Caroline ​Vernon 24 csillagozás

Charlotte Brontë: Caroline Vernon Charlotte Brontë: Caroline Vernon

Charlotte ​Bronte itt közreadott két kisregénye, a Julia és a Caroline Vernon cselekménye egy képzeletbeli királyságban – a korabeli Angliára erősen emlékeztető Angriában – játszódik, szereplői pedig ismerősek már a szerző A Stancliffe-fogadó és a Henry Hastings kapitány című kisregényeinek olvasói számára. Mindkét írásmű jellegzetesen romantikus alkotás korának szülötte, s a fő-fő példakép, Byron mellett a kortárs francia regények (a szerző szavaival élve "kifinomult és erkölcstelen olvasmányok") hatásáról árulkodik.
A Julia címszereplője a korabeli divatos társaság hölgyek típusát testesíti meg, aki egyúttal ideálja is annak a bájosan naiv gyermeknek, Caroline Vernonnak, aki ebben az előkelő környezetben tűnik fel először, majd a második kisregény központi figurájává lép elő. A teatralitástól és melodramatikus hajlamaitól szabadulni képtelen operaénekesnő-édesanya és Northangerland gróf szerelmének törvénytelen gyümölcse… (tovább)

Tartalomjegyzék

A következő kiadói sorozatban jelent meg: Lazi Könyvkiadó klasszikusai

>!
Fapadoskonyv.hu, Budapest, 2011
192 oldal · puhatáblás · ISBN: 9789633293195
>!
Lazi, Szeged, 2005
236 oldal · keménytáblás · ISBN: 9637138196 · Fordította: Németh Anikó

Most olvassa 2

Várólistára tette 24

Kívánságlistára tette 16


Kiemelt értékelések

>!
Eli
Charlotte Brontë: Caroline Vernon

Az értékelések elolvasása után (bár egyébként is kezembe vettem volna) döntöttem úgy, nekem is el kell olvasnom az „anti-ajánlások” ellenére. Sokan, -szinte mindenki- leértékelte a könyvet. Miért is? Mert egy kezdő iró első szárnypróbálgatásai nem ütötték meg a várt mércét? Azért azt is tudjuk, hogy Austen Büszkeség és balitélete első változatai sem voltak sokat igérő alkotások, aztán mi lett belőle? :) Ha másképp állunk hozzá, máris sokkal pozitivabban szemlélhetjük C. B. eme két kisregényét. Fel lehet benne már most is fedezni a humort, a gúnyos, ironikus hangnemet, még ha kicsit összeszedetlen is. A tájleirások szépek, aprólékosak. Na de elég is ennyi, azért nem kell túlértékelni sem! :D Összességében, véleményem szerintem jó dolog megismerni egy-egy népszerűvé vált iró előmenetelét végigolvasni, amiből egy átfogóbb képet kaphatunk annak lelki fejlődéséről, és irói zsenialitásának kibontakozásáról is.

>!
Pezy
Charlotte Brontë: Caroline Vernon

Mindkét kisregény untatott, alig vártam, hogy letehessem.

>!
theboo
Charlotte Brontë: Caroline Vernon

Nem rossz ez a könyv, kicsit stílusidegen, de azt nem mondhatnám, hogy kifejezetten nem tetszett. Befejezetlennek éreztem, és sokszor zavart, hogy az írónő engem, mint olvasót megszólít, majd fölösleges bekezdéseket intéz hozzám, ami egyáltalán nem érdekel, és nem is odavaló.
Caroline pedig buta, mint a tök, és kicsit sok volt már a könyv közepe felé is az a rengeteg meggondolatlan lépés, amit elkövetett abban a hitben, hogy ez milyen körmönfont, és nagyszerű megoldás.
Zamorna-t kedveltem, szimpatikus volt az a kétarcúság.
Összességében közepes számomra, de nem vagyok elutasító a Bronte családdal szemben.

>!
Dia9117
Charlotte Brontë: Caroline Vernon

Ezt a 4,5 csillagot úgy tessék érteni, hogy ez a két kis szösszenet, de főleg a Caroline Vernon sokkal jobban tetszett, mint a Stancliffe-fogadóban közreadott bármelyik írás, de az örök klasszikust, a Jane Eyre-t még mindig nem közelíti meg.

