Visszaverődések ​viharában (A tükörjáró 4.) 143 csillagozás

Christelle Dabos: Visszaverődések viharában

A népszerű fantasyregény befejező részében Ophelie, Thorn és segítőik nem kisebb feladatot vállalnak magukra, mint hogy megvédjék világukat a végső pusztulástól. A szilánkok aprózódása ugyanis tovább folytatódik, és Bábelen kívül már Sarkot és Animát sem kíméli. Ahhoz, hogy megállítsák az eróziót, meg kell találniuk a Másikat. A szilánkokon átívelő hajszában a visszaverődések, múlt és jelen összejátszásai segítik őket a rejtvény megoldásában.
Bár történetünk a képzelet világában játszódik, a könyvsorozat által felvetett problémák az összes létező világban és minden időben megoldásra várnak. A másság elfogadása, az egyéni felelősségvállalás és az általános nyitottság a változásra olyan szuperképességek, amelyek minden közösséget jobbá tesznek.

Eredeti megjelenés éve: 2019

Tagok ajánlása: 14 éves kortól

Tartalomjegyzék

>!
Kolibri, Budapest, 2020
702 oldal · ISBN: 9789634377450 · Fordította: Molnár Zsófia
>!
Kolibri, Budapest, 2020
702 oldal · puhatáblás · ISBN: 9789634377443 · Fordította: Molnár Zsófia

Enciklopédia 7

Szereplők népszerűség szerint

Thorn · Ophélie · Archibald · Octavio · Gaëlle · Lazarus · Victoire


Kedvencelte 18

Most olvassa 91

Várólistára tette 163

Kívánságlistára tette 230

Kölcsönkérné 3


Kiemelt értékelések

mani12>!
Christelle Dabos: Visszaverődések viharában

Egy sorozatzáró kötet mindig különleges, mert itt bontakoznak ki a szálak, minden rejtély kiderül, és mindenki megkapja a maga lezárt fejezetét. Ez a Tükörjáró sorozattal sem volt másként. Az egész könyv arról szólt, hogy végre kiderüljön, mi is történt valójában a világgal és Eulalie Itchennel, na meg persze a Másikkal. A történet ott veszi fel a fonalat, ahol a Bábel emlékezete véget ért, vagyis, hogy Bábelről is leszakadt egy jó nagy szilánk. Ophelie pedig bevonul az Elhajlásgondozóba felgöngyölíteni a szálakat. De minél több mindenre rájön, annál több újabb kérdés merül fel (csak a szokásos, ami eddig is jellemző volt a sorozatra, rejtély, rejtély hátán.)

De ez a rész merőben más volt, mint a többi. Nagyon oda kellett figyelni a részletekre, mert különben a következő oldal eseményei már nem voltak világosak. Néha olyan érzésem volt olvasás közben, hogy nem is egy fantasy, sokkal inkább egy scifi történetet olvasok. Az információk szépen lassan voltak csepegtetve az olvasóknak, egyszerre nem túl sok, mert azt a keveset is néha nehéz volt megérteni. Voltak részek, amelyeket többször is át kellett olvasnom, hogy jól értem-e, és fontos volt, hogy mindenképpen jól értsem, mert a jövőben még fontos lehet. Ezzel egy kicsit talán már túl is léptünk az ifjúsági irodalom határán. Nem tudom, hogy ilyen fejtegetések mennyire lehetnek izgalmasak a fiatalok számára. Nekem nagyon tetszett, szerintem érdekes volt, izgalmas, mindig új dolgokra derült fény. Még ha kicsit tudományos-fantasztikusra is sikeredett néha. Nem maradtak megválaszolatlan kérdések, mindenre fény derült. Sőt, néha olyan fordulatok voltak, amikre egyáltalán nem számítottam. Really meglepőek voltak.

