– Lenne kedve egy játékhoz?
– Milyenhez, doktor úr?
– Egy hónapon át minden nap tíz percig csináljon valamit, amit még sosem tett.
– Mire gondol?
– Csak tegyen valamit, amihez kedve van. Amit azelőtt még sosem csinált.
Mindaz, amit Chiara megszokott, amivel azonosult az élete során, semmivé lesz. Megesik az ilyesmi.
Megesik, hogy az idők kezdete óta veled élő szerelmed elhagy.
Megesik, hogy el kell költöznöd a házból, amelyben felnőttél.
Megesik, hogy a munkádat másnak adják.
Mihez kezdhet ilyenkor az ember?
Rudolf Steiner pszichológus szerint ilyenkor játszani kell!
Chiara, nem lévén vesztenivalója, belevág a játékba.
Egy teljes hónapon keresztül minden nap tíz percet valami olyasmivel tölt, amit még soha nem próbált. Például szalonnát süt, ő, aki addig még a tűzhely közelébe se ment soha. Rükvercben közlekedik Róma utcáin, hip-hop zenére táncol, meghallgatja anyukája problémáit, megadja a mobilszámát egy… (tovább)
Nincs második életed, csak ez az egy van, használd ki minden percét 48 csillagozás
Kedvencelte 1
Most olvassa 4
Várólistára tette 42
Kívánságlistára tette 40
Kölcsönkérné 3
Kiemelt értékelések
Nagyon szeretem ezt a könyv sorozatot, ami mindig egy ember konkrét történetén mutatja be nekünk, hogyan is tudnánk fejlődni.
Ebben a könyv Chiara életét követhetjük végig, aki élete legnagyobb kudarcát éli át, férje elhagyja, az állásából kirúgják, és a terapeutája javaslatára belekezd egy olyan kísérletbe, ami abból áll, hogy egy hónapig minden nap 10 percig valami olyan dolgot kell csinálnia, amit azelőtt soha.
Valóban nem ez a legerősebb a sorozatban, de én ezt is szerettem.
Nem voltak a könyvvel szemben semmilyen elvárásaim, a fülszöveget se olvastam el, szándékosan. Valójában azt hittem, hogy cselekménye se lesz, csak egy önismereti módszereket, példákat felsoroló írás. Ehhez képest tetszett a regény. Bár lassabban végeztem vele, mint általában szoktam egy könyvvel, de ennek az volt az oka, hogy mindig kivártam a megfelelő hangulatot, pillanatot, amikor folytatni akartam az olvasást.
Összességében tetszett a folyamat bemutatása, ahogy sikerült megváltoznia a főszereplőnek, és túllépni a régi, megszokott, kényelmes, majd fájdalmas életén.
Ez a könyv elsőre nem jó. Pontosabban jó, de csak mint könnyed nyári olvasmány. Aranyos, holnap pedig elfelejted. Aztán egyszer csak jön egy mondat és máris más megvilágításba kerül az egész. Azt hiszem ezért az egy mondatért volt érdemes időt szentelnem erre a könyvre: „vagy kívül vagy, vagy belül, de ha a kapuban állsz, akadályozod a forgalmat”. Így kellene élni az életünket és ezért kapott Chiara tőlem plusz egy fél csillagot.
Szeretem ezt a könyvsorozatot, mert úgy motivál elmélyülésre, magunkba nézésre, és olykor változtatásra, hogy mégsem csak egy önsegítő könyvről van szó.
A módszer érdekes, hogy napi 10 percig olyan dologgal foglalkozz, amit még sosem csináltál, és olvasás közben én is elgondolkodtam, mit választanék spoiler
Tetszett, ahogy Chiara felfedezte, mennyire az Én áll a középpontban az életében. És hogy a végén spoiler
Összességében nem jobb, mint az első rész vagy a harmadik, de jobb, mint a második, és azt mondhatom, hogy tetszett.
Ui.: külön tetszett, amikor a könyvesboltban Chiara listába szedi a legnépszerűbb könyveket, és az első rész is rajta van a listán :)
Amennyire szeretni akartam a történetet, annyira nem tetszett off.
Zavaró volt, hogy majdnem minden nap megjelenik Énférjem, aki után Chiara “sír”. Próbál minden nap valami újat csinálni, de őszintén, a könyv felénél már vontatott volt ez az egész történet.
