65. legjobb gyermekkönyv iskolásoknak könyv a molyok értékelése alapján
75. legjobb mese könyv a molyok értékelése alapján

A ​Kisfiú, a Vakond, a Róka és a Ló 366 csillagozás

Charlie Mackesy: A Kisfiú, a Vakond, a Róka és a Ló

Egyetemes, szívmelengető mese, ami egyaránt szól idősekhez és fiatalokhoz.

Egy kíváncsi kisfiú, egy mohó, élettel teli vakond, egy nehézségektől megviselt róka és egy bölcs, szelíd ló barátsága. Ők négyen felfedezik a nagyvilágot. Kérdéseket tesznek fel egymásnak. Viharokat élnek át együtt. Megtanulnak szeretni.

Ez a könyv óda az ártatlansághoz és a kedvességhez, olyan élettanulságok gyűjteménye, ami már milliók szívét érintette meg.

Eredeti megjelenés éve: 2019

Kiadói ajánlás: 6 éves kortól · Tagok ajánlása: 8 éves kortól

>!
Könyvmolyképző, Szeged, 2022
128 oldal · keménytáblás · ISBN: 9789634578406 · Fordította: Fazekas Sándor · Illusztrálta: Charlie Mackesy
>!
Könyvmolyképző, Szeged, 2020
128 oldal · keménytáblás · ISBN: 9789634578406 · Fordította: Fazekas Sándor · Illusztrálta: Charlie Mackesy

Enciklopédia 3


Kedvencelte 80

Most olvassa 8

Várólistára tette 141

Kívánságlistára tette 295

Kölcsönkérné 4


Kiemelt értékelések

Nono_ P>!
Charlie Mackesy: A Kisfiú, a Vakond, a Róka és a Ló

A művészi rajzok miatt inkább a felnőtt szívedben elbújt kisgyermeknek ajánlom.♥

>!
Könyvmolyképző, Szeged, 2020
128 oldal · keménytáblás · ISBN: 9789634578406 · Fordította: Fazekas Sándor · Illusztrálta: Charlie Mackesy
10 hozzászólás
Gelso>!
Charlie Mackesy: A Kisfiú, a Vakond, a Róka és a Ló

Nagyon tetszettek ezek ez egyszerű, hétköznapi boldog életünk titkait magukba záró bölcs gondolatok. A kisfiú kicsit a Kisherceget juttatta eszembe, és persze ott volt mellé a róka is, mint kevés szavú, de állandóan készenlétben álló asszisztens.Legkedvesebb szereplő a Kisfiú volt, legmegfontoltabb a Róka, legviccesebb a Vakond és a Ló pedig a legbölcsebb. És egyben a legtitokzatosabb is…
Köszönöm @Ibanez-nek, hogy elém tette olaszul és felhívta a figyelmemet a könyvre – nagyon széppé tette azokat az estéimet, amikor elmerültem az olasz és magyar változat párhuzamos olvasásával.
Nagyon kedves, aranyos, szívhezszóló és szívmelengető könyv – mindenkinek visszaadja az életben való hitet, az élethez való ragaszkodást és a bizalmat off.
Nagyon klassz és maradandó élmény volt olvasni.

„Incontrare una volpe non é una cosa da nulla, per una talpa…”
[találkozni egy rókával, az nem semmi egy dolog – egy vakondnak…]

„Hoztam neked egy finom sütit – újságolta a Vakond.
– Tényleg?
– Igen.
– Hol van?
– Megettem – mondta a Vakond.
– Ó…
– De hoztam helyette egy másikat.
– Tényleg? És az hol van?
– Úgy látszik, ugyanarra a sorsra jutott.”