Össze se tudnám szedni, mennyi mindenre fény derült a könyvben, aki kíváncsi, az úgy is elolvassa majd, szerintem annyira nem lett rossz ez a történet, mint ahogyan azt nagyon sokan lehúzták a megjelenésekor. Értem, miért nem szeretik sokan. Szerencsére nekem nem okozott akkora csalódást, talán mert fel voltam készülve, hogy valami miatt nem nagyon szerették az olvasók. :)

INNENTŐL ERŐSEN SPOILERES!
spoiler

spoiler

Blogom: https://laykenreads.blogspot.com/2020/12/christelle-dab…

2 hozzászólás
Snow_White P>!
Christelle Dabos: Visszaverődések viharában

Nagyon vártam már, hogy olvashassam a sorozat utolsó kötetét. Kicsit megijedtem, mert olvasás közben láttam pár nem túl pozitív értékelést, de úgy tűnik a félelmem alaptalannak bizonyult. Számomra ez volt a tökéletes lezárása a történetnek. Bár értem, hogy a happy end szerelmesei miért nem zárták a szívükbe ezt a véget. Én mindenesetre imádtam. Úgy az egészet. Nem szeretem a szokványos befejezéseket. Amúgy meg egy percig sem unatkoztam, végig fenntartotta a feszültséget, egy perc üresjárat sem volt benne, minden részletnek volt jelentősége a későbbiekben. Egyedül talán Victoire fejezetei voltak továbbra is azok – akárcsak a Bábel emlékezetében – amiket nem igazán kedveltem. Minden szál elvarrásra került, néhány karakterért fájt a szívem, ugyanakkor örültem Ophélie karakterfejlődésének, aki a végére egészen életképes személyiséggé vált.
Összességében nagyon-nagyon szerettem ezt a sorozatot, jó látni, hogy mennyire kibontakozott a történet a Tél jegyesei óta. Biztosan újraolvasós.

Beatrice8 >!
Christelle Dabos: Visszaverődések viharában

Az idei évem egyik legnagyobb meglepetést okozó sorozata, ezért sokat vártam ettől az utolsó résztől is. Megkaptam karácsonyra és azonnal nekiálltam volna, de aztán utolértek az értékelések és a sok csalódás a könyv vége miatt. Természetesen nem bírtam ki és muszáj volt elolvasnom. És nem igazságos! Emiatt nem tudtam tovább olvasni, ezért félreraktam, elolvastam a Húsevők ketrecét és addig is emésztettem a végét. Amikor már nem csak csalódást éreztem, amikor ránéztem a könyvre, másnap, folytattam az olvasást. És igazából zseniális könyv továbbra is! Még mindig ámulok milyen világot sikerült megalkotnia az írónőnek. A szilánkok, a képességek, Sark és Bábel társadalma, azok a kis apróságok, mint Ophélie sálja, amik annyira élővé tették az egészet! Fantasztikus, tényleg. A közepe felé elkezdtek hiányozni a szereplők, még szerencse, hogy szeretem Ophéliet is, így nem volt baj, csak sajnáltam, hogy nem szerepeltek többet.
Awww én úgy imádom őket együtt! Olyan kevés tényleg közös jelenetük van ezért már pár szónak is utánakapok, mint szomjazó a víznek. *_* spoiler
A történet nagyon izgalmas, rengeteg a titok, de a végén mindenre fényderül, már amennyire én meg tudtam jegyezni a kérdéses dolgokat egyáltán. Az még érdekelne, hogy mit jelenthetett az a mondat, hogy „De az a kút sem volt igazibb, mint Odin hófehér nyula.” Ez Thornra akar utalni és arra a kútra? De akkor hogy érti ezt az igaziságot? Mindegy, ez már tényleg részletkérdés. A fő titok megfejtése kellően nagyszabású lett.
Most, hogy ennyit szidtam, ideje kijelenteni, hogy a vége nem rossz. És azt hiszem értem is miért így írta meg az írónőspoiler, de nem helyeslem, a már említett okokból. Ez egy tökéletes könyv lenne a végével együtt, ha folytatódna a sorozat vagy legalább egy rohadt epilógust beszúrt volna a végére. Az számomra nem kérdés mi történik, de rendkívül érdekelne, hogy pontosan hogyan! Nem vagyok író, a fantáziám rendkívül szegényes, az agyam azt hajlandó elfogadni, amit elolvas, azt nem amit kitalál. Emiatt fogok levonni fél csillagot. És így kivételesen nem a sorozat utolsó, hanem utolsó előtti része lett a kedvencem. Ha nem csak áltatom magam azzal, hogy annyival beértem volna, akkor az öt csillag egy epilóguson múlott. Lehet, hogy van, aki szereti a nyitott végeket, de én nem tartozom közéjük. Szerintem cukormázas egy epilógussal sem lett volna. Mindegy, pár hónap múlva szerintem teljesen túlteszem magam rajta.
Ezzel együtt is azt mondom, hogy a sorozat kedvencem lett, imádtam a szereplőket, ha Ophéliehez képest nagyon keveset szerepeltek is, a világ teljesen elkápráztat, a történetszövés zseniális és izgalmas, a stílus szuper. Egyedi, különleges és igazából teljesen komoly témákat érint ifjúsági köntösbe burkolva. Csak ajánlani tudom, a végével együtt is! Mindenképpen újraolvasom valamikor. OLVASD EL!

