A ​Single Man 19 csillagozás

Christopher Isherwood: A Single Man Christopher Isherwood: A Single Man Christopher Isherwood: A Single Man Christopher Isherwood: A Single Man Christopher Isherwood: A Single Man Christopher Isherwood: A Single Man Christopher Isherwood: A Single Man Christopher Isherwood: A Single Man Christopher Isherwood: A Single Man Christopher Isherwood: A Single Man Christopher Isherwood: A Single Man Christopher Isherwood: A Single Man Christopher Isherwood: A Single Man Christopher Isherwood: A Single Man Christopher Isherwood: A Single Man

Vigyázat! Cselekményleírást tartalmaz.

A novel in which a middle aged professor living in California, is alienated from his students by differences in age and nationality, and from the rest of society by his homosexuality. It explores the depths of the human soul and its ability to triumph over loneliness, alienation and loss.

A következő kiadói sorozatban jelent meg: Vintage Classics

>!
Vintage, London, 2010
152 oldal · ISBN: 9780099548829
>!
Vintage, London, 2010
160 oldal · ISBN: 9780099541288
>!
HighBridge, 2009
ISBN: 9781615730582 · Felolvasta: Simon Prebble

3 további kiadás


Enciklopédia 1


Kedvencelte 6

Most olvassa 2

Várólistára tette 24

Kívánságlistára tette 25


Kiemelt értékelések

entropic P>!
Christopher Isherwood: A Single Man

Egyszer régen láttam a filmet, amiből a legélénkebb emlékem a következő:

George és Jim a kanapén ülve olvasnak, mindketten el vannak mélyedve a saját dolgukban, de közben – azt hiszem – egymáshoz érnek, csak úgy, magától értetődő módon, nem-szexuálisan, és – ami a legfontosabb: nyilvánvaló, hogy bármelyik percben szólhatnak egymáshoz, és ha az egyikük megszólal, azzal nem fog a másik agyára menni.

Isherwood természetesen sokkal szebben írja mindezt, meg neki nem is kell annyit magyaráznia:

http://moly.hu/idezetek/407051

Ez az intimitás egyik legszebb és legtömörebb megfogalmazása, amit valaha láttam/olvastam, és valahogy az is érződik benne, hogy mennyi minden van addig, amíg két ember így tud létezni – figyelni és figyelve lenni, de nem felfalni a másikat; folyamatosan a másik tudatában lenni, a külön-cselekvés ideje alatt is, és főleg: annak a tudatában lenni, hogy a másik ember egy másik ember, nem az egyik ember folytatása, kiegészítője, vagy mása.

Az emberek tudnak pokol is lenni – hiszen mások: ismeretlenek (mind önmaga), ijesztőek, és mindenfélét akarnak. Ez a kanapés rész számomra arról szól, amikor a másik ember (nem másik emberek) továbbra is mindenfélét akar, csak úgy, önállóan, és továbbra is ismeretlen (mert önmaga, és mindig is ismeretlen lesz), de már nem ijesztő.

George elveszíti Jimet – ennek következtében pedig minden újra ijesztő lesz. S ahogy Isherwood erről ír (George nézőpontjából), az borzasztóan keserű és dühös.
De a regény nemcsak a személyes veszteségről szól, hanem az idegen-ijesztőségről is úgy általában, és a mindenféle kísérletekről, ahogy az emberek megpróbálnak nem-idegenné és nem-ijesztővé válni egymás számára, meg arról, hogy mennyire esetlegesek, önzőek, véletlenszerűek, semmit-sem-jelentőek tudnak lenni ezek az ember-szelídítő kísérletek-játszmák.

Mert George meglehetősen agyas (és tapasztalt), és pontosan tudja, hogy a szomszédasszony azért nem akarja olyankor vendégül látni, amikor más vendégei is vannak, mert a másik vendégek esetleg észrevennék, hogy George meleg. Meg azt is tudja, hogy a lelkes kis egyetemi szárnysegéd-tanítványa csak azért hívja meg másodszor is vacsorára, mert két vacsoravendégség – valamiféle fura társadalmi kód szerint – már bizalmas barátságot jelent, s ezért 20 év múlva majd azzal büszkélkedhet a jól-szituált egyetemi baráti társasága előtt, hogy: igen, 20 évvel ezelőtt egy társaságba tartoztunk George-dzsal. És tudja, hogy a szomszédban lakó barátnője is csak azért tart igényt a társaságára, mert szüksége van valakire, akinek a vállán sírhat.

