Tutanhamon 19 csillagozás

Christiane Desroches-Noblecourt: Tutanhamon Christiane Desroches-Noblecourt: Tutanhamon

Tutanhamon ​legendás neve az ókori történelem egyik érdekes fejezetét idézi fel: az ősi Egyiptom bámulatra méltó művészetének fénykorát. De emlékezetünkbe idézi a modern régészet romantikus és izgalmas szakaszát is. Amikor 1922. november 26-án Howard Carter szívós munkája nyomán feltárult Tutanhamon több ezer évig elfeledett sírjának ajtaja, a felfedezés az egész világot lázba hozta. A káprázatosan gazdag, páratlan szépségű és úgyszólván teljes épségben maradt kincstömeg, amellyel a sírt telezsúfolták, valóságos szenzáció volt világszerte. Még olyan babonás hírek is felröppentek az újságokban, hogy ez a páratlan felfedezés átkot vont a kutatócsoport tagjainak a fejére: a „fáró bosszúját” kezdték emlegetni, és ma is akadnak még emberek, akik hitelt adnak a misztikus valótlanságoknak…
Mi a valóság és mi a képzelet szüleménye? Lehetséges, hogy a tények még fantasztikusabbak, mint a legenda, Christiane Desroche-Nblecourt lebilincselő szövegéből és a magas színvonalú, valósághű… (tovább)

>!
Corvina, Budapest, 1985
252 oldal · ISBN: 963132205X · Fordította: Kákosy László
>!
Corvina, Budapest, 1977
312 oldal · keménytáblás · ISBN: 9631302156 · Fordította: Kákosy László
>!
Corvina, Budapest, 1966
312 oldal · Fordította: Kákosy László

Enciklopédia 2


Kedvencelte 5

Most olvassa 1

Várólistára tette 8

Kívánságlistára tette 6


Kiemelt értékelések

Brigi89 P>!
Christiane Desroches-Noblecourt: Tutanhamon

Mindig is érdekelt az Egyiptomi történelem és kúltúra.
Részletesen leírja Tutanhamon sírjának feltárását, és hogy mennyi féle kincset temettek a sírkamrájába. Szerencsére sok képpel illusztrálták, így könnyebb volt átélni, sajnos a Pesti kiállításra nem fogok eljutni, remélem máskor is ellátogat hozzánk.
Elgondolkodtató könyv, ha nem lett volna annyi sírrablás sokkal többet megtudhattunk volna az akkori korról és az uralkodókról.
Összességében tetszett a könyv, néhol éreztem kicsit száraznak a leírtakat.

kuliga P>!
Christiane Desroches-Noblecourt: Tutanhamon

nem igazán tetszett ez a mű, nem éreztem elég összeszedettnek, de a képek gyönyörűek, és megállapítottam, hogy a kiállítás szövege is ebből a könyvből származik sok helyen.

Arokisz P>!
Christiane Desroches-Noblecourt: Tutanhamon

1922. november 26-án Howard Carter előtt feltárult Tutanhamon elveszettnek hitt királyi sírja, tele káprázatos kincsekkel. Persze ez az alkalom rengeteg történetnek lett ihletője és innen indult útjára a fáraó átkának legendája is. De ez a könyv nem erről szól, hanem kifejezetten történeti, régészeti, illetve művészettörténeti oldaláról mutatja be a történteket. Széleskörű ismereteket bemutató írás ez, elképesztően gazdagon mutatja be és jeleníti meg az olvasó számára az ókori Egyiptom világát. Már régóta szerettem volna bővíteni tudásomat a titokzatos Tutanhamon fáraó életével és halálával kapcsolatos dolgok megismerésével. Valamint érdekelt a korszak is, mivel az egyik legfurcsább fáraó, Ehnaton fáraó idejében járunk a történet idején. Ehnaton (eredeti nevén: III. Amenophisz) vezette be a misztikus ködbe burkolódzó Napgömb kultuszát, Aton vallását, s meghatározta az istenség új aspektusát ("Ré Harahti, aki ujjong a horizonton a Napfény [Su] nevében, aki a Napgömbben [Aton] jelenik meg"). Tulajdonképpen azt hirdette, hogy az emberek egyenlőknek születtek csak a gonoszságuk tette őket különbözőkké, és Aton mindenkire pártatlanul ragyog. Nem olyan régen olvastam el Mika Waltari „Szinuhe”-című történelmi regényét, amely szintén az ókori Egyiptom földjére és az ókori világba kalauzol el bennünket csak regényesebb formában. Szintén ebben a korszakban játszódik a történet; bemutatja hogyan lesz Ehnatonból fáraó és ő hogyan próbálja megreformálni az egyiptomi Ámon-vallást és próbálja bevezetni a újító szándékkel és maximális eltökéltséggel saját, minden addigi tézissel ellenkező hitét. Míg emez regényes formában taglalja ezt a történetet, a „Tutanhamon”-című ismeretterjesztő könyv a korszak valóságát próbálja meg elég plasztikusan leírni. Egyik kedvenc részletem a könyvből, az volt, ahogyan bemutatta Tutanhamon fáraóvá avatását, mely rengeteg tradicionális lépcsőből állt, majd ugyanilyen igényesen és részletesen leírja, a fiatalon elhunyt fáraó temetési szertartásának folyamatát is. Kicsit száraz olvasmány, de tökéletes rálátást nyújt e korszak embereinek társadalmi életére és az Egyiptom-téma iránt érdeklődők számára nagy kincs lehet.

