Railsea 3 csillagozás

China Miéville: Railsea China Miéville: Railsea China Miéville: Railsea

On ​board the moletrain Medes, Sham Yes ap Soorap watches in awe as he witnesses his first moldywarpe hunt: the giant mole bursting from the earth, the harpoonists targeting their prey, the battle resulting in one’s death and the other’s glory. But no matter how spectacular it is, Sham can't shake the sense that there is more to life than traveling the endless rails of the railsea–even if his captain can think only of the hunt for the ivory-coloured mole she’s been chasing since it took her arm all those years ago. When they come across a wrecked train, at first it's a welcome distraction. But what Sham finds in the derelict—a series of pictures hinting at something, somewhere, that should be impossible—leads to considerably more than he'd bargained for. Soon he's hunted on all sides, by pirates, trainsfolk, monsters and salvage-scrabblers. And it might not be just Sham's life that's about to change. It could be the whole of the railsea.

From China Miéville comes a novel… (tovább)

Eredeti megjelenés éve: 2012

>!
Del Rey, 2012
424 oldal · ISBN: 9780345524522
>!
Macmillan, London, 2012
376 oldal · ISBN: 9780230765122
>!
Del Rey, 2012
424 oldal · ISBN: 9780345524539

Várólistára tette 7

Kívánságlistára tette 4


Kiemelt értékelések

>!
Noro
China Miéville: Railsea

A hosszú, vad és veszélyes vidéken átívelő vonatútnak (gondoljunk főleg a vadnyugatra) majdnem olyan romantikus felhangja van, mint a gőzgép előtti korok tengeri kalandjainak. Persze vasúton nehéz olyan helyekre eljutni, ahová ember még nem tette be a lábát… hacsak nem Miéville-nek hívják a kalauzt.
A Síntenger világában az ember csak a sziklás felföldeken érezheti biztonságban magát. Másutt az óriásira nőtt talajlakók az urak: ragadozó cickányok, falkában vadászó vérmormoták, emberevő giliszták, vagy a legszörnyűbb mind közül, a nagy fehér vakond. Egyedül a bátor vasutasok merészkednek közéjük, de ők sem lépnek soha a csupasz földre. Senki nem tudja, hogyan jött létre ez a bizarr világ – a Síntenger legtöbb lakója szerint az alföldeket behálózó síneket az istenek teremtették és az angyalok tartják karban.
A történet ravasz keveréke, és bizonyos szempontból paródiája is a klasszikus tengerész-regényeknek (különösen sokat célozgat a Moby Dickre), a steampunknak és a techno-barbarizmus típusú sci-finek. Miéville szokása szerint újra feltalálja az angol nyelvet, és annyi poént bújtat el a szövegben, hogy az felér egy műveltségi vetélkedővel. Ha valaki könnyű olvasmányra számít csak azért, mert a könyv állítólag 'young adult' – az aligha ismeri a szerzőt.

9 hozzászólás
>!
Szentinel
China Miéville: Railsea

Miközben olvastam ezt a könyvet, újra gyermeknek éreztem magam. Miéville tőle szokatlan módon most egy hamisítatlan, izgalmas kalandregényt írt, amiből sikerült kihagyni a városfétist. A Railsea ugyanis a korábbi regényeinél jóval történet- és karakterközpontúbb.

Kiskamaszként nagyon szerettem Michael Ende Gombos Jim és Lukács, a masiniszta című regényét, melyben hőseink hatalmas utazásokat és felfedezéseket tettek. A Railsea ezt a hangulatot idézte elő bennem, ezért pedig nem lehetek eléggé hálás. Végig izgultam, hogy vajon mi vár a főszereplőnkre az utazás végén? Mert ugye Miéville-ből akármit kinéz az ember. A Railsea (Síntenger) klasszikus kalandregények hangulatát idézi meg, elsődlegesen a tengerésztörténetekre reflektálva. Akadnak itt kalózok, guberálók, szigetek és vadászok… leszámítva azt a nem túl elhanyagolható tényt, hogy itt egy végtelennek tűnő pusztaságban játszódik a történet, és nem hajókon utaznak, hanem vonatoznak… a sínek sokaságából álló tengeren. És nem bálnára vadásznak, hanem óriás vakondokra.

Miéville elborult fantáziája itt is képviseli magát. Megalkotott világában hol vadnyugatszerű hatást érezhetünk, hol pedig poszt-apokaliptikus hangulatot, már-már a Mad Maxet idézve. Mint a legtöbb Miéville-világnak, úgy ennek is van mitológiája, melyről csak a történet előrehaladtával hull majd le a lepel. Az biztos, hogy itt a szerző nagyon ügyelt a dramaturgiára. Ha párba állítom az eddig olvasott Miéville történetekkel, akkor csak a Patkánykirály sebes tempóját élveztem ennyire. Viszont hiába idézi a klasszikus ifjúsági kalandok hangulatát, azért Miéville nem hazudtolta meg saját magát.

