Struck ​By Lightning 96% 16 csillagozás

Ez volt az első könyv, amit angol nyelven olvastam el és úgy gondolom sikerült jól választanom. Nagyon kíváncsi voltam, hogy Chris mit hozott össze és ugyan a filmet láttam már, úgyhogy maga a végkifejlet nem volt meglepetés, de olvasás közben derült ki számomra, hogy mennyi mindent elfelejtettem már. Tetszett Chris stílusa, jó volt Carson szemszögéből szemlélni az eseményeket. Mindig is szerettem a fiú/férfi karakterek szemszögéből megírt történeteket, itt pedig kifejezetten tetszett Carson szarkasztikus, fanyar humora, az, ahogyan hozzáállt az egész világhoz, az iskolában elfoglalt helyéhez, hogy többet akart, mint belesüllyedni egy kisváros hétköznapjaiba. Valószínűleg a való életben engem is nagyon idegesítene a személye, de ahogy haladtunk előre a történetben, az ő karaktere is változott, fejlődött. spoiler A könyv felépítése nekem jobban tetszett, mint a filmé. Itt szép folyamatosan haladtunk a vége felé és nem egyből kiderült minden, aztán kezdtük elölről.

Óriási élmény volt számomra ez a könyv, sőt kellemes meglepetés. Amikor elolvastam a fülszöveget, akkor azt hittem, hogy egy könnyű olvasmányban lesz részem. Amikor pedig elkezdtem olvasni, akkor éreztem, hogy nem tévedtem, de aztán egyre jobb lett a történet. Nagyon tetszett Carson gondolkodása, és különösen imádtam a humorát. Gúnyos és szarkasztikus volt, de nem esett túlzásba. Bár nem éppen a legszerethetőbb karakter, de mégis megkedveljük.
Valójában a történet nem túl bonyolult, és nincsen benne semmi extra, de mégis tetszik. Van egy hangulata a könyvnek, és érdekel, hogy mi lesz Carson sorsa. A regény vége viszont megdöbbentő. Egyáltalán nem vártam.
A kötet végén lévő tanulságokért pedig +1 csillag, hiába, hogy csak 5 a maximális. :) Teljesen fiatal korosztálynak való regény, amely felidézi az olvasó gimis éveit. :)
http://discussion.blog.hu/2016/10/12/a_carson_phillips_ujsag

Úgy tűnik a klisés középiskolás történetek jobban hatnak rám könyvben, mint a filmben. Legalább is, ezt gondoltam a könyv egy részénél – hogy ez a könyv az a tipikus „amcsi gimis sztori”, amiből millió van filmváltozatban.
Aztán hogyne… csak szerettem volt. Akkor talán más vége lett volna, én nem könnyeznék, és fogadkoznék, hogy soha többet nem nyitom ki. Kissé megviselt a vége, mert tudtam, hogy a legvége mi, de ami közvetlen megelőzte…
Azt most már biztosan állíthatom, hogy Chris Colfer nem csak remek színész, kiváló énekes, de még írni is tud. Ennyi tehetség egy emberkében? :)
A történet nagyon jó volt, Carlson karakterét megkedveltem – az a szarkasztikus kis mocsok.
Teljes szívemből szerettem a könyvet, és épp ezért nem akartam befejezni… de közben letenni is igazi kihívás volt.
Az fix, hogy még olvasok Christől – csak írjon még YA regényt.

Hm, lehet, hogy egy kicsit elfogult vagyok Chris miatt, de nekem bejött. Sajna kicsit rövid volt még úgy olvastam volna. Bár a vége nem egészen úgy alakult, ahogy szerettem volna.
Mostmár alig várom, hogy megnézhessem a filmet is!

Nagyon tetszett Chris Colfer stílusa, több helyen is hangosan felnevettem. :) A könyv mondanivalója, és Carson személyiségváltozása a könyv vége felé megragadó és elgondolkoztató.
Mindenkinek csak ajánlani tudom.

Nagy elvárásokkal kezdtem bele a regénybe az író személye miatt, és nem kellett csalódnom. Nagyon tetszett Chris stílusa, a humora, és sokakkal ellentétben Carsont sem találtam idegesítőnek: az első oldaltól fogva kedveltem és szimpatizáltam vele. Megvan az oka a viselkedésének és a keserűségének, de igazából jólelkű, érzékeny srác, és ez a történet előrehaladtával meg is mutatkozott. Az ambícióját pedig csak csodálni tudom. Megsirattam a végét, de legalább megadatott Carsonnak, hogy láthassa az óceánt.
Letehetetlen (nekem legalábbis az volt) olvasmány, csak ajánlani tudom mindenkinek (és szerintem sokkal jobban sikerült, mint a film).

„Sometimes I just don’t get it. Life. I mean, why do some of us have to work so hard for things we believe in and others don’t? I mean, why do some of us care so much? Why are some of us selfish by nature and some of us are selfish to survive?”

Sokkal-sokkal jobb volt, mint vártam! Nagyon élveztem, folyamatosan jelölgettem az idézetnek való mondatokat (ilyen sokat szerintem még egy könyvben se jelöltem be), csak azt sajnálom, hogy magyarul valószínűleg sosem fog megjelenni, pedig szívesen adnám ajándékba. Örülök, hogy nem folytatásos.

Mivel láttam a filmet és hallottam, hogy a könyv is nagyon jó úgy gondoltam, hogy elolvasom. Nem csalódtam benne, örülök, hogy megtettem.
Nehezen bírtam letenni még úgy is, hogy tudtam mi fog történni. Érdekeltek a szereplők és Carson szarkasztikus humora is tetszett. Jó volt végre egy olyan „tini” könyvet olvasni aminek nem a szerelem volt a középpontjában. Végre azokról az ambíciókról írt valaki, amik ilyenkor előjönnek. Összességében tényleg egy nagyon jó könyv volt. Imádtam.
„Like having a great idea, life comes at you fast. It hits you and tries to escape and be expressed in any way possible. In a way, it's a lot like… lightning.”

Először a filmet láttam, így nem ért túl sok meglepetés, ami a történetet illeti. Adott egy fiú, aki nagyra vágyik, hogy végre elhúzhasson szülővárosából a Nagy Almába, de aztán csúnyán gyomorszájon rúgják, többször is, és még annál is nagyobbat csattan, de így végre meglátja, mi is hiányzott még ahhoz, hogy újra repülhessen.
Nos, a könyvre is igaz ez, mind, de kiegészíteném pár dologgal, kezdve azzal, hogy sokkal jobban megismerjük a fiút (elvégre az első oldaltól a végéig az ő fejében járunk), és a motivációit, hogy mi is hajtja előre. Ugyanez igaz a barátjára is. A könyvben a mellékszereplők sem törpülnek el, hanem megérthetjük, miért is olyanok, amilyenek, és hogy igen is képesek változni. De a legfőbb különbség, és bár imádom a filmet, ahogy a kötetet is, de ez a nagyon fontos dolog kimaradt belőle – hogy a fiú nem csak meglátja, mi hiányzott neki, hanem le is írja, részletesen a naplójába, ahogy gyakorlatilag megvilágosodik, és meglátja a jót abban a hatalmas kátrányos gödörben is, amibe nyakig merült, és éppen ezért képes befejezni a történetet, és nem csak a nagymamája miatt. A Könyv vége sokkal mélyebb lett érzelmileg, és legalább annyira megríkatott, mint a film.
Chris Colfer zseniális, ezt tény! Alig várom, hogy olvashassam a következő könyvét!