Bábel ​emlékezete (A tükörjáró 3.) 388 csillagozás

Christelle Dabos: Bábel emlékezete

Két év és három hónap telt el azóta, hogy Ophélie akarata ellenére visszatért Animára. Kényszerű magányában gondolkodni volt ideje elég, és elmondhatatlanul szeretne végre utánajárni mindannak, amit Faruk Könyvéből kiolvasott és Istentől megtudott. Némi segítséggel eljut Bábelre, és hamis személyazonosság alatt igyekszik megtalálni a helyét az ottani társadalomban.

A beilleszkedés egyfelől nem túlságosan nehéz, ugyanis a szilánkcsoport lakossága származását tekintve igen vegyes, a legmodernebb technikai vívmányokkal azonban olykor meggyűlik az Animista baja. A nyomozását leginkább az segíti, hogy felveteti magát a helyi virtuózneveldébe, ahol persze újabb ellenfelei és irigyei is akadnak. De vajon az olvasótehetsége elég lesz-e ahhoz, hogy mélyebbre ásson, és közelebb kerüljön az igazsághoz? És hogy Thorn nyomára bukkanjon a bábeli zűrzavarban?

Eredeti megjelenés éve: 2017

Tagok ajánlása: 15 éves kortól

>!
Kolibri, Budapest, 2020
588 oldal · puhatáblás · ISBN: 9789634373285 · Fordította: Molnár Zsófia
>!
Kolibri, Budapest, 2019
584 oldal · ISBN: 9786155450006 · Fordította: Molnár Zsófia
>!
Kolibri, Budapest, 2019
584 oldal · puhatáblás · ISBN: 9789634373285 · Fordította: Molnár Zsófia

Enciklopédia 28

Szereplők népszerűség szerint

Ophélie · Thorn · Archibald · Roseline · Elizabeth · Lazarus · Mediana · Octavio · Victoire

Helyszínek népszerűség szerint

Bábel


Kedvencelte 75

Most olvassa 32

Várólistára tette 159

Kívánságlistára tette 209

Kölcsönkérné 3


Kiemelt értékelések

Linszyy P>!
Christelle Dabos: Bábel emlékezete

Sajnos úgy éreztem, hogy ez a rész visszafejlődött.
A második végre azt nyújtotta, amit vártam, így nagyon izgatott, hogy mivel rukkol elő ebben a részben az írónő. Az első 300 oldal annyira untatott, hogy teljesen elkeseredtem. Ophelie megint onnan indul, mint az első részben. A személyisége visszafejlődött, és minden terv nélkül, a szerencsére bízva magát – mert az úgyis mindig megmenti végül – elmegy egy teljesen ismeretlen szilánkra. Amiről az elmúlt 3 évben bőven mindent elolvashatott volna, kitervelhette volna, mit akar ott kezdeni magával, de áh minek. Szóval elmegy és találomra arra jut, hogy márpedig ő beépül a legkiválóbbak közé, csak azzal, hogy megolvas tárgyakat. Hát nem nagyon jön össze, mit ne mondjak.
Nagyon nem szerettem volna megint azt a szenvedést végigolvasni, amit az első kötetben. Hálistennek kis új szereplőnk, Victorie fejezetei nagyon izgalmasak voltak, szerettem az ő szemével látni a világot. Ophelie tanulmányain is nagyobb lépésben mentünk végig, így végre megérkezhetett az izgalmas rész, vagyis Thorn.
Alig vártam, hogy róla olvassak, és sajnos ő is csalódást okozott. Ugyanúgy visszafejlődött, mint Ophelie, és nem értettem, hogy most ezt is miért kell újra kijárnunk. De még így is jobban lekötöttek innentől az események. Végre megtudtunk hasznos információkat, és bármennyire taszított Bábel egésze, egész hasznosnak bizonyult ez a kirándulás. Nagyon meglepett Ophelie kettőssége, az emlékek, amiket felfedezett magában, és kicsit el is szomorított. Megint itt van egy teljesen életképtelen főszereplő, aki csak amiatt különleges és pótolhatatlan, mert spoiler Kijelenthetem, hogy ebben a részben végleg elvesztette minden rokonszenvemet, és nem fogom megérteni, hogy miért jó nekünk állandóan ilyen főszereplőkről olvasni. spoiler Ha legalább érzelmi szinten intelligensebb lenne, akkor többet kaphattunk volna Thorn szálából. Persze ő is híján van minden érzelmi intelligenciának, de azért a végén annyira szépen zárták le ezt a szálat, hogy ellágyult a szívem.
Az új szereplőink közül Octavio és Blasius volt a kedvencem. Az is biztos, hogy Octavióval jobban összeillene Ophelie, mert Thorn egész más szinten mozog.
Szóval Bábel hagyományai, szokásai, értékrendje teljesen taszított, ami nem is lenne baj, de a legtöbb új szereplő is ellenszenves volt, és nem éreztem azt, hogy nagyon szurkolnék bárkinek is. Tényleg azt éreztem, hogy ez a halogatás 500 oldalon keresztül csak azért volt, hogy ne trilógia legyen végül ez a sorozat. Mert igazából csak az utolsó 100 oldal tartogatott hasznos információt és mozzanatot. És ezért nagyon tudok haragudni, mert ha legalább a szerelmi szál tudott volna mélyülni vagy fejlődni az átvezető részben, akkor már boldog ember lennék.
Szóval elég csalódott vagyok, de a végéért megérte elolvasni. Csakhogy számomra ezzel a kötettel kiderült, hogy nekem ez a sorozat sosem lesz a kedvencem, amit nagyon sajnálok.
https://youtu.be/e1E22-AePOI

