Ablak ​egy elveszett világra 8 csillagozás

A Romanov-család fotóalbuma
Charlotte Zeepvat: Ablak egy elveszett világra

Ez a kötet a Romanovok, az orosz cári dinasztia háromszáz évnél is hosszabb históriáját meséli el. Méghozzá egészen különleges fókuszban, a „csodálatos masina”, az 1800-as évek közepén még meglepő újdonág és ritkaságszámba menő, majd a nélkülözhetetlen kellékké váló fényképezőgép és fotós szemszögéből. A képek úgy maradtak ránk, mintha egy elveszett világ ablakai lennének. Rajtuk keresztül láthatjuk a cári családot, ahogyan alattvalóik és kortársaik láthatták őket, hivatalos és kifejezetten családias, meghitt környezetben.

>!
Magyar Könyvklub, Budapest, 2006
326 oldal · ISBN: 963549260X · Fordította: Erdős Zsolt

Enciklopédia 4

Szereplők népszerűség szerint

II. Sándor orosz cár (Alekszandr Alekszandrovics Romanov)


Kedvencelte 2

Várólistára tette 15

Kívánságlistára tette 19


Kiemelt értékelések

Sippancs P>!
Charlotte Zeepvat: Ablak egy elveszett világra

Csodálatos ez a fotóalbum, élvezet volt nézegetni egy letűnt kor olykor utolsó nyomait, és belelátni a cári élet mindennapjaiba. Ugyanakkor rendkívül összetett is volt a könyv, már ami a képeken szereplő emberek rokoni és baráti kapcsolatait illeti. Hiába próbáltam összerakni már a kezdetektől, hogy milyen viszony fűzi az egyes nőket, férfiakat és gyerekeket egymáshoz, a 100. oldal környékén feladtam, mert követhetetlen volt. (Ebből a szempontból talán szerencsés lett volna egy családfát rajzolni a belső borítóra.) Akit viszont érdekel a Romanov-dinasztia, az bátran vegye a kezébe ezt az albumot, nem fog (nagyon) csalódni benne.

sw92>!
Charlotte Zeepvat: Ablak egy elveszett világra

Igényes, szép könyv. Fotókon keresztül enged betekintést a cári család életébe. Akit érdekelnek a Romanovok és szeret régi fényképeket nézegetni (mindegyikhez van történet is), annak nagyon fog tetszeni.

_Vic_ P>!
Charlotte Zeepvat: Ablak egy elveszett világra

Szépen nyomtatott, tematikusan összeállított, igényes album, minden fotóhoz található egy hosszabb leírás is. Jól jött volna egy családfa, mert egy idő után rettentően bele lehet zavarodni, hogy ki kicsoda.


Népszerű idézetek

paoloni>!

A királyi szülők számára komoly kihívást jelentett, hogy a gyermekeket a kiemelkedő fontosságú pozíciónak megfelelően, mégis normális módon neveljék fel. Így a gyerekszobai élet még a leggazdagabb palotákban is igen egyszerű volt. A ruhákat egymástól örökölték a gyermekek, a legdrágább játékok napi használatát nem engedélyezték […].

85. oldal

paoloni>!

[…] A cári család képessé vált arra, hogy kiterjedt, királyi unokatestvérekből álló „hálózatot” alakítson ki. Napjainkig számos európai uralkodó – és nem uralkodó – király és herceg mondhatja el magáról, hogy ősei között legalább egy Romanov található.

155. oldal

paoloni>!

