Csábító ​számok 10 csillagozás

avagy a mindennapok matematikája
Christoph Drösser: Csábító számok

Furfangos könyvében az író szép lábakról mesél, félig üres sörösdobozból iszik a strandon, és halálbiztos rulett-szisztémáknak számol utána. Megoldja a dugóban ragadt bankrablók problémáját – hiszen a forgalom is kiszámítható –, és elmagyarázza, hogyan veszítheti el a mandátumát az, aki több szavazatot kap.

Eredeti cím: Der Mathematik Verführer

Eredeti megjelenés éve: 2007

Tartalomjegyzék

>!
Athenaeum, Budapest, 2009
216 oldal · ISBN: 9789639797420 · Fordította: Bátkai András

Kedvencelte 1

Várólistára tette 13

Kívánságlistára tette 6

Kölcsönkérné 1


Kiemelt értékelések

>!
ecus
Christoph Drösser: Csábító számok

Christoph Drösser: Csábító számok avagy a mindennapok matematikája

Elgondolkodtató matematika alapú megközelítések vannak ebben a könyvben leírva, elsősorban hétköznapi embereknek. Még gimi alatt kaptam, egy matek versenyen nyújtott „színvonalas teljesítményemért” a sulitól. Ez volt talán az egyetlen alakalom, amikor nem képeskönyvet kaptunk, hanem valami olyat, aminek végre úgy tűnt, értelme is van. Lassan már érik bennem az újraolvasás. Emlékeim szerint ajánlanám mindenkinek! :)

>!
peonia
Christoph Drösser: Csábító számok

Christoph Drösser: Csábító számok avagy a mindennapok matematikája

Most sajnálom igazán, hogy nem lett belőlem matematikus. Nagyon jó könyv, szórakoztató, és gondolkodtató.

>!
eeszter 
Christoph Drösser: Csábító számok

Christoph Drösser: Csábító számok avagy a mindennapok matematikája

Nekem tetszett, sokszor éreztem közben a „jééé, tényleg!” gondolatot. Szóval… jöhet a következő az írótól.


Népszerű idézetek

>!
eeszter 

Képzeljük el a következő játékot: A Nagykanizsát Nyíregyházával összekötő autópálya szélén valaki egy 1 centiméter széles , 2 méter magas lécet vert le a földbe. Valahol Nagykanizsa és Nyíregyháza között, de fogalmunk sincs, hogy pontosan hol. Éjjel vezetünk, és van nálunk egy pisztoly. Egy tetszőleges időpillanatban – amelyet teljesen szabadon választhatunk meg – tekerjük le az ablakot, és lőjünk egyet vaktában az út széle felé. Ha eltaláljuk a lécet, nyertünk.
Feltenne rá akár csak pár száz forintot is, még ha találat esetén a nyeremény több százmillió forint lenne is? Nem? Pedig rengeteg ember éppen ezt teszi minden héten, amikor kitölt egy lottószelvényt. Nevezetesen annak az esélye, hogy eltaláljuk az öt szerencsés számot, ugyanakkora, mint az éjszakai sikeres célba lövésé, körülbelül 1 a 44 millióhoz.

15. oldal

Christoph Drösser: Csábító számok avagy a mindennapok matematikája

>!
Natasha

A matematika annyira komoly szakterület, hogy egyetlen alkalmat sem szabad elmulasztanunk arra, hogy szórakoztatóbbá tegyük. /Pascal/

(első mondat)

Christoph Drösser: Csábító számok avagy a mindennapok matematikája

2 hozzászólás
>!
eeszter 

Ha egyvalaki milliókat keres egy egyébként szegény faluban, attól a falu átlagkeresete az egekbe szökhet. Tehát egy – az átlagon alapuló – statisztika nem feltétlenül árul el sokat a „széles tömegek” jövedelmi viszonyairól.
De van egy másik matematikai mennyiség, ami ennek a célnak jobban megfelel: az úgynevezett medián.