2 hozzászólás
_Ada_ P>!
Christelle Dabos: Visszaverődések viharában

Látom sokan nem szeretik ezt a kötetet. Kicsit megértem miért a keserűség..de szerintem ez a kötet megfelelő lezárást adott a sorozatnak.
Kissé belezavarodtam a magyarázatokba, volt, ahol újra kellett olvasnom pár oldalt, hogy teljesen összeálljon a dolog, de összességében azt kell mondjam, hogy minden kérdésre érdemi választ kapunk a kötetben.
Ami a végét illeti, kicsit én is csalódtam. Lehetett volna kicsivel kevésbé kesernyés, de nem hiszem, hogy emiatt a húzás miatt megérdemli az alacsonyabb százalékot a történet.
Picit reménykedem benne, hogy lesz egy rövidke lezárást adó kötet, egy feledik rész, vagy valami..de ha nem, hát nem. Így is kedvencem lett a sorozat.

3 hozzászólás
budvigszandi P>!
Christelle Dabos: Visszaverődések viharában

Elképesztő ürességet érzek most magamban. Hiába fejeztem be a könyvet, nem visz rá a lélek, hogy belekezdjek másba, mert azzal csak messzebb kerülnék ettől a világtól. Hogy fogom én ezt kiheverni?

Számomra szinte tökéletes lezárása volt ez a sorozatnak. A harmadik rész valamiért nem annyira tetszett, de ez a könyv olyan mértékben visszahozta azokat az érzéseket, amiket az első két rész ébresztett bennem, hogy kedvem támadt elölről nekifutni még egyszer az egésznek. off Lassan haladtam vele, de nagyon örülök, hogy ilyen vaskos volt, és hogy ezt a tempót tartottam, mert annyira imádtam, hogy nem akartam, hogy vége legyen.

Rengeteg újdonságot mutatott az írónő. Amikor épp nem az izgalomtól ugrándozott a szívem, akkor csak ámultam azon, hogy mennyi mindent tartogat magában ez a világ. Az egészen apró részletekig kidolgozott, hihetetlenül egyedi és érdekes. Ha valaki pár évvel ezelőtt azt mondja nekem, hogy egy életre kelt sál ennyire a szívemhez fog nőni, valószínűleg kiröhögöm. spoiler spoiler

Bámulatos, milyen fondorlatosan futottak össze a szálak. Rendesen megdolgoztatta a sok rejtély az agytekervényeimet, nagyon oda kellett figyelnem, hogy kézben tartsam a fonalat, és ez nekem rendkívül tetszett. Végig azon izgultam a kicsit negatívabb értékelések miatt, hogy vajon milyen csúnya húzása lesz az írónőnek. Gondoltam én mindenre, már arra is gyanakodtam, hogy esetleg spoiler. De arra, ami valóban történt, egészen addig nem számítottam, amíg ott nem volt az orrom előtt.

Ami pedig a végkifejletet illeti, spoiler. Különös helyet foglal a szívemben ez a történet a szereplőivel, a felépített világával és minden kis apróságával együtt. Köszönöm az utazást. Úgy érzem, hamarosan újra nekiindulok.