A könyv gyakran kiszól az olvasókhoz néhány fejezet erejéig, ezen kívül mindenhol, ahol az „és” szó következne, a & jelet olvashatjuk. A Railsea több alkalommal is vált a szereplők között, tehát nem a főhősünk az egyetlen karakter, akinek a szemszögéből olvashatunk mindent. A könyv több kisebb-nagyobb részre van bontva. Ezeket a részeket illusztrációk kötik össze, melyeket maga Miéville készített. Ez nem egyedi eset, például az Un Lun Dun című (szintén ifjúsági) regényét is ő pingálta tele. Az illusztrációkon a Síntenger élővilágának egy-egy tagját láthatjuk, például a vakondokat, vérnyulakat, fülbemászókat, nappali denevéreket stb. Ezen képek alatt apró, szerzői joggal kapcsolatos írás is található egy fiktív társaság jóvoltából. Maga a könyv több ponton is tartalmaz direkt utalásokat tengerésztörténetekre, az egyik karakter motivációján túl is. A Railsea amúgy elég olvasmányosra van megírva, és a történet is végig fenntartja az olvasó érdeklődését. Ezúttal a szereplőket is jól eltalálta az író. Kedvelhető, érthető karaktereket hozott össze. Ez volt eddig az egyetlen olyan Miéville-regény, melyben nem éreztem, hogy lehúzná a hangulatomat. Néha ugyan belassul egy-két fejezetig, de aztán újra felpörög.

Száz szónak is egy a vége: a Railsea egy nagyon jó olvasmány, mely visszarepített a gyermekkoromba. Szerintem, valahol mélyen, Miéville is így érezhette magát, miközben megírta. Izgalmas, kalandos, a világa jól kitalált, a szereplői is elnyerik az ember szimpátiáját, és még sorolhatnám napestig, mennyire tetszett ez könyv. Ha szeretnél újraélni néhány gyermekkori kedvencet vagy szeretnél olvasni egy kalandos sztorit egy egyedi világban, akkor ne keress tovább! Remélem, magyarul is megjelenik majd ez a könyv valamikor. Előbb adnám az emberek kezébe a Railsea-t, mint bármely eddig magyarul megjelent Miéville regényt.


Népszerű idézetek

>!
Noro

This is the story of a bloodstained boy.

(első mondat)

>!
Noro

“I come for all the good philosophies,” she said. “Captain Genn’s Ferret of Unrequitedness; Zhorbal & the Too-Much-Knowledge Mole Rats; & Naphi. Of course. Naphi & Mocker-Jack, Mole of Many Meanings.”

Twenty

>!
Noro

Images came to Sham—how could they not?—of pirate trains. Devilish, smoke-spewing, weapon-studded, thronging with dashing, deadly men & women swinging cutlasses, snarling under crossed-spanner pendants, bearing down on other trains.

Thirty-two

>!
Noro

There was a time when the word “&” was written with several distinct & separate letters. It seems madness now. But there it is, & there is nothing we can do about it.
Humanity learnt to ride the rails, & that motion made us what we are, a ferromaritime people. The lines of the railsea go everywhere but from one place straight to another. It is always switchback, junction, coils around & over our own train-trails.
What word better could there be to symbolise the railsea that connects & separates all lands, than “&” itself? Where else does the railsea take us but to this place & that one & that one & that one, & so on? & what better embodies, in the sweep of the pen, the recurved motion of trains, than “&”?
An efficient route from where we start to where we end would make the word the tiniest line. But it takes a veering route, up & backwards, overshooting & correcting, back down again south & west, crossing its own earlier path, changing direction, another overlap, to stop, finally, a few hairs’ widths from where we began.
& tacks & yaws, switches on its way to where it’s going, as we all must do.

Thirty-three


Hasonló könyvek címkék alapján

Cassandra Duffy: The Gunfighter's Gambit
Cassandra Duffy: The Steam-Powered Sniper in the City of Broken Bridges
Marissa Meyer: Cress (angol)
Marissa Meyer: Cinder (angol)
Marissa Meyer: Scarlet (angol)
Mark Hodder: Expedition to the Mountains of the Moon
Paul McAuley: Pasquale's Angel
James P. Blaylock: The Digging Leviathan
Marissa Meyer: Winter (angol)