37. oldal

Christoph Drösser: Csábító számok avagy a mindennapok matematikája

>!
eeszter 

Aki abban mesterkedik, hogy a kiadási elszámolását vagy egy cég mérlegét kozmetikázza, az hajlamos arra, hogy lehetőleg „véletlenszerűnek” tűnő, „összevissza” számokat alkalmazzon. Mivel a hamisító arra törekszik, hogy az adatai minél valósabbnak tűnjenek, ezért a teljes számmezőn szétosztja őket, ennek következtében az egyes nem fordul elő elégszer, vagy a hatos túl gyakran szerepel. Vizsgálatok kimutatták, hogy akik számhalmazokat hamisítanak meg, szabályszerű „ujjlenyomatokat” hagynak hátra, amit meg is tudunk találni, ha a Benford-értékek táblázatát tanulmányozzuk.

71. oldal

Christoph Drösser: Csábító számok avagy a mindennapok matematikája

>!
eeszter 

Ami kezdetben ártalmatlannak tűnik…
hamar a fejünkre nőhet. Például, az az indiai uralkodó volt kénytelen ezt megtapasztalni, aki annyira lelkesedett az akkoriban újdonságnak számító sakkjátékért, hogy megígérte a játék kitalálójának: teljesíti egy kívánságát. A feltaláló mindössze néhány szem rizst kért: a sakktábla első mezejére egy szemet, a másodikra kettőt, a harmadikra négyet, és így tovább: mezőről mezőre megkettőzve a rizsszemek számát. Az uralkodó csodálkozott, hogy lehet ennyire szerény a feltaláló, és úgy gondolta, ez összesen egy zsák rizs lehet. Valójában a 64. mezőre már 9 223 372 036 854 775 808 szemet kellett volna tennie. Ha megbecsüljük a kért teljes rizsmennyiséget, akkor megközelítőleg 500 milliárd tonnát kapunk – ez a világ éves rizstermelésének körülbelül ezerszerese.

130. oldal

Christoph Drösser: Csábító számok avagy a mindennapok matematikája

>!
eeszter 

Ha egy billentyűs hangszert így hangolunk, akkor azt mondjuk, hogy „egyenletes hangolású”. Az elnevezés önmagáért beszél. Nagy előnye, hogy minden hangot egyformán kezel, lehetővé teszi, hogy akármilyen hangnemben játszhassunk. Hátránya, hogy eltűnnek a „jól” hangolt hangközök (ahol a rezgések aránya egész számokkal leírható), melyek a zene teljes szépségét kihozzák. A zeneileg kifinomult fül ezt különösen a kvinteknél és a nagy terceknél hallja. A laikus már rég megszokta ezt, aligha ismeri fel egy tiszta kvint hangzását, különösképpen, ha főleg elektronikus popzenét hallgat.

159. oldal

Christoph Drösser: Csábító számok avagy a mindennapok matematikája

>!
molke P

Ha valaki tud valamit, akkor előbb vagy utóbb elárulja. Ez férfiakra különösképp igaz.

65. oldal, VII. fejezet A meghamisított szemináriumi dolgozat

Christoph Drösser: Csábító számok avagy a mindennapok matematikája

>!
eeszter 

De egyéb furcsaságokhoz is vezethet, ha a parlamenti képviselők megválasztásához az arányos és a többségi szavazási rendszer bonyolult egyvelegét alkalmazzák. […] Még az is előfordul, hogy egy párt kevesebb helyet kap a parlamentben, ha többen szavaznak rá – a választásokkal foglalkozó matematikusok ezt hívják „negatív szavazati súlynak”

58. oldal

Christoph Drösser: Csábító számok avagy a mindennapok matematikája

>!
eeszter 

A mintegy 300 magyarországi város lakónépességének száma is az esetek kb. 30 %-ában egyessel kezdődik!

69. oldal

Christoph Drösser: Csábító számok avagy a mindennapok matematikája


Hasonló könyvek címkék alapján

Brian Greene: Az elegáns univerzum
Lawrence M. Krauss: Kvantumember
Kip Thorne: Az Interstellar és a tudomány
Gerald Durrell: A susogó táj
David Macaulay: Hogy működik?
Csányi Vilmos – Miklósi Ádám (szerk.): Fékevesztett evolúció
David Attenborough: Madagaszkár állatparadicsoma
Brian Greene: A kozmosz szövedéke
Vági Balázs (szerk.): Evolúció és genetika
Cordula Thörner: Dinoszauruszok