5 hozzászólás
theodora P>!
Christelle Dabos: Visszaverődések viharában

Ehhh, annyira fontos volt nekem ez a sorozat, és dühös vagyok emiatt a befejezés miatt. Több helyen olvastam, hogy olyan mint ha két duológiát írt volna Dabos. Az első két rész egy klasszikus romantikus – fejlődésregény, mesei elemekkel, érdekes fantasy vonulattal. A másik két résznél meg mintha bizonyítani akart volna a szerző, hogy tud ám ő egy teljesen egyedi világot alakítani, kitalálni, de eközben elsikkadt az, ami behúzott sokakat az első résznél.
Sajnálom, ez most így hirtelen az év csalódása.

Bővebben a blogon.

2 hozzászólás
Hails>!
Christelle Dabos: Visszaverődések viharában

Nem tudom mit érzek.
Van ami tetszett, van ami nem. De leginkább csalódtam ebben a zárás an. Főleg a vége ütött ki. :( pedig imádom a sorozatot de mégis, ez a 4.resz annyira fájt :/

P_Nika>!
Christelle Dabos: Visszaverődések viharában

Ahogy az olvasók többségének nekem is a végével volt a legnagyobb gondom.
spoiler
A történet lassú folyasú volt és a világról alkotott gondolataim nagyon nem találtak be off, az igazi válasz is olyan semmilyen volt számomra, én sokkal nagyszabásúbb titokra számítottam. Viszont az igazi Isten kiléte eléggé meglepett, talán ez volt az egész könyv legnagyobb durranása a végét leszámítva. A sorozat még mindig nagy kedvencem de nem vagyok teljes mértékben megelégedve.
Nagyon hiányoltam egy epilógust, ha az meglett volna írva máris sokkal befejezettebbnek tűnt volna a történet.
Azt még megkell jegyeznem, hogy szerintem a sorozat kicsúszott az ajánlott korosztályból, néha nekem is nehezemre esett követni a cselekményt. off

julicsenge IP>!
Christelle Dabos: Visszaverődések viharában

Először is: nagyon-nagyon nem szép így befejezni egy ilyen terjedelmes sorozatot, és várom a nemlétező rövidke kiegészítő kötetet, amiben teljes a happy end. :D
Másodszor: teljesen megértem, hogy miért ennyire megosztó ez a könyv. De nem tudom elvitatni a zsenialitását még akkor sem, ha a vége… az, ami. Több helyen olvastam már, hogy sokak szerint ez a sorozat inkább két duológia, és ebben van valami. Az első két rész hangulatát sokkal jobban szerettem, egészen más volt, varázslatos, megkapó, és összehasonlíthatatlan bármivel, amit eddig olvastam. A második két rész szövevényesebb, sötétebb, mégis, szerintem ugyanannyira zseniális. Egyébként a Harry Pottert is simán ketté lehet választani valahol az első három és az azt követő regényeknél, szóval én ezt nem rónám fel hibaként.
A 3-4. részben, de főleg a 4.ben Dabos rendesen odavágott az ifjúsági fantasynak – egyébként nagy hibának tartom, hogy ez a sorozat ifjúsági besorolást kapott, egyáltalán nem az –, csak úgy kapkodtam a fejemet, próbáltam megérteni azt a sok mindent, ami történt, és egy percig sem hittem benne, hogy a végére ez valami értelmes dologgá áll össze. Mégis összeállt. :D
Szerettem és utáltam ezt a részt, de bár olvashatnám még tovább.
Az biztos, hogy ezt a sorozatot még sokszor elő fogom venni. Máris hiányzik

zaffiranam>!
Christelle Dabos: Visszaverődések viharában

Most fejeztem be és csak ülök magam elé nézve… jó volt ez azt kell mondjam. Kerek egész lett, minden a helyére került , vége *nagy sóhaj* (vagyis majdnem ;) ).


Népszerű idézetek

JazminFlor>!

– Ophélie!
Ophélie kíváncsian kidugta a fejét a csapóajtó nyílásán. Thorn mereven, szinte szertartásosan hátrahajtotta a nyakát, és ráemelte szögletes arcát.
– Nekem is – köszörülte meg a torkát. – Nekem is tetszik, hogy nem vagyunk szokványosak. Sőt, ez talán nem is kifejezés.

