World ​of Warcraft: Krónikák 1. (World of Warcraft: Krónikák 1.) 92% 72 csillagozás

Ugyan nem mondanám magam Warcraft-szűznek, de a szakitól is messze vagyok. A stratégiai játékokhoz ilyen-olyan formában volt szerencsém (demók, kipróbálás), de nem mélyedtem el bennük spoiler, a WoW pedig teljesen kimaradt az életemből. Nyilván a videókba belefutottam, hallottam a Lichkirályról, Halálszárnyról, de különösebben nem merültem el a világ sztorijában. (Ja, a filmet is láttam, ill. a Durotant olvastam.)
Idén viszont jött a hír, hogy újra érkezhetnek magyar nyelven a regények, amik felkeltették az érdeklődésem, ugyanakkor némi háttérismeret nem ártana. Szerencsére Szukitsék erre is gondoltak, így belevágtak a Krónikák sorozatba. A nagy alakú, gyönyörű képekkel és térképekkel illusztrált kötet a kezdetektől veszi át az univerzum és Azeroth történet.
Jelen kötet némi kozmológiával és a mítoszok korával indít, hogy aztán végigvegye az ősi Azeroth történetét bőven az időszámítás előtti korokból, egészen 45 évvel a Sötét Portál előtti (vagyis a Warcraft első részének történetéig) időkig. Nem mondhatnám, hogy nyugis időszak volt, birodalmak emelkedtek fel majd buktak el, fajok jelentek meg és alakultak át vagy merültek épp a feledésbe, és gyakran volt a fegyvereké a szó.
Laikusként kicsit töménynek éreztem helyenként, főleg az első két fejezetet, aztán ahogy közeledtünk a jelenhez és elkezdtek megjelenni az ismerős fogalmak, úgy lett egyre letisztultabb a történet. Az biztos, hogy rengeteg önálló kötetre való sztori van ebbe a kötetbe zsúfolva, amikből remélem minél többet olvashatok a jövőben részletesebben is kifejtve. (Jó példa a korábban már magyarul megjelent Ősök háborúja: itt a könyvben kb. 2 oldalon foglalták össze a történetet, míg regény formában közel 1200 oldalt töltött meg.)
Megjelenésre nagyon impozáns a kötet, ahogy fent említettem, a képek gyönyörűek. Bevallom, a színes festmények mellett én szívesen láttam volna pár fekete-fehér ceruzarajzot a szöveg mellett (a Diablo-kötetek mintájára), mert így kicsit sterilnek éreztem az oldalakat. A fordítással nekem személy szerint nem volt bajom, mivel nem vagyok járatos a világban, nem zavartak a magyar nevek, plusz a beszélő nevek angolul hagyásától egyébként is tikkelt volna szemem.
Száz szónak is egy a vége, nem bántam meg ennek a kötetnek a megvásárlását, és várom a folytatást, valamint a regények érkezését. Azt sikeresen elérte, hogy alkalmasint szétnézzek Azerothon, bár kezdésnek azt hiszem maradok a stratégiai vonulatnál.

