A ​neccharisnyás papnő pajzán szigete 136 csillagozás

Christopher Moore: A neccharisnyás papnő pajzán szigete

Christopher Moore, a Biff evangéliuma szerzője most újabb őrült kirándulásra invitál mindenkit. Ezúttal egy trópusi paradicsom kellős közepébe: a fura kultuszok, a kedélyes kannibálok, az őrült tudósok, az eltökélt nindzsák és a beszélő denevérek világába. Kétbalkezes hősünk, Tucker Case, egy macsó férfi testében csapdába esett reménytelen kockafej, aki egy kozmetikai társaság pilótájaként éli az életét. Ám amikor alkoholos és szexuális befolyásoltság hatása alatt tönkreteszi főnöke repülőgépét, menekülnie kell. Egyetlen lehetősége, hogy elfogadja egy gyanús trópusi misszió ajánlatát Mikronézia egy eldugott zugában, csakhogy a csendes koktélozás és nyugalmas repülés helyett hamarosan egy gátlástalan orvos és egy szexi szőke főpapnő markában találja magát.

Újabb pimasz, ötletes, tabudöntögető, ínycsiklandóan gonosz és gyilkosan nevettető regény a humor világhírű nagymesterétől.

Eredeti megjelenés éve: 1997

>!
Agave Könyvek, Budapest, 2012
330 oldal · puhatáblás · ISBN: 9786155272028 · Fordította: Pék Zoltán

Enciklopédia 10

Szereplők népszerűség szerint

Tucker Case

Helyszínek népszerűség szerint

Alualu · Truk · Yap


Kedvencelte 9

Most olvassa 8

Várólistára tette 51

Kívánságlistára tette 44


Kiemelt értékelések

Bur3sz>!
Christopher Moore: A neccharisnyás papnő pajzán szigete

A szokásos Moore stílus. Sőt! Ez talán még jobb is. Ebbe még egy botcsinálta lúzer pilóta nyomozása is bele vegyül a sok eszementségbe.

pat P>!
Christopher Moore: A neccharisnyás papnő pajzán szigete

Hát mit mondjak. Én is szívesen gyűjtenék tapasztalatokat egy regény megírásához Mog Mog szigetén.
Minden, amit tudni akartál páratartalomról, cápákról, kóbor kutyákról, kakasokról, bennszülött nők bájairól, pálmaborról, és a repülőgépen szexelés mellékhatásairól. (Röhögtetek már annyira mozgólépcsőn, hogy alig tudtatok leszállni róla?)
A sok baromságon és az egész izgalmas történeten kívül, sok meglepően komoly tartalom fért még a könyvbe. Bioetika (amivel engem bármikor le lehet venni a lábamról). Valláslélektani fejtegetések. Második világháborús történelemlecke. Antropológia (kis csúsztatásokkal, lásd az utószót). És valami, amit akár mágikus realizmusnak is nevezhetnénk.
No, és ki találja meg benne a Shakespeare-t? :))

11 hozzászólás
AeS P>!
Christopher Moore: A neccharisnyás papnő pajzán szigete

„Nyamm.”
Ez eszembe jut, és máris bután heherészek, pedig amúgy szerintem már volt jobb Moore a kezemben abból a kevésből, amit eddig olvastam, ebben a szokásosnál is több volt a meztelen nő meg a lúzerség. De sebaj, vannak ilyen szerelmek, akiktől még az is tetszik, ami egyébként nem olyan jól sikerült, nálam ez az ELTE meg Christopher Moore egyelőre.
spoiler

Christine_>!
Christopher Moore: A neccharisnyás papnő pajzán szigete

Nem tudom bennem van e a hiba, a mások által imádott Biff evangéliumát se szerettem. Számomra ez a könyv olyan, mint amikor kitalált volna egy csomó hülyeséget, felírta, majd összerakta egy könyvvé.
Számomra ez nem humor, bocsi.

1 hozzászólás
A_S1M0N P>!
Christopher Moore: A neccharisnyás papnő pajzán szigete

Ismételten többre számítottam, de úgy látszik, Biff magasra tette a lécet… :D
A feléig untam, aztán lassan beindulnak az események, a befejezés tetszett.
A leghülyébb angyalban is felbukkanó Tucker itt sokáig nem volt szimpatikus, de a végére azért megkedveltem, de voltak még érdekes szereplők, akiket lehetett kedvelni.

Szerintem nekem a Biff evangéliuma lesz az etalon Moore-tól, de van még mit olvasni tőle, hátha lesz, ami meg tudja közelíteni.