5 hozzászólás
Navi P>!
Christelle Dabos: Bábel emlékezete

Hol is kezdjem??
A legfontosabb: lesz FOLYTATÁS!!!!!!!!!!!!!!!!!!
Izgatottan és félve kezdtem el, de nem csalódtam. Hozza a szokásos színvonalat, izgalmas, fordulatos, mégis hagy időt kiélvezni a nyelvezetet. Igazi csemege.
Victoire még tartogat szerintem meglepetéseket, ez az utazás nem semmi. De mit fog most csinálni?
Bevallom, nem jöttem rá a halálesetek megoldására, nem őt tippeltem volna.
Bábel létrejötte, a szilánkok keletkezéstörténete, nagyon érdekes volt. De még mindig több a kérdés, mint a válasz.
Szerencsére Ophélie és Thorn lassan felnőnek egymáshoz. Még nem az igazi, de alakulnak.
Kíváncsian várom a folytatást.

Baráth_Zsuzsanna P>!
Christelle Dabos: Bábel emlékezete

A rossz hír: most sem jutunk el a történet végéig, a jó hír: ugyanolyan zseniális ez a rész is, mint az előzőek. Merthogy már a harmadik felvonásához érkezett a fantasy-saga, amely ugyanúgy be tudja szippantani az olvasót, mint egykoron a Harry Potter-sorozat. Pedig közel sem habos-babos mesketéről van szó, a szerelmi szál erős ugyan, de korántsem az a legfontosabb, hanem az izgalmas nyomozás, amit a főszereplővel együtt folytatunk. Ophélie abszolút antihős, külsőre egy teljesen átlagos lány (amúgy kiváló animista, de ezt kevesen tudják róla), ezért el tud rejtőzni a kíváncsi szemek elől a tömegben, és hatékonyan tud információkat szerezni a széttöredezett világ legnagyobb és már régen elfeledettnek hitt titkairól. Merthogy egy olyan univerzumban zajlanak az események, amely egyszer nagyon régen szó szerint széttöredezett, 21 családfő védnöksége alatt élték a saját kis életüket a szilánkokon a legkülönbözőbb mágikus tulajdonságokkal rendelkező családok. Aztán jött Ophélie, aki tudtán kívül hatalmas bajt hozott erre a furcsa világra, és ráadásul még férjhez is mert menni valakihez, akit egyáltalán nem neki szántak. Az, hogy győzött a szerelem, nem volna a teljes igazság, hiszen a fiatalok egyrészt nagyon különbözőek és nem igazán értik egymás szeretetnyelvét, ezért még keresik a közös hangjukat, másrészt viszont nem nagyon érnek rá romantikázni, mert éppen meg kell menteniük összeomlani készülő világukat. Ophélie és Thorn finoman szólva sem illik össze, de pont ezért lehet nekik nagyon drukkolni, már amikor éppen ráérünk ilyesmire, ugyanis olyan sodróak az események, hogy levegőt venni sem merünk, nehogy lemaradjunk valamiről. Ebben a részben tovább keverednek a szálak, és eljutunk Bábelre, amely pontosan olyan sokszínű és meglepetésekkel teli világ, mint amire számítani lehetett rá, sok titokra fény derül, de még több marad homályban, ahogyan azt már megszokhattuk az írónőtől. Vigyázat, ezt a könyvet a képtelenség letenni, annyira izgalmas, biztosan elsüllyed a világ körülöttünk, amikor belekezdünk!
A teljes kritika itt olvasható:
https://smokingbarrels.blog.hu/2019/12/05/konyvkritika_…

