Első ​benyomások 30 csillagozás

Charlie Lovett: Első benyomások

Üdítő, izgalmas olvasmány Jane Austen-rajongóknak!

Jane Austen és Sophie Collingwood – két ugyancsak különböző ifjú nő, akiket csak a könyvek imádata kapcsol össze.

Jane éppen első regényét írja, amikor megismerkedik az idős tiszteletessel, Richard Mansfielddel. Nem is sejti, mennyi segítséget és bátorítást fog kapni rövid barátságuk alatt. Sőt lehet, hogy többet is kap: egy kész kisregényt. Első benyomások címen, amiből majd megszületik a Büszkeség és balítélet.
Sophie könyvtárosként végzett Oxfordban, és most egy antikváriumban dolgozik Londonban, miközben Mansfield Allegorikus mesék kis könyve című, végtelenül unalmas történetfüzérének második kiadását hajszolja két érdeklődőnek is. De a hajsza végzetes lehet…

Plagizált-e Jane Austen? Megkerül-e a tiszteletes meséinek gyűjteménye? És Sophie megtalálja-e a szerelmet? Mennyire fontosak az első benyomások?

Charlie Lovett regényét minden Austen-imádónak csak ajánlani lehet.

Eredeti megjelenés éve: 2014

Róla szól: Jane Austen

>!
Európa, Budapest, 2016
460 oldal · puhatáblás · ISBN: 9789634055181 · Fordította: Tótfalusi István

Kedvencelte 1

Várólistára tette 37

Kívánságlistára tette 37

Kölcsönkérné 1


Kiemelt értékelések

>!
meseanyu MP
Charlie Lovett: Első benyomások

Nagyon kellemes regény: a múltbeli és a jelenbeli cselekmény egyaránt érdekes, a főszereplő nagyon szerethető, a hangulat elragadó, a stílus korrekt.

>!
anesz P
Charlie Lovett: Első benyomások

Nekem tetszett a könyv. Persze az élményhez hozzáadott nem is keveset, hogy ezeket a Jane Austen regényeket olvastam. Jó kis kalandtörténetes, nyomozós, fordulatos 2 idősíkon húzódó történet. A két sík közötti hasonlóságot a szellemi partner adja. Ez is a szerelem egy fajtája, ahogy a szerző megállapítja. Nagyon kevés esetben igaz az, hogy mind a két idősík ugyanolyan jó, de itt ez történt. A szereplők is szimpatikusak és esendőek. Ez az irodalmi nyomozósdi nagyon tetszik nekem, már más könyveknél is megállapítottam. Nem is beszélve a könyvmolyos idézetek halmazáról.
A borító pedig igazán figyelemfelkeltő. Jó kis nyári szórakoztató irodalom.

>!
tonks
Charlie Lovett: Első benyomások

Nem mondom, hogy Jane Austen forog a sírjában, de a fejét veri az asztalba a túlvilágon azt hiszem.
Ez a bajom nekem, a túlzott kíváncsiság, és reméltem, hogy most egy olyan Austen újragondolás akadt a kezembe, amit megéri elolvasni, hiszen ha ritkán is, de volt már rá példa. De ez a könyv nem ilyen.
Maga a történet lassan halad ugyan, de elég hangulatos mindkét idősík. Nincs benne 450 oldalnyi tartalom, amit a könyv első felében éreztem igazán, de végül elég jól lett felépítve az egész – ki, mit, hogyan – főleg a nyomdász karaktere és szerepe az egészben.
Jane Austen idősíkja nyilván érdekes volt, tetszett, hogy több regényével kapcsolatban is előkerül az ihlet kérdése, hiszen ezen én is el-elgondolkodtam a könyveit olvasva. Érezhető a tisztelet Austen iránt, minden majmolás nélkül, ami piros pont.
És most a de: A legnagyobb hiba a könyv főszereplőjében rejlik, ugyanis Sophie maximum az idegesítő, pletykás mellékkarakter szerepét tölthetné be egy Austen regényben. Nem hősnőnek született, ilyen csekély ésszel semmiképp. Idegesítő, sznob és még buta is. Többször emlékeztetnem kellett magam, hogy egy frissen diplomázott felnőtt nőről van szó, nem egy 16 éves csitriről. Találkozik egy fiúval, akit fintorogva lenéz mindaddig, amíg ki nem derül róla, hogy amúgy gazdag amerikai, aztán találkozik egy másik fiúval, akivel rögtön kedves, hiszen rögtön lerí róla, hogy nemcsak szexi, de társadalmilag egyenértékű vele. Végig borzasztó felszínes a lány, ez volt talán az egyik kedvencem idézetem: „És a férfi magáévá tette ott, a négyoszlopos ágyon egy luxusszálló legpuhább lepedői között, ami valaha érte a bőrét, és ez a lány számára élvezetes volt.” És volt még egy csomó ilyen, a végén már kedvem se volt megjelölni őket. A nyomozása során akkor volt a legjobb, ha egyedül volt, másokkal összepárosítva viszont nagyon nem, néha fájt olvasni, mi nem szúrt neki szemet. Ami kicsit megmenti Sophie karakterét, az a bácsikája, Bertram bácsi, mert mindketten nagy könyvmolyok és könyvgyűjtők, és hozzá kapcsolódik a krimiszál/rejtély is, ami ezerszer jobb, mint a romantikus szálak.
Nagyon nagy Austen fanokat azért nem beszélek le róla, de teljesen közepes olvasmány.

