Megíratlanul 36 csillagozás

Charles Martin: Megíratlanul

Mit ​tehet az ember, ha úgy érzi, élete zsákutcába fut, és nem talál kiutat a sors útvesztőjéből?
A világszerte ünnepelt színésznőt, Katie Quinnt valósággal felemészti a rivaldafény. Mindenáron meg akar szabadulni a múlt nyomasztó emlékeitől, és attól sem riad vissza, hogy önkezével vessen véget az életének. Gyóntatója és régi jó barátja, Steady Capris atya azonban másodmagával, egy rejtélyes, némaságba burkolózó férfival a segítségére siet. A paparazzik kíváncsi kamerái elől Florida védelmet adó lápvidékére menekülnek. A kényszerű közös rejtőzés során Katie végső elkeseredésében elfogadja a titokzatos férfi által kínált kiutat, hogy teljesen új fejezetet nyisson életében. Kalandos útjuk Floridából Franciaországba röpíti őket, ahol mindkettejüket megkísértik a múlt árnyai és a jövő lidércei, mígnem rájönnek, hogy megíratlan történetük jelentheti számukra az egyedüli feloldozást.
Charles Martin (Égzengés, A tücskök éneke, A szentjánosbogarak fénye) legújabb könyvében két… (tovább)

Eredeti cím: Unwritten

Eredeti megjelenés éve: 2013

>!
General Press, Budapest, 2014
312 oldal · keménytáblás · ISBN: 9789636435554 · Fordította: Tóth Bálint Péter

Kedvencelte 3

Várólistára tette 30

Kívánságlistára tette 20

Kölcsönkérné 1


Kiemelt értékelések

>!
Mrs_Curran_Lennart P
Charles Martin: Megíratlanul

Charles Martin nagyon szépen ír, és minden könyvében tanít valamit. Ez a történet két reményvesztett, megtört ember találkozása. Az egyikük már tíz éve hátat fordított a világnak, a másikuk pedig éppen mindent feladni készül. Közös barátjuk, Steady atya révén találkoznak. Ez a találkozás pedig megváltoztatja az életüket. Bár szépen megírt, megható történet (ezúttal a vallásosság teljesen hiányzik belőle), mégsem lett giccses vagy nyálas. A romantikának is csak halvány szikráját fedeztem fel benne. Azért örülök, hogy otthon fejeztem be az olvasását, mert a vége felé egy-két zsebkendőt elhasználtam.

3 hozzászólás
>!
Risus P
Charles Martin: Megíratlanul

Ennél a könyvnél nem olvastam el a fülszöveget és utólag pontosabban az értékelés írás előtt néztem meg a címkéket.
Bevallom, hogy nem erre számítottam. Biztos voltam benne, hogy ez a romantikus könyv, ami nem túl mély mondandóval. Aztán elkezdtem olvasni és olvasom és olvasom és vége! És a mély döbbenet… ez a könyv csak súrolja a romantikát, persze nyomokban fellelhető a végén, de mégis a mélységekről szól. Arról a mélységről, ahonnét két út van, folytatod az eddigi önmarcangolást vagy öngyilkos leszel. Aztán a semmiből jön egy harmadik lehetőség és az életedet újraértékeled. Ez a könyv a harmadik lehetőségről szól, hogy mindegy, hogy milyen szörnyű az életed, mennyire üresek a hétköznapjaid és milyen fájdalmas perceket élsz át, ha szeretnél „meggyógyulni”, akkor megteheted, a lehetőség megvan, csak meg kell ragadnod.

>!
Szeitz_Éva P
Charles Martin: Megíratlanul

Jó volt olvasni, szépen megírt történet.
„Megtanította, hogyan éljek előre meg nem írt sorok szerint. Hogy olyan életem legyen, amelynek én írom a forgatókönyvét.”
Azt hiszem mindegyikünknek szüksége lenne néha elvonulásra, hogy tisztába jöjjünk önmagunkkal és meglássuk, hogy kik vagyunk és mi a fontos az életben. Sajnos ez nagyon keveseknek adatik meg.

>!
Aquarius
Charles Martin: Megíratlanul

A regény Katie és Peter története. Mindkét ember életében van egy kritikus pont, melyet képtelenek kezelni és inkább a menekülést választják; de előbb-utóbb szembe kell nézniük a valósággal. Aki összeköti szereplőket, Steady atya.
Két idősíkban haladunk, fokozatosan ismerjük meg a szereplők sorsát.
Ez a negyedik könyvem a szerzőtől, és bár szeretem a könyveit, ez nem fogott meg annyira. Katie karaktere valahogy idegen maradt számomra, és bár részvétet éreztem iránta, nem ért el a szívemig. Peter egyéniségét jobban megfogta Charles Martin, nagyon szerethető figura, de nálam a pálmát Steady atya vitte el.
Az értékelést a korábban olvasott művekhez tudom mérni: 4 csillag

>!
bokrichard
Charles Martin: Megíratlanul

Charles Martin nevét ezután feltétlenül megjegyzem. Ez a könyv egy szívet és lelket melegítő alkotás, tele klasszikusan szép pillanattal. Megtanítja az embert, hogy bármilyen megcsömörlött is legyen az élete, valamilyen úton-módon, de van megoldás, hogy nem lehet csak úgy feladni. Még az én életem is itt áll megíratlanul, de az olvasásban ezeket a pillanatokat szeretem a legjobban, így erről soha nem mondok le!