P_Nika>!
Christelle Dabos: Bábel emlékezete

Szokás szerint ez a rész is fantasztikus volt *-*
Egyre többet tudunk meg a múltról és Istenről is.
Az írónő úgy csavarja a szálakat, hogy a legjelentéktelenebb kis események is egy nagyobb dolog részesei lesznek.
A szereplők itt is nagyon szépen ki vannak dolgozva.
A végén már érezni lehet, hogy már csak egy lépés és kiderül minden. Alig várom már a befejező részt!
Ui.: Aki a nagy találkozást várja, azt elkell keserítenem. A könyv több mint a felénél történik csak meg. :D
spoiler

2 hozzászólás
csilla123 >!
Christelle Dabos: Bábel emlékezete

Ez a sorozat minden résszel egyre jobb lesz. Nem hittem, hogy az írónő képes lesz még a második résznél is jobbat alkotni, de határozottan sikerült neki, és a Bábel emlékezete az új kedvencem. A történet természetesen most is izgalmas, és persze gyönyörűen van megírva. Az új helyszínünk, Bábel, még a Sarkon és Animán is túltesz, és akárcsak a harmadik rész, az új helyszín is az új kedvencemmé vált. A leginkább az tetszik benne, ahogy a varázslatos elemek keverednek benne a technológiával. Ophélie és Thorn természetesen visszatérnek, és imádtam a fejlődésüket, meg persze a kapcsolatukat is. A korábban már megszeretett mellékszereplőink itt sajnos csak kevés szerephez jutnak, de az újabbak szerencsére kárpótolnak érte. Az egyetlen amit sajnálok ezzel a sorozattal kapcsolatban az az, hogy nem vártam meg, amíg kijön a lezárás, mert bár nem egy őrjítő függővéggel zárul a könyv, de attól még alig várom a folytatást, amivel meg kell várnom a magyar kiadást, mert sajnos nem beszélek franciául.

zsebibaba007>!
Christelle Dabos: Bábel emlékezete

Meg kell tanulnom végre rendesen franciául vagy legalább végigszótárazni a következő részt. Hihetetlenül izgalmas és zseniális ez a kötet is.

_Ada_>!
Christelle Dabos: Bábel emlékezete

Na. Az van, hogy a ledobtam a hajam ettől a kötettől.

A korábbi kötetek példáját követve ismét egy új részét ismertük meg a világnak, Bábelt. Az új helyszín új titkokat hozott magával, és bár néhány cselekményszálnak az volt a célja, hogy válaszokat adjon, csak további kérdéseket vetett fel.
Megismertünk újabb szereplőket, és bár sajnáltam, hogy néhány régi a háttérbe szorul, hála pár közbeszúrt fejezetnek, követhettük az ő sorsukat is tovább egy új, érdekes karakter szemén keresztül.
Sok minden történik, picit érződik a köteten az a zűrzavar, amire a helyszín neve utal, de a végére érkezik egy olyan váó-faktor, ami a sok különálló részletet a helyére pattintja.

Ophélie még mindig egy talpraesett főszereplőnő, és bár a kötetben egy jelentős jellemfejlődésen megy keresztül, meg tudta őrizni azt a részét a személyiségének, amitől olyan szerethető. Illetve nem hittem volna, hogy van ennél tovább, de Thorn karakterét még jobban megszerettem.
A bábeli szereplők közül Octavio és Blasius karaktere volt az a kevés, akit meg tudtam szeretni. A többiek olyan mélységes ellenszenvet váltottak ki belőlem, mint kevés eddigi negatív szereplő.

Mindent összevetve, bár igyekeztem lassan olvasni, egy ponton túl már nem tudtam letenni a könyvet, csak ha nagyon muszáj volt. és sajnos többször volt, mint akartam…
Tessék olvasni a sorozatot, mert részről részre egyre jobb!

3 hozzászólás
tinuviel89>!
Christelle Dabos: Bábel emlékezete

Továbbra is nagyon szeretem ezt a sorozatot. Sok-sok pont. Már kétszer is elolvastam azóta, és hagytam, hogy lerakódjon bennem a történet. A világfelépítés tovább bonyolódik, bár néhány dologra talán fény derül. Ez a kiképzőtábor szerű kezdés elég érdekes volt az elején, de jó volt egy új világot megismerni. Várom a negyedik kötetet.
Ez a harmadik olvasás, és most várnom kell.