Mindenki mindenfélét akar, és – ahogy az sokszor szóba kerül – minden szimbolikus. A kapcsolatok; a beszélgetések; az, ahogy az amerikaiak élnek – minden jelképez valamit, de nem valami. Ugyanakkor – a valamit megtalálni (vagy inkább: felépíteni) nem lehetetlen – ez a remény/tudat/bizonyosság is ott van a regényben. Nem lehetetlen – csak sokáig tart. És nehéz. És bármikor kiderülhet, hogy már nem lesz rá idő. (De szerencsére sokszor nem tudni előre, hogy már nem lesz rá idő. Már ha ez vigasz.)

Újra, 2019.

Igazából nincs update. Pont olyan tökéletes, mint öt éve.

3 hozzászólás
Stone>!
Christopher Isherwood: A Single Man

Nem olyan régen láttam a filmet. Tetszett. Nem is tudtam, hogy könyvből dolgozták át. Most, hogy felfedeztem és elolvastam, a könyv jobban tetszik, de ez semmit nem vesz el a film élvezetéből, csak egyszerűen volt, ami a filmen nem jött át, vagy másképp tudták a formanyelv miatt becsomagolni.
Érdekes figura a főszereplő. Elsőre szinte tárgyiasult biológiailag összetett halmazra tekintünk, aztán nevet is adunk neki, ő George. Elidegenedett önmagától, viszont minden vágya, hogy valaki más figyelme által újra jóban legyen ezzel az összetett biológiai halmazzal, aki automatikusan beszél egy témáról, miközben analizál és egész másra gondol, néha felébred, néha összemosódik a határ. Egy napot mesél el a könyv, egy nap, lehet belőle minden és lehet belőle még több. Ne halasszatok semmit, emberkék. A holnap az egy meg nem történt kívánság a tegnap emlékeinek pillanataiból. Éljetek. Most. Tessék mondani, amit akartok, annak, akinek akarjátok. Chop-chop!

1 hozzászólás
Amanda90>!
Christopher Isherwood: A Single Man

Imádni való. Gyönyörű. A legjobb történet, amit hosszú ideje olvastam. :)

RitaMoly P>!
Christopher Isherwood: A Single Man

Azután olvastam először, hogy megnéztem a Tom Ford-filmet, és bámulatos, hogy mennyire kevésre emlékeztem belőle. Valami biztos, hogy már akkor is megfogott benne, mert onnantól számítom, hogy Isherwood fontos az életemben. Persze maga Ford is azt írja az előszóban, hogy amikor majdnem két évtized után, negyvenévesen újraolvasta, akkor mélyebben hatott rá. Ha esetemben nem is telt el ennyi idő, meg negyven se vagyok még, azt hiszem a mélység az, ami nálam is változott. Elsőre George kívülállósága fogott meg, mert ehhez kellettek támpontok, most meg az idő múlásához. De közben meg fontos dolgokat mond a depresszióról, az egyetemi életről, a fogyasztói társadalomról, a ’60-as évek Amerikájáról, és nyilván külön tanulmányt lehetne írni a könyv viszonyáról ahhoz a Huxley-regényhez, amit kielemeznek benne. Nem is biztos, hogy a „fontos dolgokat mond” a jó kifejezés, egyszerűen úgy tud ezekről írni, hogy az mélyen rezonál. Azt hiszem elsőre ez ment el mellettem észrevétlenül, hogy mennyire tökéletesen van összerakva ez a hosszúnak egyáltalán nem nevezhető történet, és hogy noha értékelem Isherwood berlini történeteit, azért A Single Man egy sokkal magasabb dimenzióban létezik.

>!
Vintage, London, 2010
160 oldal · ISBN: 9780099541288

Népszerű idézetek

BrigiHudacsko I>!

Waking up begins with saying am and now. That which has awoken then lies for a while staring up at the ceiling and down into itself until it has recognised I, and therefrom deduced I am, I am now. Here comes next, and is at least negatively reassuring; because here, this morning, is where it had expected to find itself; what's called at home.

(első mondat)

entropic P>!

