A ​herati varrókörök 11 csillagozás

Egy angol haditudósító afganisztáni feljegyzései
Christina Lamb: A herati varrókörök

Vigyázat! Cselekményleírást tartalmaz.

Amikor ​Christina Lamb, az egykori haditudósító 2001. szeptember 11-e után visszatér a háború sújtotta Afganisztánba, és ellátogat szeretett városába, Heratba, az utcán egy különös táblára bukkan, amely az Aranytű Női Varróiskolát hirdeti. A pezsgő szellemi életéről és liberális kultúrájáról ismert Heratban, a tálibok uralma alatt a nők csak úgy tanulhattak, ha úgy tettek, mintha varrókörbe járnának, mert az egyetlen engedélyezett női tevékenység a kézimunka volt. Az Aranytű ötlete egy irodalomprofesszor fejéből pattant ki, aki az ellenállásnak azt a módját választotta, hogy létrehoz egy álcázott iskolát, ahol a nők megszabadulhatnak burkájuktól, és tiltott tantárgyakat, többek közt külföldi irodalmat hallgathatnak. Abban a társadalomban, amelyben egy apa még a saját lányát sem taníthatta meg olvasni, a varrókörök megszervezéséhez és látogatásához halált megvető bátorság kellett.
Christina Lamb könyvében számos szuggesztíven és empatikusan megírt történetet olvashatunk.… (tovább)

A következő kiadói sorozatban jelent meg: Veszélyes Övezet

>!
Park, Budapest, 2008
300 oldal · ISBN: 9789635308125 · Fordította: Szántó Judit

Enciklopédia 2


Kedvencelte 1

Várólistára tette 19

Kívánságlistára tette 15


Kiemelt értékelések

>!
kormix
Christina Lamb: A herati varrókörök

Christina Lamb: A herati varrókörök Egy angol haditudósító afganisztáni feljegyzései

Nem gondoltam volna, hogy bármikor is belekezdek majd egy ilyen könyvbe, sosem érdekelt igazán a Közel-Kelet, illetve Közép-Ázsia. Meg hogy őszinte legyek, van/volt egy kép a fejemben ezekről az országokról és a lakosaikról, egyfajta előítélet.
Aztán valamiért, amikor a Park Kiadó akciós könyvei között böngésztem, megláttam ezt és a fülszöveg azonnal felkeltette az érdeklődésemet. Bárcsak mindig így bejönnének ezek a fellángolásaim! Ugyanis idén eddig talán ez a könyv az, ami a legtöbbet adta.
Nem feltétlenül tudtam, mire számítsak, de elejétől a végéig érdekes volt a könyv és olyannyira lekötött, hogy nem csak átszaladtam rajta, hanem lassabb tempóban olvastam, hogy tovább tartson, hogy legyen időm megemészteni az olvasottakat.
Fontos tudni, hogy a történelem sosem tartozott a kedvenceim közé, most mégis elmélyülve olvastam Afganisztán sorsát, igaz csak a 18. századtól kezdve. Az észak-koreai könyvek után pedig nem kellett volna, hogy váratlanul érjen bármi is, ami az emberi kegyetlenséggel kapcsolatos, itt azonban többször is elborzadtam, szörnyű volt néhol a sorokat olvasni. Nem egyszerű, amin keresztül ment az ország.
Christina Lamb pedig maga a hős, tettvágya és bátorsága nem mindennapi, az pedig csak a hab a tortán, hogy jól is ír. Sokkal szárazabb leírásokat vártam, viszont többször is érzékletesen írta le az őt körülvevő környezetet, könnyű volt magam elé képzelni. Az emberi sorsok nem meglepő módon megrendítőek voltak, mind közül főleg Marri és Szultán Hamidi, az üvegfúvó sorsa fogott meg.
Összességében tehát nagy kaland volt ez az olvasás, nem csak az előíteleimből faragott le, de rengeteg új és érdekes információval szolgált, ráadásul egy kicsit a lelkemet is megérintette, szóval csak ajánlani tudom.