2 hozzászólás
>!
Babó_Buca
Charlie Lovett: Első benyomások

Teljesen lekötött. A váltakozó idősík és nézőpont miatt képes volt mindig átlendíteni a holtpontokon. Az elején egyáltalán nem érdekeltek a jelen eseményei. Sokkal jobban izgatta a fantáziámat Jane és Richárd kibontakozó kapcsolata és a regények születése. Aztán beindult a nyomozás a jelenben és ott is pörögnek az események.
Bertram bácsit csupán Sophie emlékeiből ismerhetjük meg, de egy kedves és furcsa öregurat láttam benne. Egy kincs.

www.egy-lany-blogja.blogspot.com/2017/07/azok-bizonyos-…

>!
mazsoka MP
Charlie Lovett: Első benyomások

Nagyon élveztem ezt regényt. Két szálon fut a cselekmény, ami a végére mégis összetalálkozik. A Jane Austenes részek, amik a régmúltban történtek, lassan csordogálóak, nyugodtak, míg a jelen korban játszódó, Sophieval kapcsolatos történések izgalmasak, vibrálóak, remekül kiegészítik egymást. A végére minden a helyére kerül.
Szeretem könyv :-)

>!
Georginanéven P
Charlie Lovett: Első benyomások

Nagyon elégedett vagyok ezzel a regénnyel. Minden szempontból megfelelő. Érdekes, értelmes, érzelmes. Szép és választékos a nyelvezete, kerek egész a története. Nem értem igazán, miért mondják néhányan, hogy Jane Austen forogna a sírjában ettől a megjelenítéstől. Pedig kedves, valósághű, igaz része lett ő ennek a történetnek. Nekem bejött ez a fantazmagória. Miért ne? Könyvgyűjtők minden korban léteztek/léteznek. Izgalmas próbálkozás, reális időutazás.

>!
M16 IP
Charlie Lovett: Első benyomások

Könnyed kikapcsolódásra tökéletes ez a regény. Ha nyaralásra vinnéd, csak ajánlani tudom. Van benne minden, ami leköti a figyelmedet: romantika, rejtély, izgalom na és persze sok érdekesség Jane Austenről. Az írónő rajongói ne hagyják ki. Ennél többet viszont nem várj tőle.

>!
Lovebooks 
Charlie Lovett: Első benyomások

Személy szerint nagyon elégedett vagyok Charlie Lovett írásával. Látszik, hogy szépen utánajárt az eseményeknek. Alig tudtam letenni a könyvet, de persze néha muszáj volt.. A borító nagyon találóra sikeredett, kiemeli a történet mondanivalóját, hogy a főszereplő lány olyan, mint egy XXI. századi Jane Austen. Ugyan nem sok csavar volt a több, mint négyszáz oldalon, de az az egy nagyot szólt spoiler. Csak ajánlani tudom minden Austen rajongónak és azoknak, akik szeretik a rejtélyes, romantikus sztorikat! :)