355. oldal

Kapcsolódó szócikkek: Ophélie · Thorn
Szandesz91>!

Arra van szükségem, hogy szükséged legyen rám. Ez ilyen egyszerű.

502. oldal

Kapcsolódó szócikkek: Ophélie · Thorn
Keikorca P>!

Bármily hihetetlennek tűnt is, Thornnak van humorérzéke? Csak nem meg akarta őt mosolyogtatni? Ophélie eddig fel sem mérte, mekkora utat tettek meg mindketten – a morcos jegesmedve és a halk szavú, kis veréb – azóta, hogy azon az esős estén Animán először találkoztak.

510. oldal

Kapcsolódó szócikkek: Ophélie · Thorn
Anikó_Kádár P>!

Minden körülmények között őrizd meg a semlegességed! Figyelj, és közben ne ítélkezz! Engedelmeskedj, és ne vitatkozz! Tanulj, de ne légy elfogult! Érdeklődj, de ne kötelezd el magad! Végezd a dolgod, és ne várj cserébe semmit! Ez az egyetlen módja, hogy ne szenvedj. Minél kevésbé szenved az ember, annál jobban teljesít. És minél jobban teljesítünk, annál hatékonyabban szolgáljuk Bábelt.

Lora>!

Megváltoztatja Thorn kérlelhetetlen tekintetét. Hogy amikor legközelebb tükörbe néz, olyannak lássa önmagát, amilyen valójában.

295. oldal

Kapcsolódó szócikkek: Ophélie · Thorn
Keikorca P>!

Thorn leeresztette a karját, remegve Ophélie-hoz simult, és lángoló testével ügyetlenül, mintha attól tartana, hogy kiálló csontjaival véletlenül kárt tesz benne, ránehezedett. De Ophélie cseppet sem bánta, ahogyan azt sem, hogy eltakarja előle a csillagos eget.

510. oldal

Kapcsolódó szócikkek: Ophélie · Thorn
1 hozzászólás
mani12>!

Kizárólag a nemes cél vezérel, hogy az általa elképzelt tökéletes világot még tökéletesebbé tegyem! Egy olyan világért dolgozom, amelyben egyetlen ember sem igázza le a másikat, és nincs kiszolgáltatva az anyagi kényszereknek. Miből erednek a háborúk? Honnan fakadnak a konfliktusok? A szűkölködésből. Minden ideológiát anyagi megfontolások táplálnak.

525. oldal

Kapcsolódó szócikkek: Lazarus
budvigszandi P>!

– Mert azzal, hogy összezárt minket ebben a moratóriumban, Janus az én társaságomat rótta ki önnek büntetésként. Én pedig ennek jegyében igyekszem minden tőlem telhetőt megtenni azért, hogy az ön idegeire menjek. Számomra ez becsületbeli ügy.
(…)
– Nagyszerűen végzed a dolgod.
– Azért lenne még mit tanulnom Thorntól – dünnyögte keresztapa, és maszatos ujjával egy kockával előbbre tolt a táblán egy korongot. – Örömömre szolgálna, ha ő is itt lehetne velünk. Nála hatékonyabban senki sem tudja elrontani a hangulatot.

466. oldal

Kapcsolódó szócikkek: Archibald · Thorn
mani12 >!

Világéletében úgy gondolta, hogy az emberek között az ellenségeskedést nem az egymás iránti gyűlölet szítja, nem az táplálja a viszályokat, hanem a félelem, a rettegés a saját mulandóságunktól. De ha az emberség minden egyes tagja képes lenne csodákat véghez vinni, senkinek sem lenne a vele egyívásúaktól félnivalója.

204. oldal


Hasonló könyvek címkék alapján

Ilona Andrews: Áradó hold
Krencz Nóra: A követ
Mary E. Pearson: Az árulás szíve
Stephanie Garber: Legendary
Richelle Mead: Dermesztő ölelés
Margit Sandemo: Örvényben
Renée Ahdieh: Harag & hajnal
Elizabeth Lim: Fénytörések
Alwyn Hamilton: A homok leánya