A végére pedig álljon itt az egyik kedvenc idézetem:
Én soha nem felejtem el, de maga el fog felejteni,
Bár kérem majd Istent, hogy emlékeztesse rám,
És ha maga ezer év alatt egyszer sem gondol rám,
Én egy óra alatt ezerszer is gondolok magára.

3 hozzászólás
>!
Eule P
Christina Lamb: A herati varrókörök

Christina Lamb: A herati varrókörök Egy angol haditudósító afganisztáni feljegyzései

Nagyszerű, de nehéz olvasmány. Nehéz a rengeteg adat miatt, és a benne szereplők sorsa miatt is. Ennek ellenére mélyen megérintett a könyv, különösen az üvegfúvó mester sorsa.

Ez az első olyan könyv azok közül, ami nyugati (hadi)tudósítók tollából a kezembe került, ami nem valami különös állatfajként, vagy együgyű, primitìv népekként mutatja be az adott ország lakosságát. Nagyon élveztem a könyvet, sokat megtudtam belőle Afganissztanról.

>!
ritamatuska
Christina Lamb: A herati varrókörök

Christina Lamb: A herati varrókörök Egy angol haditudósító afganisztáni feljegyzései

mindig is csodáltam azokat az embereket, aki egyedül belevágnak ekkora kalandokba. én már ahhoz a generációhoz tartozok, aki sokkal veszélyesebbnek gondolja a világot, mint amilyen valójában. a könyvet nem tudtam szóról szóra elolvasni, az okát nem tudom miért. egy idő után nem tudtam követni, h ki kicsoda, és mikor is élt, mai figura vagy már a történelem részese. de amit olvastam ez tetszett.

>!
FZolee
Christina Lamb: A herati varrókörök

Christina Lamb: A herati varrókörök Egy angol haditudósító afganisztáni feljegyzései

Ezt a könyvet valószínűleg nem vettem volna a kezembe, ha @kormix nem ajánlja. Szkeptikus voltam, hogy ez nekem tetszene-e, de örülök, hogy elolvastam.
Eddig nem sok mindent tudtam a tálibokról, hogy mi történt Afganisztánban, csak nagyvonalakban, sok fekete foltot megvilágított. Szomorú volt olvasni a sok nyomorúságos emberi életet, sorsot, a tálibok pusztításait. Hihetetlen, hogy vannak ilyen elvakult hívők, és az is, hogy helyesnek tartják, amit csinálnak. Mindig vádolják az USA-t, hogy csak az olaj kell nekik, biztos azért szállták meg Afganisztánt is, ezt elolvasva azt kell mondanom, hogy még ha igaz is lenne, sok millió ember életét így is megmentették, jobbá tették. Nem kis teljesítmény.
Így, 17 évvel a könyv megírása után is szomorú belegondolni abba, hogy a tálib probléma továbbra sem oldódott meg (sőt, pont most fognak amerikai csapatokat kivonni az országból), és ki tudja, hogy mikor fog, ha meg fog egyáltalán oldódni.
Egyetlen negatívumot tudok felhozni, mégpedig azt, hogy mivel sokáig olvastam a könyvet, ezért néha elfelejtettem, hogy kiről is van szó a könyvben, illetve mit is kellene tudni róla, de ez nem Christina Lamb hibája.
Üzenném a Park kiadónak, hogy utánanéztem, van még könyve az írónőnek, meg kéne fontolnia, hogy kiadja őket :)

>!
Schrera
Christina Lamb: A herati varrókörök

Christina Lamb: A herati varrókörök Egy angol haditudósító afganisztáni feljegyzései

Félelmetes, hogy mennyi borzalmat, szenvedést, vérontást kellett ennek az országnak megélnie.
Teljesen más volt ezt a könyvet olvasni, mint a híradóból hallani az információkat.
Nem csak száraz adatokat kapni, hanem hús-vér, érző emberek történetein keresztül megismerni a történelmüket.
2002-ben ér véget a történet, én szívesen olvasnék ilyen megközelítésből az azóta eltelt időről és a jelenlegi állapotról is.