Bársonyka>!
Christopher Moore: A neccharisnyás papnő pajzán szigete

Jókat röhögtem, de az abszolút kedvenceimet az írótól meg sem közelíti. Természetesen csodálatosan abszurd, sőt, néha már már túlságosan az, és Roberto-t totálisan imádom, de hosszas vacilálás után sem tudtam ennél több pontot adni. A Biff, a Prérifarkas blues, Raziel után, nekem ez most csak ennyi. Szerethető könyv, és jó élmény volt, de igen magara tette a lécet nálam Christopher Moore, és ez most kicsit alatta volt.

Allanon>!
Christopher Moore: A neccharisnyás papnő pajzán szigete

Nem volt rossz, bár lehetett volna több poén is benne. Moore hozza a szokásos formát. Elmeroggyant karakterek és elnagyolt, már-már hihetetlen történések. Persze azért volt benne jó pár olyan poén is amin sírva röhögtem. Meg azért az se semmi, hogy egy ilyen hagymázas sztorit kitalált. Kedvelem Moore regényeit. :)

Rézangyal>!
Christopher Moore: A neccharisnyás papnő pajzán szigete

Az a gyanúm támadt, hogy ezt a könyvet igazából Rejtő Jenő írta. Ez sok mindent megmagyarázna.

szangi P>!
Christopher Moore: A neccharisnyás papnő pajzán szigete

Orvosi krimi, bennszülött szigetes kaland, JamesBondot megszégyenítő akciók, szexuálisan túlfűtött jelenetek, christophermoore-os humor, és Roberto a denevér… nem lehet nem imádni :)


Népszerű idézetek

amnaen>!

Semmi nem vág annyira taccsra egy jó kis vallást, mint egy igazi isten beavatkozása.

131. oldal

Batus>!

– Hú, örülök, hogy vége a természetfeletti résznek – mondta a denevér.

326. oldal (utolsó mondat)

1 hozzászólás
theodora>!

Iszapi makrélacsukák – szemük a fejük tetején, mint a békáé – sétáltak a melluszonyukon egy kis iszapos részen… Hatvanmillió éve csámborognak az iszapos részen, néznek egymásra periszkópszemükkel és fura békás vigyorukkal:
– Na, mi legyen?
– Nemtom. Szerinted mi legyen?
– Nemtom. Kimenjünk a szárazra, vagy maradjunk a vízben?
– Nemtom. Csapassuk még egy kicsit itt az iszapon.

67. oldal

Kapcsolódó szócikkek: iszapi makrélacsuka
Idiocry P>!

Még egy szellemileg visszamaradott cápa is észreveszi, hogy egy tengeri teknős nem visel repülő disznókkal díszített bokszer alsót és nem kiabál csúnya szavakat láncdohányos lihegés közepette. Ennek ellenére pár ártalmatlan fehér uszonyú zátonyi cápa megérezte a vért a vízben és elmentek lecsekkolni, mi az, de aztán visszavonultak és csak azt sajnálták, hogy a százhúszmillió éves evolúció során nem jutottak el a nevetés képességéig.

154. oldal, 34. fejezet

1 hozzászólás
amnaen>!

– Szóval telt az este, a kölök elmesélte, hogy a szigetet egy bige csinálta, aki Yapról jött teknősháton egy kosár földdel, amit az óceánba öntött, így lett a sziget, jókora kosár lehetett, és azt mondta az összes gyerekének, akit a szigeten szült (pedig férfiról nem is esett szó), hogy nem ad nekik jó zátonyt, amin halászhatnak, ezért cápákat fognak enni. Az összes szigeten félnek a cápáktól, itt a cápák félnek az emberektől. „Ők lesznek a cápák népe”, ezt mondta a kosaras bige.

104. oldal

Kapcsolódó szócikkek: a cápák népe · Yap
Mallarme P>!

A Varázsló nézte az izom finom vonalát a nő combjának hátulján, és elgondolkodott, milyen gének őrizhetnek meg egy testet ilyennek csak burgonyaszirmon és vodkán.

114. oldal

amnaen>!

Trukban híreket szolgáltatni nagyjából az a szint, mint pingvinszámlálást végezni a Mojave-sivatagban.

49. oldal

Kapcsolódó szócikkek: Truk
Mallarme P>!

Tisztelték az isteneket, akármelyik isten volt is divatos az adott héten.

112. oldal

Carolina>!

A helyi koprából készült barna miniszappan annyira habzott, mint a beton, és a szaga alapján hibiszkuszból és szenvedő kutyából készült.

60. oldal


Hasonló könyvek címkék alapján

J. Goldenlane: Pokoli balhé
Kerstin Gier: Zafírkék
Leda D'Rasi: Lidércfény
Lilian H. AgiVega: Az elveszett tündérfalu
Virág Emília: Sárkánycsalogató
Cristie Andrews Lane: The First – Az Első
Imre Viktória Anna: Kísértés Rt.
William Goldman: A herceg menyasszonya
J. D. Robb: Halálos szertartás