>!
MezeiMarcsi
Charles Martin: Megíratlanul

4,5 kap.Nem szerettem Katie karakterét. Nem éreztem hitelesnek. Peter fájdalmát sokkal jobban megfogalmazta az író, és őt jobban a szívembe zártam. Nagyon szeretem C.M. írásait,de ez most nem lett kedvenc.

>!
Reka_Takacs P
Charles Martin: Megíratlanul

Nem tetszett különösebben. Egyet kell értsek azzal aki azt mondta, hogy unalmas a közepe. Nekem a vége is az volt. Azért persze végigolvastam. Az eddig C.M.-től olvasott könyvek közül ez tetszett a legkevésbé. Kissé össze-vissza és elkapkodott.

>!
utazó
Charles Martin: Megíratlanul

Még mindig rajongással olvasok Charles Martintól mindent, még akkor is, ha vannak hasonlóságok a regényei felépítésében. Most is szerettem a főszereplőket, izgultam, mi lesz a végére….

>!
pbrigitte
Charles Martin: Megíratlanul

Érdekesen vettem észre, hogy az író könyveiben a közös téma az elszigeteltség. Különböző behatások miatt a szereplő/szereplők magukra maradnak egy viszonylag izolált környezetben, ahol merengenek, rágódnak valami múltbéli eseményen. Ebben a könyvben sincs ez másként. Nagyon érdekes és elgondolkodtató történet. Jody sztorija kitépi az ember szívét. Érdemes elolvasni.


Népszerű idézetek

>!
Aquarius

Az emberi szív egyvalamire vágyik. (…) Hogy megismerjék. El lehet fojtani. El lehet sorvasztani. El lehet zárni, és körbe lehet keríteni. El lehet hallgattatni, és rá lehet csukni az ajtót. Ládába lehet csukni, és el lehet ásni. Be lehet falazni. Végül azonban a szív vágyai ledöntik az ajtót, feltámadnak, és megrepesztik a vakolatot. Nincs az a bilincs, amely örökre béklyóba kényszerítené. Bárki, aki azt hiszi, képes rá, becsapja önmagát. És a körülötte élőket. A remény sosem hal meg.

27. fejezet

>!
Kókuszka 

Úgy viszonyultunk egymáshoz, mint az olaj és a víz – kényszerűségből érintkeztünk egymással, de véletlenül sem keveredtünk.

98. oldal, 10.fejezet

>!
Aquarius

[…] talán ami megtört bennünk, nem is tartozik hozzánk. Talán mindenkinek van egy zsákja, benne mindazzal, ami valaha volt, és nem tudjuk, mit kezdjünk vele. Csak amikor találkozunk valakivel, akinek teli a zsákja, a szíve pedig teljesen üres, akkor jövünk rá, mit is kezdjünk a sajátunkkal.

31. fejezet

>!
Zsonyka

A szavak képesek másokban feléleszteni a reményt.

>!
Zsonyka

Az fáj a legjobban, amit a legmélyebbre temetünk.

>!
Aquarius

Történetek formájában öltenek testet álmaink, és éltetik az egyedülit, ami nem enyészik el soha.

1. fejezet

>!
Aquarius

[…] az emberek egészen addig hajlandók bármit elhinni, amíg valaki be nem bizonyítja az ellenkezőjét. Akkor pedig mindkettőt elhiszik.

18. fejezet

>!
Zsonyka

… ajándékoztam másoknak azt , amim volt. Mindent kockára tettem. Kiüresítettem önmagam.Mindannyiszor megtapasztaltam, hogy még többet tudnék adni. Sosem apadtam ki. Azután az élet kettészakította a szívemet, én pedig megfogadtam, hogy soha többé nem adok senkinek.Hogy ezt nem kockáztatom újra.

>!
pbrigitte

Az elmúlt tíz évben egyetlen emberrel sikerült értelmesen elbeszélgetnem. Mégsem vagyok híján barátoknak – több száz van belőlük. Valamennyien a könyvek lapjai közt élnek.

56. oldal

>!
Aquarius

Tapasztalatom szerint idő kell a bizalom kialakulásához.

10. fejezet


Hasonló könyvek címkék alapján

Colleen Hoover: Losing Hope – Reményvesztett
Jennifer Niven: Veled minden hely ragyogó
Julie Anne Peters: Amikor ezt olvasod, én már nem leszek
Jasmine Warga: Szívem és egyéb fekete lyukak
Abby Fabiaschi: Szerettem élni
Celeste Ng: Amit sohase mondtam el
Sylvia Plath: Az üvegbura
Donna Tartt: A titkos történet
J. D. Salinger: Magasabbra a tetőt, ácsok / Seymour: Bemutatás
Ira Levin: Rosemary gyereket vár