„A messzeségbe révedt, annak az embernek a határtalan szomorúságával, akinek a lelkét milliónyi honfitársának halála, másfél millió megnyomorodása, négymillió elmenekülése nyomja, és ránehezedik annak a sok millió gyereknek a sorsa, akik születésük óta csak a háborút ismerik.”

>!
Allegra_d_Avignon
Christina Lamb: A herati varrókörök

Christina Lamb: A herati varrókörök Egy angol haditudósító afganisztáni feljegyzései

Nagyon tetszett, érdekfeszítő olvasmány volt. Örülök, hogy A herati varrókörök nem valami propaganda-jellegű könyv, hanem ténylegesen az író afganisztáni személyes tapasztalataira épít; mindezt megspékelve sok-sok háttérinformációval az országról. A hírekben oly sokszor emlegetett fogalmakról (tálib, mudzsahid) lehull a lelep és kiderül, semmi sem fekete vagy fehér. Külön érdekes volt Pakisztán és a nagyhatalmak „játszmáiról” olvasni.

Az egyetlen dolog, ami nem tetszett a könyvben, az a szerkezete. Zavaros volt, nem értettem, hogyan követik egymást a fejezetek, miért ugrál időben, miért szól egyik fejezet erről a korról, a másik amarról; ha figyelmetlen az ember, az sem tűnik fel neki, hogy várost/országot váltott a leírás. Igaz, hogy a végére kb. összeáll a kép, de talán követhetőbb lenne az ország fejlődése-története, ha a könyv valami logikát követne. A cím is megtévesztő, ténylegesen csak egy fejezet szól ezekről a varrókörökről.

A kép-mellékletek hasznosan voltak, de praktikusabb lett volna a képeket szövegközbe beszúrni. Rengeteg lapozástól mentesített volna; vagy a képekhez érve nem tudtam már, ki is az illető (sok hasonló név), vagy a szövegben szólt olyasvalakiről a leírás, aki érdekelt, és emiatt végig kellett néha az összes mellékletet néznem (persze mert néha nem a legközelebbi melléklet-tömbben volt a fotója…).

Képekhez kapcsolódó vicces baki, ami mellett nem tudok elmenni: az egyik Hamid Gulos fotón (utolsó) a képaláírás Hamid Gult az író egy barátjaként említi :).


Népszerű idézetek

>!
Eule P

A baglyot a legtöbb kultúrában bölcsnek tartják, Afganisztánban azonban egészen mást magyaráznak belé, és a legyőzött ellenséget kevés nagyobb gyalázat értheti, mint ha bagolyhússal etetik meg.

163. oldal, A herati varrókörök

Christina Lamb: A herati varrókörök Egy angol haditudósító afganisztáni feljegyzései

Kapcsolódó szócikkek: bagoly
>!
Eule P

Először nem értettem, miért nincs ezeknek a sárkányoknak farkuk, és miért akadnak fenn oly gyakran a fákon és a villamos vezetékeken. Aztán elmagyarázták nekem: a sárkánynak nem az a rendeltetése, hogy elnézzük, amint lebeg vagy bukik-emelkedik az égen, nem – a sárkányok arra hivatottak, hogy egymással, a másik gyerek sárkányával harcoljanak. Ennek módja, hogy a zsinórt bekenik porrá őrölt üveg és rizsliszt keverékével, majd a sárkányt az ellenfél sárkánya felé röptetik, hogy elvágja annak zsinórját.

175. oldal, Az üveg titka

Christina Lamb: A herati varrókörök Egy angol haditudósító afganisztáni feljegyzései

Kapcsolódó szócikkek: harc

Hasonló könyvek címkék alapján

Khaled Hosseini: Papírsárkányok
Yasmina Khadra: Kabul fecskéi
Khaled Hosseini: Egyezer tündöklő nap
Khaled Hosseini: Ezeregy tündöklő nap
Siba Shakib: Afganisztánba csak sírni jár az Isten
Szvetlana Alekszijevics: Fiúk cinkkoporsóban
Szlankó Bálint: Maximum nulla áldozattal
Réti László: A kandahári fogoly
Paolo Giordano: Az emberi test
Resperger István – Kiss Álmos Péter – Somkuti Bálint: Aszimmetrikus hadviselés a modern korban