Újra Areroth földjén járhattam, hála a Szukits kiadónak. Ebből mára nem sok jut, néha egy kis Hearthstone repít vissza ebbe a varázslatos világba. 2004 tavaszán, az akkori kollégák unszolására megvettem a World of Warcraft című játékot, és bizony kisebb megszakításokkal, cirka hat évig Azeroth volt a második otthonom. Fantasztikus volt felfedezni ezt a lélegző világot, és együtt megküzdeni a célokért. Emlékszem mikor először beléptem Stonetalon Mountains sivár földjére a gyomrom egyben volt, hogy mikor rage-el rám egy hordás játékos. Vagy, hogy milyen leírhatatlan érzés volt először Lich Kinget legyőzni.
Mint látható, én játékos szemmel is néztem a könyvet. Azt kell, hogy mondjam fantasztikus munkát végzett a Szukits. Impozáns, és hiánypótló lett a kiadvány minden rajongónak.
Bár aki nem jártas ebben a világban, annak bizony nagyon tömény lehet. Mert tulajdonképpen egy világleírást kapunk, hogy hogyan is keletkezett Azeroth, hogy formálódott az egész. Kezdve a Titánok harcától, majdnem a Dark Portal megnyílásáig. Nosztalgikus volt feleleveníteni az eseményeket, ahogy haladtam előre a könyvben. Noha már nem játszom, de azért még a lore nagyon érdekel, ami a Word of Warcraftot övezi. Metzen távozásával nyilván gyengült az egész színvonal, de helyenként még így is érdekes tud lenni.
Egy – két dologgal engem is meglepett a könyv, az egyik, hogy hogyan is keletkeztek az Éjelfek, okos és megdöbbentő volt erről olvasni.
A beszélő nevek, és a helységnevek fordítása sokszor volt kérdés, és vita tárgya. Játékosként nekem sem tetszenek a magyarítások, de a kiadó próbálja megtalálni az arany középutat. Voltak frappáns fordítások, Komor Pöröly ugye mindent visz, és Vashámor is szerintem igen jól sikerült szójáték.
Ennyi erővel Feralasra, és Dun Modr-ra, vagy épp Gnomeregan-ra is jöhetett volna valami ügyes magyarítás. De legalább ezeknél a neveknél nem kellett a szószedetet fellapozni.
Ellenben, Kőris – völgy nem nagyon esett le elsőre. Az egész oldalas illusztrációk gyönyörűek, percekig el lehet veszni a részletességükben. Ami viszont a fél csillag levonást eredményezte az a Naspkút elírás az egyik egész oldalas térképen. A beszélő nevek mellett még elmentem, de emellett sajnos nem tudok. Hogyan lehet ekkorát hibázni egy ilyen kiadásnál, az olvasó pedig vagy nyel és elfogadja vagy nem veszi meg.
Örülök, hogy a kiadó hosszútávú szerződést kötött a Blizzarddal, és rengeteg Warcraft kiadványt kapunk a jövőben.
A Krónikák további két kötetét pedig még ezeknél is jobban várom.

Teljesen visszaszippantott a könyv Azeroth világára. Nagyon igényes kiadásban jelent meg, hála a Szukits kiadónak. A fél pont levonást azt természetesen mindenki tudja miért van, aki ismer:) spoiler Örültem hogy a kezdetektől megismerhetem egyik kedvenc világom történetét, és volt olyan dolog amit most tudtam meg. spoiler. Szinte az összes faj eredet története előkerül, és minden fontosabb történelmi esemény kap egy nagyon szép illusztrációt. Alig várom a 2-3 kötetet ami már a játékokból ismert eseményeket tárgyalja, reményeim szerint ugyan ilyen pazar kivitelben.

A Warcraft világába először a harmadik résznél kapcsolódtam be, és az egyik örök kedvenc stratégiai játékom lett. A WoW-ba nem hivatalosan a BC, hivatalosan a WotLK idején ugrottam bele.
A játék világa összetett, bámulatos, szinte minden helyen lehet találni elrejtett utalásokat történelmére.
2016-ra Chris Metzen, a Blizzard egykori alkotója és írója úgy döntött, hogy egységesíti a Warcraft eddigi történelmét, amit a második rész óta folyamatosan írtak off.
Hosszú évek után 2020-ra végre megjelenhetett magyarul a Krónikák első kötete, ami a kezdeti eseményektől egészen Medivh-ig bemutatja a játék világát.

A kötet hihetetlenül tömény, egy nap alatt senkinek sem ajánlom a ledarálását. Annyi esemény, név és helyszín szerepel benne, hogy még nekem is vissza kellett lapoznom bizonyos részeknél, hogy az most hogy is történt.
Szerencsére nem mond el mindent, csak a fontosabb eseményekre hagyatkozik, így aki ezek után kap kedvet a WoW-hoz, az is talál benne bőven információt.
A könyv az elején fogalmakat tisztáz, hogy az olvasót ne érje váratlanul egy-egy kifejezés, és később is kiemel fontos részeket, legendákat.
Hazudnék, ha azt mondanám, hogy nem tartalmazott újdonságot, még úgy is, hogy a lényegi eseményeket ismerem off.
A játék világa érezhetően sokat merít a skandináv, pár dolgot az egyiptomi mitológiából.
Az elején féltem egy kicsit, nagyon emlegette például a mogukat és a tol'virokat, volt egy olyan érzésem, hogy nem kezdenek velük semmit. Azonban nagyon ügyesen, időrendben hozza a témákat, így mindenre jut több-kevesebb idő.
A grafikák, a festmények, a képek gyönyörűek, igazi eye candy az egész.