1 hozzászólás
Raizo >!
Charlie Mackesy: A Kisfiú, a Vakond, a Róka és a Ló

@Nono_ értékelését olvasva határoztam el, hogy én is elolvasom ezt a könyvet. Nem bántam meg, ugyanis csodaszép történet! Rövidségre ellenére is nagyon fontos dolgokkal foglalkozik: barátság, remény, szeretet, elengedés, megbocsátás. Ahogy a szerző írja, nem csak gyerekeknek ajánlott elolvasni, felnőtt és idős embereknek is hasznos olvasmány, úgyhogy jó szívvel ajánlom én is Mindenkinek! :))

11 hozzászólás
meseanyu P>!
Charlie Mackesy: A Kisfiú, a Vakond, a Róka és a Ló

Csodálatos könyv, egyszerű, de nagy igazságokkal. Nekem most különösen jólesett, hogy rajtam van ez a fura hangulat, hogy itt az ősz, meg elment a gyerekem egyetemre… A rajzok is gyönyörűek, igazi kincse lehet a könyvespolcnak, amit az ember újra és újra elővesz, ha megerősítésre vágyik.

Linszyy P>!
Charlie Mackesy: A Kisfiú, a Vakond, a Róka és a Ló

Nem olvastam még hasonló könyvet. Itt nem annyira egy egybefüggő történetre kell várni, inkább léleksimogató gondolatokra nagyon aranyos karakterektől, állatoktól.
Az illusztrációk gyönyörűek, az egész könyv az, gyerekeknek is értékes olvasmány lehet. :)

bemese05 P>!
Charlie Mackesy: A Kisfiú, a Vakond, a Róka és a Ló

Ez egy nagyon szívmelengető, kedves mese a barátságról :)
Sok bölcsességet tanulhatunk Vakondtól és a Lótól. A Kisfiú pedig végtelen szeretettel tudja őket megajándékozni.
Tetszik, h kézzel írott benne a szöveg, nagyon különlegessé teszi.
Fantasztikus kis történet! ☺️

1 hozzászólás
ziara>!
Charlie Mackesy: A Kisfiú, a Vakond, a Róka és a Ló

Ebben a kis könyvben benne van a világ. Tiszta szívemből ajánlom. Gyönyörű.