budvigszandi P>!
Christelle Dabos: Bábel emlékezete

Ez volt az egyik könyv, amit a legjobban vártam az idén. Imádtam visszatérni Ophélie világába és új kalandokba kezdeni. Ez a rész is nagyon izgalmas volt és az írónő nagyon ügyesen csavarta a szálakat. Az egy csillag levonásért vérzik a szívem, és utálom, hogy így érzek, de valahogy nem sikerült annyira élveznem, mint az első két részt :( Megvoltak a nagy pillanatok, de úgy összességében valami mégsem klappolt. Nem tudom, pontosan mi hiányzott, de leginkább arra tudnám fogni, hogy rosszkor olvastam. Pedig az utolsó oldal után még egyből meg is jött a kedvem újraolvasni a sorozatot az elejéről… Talán az volt a gond, hogy a már Animán és a Sarkon megszokott téli hangulatra számítottam, de Bábelen sajnos erősen a tűzforró nyár dominált. Mindenesetre nagyon várom a folytatást, és a közeljövőben szeretném A tél jegyeseitől kezdve újraolvasni a sorozatot, és még egy esélyt adni a Bábel emlékezetének egy jobb időpontban.

Lovas_Lajosné_Maráz_Margit P>!
Christelle Dabos: Bábel emlékezete

A tükörjáró 3

Ez a rész nem volt olyan jó, mint az előző kettő, csalódást okozott nekem.
A feléig vontatott volt egy csomó érdektelen unalmas résszel, igaz nem akartam félbehagyni, mert általában mindent végigolvasok, amit elkezdtem és persze nagyon érdekelt főhőseink további sorsa.
A női főszereplő most is kedvemre való volt, talpraesett, félelmet nem ismerő, jó nyomozó, vállalkozó szellemű leányzó, aki mindent elkövet, hogy eltűnt férje nyomára bukkanjon és lehetőleg segítse annak törekvéseit, hogy felderítse a múlt titkait és megmentse szétszakadt világukat.
A könyv második felében kerül csak sor ezekre a dolgokra, onnan felpörögtek az események és sok izgalmat tartogatott a történet.
Van még egy befejező rész, remélem hamar megjelenik.


Népszerű idézetek

julicsenge IP>!

– Egyedül az az igazi hiba, amelyet az ember meg sem próbál jóvátenni.

157. oldal

Kapcsolódó szócikkek: hiba
csilla123>!

Úgy mesélni a múltról, hogy közben a háborúkat elhallgatjuk, hazugság.

16. oldal

Kapcsolódó szócikkek: háború · hazugság · múlt · Ophélie
csilla123>!

A semlegesség legtöbbször nem más, csak egy enyhébb kifejezés a gyávaságra.

562-563. oldal

Kapcsolódó szócikkek: Archibald
JazminFlor>!

Figyelmeztetem! Amit az előbb mondott, azt már nem vonhatja vissza. Nem engedem.

501. oldal

julicsenge IP>!

Ha arról van szó, hogy bajba keveredj, te aztán nem állsz meg félúton!

46. oldal

Kapcsolódó szócikkek: Ophélie · Roseline
Bori19>!

Thornnal akart lenni, nem később, most azonnal, mindig. Mint az elmúlt majdnem három év minden órájában, minden percében, minden egyes másodpercében.

318. oldal, A gyanú (Kolibri, 2019)

Kapcsolódó szócikkek: Ophélie · Thorn
csilla123 >!

– Mintha hajlama lenne arra, hogy kikezdjen minden statisztikai számítást. Felfoghatatlan, már-már ijesztő.

513. oldal

Kapcsolódó szócikkek: Ophélie · Thorn
_Ada_>!

– Mikortól nem emberi lény többé az ember? Mi az a pont, amikortól mások csak használati tárgyként tekintenek ránk? (…)
– Bizonyos emberi lényeket életükben is ugyanúgy használnak, mint bármelyik tárgyat, Miss Eulalie.

Kapcsolódó szócikkek: Ophélie
julicsenge IP>!

– Nézze el nekem, hogy nem vagyok olyan jól tájékozott, mint az apám, és nem vagyok tisztában azzal, más szilánkokon milyen hagyományok és szokások járják. Bébelen nem teszünk különbséget a nemek között. Ezek szerint önöknél a férfiak viselete eltér az önétől?
Ophélie-nak igencsak fegyelmeznie kellett magát, hogy ne képzelje maga elé Thornt szürke kötényruhában.

77. oldal

_Ada_>!

Attól az elhanyagolható részlettől eltekintve, hogy egymás idegeire megyünk, remek kis csapatot alkotunk.

Kapcsolódó szócikkek: Archibald · Róka

Hasonló könyvek címkék alapján

Ilona Andrews: Áradó hold
Krencz Nóra: A követ
John Flanagan: A lángoló híd
Philippa Gregory: A folyók asszonya
Amanda Quick: Kristályok kertje
R. F. Kuang: Sárkányköztársaság
George R. R. Martin: Kardok vihara
Michael J. Sullivan: Percepliquis – Az elveszett város
Brian McClellan: A birodalom bűnei