A Romanovoknak kötelességük volt királyi vérből származó párt találniuk, és ez elkerülhetetlenné tette az ország határainak „átlépését”. Teltek az évek, az idegen országból érkezett asszonyokat megfosztották családjuktól, nyelvüktől, kultúrájuktól és vallásuktól. Még nevüket is meg kellett változtatniuk. Az átmenet sohasem volt egyszerű, néhányuk számára egyenesen rémálomszerű lehetett. Ahogyan telt a 19. század, úgy váltak még kifejezettebbé a kulturális korlátok – így I. Miklós családjában például a szülők és az idősebb gyermekek első nyelvként a franciát használták, míg a fiatalabb fiúk csak oroszul beszéltek. Az egyre erősbödő nemzeti identitástudat csak tovább fokozta az ifjú feleségekre nehezedő nyomást. A Romanov menyasszonyok életrevaló és talpraesett nőknek bizonyultak, sőt saját, eltérő gondolkodásmódjukkal hozzájárultak a nekik otthont adó ország épüléséhez.

59. oldal

paoloni>!

Pál cár törvényei előírták leszármazottainak, hogy ugyanolyan társadalmi osztályból válasszanak társat, ezzel viszont a választási lehetőséget az aktuális vagy egykori európai uralkodócsaládokra korlátozták. Vallási kérdések is felmerültek, egyrészt az ortodox egyház megtiltotta az elsőfokú unokatestvérek házasságát, ami más dinasztiáknál bevett gyakorlat volt, másrészt egészen 1874-ig azoknak a külföldi hercegnőknek, akik beházasodtak a Romanov-családba, fel kellett venniük az ortodox hitet. […]
Ahogyan terebélyesedett a családfa, úgy csökkent szinte a nullára annak az esélye, hogy szerelemből válasszanak társat. Nem volt még egy olyan „családi törvény”, amely ennyi szívfájdalmat okozott volna […].

131. oldal

Citrompor>!

A trónörökös 1904. augusztus 12-én született, délután negyed kettőkor Peterhofban, a Sándor dácsában. Ekkor nehéz idők jártak Oroszországra, hiszen háborúban állt Japánnal. Ám az örökös megszületése olyan esemény volt, amire régóta vártak, és az egész birodalomban óriási ünneplés kezdődött. Sophie Buxhoeveden, Alexandra udvarhölgyeinek egyike, leírta azt a jelenetet, ami egy Kazan melletti kis falu templomában játszódott le, amikor kihirdették az uralkodói sarj születését: „Minden férfit, nőt és gyereket bezsúfoltak a templomba, a birodalmi üzenetet meghallgatandó. A szerpap… ezüst ünnepi miseruhában, ami túlságosan nagy volt rá… Megköszörülte a torkát, a tenyere mögött diszkréten köpött egyet…, majd lassan felolvasta: »Mi, II. Miklós, aki Isten akaratából Oroszország urai, moszkvai cár…« Ezután az összes uralkodói címet egyre növekedő hangerővel felsorolták. A férfiak, többségükben katonák, mereven állva figyeltek… Az asszonyok keresztet vetettek, és mélyen meghajoltak minden egyes uralkodói cím hallatán…”

31. oldal, Első fejezet, Az utolsó cár

Citrompor>!

    II. Sándor csecsemőkorú fiával, az 1860-ban született Pável nagyherceggel. A cárt és bátyjait sokkal jobban belevonták a gyermekek születésének folyamatába, és csecsemőkori illetve gyerekkori nevelésébe, mint hasonló helyzetű és korú brit férfitársaik azt valaha is gondolták volna. Magától értetődően minden egyes szülésnél egész idő alatt segítették feleségeiket, továbbá a szülés, illetve az anya a gyermek fizikai állapotának legintimebb részleteit is megbeszélték egymással a szülést követő hetekben.

42. oldal, Második fejezet, A család

1 hozzászólás

Hasonló könyvek címkék alapján

Robert K. Massie: A Romanovok
Robert K. Massie: Nagy Péter élete és kora
Helen Rappaport: A négy nővér
Henri Troyat: Raszputyin
Niederhauser Emil: Így élt Nagy Péter
Elisabeth Heresch: II. Miklós
Szergej Juljevics Vitte: Egy kegyvesztett visszaemlékezései
Szvák Gyula (szerk.): Furkósbottal Európába?
Silvia Miguens: Nagy Katalin
Keczán Mariann (szerk.): Szabó Magda Debrecene