Egyébiránt én voltam a legjobban meglepve, hogy Caroline történetét kifejezetten élveztem, és nagy lendülettel olvastam, azután, hogy olvastam róla nem egy negatív véleményt több helyen.
Számomra csak azt bizonyította ez a történet, hogy Charlotte Bronte joggal szerepel kedvenc íróim nem éppen néptelen sorában.

>!
vgabi P
Charlotte Brontë: Caroline Vernon

A másik kétszer két angriai történetet tartalmazó kötetnél (Mina Laury, A Stancliffe-fogadó) ez jobban tetszett – végre nagyjából tudtam, ki kicsoda, de továbbra is úgy gondolom, hogy ezek inkább úgy voltak élvezhetők, ha Te voltál a két alkotó egyike. Így meg csak hatalmas káosz és unalom.
A Julia aminek nem értem, miért ezt a címet adták említést sem érdemel, konkrétan már most nem tudom, miről szólt. Egyébként nekem mindhárom kötetben az első történet volt a rosszabbul sikerült, a második pedig valamilyen szinten még le is kötött.
A Caroline Vernonban tetszett, hogy láttam bizonyos fejlődést, plusz a Függelékben lévő eredeti, majd C. B. által átírt változat is ezt az érzést erősítette. Annyira azért ez a történet sem tetszett, de mivel a három kötet közül még ez volt számomra a legjobb, 5/1.5-hez (amit Mina és Henry kapott) adok még egy fél csillagot.
Egyébként pedig tényleg senkinek nem ajánlom.

>!
zsofi017
Charlotte Brontë: Caroline Vernon

Elolvastam a könyvről szóló véleményeket, és a kritikákkal nem igazán értek egyet. Nekem tetszett ez a két kisregény is, bár hozzá kell tennem, hogy hangulat kell hozzá. Bonyolult cselekményeket nem tartalmaz, és azok is főleg érzelmi alapúak. Ettől függetlenül szép. (csak nekem kicsit befejezetlen)

>!
XX73 
Charlotte Brontë: Caroline Vernon

Kihívás segített abban, hogy ezt a könyvet végigolvassam. Érdekes tapasztalás volt. Mintha gyerekkori fogalmazásfüzetet forgatnék. Bakfiskorom egyik kedvenc regénye a Jane Eyre, egy időben rongyosra olvastam. Nem nehéz párhuzamot vonni Caroline és Adèle alakja és jellemfejlődése között.

>!
pillangovirag
Charlotte Brontë: Caroline Vernon

Nem az igazi Bronte, unalmas mind két kisregény, nagyon érződik rajta, hogy az első próbálkozások közé tartozik , csakis fanatikusok kezébe való másnak nem hiszem hogy nagy szorakozást nyújthat

>!
Lornka
Charlotte Brontë: Caroline Vernon

Fél év már eltelt az olvasás és a mostani értékelésem között, s azt kell, hogy mondjam felejthető könyv. Elég kusza volt, s alig vártam, hogy letehessem. :( A Villette és A különös tanítvány sokkal jobban sikerült regények.

>!
anni_olvas
Charlotte Brontë: Caroline Vernon

Bármennyire is szeretem a Bronte nővéreket, ezt a két kisregényt egyszerűen képtelen voltam elolvasni. A Julia című első rész teljesen zagyvalékos volt nekem, mindenféle szereplők bukkantak fel, fogalmam se volt, hogy ki kicsoda, honnan jött, hová tart, miként kapcsolódik a történethez, ám a második rész -a Caroline Vernon- se igazán nyerte el a tetszésemet, az is egy kissé összekuszált sztori. A Julia-ról maga Bronte is azt írja, hogy igazából csak lazán kapcsolódó epizódok sora. Hát olyannyira, hogy én nem találtam a kapcsolatot sem…. És mindemellett ez már a második nekikezdés volt…. nem tudom, lesz-e harmadik.


Népszerű idézetek

>!
Pezy

Létezik a világon, Olvasó, egyfajta különleges öröm, melyet akkor érez az ember, amikor leül és íráshoz lát anélkül, hogy témája lenne.

(első mondat)


Hasonló könyvek címkék alapján

John Galsworthy: Modern komédia
John Fowles: A francia hadnagy szeretője
Anthony Capella: A kávék költője
Cassandra Clare: A hercegnő
Gail Carriger: Szívtelen
Lorraine Heath: A vikomt asszonya
Oscar Wilde: Bunbury
Kertész Erzsébet: Elizabeth
Mary Robinette Kowal: Sosemvolt nyár
Julia Quinn: Hogyan fogjunk örökösnőt