He pictures the evening he might have spent, snugly at home, fixing the food he has bought, then lying down on the couch beside the bookcase and reading himself slowly sleepy. At first glance, this is an absolutely convincing and charming scene of domestic contentment. Only after a few instants does George notice the omission which makes it meaningless. What is left out of the picture is Jim, lying opposite him at the other end of the couch, also reading; the two of them absorbed in their books yet so completely aware of each other's presence.

91. oldal

lone_digger P>!

The supermarket is still open; it won't close till midnight. It is brilliantly bright. Its brightness offers sanctuary from loneliness and the dark. You could spend hours of your life here, in a state of suspended insecurity, meditating on the multiplicity of things to eat. Oh dear, there is so much! So many brands in shiny boxes, all of them promising you good appetite. Every article on the shelves cries out to you, take me, take me; and the mere competition of their appeals can make you imagine yourself wanted, even loved. But beware – when you get back to your empty room, you'll find that the false flattering elf of the advertisement has eluded you; what remains is only cardboard, cellophane and food. And you have lost the heart to be hungry.

89. oldal

entropic P>!

'What's so phoney nowadays is all this familiarity. Pretending there isn't any difference between people – well, like you were saying about minorities, this morning. If you and I are no different, what do we have to give each other? How can we ever be friends?'

128. oldal

entropic P>!

Then why will George stay here?
This is where he found Jim. He believes he will find another Jim here. He doesn't know it, but he has started looking already.

149. oldal

Kapcsolódó szócikkek: George Falconer
RitaMoly P>!

At first glance, this is an absolutely convincing and charming scene of domestic contentment. Only after a few instants does George notice the omission which makes it meaningless. What is left out of the picture is Jim, lying opposite him at the other end of the couch, also reading; the two of them absorbed in their books yet so completely aware of each other’s presence.

91. oldal (Vintage, 2010)

RitaMoly P>!

‘But, Geo – the Past! Surely you can’t pretend you don’t know what I mean by that?’
‘The Past is just something that’s over.’

113. oldal (Vintage, 2010)

>!

The supermarket is still open; it won't close till midnight. It is brilliantly bright. Its brightness offers sanctuary from loneliness and the dark. You could spend hours of your life here, in a state of suspended insecurity, meditating on the multiplicity of things to eat. Oh dear, there is so much! So many brands in shiny boxes, all of them promising you good appetite. Every article on the shelves cries out to you, take me, take me; and the mere competition of their appeals can make you imagine yourself wanted, even loved. But beware – when you get back to your empty room, you'll find that the false flattering elf of the advertisement has eluded you; what remains is only cardboard, cellophane and food. And you have lost the heart to be hungry.

89. oldal

entropic P>!

So the tots appeared, litter after litter after litter. And the small old schoolhouse became a group of big new airy buildings. And the shabby market on the ocean front was enlarged into a super-. And on Camphor Tree Lane two signs were posted. One of them told you not to eat the watercress which grew along the bed of the creek, because the water was polluted. […] The other sign – those sinister black silhouettes on a yellow ground – said CHILDREN AT PLAY.

9. oldal

BrigiHudacsko I>!

As a matter of fact, Grant has recently performed at least one act of minor heroism. He has appeared in court as a defence witness for a bookseller caught peddling some grand old sex-classic of the twenties; it used to be obtainable only in the lands of the Latins but now, through a series of test-cases, it is fighting for its right to be devoured by American youth. (George can't be absolutely sure if this is the same book he himself read as a young man, during a trip to Paris. At all events, he remembers throwing this or some other book just like it into the wastebasket, in the middle of the big screwing-scene. Not that one isn't broad-minded, of course; let them write about heterosexuality if they must, and let everyone read it who cares. Just the same, it is a deadly bore and, to be frank, a wee bit distateful. Why can't these modern writers stick to the old simple wholesome themes – such as, for example, boys?)

65. oldal


Hasonló könyvek címkék alapján

Robert Galbraith: The Silkworm
Sarah Waters: Fingersmith
Evelyn Waugh: Brideshead Revisited
Jessie Burton: The Miniaturist
Naomi Alderman: Disobedience
Jessica Sorensen: The Redemption of Callie & Kayden
Sarina Bowen – Elle Kennedy: Top Secret
Donna Tartt: The Secret History
Jennifer L. Armentrout: The Return