>!
Türkiz88
Charlie Lovett: Első benyomások

A könyv összességében tetszett,ami egyrészt annak köszönhető, hogy szeretem Jane Austent. Másrészt minden volt benne, ami egy könyvmolynak tetszhet: antikvárium,könyvkiadó és nyomda említése,valamint sok-sok könyvcím,ha ezt a részét nézzük,igazi irodalmi csemege. Ezen kívül némi rejtély,romantika, kisebb csavar,és ami végig a kérdés: plagizált-e Jane Austen vagy sem.
A főszereplő lány, Sophie karaktere számomra nem volt túl megfogható, nem értettem sokszor a cselekedeteit sem, illetve Eric szerelmét sem iránta,hiszen alig ismerhette meg.Bertram bácsi és Mansfield karaktere nagyon tetszett a könyvszeretetük miatt,Jane viszont néha kissé szürkének hatott ebben a regényben,Mansfield karaktere erősebb volt,nyilván tudatosan.
Amivel néha fenntartásaim voltak,az a szöveg nyelvezete.Ilyen szavak pl. hogy „kellemetes”,és még néhány mondat, ami inkább erőltetettnek tűnt, sem mint korhűnek.
Ezt leszámítva viszont kellemes olvasmány volt.

>!
l2njpx
Charlie Lovett: Első benyomások

Iszonyú unalmas, főleg a múltban játszódó részek.


Népszerű idézetek

>!
Csokiskeksz

Én sose vezettem naplót, mert nekem a könyveim és a könyvjelzőim őrzik az életemet.

>!
anesz P

– Csak ha már elolvastál egy könyvet, akkor tudod, hol van a helye a polcon – magyarázta Bertram bácsi.

45. oldal

>!
mazsoka MP

Ha egy drága bélyeget levélre ragasztva postára adsz, értéktelenné válik. Ha egy palack ritka régi bort megiszol, akkor csak a szelektívbe elviendő palack marad. De ha elolvasol egy ritka könyvet, az megmarad, és az értékét megőrzi, sőt idővel még értékesebb lesz.

194. oldal

>!
Babó_Buca

– Mit csinálsz a könyvvel, ha megszereted? – kérdezte Bertram bácsi.
– Elolvasom – felelte ő –, vagy megkérlek, hogy olvasd fel nekem.
– És valaha is eldobod vagy eladod?
– Eszemben sincs. Micsoda buta kérdés.
– Még egy buta kérdésem van, és ha felelsz rá, megmondom, hogy könygyűjtő vagy-e.
– Akkor kérdezz! – felelte kíváncsian.
– Ha megszerezted a könyvet, elolvastad és a polcra tetted, attól fogva szereted?
– Hát persze! – felelte Sophie.
– Akkor könyvgyűjtő vagy – mondta Bertram bácsi. – Olyan, mint én.

77-78. oldal

>!
mazsoka MP

A jó könyv olyan, mint a jó barát. Veled lesz, amíg élsz.

47. oldal

>!
Babó_Buca

– Szerintem egy jól megírt regényt az jellemez – mondta Mr. Mansfield –, hogy mellékes alakjai is olyan valóssá vannak formálva, mint a hős meg a hősnő.

31. oldal

>!
Babó_Buca

– Aki regényeket ír, aligha lehet más, mint a regényíró – szerintem a nagy szótáríró, Dr. Johnson is így határozza meg.
– De én még nem dicsekedhetek valódi regényekkel. Egyetlen szavamat sem szedte ki, nyomtatta papírra és kötötte be senki.
– Úgy képzeli, Miss Austen, hogy a regény nem regény, amíg nincs kinyomtatva és bekötve?

70. oldal

>!
Babó_Buca

Regényolvasóként a múlt világát a legjobb szerzők alkotásai nyomán ítéljük meg…

164. oldal


Hasonló könyvek címkék alapján

Velencei Rita: Camelia
Velencei Rita: Gwendolyn
Joss Stirling: Storm és Stone
Kate Morton: A tóparti ház
Jud Meyrin: A múlt bűnei
Abigail Gibbs: Vacsora a vámpírral
Robin O'Wrightly: Az amulett rejtélye
Robert Galbraith: Halálos fehér
Guillaume Musso: Az angyal hív
Stephenie Meyer: A Vegyész