Immáron negyven éve ül Egyiptom trónján II. Ramszesz. A fény fiának négy évtizedes uralkodása alatt Egyiptom visszanyerte hajdani nagyságát-dicsőségét, ismét a Kelet leghatalmasabb, legerősebb birodalma. Ramszesz öreg napjaira nyugalomra vágyik, élvezni szeretné munkája gyümölcsét. Ám a sors megtagadja tőle e kegyet: uralkodnia kell, kormányoznia országát. A béke megőrzése a legnehezebb feladat: az egykori ellenségből lett szövetséges, a hettiták fejedelme újabb háborúval fenyegetőzik, ha Ramszesz egyezségük megpecsételéseképpen nem veszi feleségül lányát, a legyőzött és visszavágásra készülő líbiai tartományok is forronganak, az udvari intrikusok sem nyugszanak. Ramszesz még mindig az égiek kegyeltje, a csodatévő: vizet fakaszt a sivatagban, parancsol a Nílus habjainak, szövetségessé teszi az ellenségeket, összebékíti a vetélkedő isteneket. Ám a végső, utolsó ellenfelét, az Időt – amely sorra ragadja el barátait – ő sem győzheti le. A feltartóztathatatlanul, diadalmasan… (tovább)
A Nyugat akáciája alatt (Ramszesz 5.) 32 csillagozás

Eredeti megjelenés éve: 1998
Kedvencelte 7
Várólistára tette 13
Kívánságlistára tette 5

Kiemelt értékelések


Véleményem szerint az 5. részt már nem kellett volna erőltetni, mert az előző szépen lezárta volna a sorozatot azzal, hogy az olvasó képzeletére bízza a többit.
Ettől függetlenül érdemes egyszer mindet elolvasni.
Köszönöm, hogy immár másodszor is részese lehettem ennek a sorozatnak, melyet épp úgy élveztem, mint évtizedekkel ezelőtt.


Gyönyörű, egyszerűen csodálatos! A Ramszesz-sorozat utolsó kötete sem okozott csalódást! Ez a rész a fáraó uralkodásának utolsó éveit meséli el, inkább epizódokként, mint az eddigiekhez hasonló nagy ívű történetként – az utolsó utáni pillanatban is előtűnik még egy-egy régről elfeledett ellenség, hogy még egyszer utoljára tesztelje Ramszesz és társainak éberségét. Tényleg csak ajánlani tudom, 5 kötet nem is olyan sok, és tényleg megéri :)
Népszerű idézetek




Kadesnél, amikor ádáz hettiták ezreivel kellett szembenéznie, Ramszesz nem reszketett. Most azonban, hogy fogászati eszközök közeledtek a szájához, behunyta a szemét.




– Az ember romlott és veszélyes állatfajta – állapította meg. – Végül egészen beszennyezi a földet és megsemmisíti a saját faját. Ha az embereket magával sodorja a pusztítás árja, melyet egyébként ők maguk idéztek elő, nem lépnek ki belőle, süketek minden érvre. Miért rohan az
emberiség oly makacsul a vesztébe?




– Te vagy Egyiptom királynője, Meritamon.
– Ezt mindig olyankor mondod, atyám, mikor arra készülsz, hogy megzavard nyugalmamat.
335. oldal
Hasonló könyvek címkék alapján
- Violaine Vanoyeke: Hatsepszut riválisa 78% ·
Összehasonlítás - Ghyczy-Dráveczky Zsuzsa: Asszony a fáraók trónján 93% ·
Összehasonlítás - Hegedüs Géza: Az írnok és a fáraó 89% ·
Összehasonlítás - Karen Essex: Kleopátra 89% ·
Összehasonlítás - Violaine Vanoyeke: Örökkévaló utazás 90% ·
Összehasonlítás - Violaine Vanoyeke: A Kobra-királynő kincse 85% ·
Összehasonlítás - Colin Falconer: Kleopátra 84% ·
Összehasonlítás - Anatole France: Thaisz / Az istenek szomjaznak ·
Összehasonlítás - Gustave Flaubert: Szalambó 71% ·
Összehasonlítás - Maurice Druon: A Vaskirály 92% ·
Összehasonlítás