Térjünk rá a magyar változatra.
Örömmel láttam, hogy Viharvárad még mindig áll. :D
De félre a tréfával, a fordításról.
Mivel rengeteg órát töltöttem a játékkal, ezért olvasás közben próbáltam beazonosítani a helyszíneket, szereplőket.
Azt kell mondanom, hogy az esetek többségében találóak voltak a fordítások. A Storm Peaksből Viharormok lett például. Akadtak olyan nevek is, ahol sajnos az eredeti név tükörfordítása nem hangzott volna túl jól. Ezekben az esetekben igazán ügyesen oldották meg a dolgokat, Shandris Feathermoon a magyar keresztségben Holdpehely Shandris lett, Kur'talos Ravencrest Hollócsőr Kur'talos nevet kapta, a Lorewalker Bölcsesség Hordozójává, a Maelstrom Vadörvénnyé vált. Sajnos azonban így sem sikerült mindent beazonosítanom elsőre, egyszerűen nem tudtam agyilag belőni a nevet, arcot, helyet off.
Azonban találkoztam pár furább fordítással. Az archdruid ősdruidává vált, holott a cím inkább a Cenarion Körben betöltött pozícióra utal (később Hamuul Runetotem).
A másik dolog a fordítás és a beszélő nevek körül kialakult vita. Ha már beszélő nevek, Grim Batol miért maradt így? A gnoll Gnarfang is érdekes, ha már a nevében ott az agyar.
Végezetül a szövegkezelés. Olvasás közben annyira nem tűntek fel a hibák, inkább csak pár dolog szúrt szemet.
A már sokat említett Naspkút, valamint a szószedetben a Soulfl ayer, Fangfi re és hasonlók.

Száz szónak is egy a vége. Ez egy igazán hiánypótló alkotás, akár eredeti, akár magyar változatban minden Warcraft rajongónak kötelező. A többieknek, akiket érdekel a fantasy műfaja, de nem akarnak órákat beleölni a WoW-ba, azok is tehetnek egy próbát, mert részletesen és összeszedetten tárja elénk a világot.

