívásokkal tele életét spoiler.

>!
Timcsibaba77
Christopher Moore: Mocskos meló

Milyen kár, hogy csak öt csillag áll most rendelkezésemre, mert legalább a dupláját adnám. Imádom Christopher Moore minden eddigi általam olvasott művét. Véletlen beleszaladtam. Amilyen makacs vagyok, nos másnak nem hiszek. Saját magam bőrén tapasztaltak alapján imádni való egy író. Telitalálat volt, ízig-vérig lendületes igazi agyament mű. Zord hétköznapokban egy kis vigasz. Egy széllel-bélelt „lelki társ”,No, de pont ezért szeretem, imádom Christopher Moore írásait. Mert színt visz a szürke hétköznapokba, kézen fog, ragad és visszarángat a „harcmezőre”.
Ha rossz kedvem van, egy valamit tehetek, vagy búslakodok, vagy jusse, leemelek egy könyvet a polcról, és belemerülök.
A halál misztériuma mindig is örök rejtély övezte terület volt, bátran téblábol az ember a lapok közt, ha igaz, ha nem. Fantasy, humor, egy kis thriller, és társadalmi szatíra egyvelege, ami kelléke is egy ilyen „agyament” olvasmánynak, hogy lekössön. Morbid mód, ütköztettem a hétköznapokkal, mert nagyon is görbe tükröt állít a valóság mesgyéjén, milyenek is vagyunk MI (már aki) emberek.
Nagyon frappáns megrázó borítót kapott, nos, a belseje is ugyanilyen megbotránkoztató volt. Imádtam.
Dióhéjban, csak ajánlani tudom, mert ….nyomdafestéket nem tűrő szavakkal tudnám jellemezni. A mindenit, laza erkölcsű ponyva. Örömmel nyugtáztam, hogy van folytatása ennek az absztrakt halálosan jó műnek, alig várom, hogy megszerezzem:D

>!
Rodwin
Christopher Moore: Mocskos meló

Mocskos jó volt, ha szabad ilyet mondani!
Igazán érdekes, fura, sokszor megmosolyogtató beteg könyv, de ezekkel a jelzőkkel ha nem cifrábbakkal is, biztosan illették már Moore munkásságát.
Engem megvett magának az író, viszonyítási alapom nincsen, mert ez az első könyve amit olvasok, de ha valami könnyedebbre vágyom biztos, hogy előveszem az irodalmait.:)

A halál tényleg mocskos egy meló, de valakinek ezt is meg kell csinálni, szegény hősünk azt sem tudja mibe csöppent.
Van itt minden kérem röpködő őrjöngő madarak, cuki pokolkutyák Alvin és Mohamed, már a nevüktől is mosolyra húzódik a szám! :) Ahogy Menta Friss nevének hallatán is, és a mókushadsereget sem hagyhatom ki! :D
Ármány és szerelem, szegény Charlie-n múlik a világ sorsa egy beteges környezetben, remek humorral. Ami nem feltétlen fog tetszeni mindenkinek, én viszont jókat nevettem rajta.
A bétahímek eléggé diszkriminálva vannak, szegények jól le vannak húzva az alfahímekkel szemben, de ők igenis menők!
Várom a folytatást ami bizonyos, hogy valamikor megjelenik majd.
Aki szereti a kicsit elvont Monty Python-os humort, annak bátran ajánlom!

12 hozzászólás
>!
GytAnett P
Christopher Moore: Mocskos meló

Az biztos, hogy ez egy olyan könyv, amihez hangulat kell, nem lehet akármikor nekiállni és ledarálni. Legalábbis nálam ez nem igazán volt opció. Sajnos egy másik könyv miatt egy időre félre kellett tennem, és a visszarázódás egy kicsit nehezebben ment, de nem is csodálom, egészen más volt a két könyv.
Az elején nem igazán tudtam mit kezdeni a történettel, a szereplőkkel. A fekete humor nálam nem mindig nyerő. Ennek ellenére volt már, amikor a párom megérdeklődte, hogy mégis miről szól ez a könyv, hogy folyamatosan rázkódom. :) Akkor még a felénél sem tartottam, elmeséltem neki, majd közölte, hogy ebből filmet kellene csinálni. És valóban! Nagyon király film lehetne belőle. :) Bár nyilván nem annyira jó, mint a könyv. :P Vagy mint medve. :D Párom kiakasztottam az elmúlt napokban, mert nálam minden olyan, mint medve. :D
Annyira különböző benne minden szereplő, mindenki annyira ki van sarkítva, valahogy mégis jó így, egy komplett egészet alkot. :) Sophie-t és a két pokolfajzatot imádtam, Lilyre meg Ray-re igazából végig furcsán néztem, őket nem mindig tudtam hová tenni, ennek ellenére nagyon jókat röhögtem rajtuk is. :D
spoiler
Jaaa, és a borító. Az új kiadás borítótervezőjének oltári nagy pacsi! Számomra eddig ez az év borítója. :)
Nem olvastam még el, hogy miről is szól a Lestrapált lelkek, de szerintem előbb vagy utóbb azt is el fogom olvasni.
Hatalmas pozitív csalódás volt ez a könyv. Mindenki oda van meg vissza C.M.-ért, de nekem nem tetszett a Biff evangéliuma, amit nagyon sokan ajánlottak. Ellenben ez már egészen jó volt. :P

>!
Dawnofmyth P
Christopher Moore: Mocskos meló

Imádtam a morbid humorát. Jókat szórakoztam Charlie idétlenkedésein, kellett idő mire elfogadta a sorsát és belejött a melóba :) A végén szakadtam, amikor kiderült, hogy… na, de nem spoilerezek. Szórakoztató volt.

