Ott tartunk az idei évvel, hogy Az ellopott kívánság után szorosan becsusszant a toplistám élére olvasás élményként a Pillangólány. Azért vettem meg, mert olvastam a szerző novelláját a Csak mi ketten! kötetben, és a novella elvarázsolt. Azzal tisztában voltam, hogy a Pillangólány erotikus romantikus, szóval számítottam rá, hogy más lesz, mint az édes-habos novella a Csak mi ketten kötetben, de nem bánok semmit, sőt. Eszembe jutott, hogy már elmélkedtem azon, mitől működik nálam egy erotikus regény, és legutóbb is azt éreztem, mint ennél a regénynél, nálam akkor működik, ha érzelmekből írjuk az erotikát, és a szex központi lényegi eleme a történetnek. Azzal sincs gond, amikor van egy történetszál, amit megtörnek itt-ott az erotikus jelenetek, de akkor üt igazán nálam, ha igenis belefonódik a történetbe. Most mondhatnátok, hogy minden (legtöbb) romantikus kapcsolatnak része a szex, tehát, egy romantikus regény esetében, hogy mondhatom, hogy nem is kapcsolódik a történetbe egy-egy jelenet – pedig szerintem tényleg ezen múlik részben. off. Itt pedig az a helyzet, hogy nekem ebben a regényben nagyon jöttek az érzelmek az erotikával, és a történet szemszögéből is fontosak voltak a szexjelenetek. Egyébként nagyon erősen nyit a regény, úgyhogy kábé az első pár oldal alapján meg tudjátok állapítani, hogy stílusra fekszik-e nektek ez a regény, van egy elég kendőzetlen stílusa a főszereplő lánynak (is). Szépen ízesítette a regényt, hogy a szereplők sokszor kommunikáltak versrészletekben (ami szintén bele volt fonódva a történet egészébe!), engem amúgy is le lehet venni a lábammal, ha Pilinszky Jánostól idéznek, de Ady írásait is nagyon szeretem. Meg egy Gábor kaliberű irodalomtanárral is le lehet venni a lábamról…
A természetfeletti szálat nem láttam jönni, de az is csodásan volt vezetve, ezzel együtt én sokkal jobban bele tudtam simulni Virág árnyaiba/feketeségébe. Az ezzel kapcsolatos fejleményeket pedig VÉGKÉPP nem láttam jönni, szóval a regény vége spoiler
Jaj, hát el ne felejtsem, kell beszélnünk még taburól a szexen túl, merthogy Virág ugye vonzódni kezd az irodalomtanárához, aki szintén vonzódik a diákjához. Szerintem nem volt ez sem rosszul kezelve, sőt megengedő volt a szöveg, hiszen Virág már 19 éves a kötetben, tehát nagykorú, és bár az nem-oké, hogy kikezdünk a diákunkkal, spoiler, láttunk már ilyet, olvastunk már ilyet… meg egyébként, attól még, hogy sose kezdett ki velem tanárom, volt olyan, akiért rajongtam, és elég nagy inspiráció volt a tanuláshoz is. PERSZE a kettő szituáció nem ugyanaz, de részben szerintem bennem ez ezért nosztalgikus is valahol, mert egyből eszembe jut egy régi angol tanárom, hah! A tiltott szerelem pedig egy régi égető kérdés, ez még Ady előtt sem volt ismeretlen, bár másféle felállásban, de hát ilyen az élet, akármennyire is nem akarunk néha tudni, ott az árnyoldal, dolgok történnek.
Annyit még hozzátennék, hogy a versrészleteken túl, nagyon sok képpel dolgozik a szöveg, azt hiszem @AdriiV írta, hogy szecessziós stílusba nyúlik a szöveg, amivel egyet is értek, emiatt el tudom képzelni viszont, hogy valakinek ez esetleg túl sok, vagy néhol túl drámai (nekem is volt itt-ott egy-egy mondat, ami már kicsit túlzónak hatott, de én el tudtam ezt engedni minden pozitívuma mellett).
Az erotikus regény rajongóinak én bátran ajánlom ezt a magyar szerzős regényt!