A ​félénkség 4 csillagozás

Tarthatjuk-e szabad választás eredményének azt a keserű és magányos világot, mely az elkerülő személyiségeknek jut osztályrészéül? Akarhatunk-e lemondani valamiről, amit valójában képtelenek vagyunk elérni? Ismerhetjük-e a kiegyensúlyozottságot és az életörömöt, ha anélkül, hogy bevallanánk, elmenekülünk az elől, hogy embertársainkkal valódi kapcsolatot létesítsünk, miközben mélységesen negatív és kiábrándult képünk van az emberi természetről?

Amikor egy közéleti és sokat szereplő személyiség, vagy egyszerűen egy olyan személy, aki láthatóan jól érzi magát a bőrében kijelenti, ő félénk, lehet, hogy a hallgatóság hitetlenkedni fog: „Hogy ön félénk? Hiszen egyáltalán nem néz ki annak…” Ez azért lehetséges, mert általában amikor valaki a saját félénkségéről beszél, akkor a „belső félénkség” megnyilvánulásaira utal, míg amikor mi magunk beszélünk mások félénkségéről, akkor csak a „külső félénkség” jeleit vesszük figyelembe.

12. oldal

– A generalizáció, ami túlzásba vitt módon globalizálja egy adott helyzet lehetséges következményeit: „Teljesen nevetségesnek és érdektelennek fog találni engem."
– A katasztrófa-forgatókönyv, ami a lehető legborzasztóbb forgatókönyv elképzeléséből áll: „Soha többé nem akar majd látni, ki fog gúnyolni, és mindenkinek el fogja mesélni a történetet, mindenki rajtam fog nevetni." Számos kísérleti vizsgálat megerősítette, hogy a diszfunkciós mentális folyamatok ilyen intenzitással hatnak: a félénk ember gyakran annyira a saját kételyeire összpontosít, saját érzelmi gondolatai és reakciói oly mértékig megszállják őt, hogy elhanyagolja az éppen folyamatban lévő interakciót. Ebből következik, hogy egy beszélgetés után azok, akik társas szorongással küszködnek, sokkal kevesebb részletre emlékeznek, mint azok, akiknek nincs ilyen gondjuk.

6. táblázat. Részlet a Liebovitz-féle társas szorongási skálából

Az átélt szorongás
0 = nincs
1 = enyhe
2= közepes
3 = súlyos

Elkerülési tendenciák
0 = soha
1 = esetleges (0-tól 33%-ig)
2 = gyakori (33-tól 66 %-ig)
3 esetleges (66-tól 100%-ig)

Helyzet
Egy kis társaság körében szerepelni
Hatalommal rendelkező emberekkel beszélni
Úgy dolgozni, hogy közben figyelnek
Megpróbálni „fölcsípni" valakit
Ellenállni egy erősködő eladó által gyakorolt nyomásnak
Ismeretlenekkel találkozni
Belépni egy olyan terembe, ahol már mindenki ül
Fölszólalni egy értekezleten
Olyan embereknek fejteni ki egyet nem értésünket vagy kifogásunkat, akiket nem ismerünk jól
(A kliensnek minden helyzethez egy szorongási és egy elkerü- lési értéket kell rendelnie.)