Molymacska>!
Charlie Mackesy: A Kisfiú, a Vakond, a Róka és a Ló

Őszintén? ez nekem nagyon nem jött be. Amikor érdekelni kezdett, azt hittem, hogy képes (képregényes?) könyv lesz a barátságról. Így álltam neki, és eléggé furcsa volt, hogy valami teljesen mást kaptam.
A könyv alapvetően nem mond el egy egységes történetet, hanem kisebb történések vannak, amik egyfajta életbölcsességet mutatnak meg. Az ilyen cselekvések között pedig szószaporító életbölcséssegéket olvashatunk. (ilyen szempontból, nyilván mentalitás kérdése is, ki, hogyan viszonyul a könyvhöz).
Ahogy értékeléseket olvastam, sokan A kis herceghez, illetve a Micimackóhoz hasonlítják a kötetet, nem véletlenül, hiszen ezekben található meg a gyermek számára is érthető életbölcsességek (még akkor is, ha A kis herceg nem annyira gyerekeknek szól). Ám a kötetben sokszor az említett két műben leírt mondatokat hallom újra, csak történet nélkül. A mondanivaló nemes, de közben a formája mondhatni furcsa, hiszen csak egy idézetgyűjtemény, és nem valami, amitől több lehetne, amitől kiemelkedne a Coelho best of kötetetek közül.
Ha a mondanivalót nézem meg, alapvetően az életről, a barátságról, a jövő alakításáról szólnak. A mondanivaló NAGYON rendjén van, és ilyen szempontból azt is mondom, hogy szükséges is a könyv. Gyerekekkel átbeszélghető, míg felnőttek esetében akár magányosan átgondolkozós, életet átértékelős mondatok vannak benne. Nem rest komoly témákat is említeni, mint akár a bántalamzás (bár ezt inkább a sorok között) és néha mer vicces is lenni, kicsit oldani az amúgy mély mondanivaló terhét.
A könyv fele részét (vagy talán többet is) az illusztráció teszi ki. Az illusztráció pedig itt igen sokrétű. Egyrészről nyilván vannak benne rajzok is, többféle stlíusban, amik kicsit vezetik az olvasót, és érzelmileg megalapozzák a hangulatot. Másrészről pont annyira része az illusztrációnak a kézzel írott hatást elérő szöveg, amely a képekkel egységet képez.
A képek rengeteg mindent mutatnak csak utalás szintjén is: a két nagyon gyakori helyszín a fák ágain ülve (magasban) illetve a vízparton (tisztaság), ami megjelenik. Ilyen szempontból jól igazodik a mondanivalóhoz, a képek ha nem is egyértelműen, de nagyon jól követik a szöveget.
Maga a képek stílusa érdekes. A legtöbb kép egyszerű, szinte vátlatszerű, letisztult, de benne vannak a felesleges vonalak. Nem tökéletes, furcsa, kicsit kifordult, de nagyon emberi (ezt is a kötet mondanivalójához tudom passzintani). Közben jellemző rá a vízfestékszerű színkezelés (ha megjelennek a színek), ami kicsit álomszerűvé, kedvessé teszi az egészet. Vannak képek ahol régi polaroid fotókra hajaz, máskor más apró stílusbeli változást figyelhetünk meg, ezek kizökkenetenek kicsit, és vezetik az olvasót is.
A teljesen elméleti kérdésem pedig, ami senkit sem izgat, hogy képregény-e ez a kötet? Vagy hát igazából mi a képregény? (szakdolgozatom bevezető része szól erről, szóval asszem vannak elképzeléseim). Az alapvető fogalmak (attól függ honnan nézzük) meghatároznak egyes részelemeket, amelyek léte segíthet meghatározni a képregényt. Ebben a kötetben pedig nagyon kevés található meg: nincs valódi eseménysor, így nem „mesél el” történetet. Nincsenek panelek, és felosztások, és nem használja az alapvető képregényes formanyelvet sem (szövegbuborékot sem). Lehetne azt mondani, hogy visszatér a gyökerekhez, ám a szöveg nem csak alul, hanem illusztrációt körbeölelve is láthatunk, amely így szintén nem fér bele a fogalomba. Én sokat gondolkoztam rajta, mi lehet a pro érv (mivel kontra többet is találtam még, és nyilván nem véletlenül nevezik ezt graphic novelnek) és arra gondoltam, hogy ez a kötet megpróbálhatja a határok feszegetését. Határ, mint a gyermekkönyvek illusztrációs tárházát kicsit felnőttesítve, szimbólumokkal felépítve mutathatja meg nekünk. Hiszen a képregényben a kép és szöveg összhangjáról szól, és hát van kép is, szöveg is, összhang is. Talán valami ilyesmire gondolt a szerző. Jobb érvet is elfogadok mellette, ha valaki jobbat tudna.
A kiadói munkáról is meg kell emlékezzek. Mindent megtett a kiadó, hogy ez jó, minőségi kötet legyen. Bár a borító is különleges, nem csak keménykötésű, de kétféle papírt tapinthatunk rajta, a szöveg pedig aranyozva van. Egyszerű, mégis nagyon nagy hatást tesz legalább két érzékszervünkre is (érdekes, hogy az elején kotta is található, így kicsit hat a könyv így egy nem könyves érzékszervünkre is. Különleges benne, hogy összefonódik a karakterekkel, így lejátszva akár egy dallam, egy szereplőhöz is társulhat). Belül a papír vastag, akármennyire is csak 128 oldal, mégis vastag kötetnek hat emiatt. Mindenképpen időtállónak látszik, amit ha megvesz az ember, akár évtizedekkel később is elővehet, és újra forgathat.
Nekem személy szerint nem jött be ez a kötet, mert egyszerűen az ilyesfajta idézetgyűjteményeket giccsesnek találom. Ellenben értem, hogy erre szükség van, és nagyon jó módja egy ilyen kifejezésmód, amit ez a könyv ad, mint másfajta kifejezésmód. Nagyon nyugtató és kedves az illusztráció, elmerülhetünk benne, ha a szöveg kevésbé izgat minket. Nem mindenkinek ajánlom, de annak igen, aki szereti az ilyesféle könyveket.