2 hozzászólás
>!
AfterEight
Christopher Moore: Mocskos meló

Olyan ez a könyv, hogy könnyesre neveted magad, egy görccsel a gyomrodban.
Néha őrületesen szókimondó, néha flusztrál, máskor megdöbbent majd hirtelen
röhögőgörcsöt kapsz, de mélyen belül végig szomorkodsz.
Csak kapkodod a fejed ahogy villámként cikáznak a helyszínek és az emberek benne.
Nem tudom eldönteni csodáljam, kinevessem, vagy csak egyszerűen szeressem a bétahímet. :)
Kár lenne kihagyni a könyvet, szórakoztatáson kívül segít másképpen gondolni
a halálra és a félelmeinkre.Ajánlom.

>!
SteelCurtain
Christopher Moore: Mocskos meló

Harmadik olvasásom Christopher Moore-tól, s egyre bizonyosabb vagyok, hogy ez a különc amerikai az korunk divatos misztikus irodalmának, mint Cervantes volt a lovagregénynek és Rejtő Jenő a légiósregénynek. Ő a fantasyt, horrort, miszticizmust mind a harsány, fetrengve röhögés szintjén hoz közös nevezőre. Aki megismerte A leghülyébb angyalt, az többé nem tud komolyan gondolni a halál angyalára, aki rátalált a földhöz ragadt Biffre, azt többé nem tudja magával ragadni a vallásos rajongás. És aki végig fuldokolta a Mocskos melót, az már csak elnézően vigyorog az alvilág valamennyi lélekrabló és világuralomra törő teremtményére. Sok szerző vért izzad, és eredetiségét bizonyítandó új irányzatokat próbál kifejleszteni. Mind között mégis az a Moore a legeredetibb, aki nem bajlódik új utak keresésével, pusztán a régieknek ássa meg a sírt. Jó mélyet és tágasat. Tömegsírt. S ha egy kissé lehiggadunk, akkor a nevetés közben felfedezhetünk egy nagyon mély értelmű Christopher Moore-t is, aki olyanokat ír, hogy: „Az ember tetteiből eredő halál lényegében gyilkosság, hacsak az ember nem politikus, nem igaz? „ Vagy ilyeneket: „Talán tisztességesek és erényesek vagyunk, de bátorság nélkül, hogy kockára tegyük életünket testvérünkért, csupán politikusok vagyunk: a retorika hepciás ringyói.” Mégsem válik kiábrándult, megkeseredett prófétává. Őt alighanem színtiszta optimizmusból gyúrták, és alapos felületi kezelést kapott korrózió ellen. Kikezdhetetlen.
Azt hiszem nincs könnyebb, s egyben nehezebb feladat, mint Moore szellemét magunkévá tenni. Életünk regénye oly komoly, s néha komor próza, hogy azt csak folytonos nevetéssel, vidáman szabad megélnünk. Ha ezt az utat követjük, a végén a halálon is kacaghatunk, hiszen semmit sem ragadhat el tőlünk. Ha élveztük életünk minden percét, akkor semmit sem vehet el tőlünk, mert minden a miénk volt, és mindent tovább is adtunk.


Népszerű idézetek

>!
Algernon +SP

A negyvenegyes busz elcsapta, mint Jehova tanúját az ezredforduló.

25. oldal

2 hozzászólás
>!
Cheril

A Sötétség Erőinek kordában tartásához szüksége lesz egy 2B-s ceruzára és egy naptárra, lehetőleg nem kiscicásra.

98. oldal

6 hozzászólás
>!
AgiVega IP

– Volt valaha valami elmebetegsége?
– Nem.
– Hát most már van. Gratulálok.

106. oldal

>!
Valcsa

– Beszélnie kell Menta Frissel.
– Persze, az mindent megold. És ha már ott vagyok, Hubba Bubbával is váltanék egy szót.

Kapcsolódó szócikkek: Menta Friss
>!
psn

– A gyereknek beszédzavara van, Charlie. Meg kéne nézetnie.
– Beszédzavar? Beszédzavar?! A selypítés, az beszédzavar. A lányom embereket öl a „cica” szóval.

>!
Valcsa

– Nem is tudom. Jól megnézted őket? Elöl ott van nekik két csúcs böftök, kattogod? Az egyikét meggyömködtem. Azért az baróca volt, haverláda.
– Elég – mordult rá Menta.
– Bocs.
– Mi volt ez? Villám feka: tíz nap alatt az alapfokú niggerségig?

Kapcsolódó szócikkek: Menta Friss
1 hozzászólás
>!
Sárhelyi_Erika I

– Akkor másképp kérdezem – mondta Mr. Friss. – Tanulmányozta valaha valamelyik keleti vallást?
– Ó, keleti vallást. – Charlie úgy tett, mintha az előbb félreértette volna a kérdést. – Csak a Discovery csatornán, tudja: Buddha, Síva, Gandalf, a nagyok.

80. oldal

>!
Algernon +SP

– És nyilván nem tudta, hogy az illem úgy diktálja, ha az ember gyászjelentést ad ki, illik meg is halni!

234. oldal


A sorozat következő kötete

Nagy Kaszás sorozat · Összehasonlítás

Hasonló könyvek címkék alapján

Richard Kadrey: A végítélet kis doboza
Eliza Willard: A hármak ereje
Susan Ee: Angelfall – Angyalok bukása
Kevin Hearne: Hammered – Elkalapálva
Rick Riordan: Az utolsó olimposzi
Jeaniene Frost: Félúton a sírhoz
Gail Carriger: Blameless – Szégyentelen
Darynda Jones: Első sírhant
Rob Reger – Jessica Gruner: Emily the Strange – Különös különcségek
Kresley Cole: Elfojtott üvöltés