World of Warcraft: Krónikák 1. kötet
Chris Metzen, Matt Burns és Robert Brooks gigantikus vállalkozása az volt, hogy egységbe foglalva elmeséljék a Warcraft-univerzum történelmét. A Dark Horse Books adta hozzá a keretet. Így született meg a Krónikák sorozat, egy komplett Warcraft világleírás.
A Krónikák első kötete Azeroth történelmének legősibb, legrégibb szakaszától egészen a Sötét Portál megnyílásáig meséli el az eseményeket. A kötet részletessége egyszerűen fantasztikus és ámulatba ejtő. Szinte minden istenség, földön túli teremtény, vagy egyéb faj történelmébe betekintést nyerhetünk. Amikor az első Warcraft-játék, az Orcs vs Humans megjelent, még senki sem gondolta volna, hogy egy ilyen összetett, színes és eleven világ születik majd. Annak idején sokat játszottam a Warcraft II-vel és a Warcraft III-mal is. Még a játék közben sem gondoltam volna, hogy ennyi minden történhetett még az orkok megérkezése előtt.
Azt azért ki kell emelni, hogy a Blizzard nem a kreativitásáról híres. Az olvasó rengeteg mitológiai és fantasy elemet felfedezhet. Van itt északi mitológia, távol-keleti mítoszok, egyiptomi, afrikai, dél-amerikai, vagy akár ókori görög elemek is. Persze felbukkannak még a klasszikus fantasy fajok is. De nem is baj, hogy ennyi mindenből merítettek. Lehet, hogy bizonyos olvasókban olyan érzetet kelt, mintha egy csomó fantasy-elemet és mítoszt belekevertek volna egy turmix gépbe. De nagyszerűen sikerült. A Warcraft világa kitűnően használta fel ezeket az elemeket. Egy szórakoztató és színes világ született. Végre megtudhatjuk, hogyan születtek az első emberek, éjelfek, nemes elfek, nagák, törpék, gnómok, goblinok…stb. És persze nem csak ők, hanem még sok egyéb faj is színesíti ezt a gazdag élővilágot. Szőrbolgok, kentaurok, taurenek, trollok, sárkányok, pandarenek…stb. Kedvenceim lettek a rovarszerű aquirok utódfajai, például a mantidok. A sok eseményt olvasva, csak úgy kapkodjuk a fejünket. A titánok születése. Sargeras bukása, a Lángoló Légió eredete, különféle misztikus lények és istenségek összecsapása. A történelem kereke Azerothon is számtalan kort és változást hozott el. Annak idején, mikor olvastam Az Ősök Háborúja trilógiát, úgy gondoltam, hogy ennél összetettebb, vagy epikusabb összecsapás biztos nem volt korábban. Nos, csudákat nem. Bizony, hogy voltak nagyszabású események és háborúk még az éjelfek és a Légió első összecsapása előtt is. Annyi minden történt, hogy bizonyos fontosabb eseményekről akár újabb külön trilógiák, vagy sorozatok is születhetnének. A rovarszerű fajok ellen háborúk nagyon érdekesek. A pandarenek történelmében is számtalan potenciál van. Vagy ott van a Három Pöröly Háborúja a törpék között, vagy az első ember mágusok felemelkedése.
A kötet nem csak részletes és információban gazdag. Rengeteg térkép és színes, nagy alakú festmény teszi még gazdagabbá az olvasmányélményt. Peter C. Lee festményei óriásiak. Szívesen elnézném őket nagy vásznon is egy kiállító teremben.
Első osztályú lett a kiadvány, mindenféleképpen szemet gyönyörködtető. Ötös. Az biztos, hogy meghozza a kedvet a Warcraft-univerzumhoz.

Az év egyik legjobban várt megjelenése volt ez a könyv. Közel 10 éve wowozok, de hát a fejlődés és grindelés során nincs türelmem minden küldetés szövegét és párbeszédet végig követni, ennélfogva a lore-ral is csak nagyvonalakban voltam tisztában.
Ez a kötet a kezdetek kezdetétől a Dark Portal nyitásáig írja le az eseményeket – de úgyszint nagyvonalakban. A könyv 160 oldalas, de nagy alakú. A lapokon relatíve kevés a szöveg, ezért alaposan meg kellett nyirbálni a történelmet. A gyönyörű illusztrációk viszont mindenért kárpótolnak.
Aki csak most ismerkedik Azeroth világával, nem feltétlenül a Krónikákkal kellene kezdenie. A leírások kissé tömények, habár a nevek ismerősek voltak benne, még így is sokat gugliztam mellette, olvasgattam a kapcsolódó wowwiki-szócikkeket, és rádöbbentem, mennyi minden nincs leírva a kötetben.
Engem olyan összefüggésekre vezetett rá a könyv, amelyeket elképzelni sem tudtam (pl. a különböző fajok kialakulása, és az egymással való kapcsolatuk). Nagyjából, mindazokat a random infókat, amit eddig a világfelépítésről tudtam, összeszövi egy nagy egésszé. Alig várom a többi két részt – hogy mire fogok még rádöbbenni az „időszámításunk szerinti” időkről, amelyeknek már az én karaktereim is részesei voltak.
A Warcraft-könyveknél a fordítás mindig kritikus pont volt. Nem vagyok az erőszakos magyarítás híve, de fenntartom, hogy a beszédes tulajdonnevek helyes átültetése a magyarba nagyon sokat adhat hozzá az élményhez. Úgy gondolom, itt és most a fordító eltalálta az egyensúlyt. Jó ötlet volt a végére szószedetet tenni; ha végleg nem bírtam kitalálni az eredetit, kíváncsian lapoztam hátra.
Mindent összevetve, nagyon örülök, hogy a Szukits elhozta ezt nekünk, és várok minden továbbit, ami még megjelenik.