negoti P>!
Christiane Desroches-Noblecourt: Tutanhamon

Részletes leírásokkal és fényképekkel gazdagon díszített album. Kezdő és haladó Egyiptom kedvelőknek ajánlott olvasmány. :-)

Beriber>!
Christiane Desroches-Noblecourt: Tutanhamon

Szülői örökség volt ez a könyv, ami évek óta a polcomon állt. Februárban kollégáimmal el látogattunk a Tutanhamon kiállításra, mely teljesen magával ragadott így egyértelmű volt, hogy mélyebben alá szeretném magam ásni a témában.Nem bántam meg, sőt- jó döntés volt leemelni a polcról a könyvet, hiszen már az elejétől fogva magas színvonalról tanúskodott. Bemutatta Egyiptom csodálatos ókori kultúráját, művészetét, nemcsak leírt sűrű sorokban hanem fantasztikusan szép képekkel is.Utazás volt vissza az időben :)

sephora>!
Christiane Desroches-Noblecourt: Tutanhamon

Potom pénzért bukkantam rá egy antikvár könyvárusnál.
Rendkívül részletes és rengeteg adatra kiterjedő kutatómunka eredménye ez a könyv, csodaszép fotókkal illusztrálva.
Viszont a hétköznapi olvasó számára, aki a túlzott részletgazdag leírásokkal nehezebben birkózik meg – tartalmazhat unalmas részeket.
Én is így voltam ezzel… Voltak oldalak, amiket továbblapoztam, mert számomra olyan információ dömpinget jelentett, hogy azt az agyam képtelen volt befogadni.
De ezt leszámítva, egy Egyiptom rajongónak, önjelölt egyiptológusnak kétségkívül ez a könyv egy alapmű.

Fee>!
Christiane Desroches-Noblecourt: Tutanhamon

Nagy részletességgel kidolgozott könyv, alátámasztva fényképekkel és adatokkal, bár a „fáraó átká”-ban nem hiszek. :o)

Aemitta>!
Christiane Desroches-Noblecourt: Tutanhamon

Nagyon részletes, szerintem nagyon lebilincselő olvasmány volt. Bár a történelmi felfedezések mindig frissülnek, nem tudom, hogy a mostani teóriák szerint mi állja meg a helyét a könyvben, és mi nem, de ez nem von le semmit az értékéből. Érződik a sorokból, hogy az írója nagy szakértője a témának, és átérződik a sorokon az ókori Egyiptom szeretete. Nekem nagyon tetszett ez az olvasmány! Na és külön kiemelendő a sok fénykép, a színesek valami gyönyörűek. Más könyvben még nem is láttam a múmia kicsomagolásánál készült dokumentációs fotókat (ezek amúgy a bepólyált ékszerek megtalálását mutatják be).


Népszerű idézetek

>!

Az utolsó koporsót, melyen mind a négy istennő összegyűlt a halott király körül, 1925. október 28-án nyitották ki. Napvilágra került a rendkívüli arany halotti maszk, a király legmegkapóbb portréja. A múmiára helyezték, mely majdnem teljesen elszenesedett a kenőanyagok mértéktelen használata következtében.
Több mint 143 arany ékszer feküdt a bepólyált test 101 különböző pontján.
Igen alacsony, oroszlán formájú, aranyozott faágyra nehezedett a három koporsó terhe – az aranykoporsóval együtt, mely a felékesített múmiát tartalmazta. A három koporsó teljes súlya valamivel több 1375 kg-nál. A színarany koporsó vastagsága 2,5-3,5 mm, súlya 1110,4 kg!

60. oldal (Corvina, 1985)

Kapcsolódó szócikkek: 1925 · koporsó

Hasonló könyvek címkék alapján

A. Rosalie David: Az egyiptomi birodalmak
Herbie Brennan: Az ókori Egyiptom titkos története – Hogyan tűnt el egy fejlett civilizáció?
Giorgio Ferrero: Egyiptom
Flavio Conti: Dióhéjban az egyiptomi művészetről
Dieter Kurth: Az ókori Egyiptom titkai
John Malam: Az ókori Egyiptom
George Hart: Az ókori Egyiptom
Hans Reichardt: Az ókori Egyiptom
C. W. Ceram: A hettiták regénye
Kőszegi Frigyes: A történelem küszöbén