IrodalMacska>!
Charlie Mackesy: A Kisfiú, a Vakond, a Róka és a Ló

Stefanie Stahl könyvének a címe jutott eszembe erről a kötetről: A benned rejlő gyermeknek otthonra kell találnia.

Csodálatos rajzokkal tűzdelt idézetgyűjtemény, melynek főszereplői látszólag a kisfiú, a vakond, a róka és a ló, valójában azonban a félelmekkel, magánnyal, szeretetlenséggel küzdő felnőttek. A szereplők megtanítják megfogalmazni, hogy mi bánt bennünket és milyen gátakat kell átszakítani, hogy elhiggyük fontosak vagyunk, bátrak, valamint kellőképpen tehetségesek, hogy az álmainkat megvalósítsuk.

„A legtöbb öreg vakond, akit ismerek, már bánja, hogy az álmai helyett sokszor a félelmeire hallgatott.”

A szerző rávilágít arra, hogy a pohár a fontos, nem az, hogy félig tele van vagy félig üres és hogy egyáltalán legyen kivel megosztani a poharat; mert az otthon nem egy hely, hanem a közeg, ahol szeretnek téged és Te is szereted magadat.

„– Szerinted mi számít sikernek? – kérdezte a Kisfiú.
– Szeretni valakit – mondta a Vakond.”

>!
Könyvmolyképző, Szeged, 2020
128 oldal · keménytáblás · ISBN: 9789634578406 · Fordította: Fazekas Sándor · Illusztrálta: Charlie Mackesy

Népszerű idézetek

Könyvmolyocska1 >!

– Hoztam neked egy finom sütit – újságolta a Vakond.
– Tényleg?
– Igen.
– Hol van?
– Megettem – mondta a Vakond.
– Ó…
– De hoztam helyette egy másikat.
– Tényleg? És az hol van?
– Úgy látszik, ugyanarra a sorsra jutott.

5 hozzászólás
Könyvmolyképző KU>!

– Mi volt a legbátrabb mondat, amit valaha mondtál? – kérdezte a Kisfiú.
– Az, hogy segítség! – felelte a Ló.

Könyvmolyocska1 >!

– Szerinted mi a legnagyobb időpazarlás?
– Másokhoz hasonlítgatni magad – felelte a Vakond.

Könyvmolyképző KU>!

– Szerinted mi számít igazán nagy dolognak? – kérdezte a Kisfiú.
– Ha van kit szeretnünk – mondta a Vakond.

Könyvmolyocska1 >!

– Van kedvenc mondásod? – kérdezte a Kisfiú.
– Igen – felelte a Vakond.
– Mi az?
– Ha valami nem sikerül elsőre, egyél egy kis sütit!
– Értem.
– És az segít?
– Mindig.

2 hozzászólás
Könyvmolyképző KU>!

– Gyakran másoktól várjuk, hogy jók legyenek hozzánk, holott nem is kellene várnunk, hiszen mi bármikor jók lehetünk magunkhoz – mondta a Vakond.

kétezertizenhúsz>!

– Mindig tudd, hogy értékes és fontos vagy, szeretnek, és olyan dolgokat adsz a világnak, amiket senki más nem adhat.

Chöpp >!

– Mi a legnagyobb felfedezésed? – kérdezte a Vakond.
– Hogy jó vagyok így, ahogy vagyok – mondta a Kisfiú.

Könyvmolyocska1 >!

– Szerinted mi számít sikernek? – kérdezte a Kisfiú.
– Szeretni valakit – mondta a Vakond.


Hasonló könyvek címkék alapján

Ljudmila Ulickaja: Történetek állatokról és emberekről
Czigány Zoltán: Csoda és Kósza
Matt Haig: Az egér, akit Mikának hívnak
Lázár Ervin: Dömdö-dömdö-dömdödöm
Barbara Cantini: Halálka
Gévai Csilla: Amíg utazunk
Timo Parvela: Szerencsekerék
Dér Adrienn: Hősteki és az eltűnt holdtehén
Nagy Bandó András: A táltossá lett kiscsikó
Roberto Pavanello: Négy barátnő, egy rejtély