Mindig érdekes élmény belemerülni a Warcraft világába, különösen akkor, ha a dolgok kezdetéhez ásunk le. Ez a kötet pont ezt tette, és rengeteg olyan plusz információval gazdagodtam, amit a több mint 10 éves rajongásom alatt is valamiért elkerülte a figyelmem, most pedig összeállhatott a kép végre. Az érdekes történetek mellé gyönyörű illusztrációkat is kapunk, térképeket, ábrákat, amik színesítik és a könnyebb megértést segítik. Nagyon jól összeszedett könyv volt, várom a folytatást. Főleg, hogy egész érdekes ponton lett ennek vége, olyan résznél, ami már jobban a játékok kora.

Lényegében egy gyönyörűen összedobott fiktív történelemkönyv, de pont emiatt nem igazán tudtam vele gyorsabban haladni, hisz nagyobb mennyiségben nekem kissé szárazzá vált, illetve a helyek, nevek, illetve fogalmak magyarításával sem volt könnyű megbarátkozni. (Arról nem is beszélve, hogy csak a szószedetben tűnt föl egy amatőr hiba ennek kapcsán: „Darazsak Anyja = Mother Wisp”? Tessék?! Az „Mother Wasp” lenne akkor! A wispek apró szellemszerű lények / lelkek a Warcraft-ban, szóval közük nincs a darazsakhoz.)
Egyébként szép átfogó összegzést ad a kezdetektől indulva, egészen az orkok érkezése előtti időkig, (Ha valakinek úgy jobban érthető: kb. pontosan a sokakat megosztó Warcraft film eseményei előtt fejeződik be a kötet.) melynek rengeteg részletével még úgy sem voltam teljesen tisztában, hogy évekig WoW-oztam, így eléggé hiánypótló darab volt számomra, hisz végre úgy érzem: Nagyjából képben vagyok a Titánok, a Burning Legion, az Old God-ok és Pandaria múltjának kapcsán is.
Minimális negatívumnak tehát igazából csak a magyarításokat emelném ki, amin sajnos a szószedet sem sokat segít, hisz kinek van ereje kb. minden mondat után hátra lapozni, hogy az adott név, hely, vagy fogalom, stb. eredetileg mit is takart? Emellett, amennyi üres felületet hagytak az oldalakon, hogy pár extra illusztráció igazán elfért volna még benne, de ez meg már konkrétan az eredeti kiadás / kiadó, tehát a Dark Horse és a Blizzard közös hibája.

Személy szerint nagy rajongója vagyok a Warcraft világának, már egészen ifjú korom óta. Elsőnek a Warcraft 2-vel találkoztam, majd bepótoltam az első részt is, aztán természetesen a folytatást is., Persze a méltán híres WoW is magához láncolt (manapság is, ha nem is oly vehemenciával mint korábban). Szóval lehetséges, hogy kicsit elfogult vagyok. De, ez tipikusan az a kötet, amely beszippantja az embert és visszarepíti a gyermekkorába. Amikor elsőre megláttam, nem is figyeltem, de maga Metzen mester is hozzájárult történeteivel ezen remek könyv létrejöttéhez. Így számomra nem is vitás, hogy elsőosztályú a kezemben tartott könyv. Olvastam pár remek Warcraft könyvet, amelyek történetei vissza-vissza köszöntek jelen olvasmányban is, de természetesen akad sok-sok új (legalábbis nekem) történet is, amelyek együttesen egy nagy egésszé állnak össze, így megalkotva egy teljes univerzumot, a leghatalmasabb entitásoktól és eseményektől egészen a legapróbb lényekig és történésekig, amelyek létrehozták, formálták-formálják Azeroth történetét, világát. Minden Warcraft rajongónak, érdeklődőnek, valamint a fantasy szerelmeseinek egyaránt ajánlom, kicsiknek, nagyoknak, fanoknak, fujjólóknak! :)
Izgatottan várom a folytatást!

Régóta vártam, hogy olvashassam magyarul. Neten már sok infó jött szembe, könyveket is olvastam, de nagyon örülök, hogy végre egy helyen összegyűjtve tudok utánanézni dolgoknak. Biztos, hogy sokszor fogok célirányosan bele-beleolvasni.

(Ami kicsit rontott az élményen, hogy volt néhány elgépelés, és nagyon sok fölösleges vessző.)