Könnyed, szellős, néhány óra alatt kiolvasható könyv. Nekem tetszett, mert bele tudtam képzelni a hölgy helyébe magam. Nem tudom én hogyan reagalnék, ha egyik pillanatról a másikra elhagyna a férjem, akivel ilyen régóta együtt vagyunk. És mégis megmutatja a könyv, hogy az élet megy tovább, hiába maradtunk magunkra. Csak nem mindegy, hogy mit kezdünk vele. Tetszett ez a napi 10 perces „kikapcs”. Ajánlom mindenkinek.
Ez a könyv az első találkozásom a Művelt Nép kiadó színes pasztelles borítójú önsegítő jellegű könyveivel. A borító fogott meg , ezért esett rá a választásom. Valószínűnek tartom, hogy több ilyen találkozásom nem lesz a kiadó hasonló könyveivel. Unalmas volt számomra és a főhősnő idegesített – nem tudom mikor fordult elő utoljára, hogy a főhős idegesít. De ha már a kezembe vettem csakazértis kiolvasom mentalitással végigküzdöttem magam rajta és mihamarabb visszavittem a könyvtárba.
Nem most olvastam, de most írtam egy összefoglalót róla: https://beautyminimalist448581346.com/2021/03/13/a-maso…
Népszerű idézetek
…amíg csak egy kiskert választ el a szüleid lakásától, addig a felnőttség illúzió.
14. oldal
Különbözők vagyunk tehát. Egymástól eltérők. Olvasunk, mert unatkozunk, mert érdekel egy téma, mert el akarunk menekülni a való élettől, vagy éppenséggel szembe akarunk nézni vele, mert tudásra szomjazunk, mert felejteni szeretnénk, esetleg megzabolázni a fejünkben és a szívünkben élő szörnyeket, és elűzni őket.
Egyáltalán nem hasonlítunk egymásra, még ha fogjuk is egymás kezét, szeretjük, szidjuk egymást, ha karácsonyra ugyanazt a könyvet ajándékozzuk a szívünknek legkedvesebbnek.
120. oldal
Csak abban reménykedhetünk, hogy egy másik sorsban megtaláljuk a magunkét.
121. oldal
Különbözők vagyunk tehát. Egymástól eltérők. Olvasunk, mert unatkozunk, mert érdekel egy téma, mert el akarunk menekülni a való élettől, vagy éppenséggel szembe akarunk nézni vele, mert tudásra szomjazunk, mert felejteni szeretnénk, esetleg megzabolázni a fejünkben és a szívünkben élő szörnyeket, és elűzni őket.
Én a különleges állatokat kerestem, sóbányákat, esőerdőket, pusztákat – és közben fogtam az ő kezét.
Ő múzeumokat, székesegyházakat, remekműveket keresett, és fogta az én kezemet.
Ha nemcsak egy átmeneti válságban vagyunk, hanem a végét járja a kapcsolatunk – és minden egyes nap ezzel fenyeget –, ki viszi el őt az erdőbe?
Ki visz engem múzeumba?
Ki törődik majd azokkal a részeinkkel, amiket tizennyolc éve a másik talált ki, és amiket tizennyolc évig a másik tartott életben?
56. oldal
Amikor beüt a válság, mindenki mással csakis egyvalakiről beszélsz.
Az egyetlenről, akivel viszont képtelen vagy többé beszélni.
És ahogy telnek a napok, már valójában nem is egy személy az a személy, mert annyit beszélsz róla, hogy már nem is él, csak hologram.
Egy kontúr nélküli, csalóka, lidérces valami.
157. oldal
Hasonló könyvek címkék alapján
- Kamin Mohammadi: Bella Figura 91% ·
Összehasonlítás - Demi Lovato: Légy erős! 89% ·
Összehasonlítás - Helen Russell: Egy év a világ legboldogabb országában 88% ·
Összehasonlítás - Braskó Csaba: Múzsa 86% ·
Összehasonlítás - Bálint János: Minden nap ajándék ·
Összehasonlítás - Frances Mayes: Napsütötte Toszkána 83% ·
Összehasonlítás - Jakupcsek Gabriella: A napos B oldal 81% ·
Összehasonlítás - Joshua Fields Millburn – Ryan Nicodemus: Minimalisták 81% ·
Összehasonlítás - Ellen DeGeneres: Szórakozol velem?! 74% ·
Összehasonlítás - Steiner Kristóf: Kristóf konyhája 97% ·
Összehasonlítás