Égzengés 36 csillagozás

Charles Martin: Égzengés

Tyler Steele, a nyugalmazott texasi ranger egy esős napon járművével belerohan az előtte döcögő ócska tragacsba. Az autóból egy kétségbeesett nő kászálódik ki, akiről első pillantásra látszik, hogy komoly bajban van. Tyler az asszony és a vele utazó kislánya segítségére siet: hazaviszi őket texasi farmjára. Amikor kiderül, hogy a nőt, Samanthát a volt élettársa, egy köztiszteletnek örvendő rendőr üldözi, Tyler újra a mellére tűzi az ötágú csillagot, és elhatározza, hogy kézre keríti a férfit, miközben segít a két menekülőnek. Ahogy azonban egyre közelebb kerül Samanthához, ráébred, mennyi fájdalom és szomorúság szunnyad az ő lelkében is. Elkerülhetetlenül szembe kell néznie a múltjával, a hibáival, valamint felesége emlékével, aki évekkel ezelőtt elhagyta őt és a fiukat. Vajon elég erős a kötelék kettejük között az újrakezdéshez, vagy Samanthával lehet csak újra teljes az élete? A döntéshez vezető út hosszú és viszontagságos, ha azzá az emberré akar válni, akivé szeretne.

Eredeti cím: Thunder and Rain

Eredeti megjelenés éve: 2012

>!
General Press, Budapest, 2014
384 oldal · ISBN: 9789636435189 · Fordította: Szieberth Ádám
>!
General Press, Budapest, 2014
384 oldal · ISBN: 9789636436193 · Fordította: Szieberth Ádám

Kedvencelte 3

Most olvassa 1

Várólistára tette 20

Kívánságlistára tette 13


Kiemelt értékelések

>!
Bitten
Charles Martin: Égzengés

Kutattam picit! Akad még néhány Charles Martin kötet. Több sem kellett nekem, egy sikeres vizsga jutalmat érdemel – Egyetértetek ugye?! :D Na jóó…. lehet jót tett az ösztönzés a vizsgára való felkészülésben és teljesítésében. :D

Utána olvasgattam és igazán pozitív beszámolókkal és népes rajongótáborral rendelkezik idehaza. De jól elbújt eddig előlem…..de most meg van és nem engedem!

……

http://bittennonblogger.blogspot.hu/2017/06/sziasztok-k…

1 hozzászólás
>!
V_Ili P
Charles Martin: Égzengés

Idáig Charles Martintól a Megváltás reményét olvastam. Már akkor tudtam, hogy fogok még tőle olvasni.
Nagyon tetszik a stílusa, szépen felépített kerek egész történetei vannak.
Az Égzengésben, – bár nem az a kimondott macsó pasi – Tyler személyében új könyves álompasim van. Hihetetlen milyen becsületes, odaadó, imádja a családját, a feleségét még akkor is, amikor elég csúnyán elbánt vele. spoiler Tyler nem mászott rá Sam-re, amikor az felajánlkozott neki, pedig simán megtehette volna. Mostanság ez nem jellemző a pasikra. ;)
De mégis aki a legjobban tetszett benne, az Hope. Istenhez írt naplója, nagyon szívbe markoló volt spoiler, bár néha olyan érzésem volt, hogy nem egy tíz éves gyerek írta, annyira másképp látta a világot, mint a vele egykorú gyerekek.
Teljes szívvel ajánlom mindenkinek, hogy olvassa el.

5 hozzászólás
>!
maevis
Charles Martin: Égzengés

Az első Charles Martin könyvem és már biztosan nem az utolsó. A stílusa meglepően kellemesnek bizonyult és bizony nagyon olvastatta magát a történet.
Tyler, a korán nyugdíjba vonult texas ranger szemszögéből olvashatjuk az eseményeket, aki egy igazi jó ember, próbál jó apja lenni a fiának és a felesége eltávolodása miatt rengeteget őrlődik. Ekkor toppan az életébe Sam és a lánya Hope, akik menekülnek és nincs semmijük egy lopott tragacson kívül. Persze ez a jó ember segít rajtuk ahogy tud és szép lassan megismeri a menekülésük okát is.
Nagyon tetszett Tyler karaktere, igazán jól van felépítve és az ő története is kíváncsivá tett, vajon mi lesz ebből a végére.
Egyetlen negatívum szerintem a Hope naplóbejegyzései, szerintem egy kislány nem így fogalmaz, erőltetettnek tűnik. Ezért a fél csillag levonás, de a többi szerintem kerek egész és mindenképp érdemes az olvasásra.

5 hozzászólás
>!
AustraliaFan
Charles Martin: Égzengés

Megkapja az öt csillagot, bár bevallom kicsit rezgett a léc. A közepéig imádtam, mert Tyler úgy volt tökéletes, ahogy volt. Tetszett a pasi nézőpont, és az elhivatottság ahogy a munkájának élt. Nagyon drukkoltam, hogy Sam-mel összejöjjenek. A csaj is megérdemelte volna a sok rossz után…

Aztán kicsit változott a kép. Mintha a pasi túlzottan fanatikus lett volna, a döntése meg? Szívből kívántam neki egy hatalmas pofáraesést, szerencsére meg is kapta. Én nagyon nem örültem volna a másik fajta befejezésnek.
Aztán persze minden jó, ha a vége jó, de bennem maradt némi zavar :) Az egész nekem kicsit meseszerű, és érzelmi síkon döcögős volt, de megkedveltem az írót. Jól kitalált kis könyv volt az apróbb hibák ellenére….

Ui: A legjobbak Hope naplóbejegyzései voltak.

2 hozzászólás
>!
Mrs_Curran_Lennart P
Charles Martin: Égzengés

A fülszöveget olvasva teljesen másra számítottam, de mégsem csalódtam. Nem egy feleségbántalmazó pasek elöli meneküléssel telik a könyv. Tyler (Cowboy) és Samantha megismerkedése elég különleges (ezzel indul a történet), de a fő szál maga Ty. Eddig ez a második könyvem az írótól, és tetszik, hogy a férfi szemszögéből meséli el a történetet, és az ember egész életét megismerhetjük a visszaemlékezések által. Tyler sem egy hétköznapi figura. Ő egy texasi ranger, aki bár nyugdíjba vonult, mégis teljes „harckészültségben” éli az életét. Már az apja is ranger volt, aki belé nevelte, hogy a gonosz körülöttünk ólálkodik, ezért számítani kell mindig minden eshetőségre. A pasi jóformán egy egyszemélyes kommandó, bátor, tettre kész és önfeláldozó. Csak a romantika nem megy neki. A főszereplők egyáltalán nem nyalták-falták egymást a történetben, mégis nagyon érdekes és olvasmányos volt. A fél csillag levonás a kislány levelei miatt van, így fogalmazni egy tíz éves gyerek akkor sem tud, ha bebiflázza az értelmező szótárt.

>!
mokus33 
Charles Martin: Égzengés

Ez nekem most csalódás, szerintem ez nagyon gyenge volt. A fülszöveg kíváncsivá tett, szeretem azokat a történeteket, ahol a bátor férfi megmenti a nőt, és utána boldogan élnek, amíg meg nem halnak… Bevallom, kicsit más történetre számítottam, de ezzel még nem is lenne olyan nagy baj. Ami nagyon idegesített, hogy az író picikét túltolta az érzelgősség-faktort, olvasás közben néha már a fülemen folyt ki a sok szívhez szóló, sírásra okot adó, nagy-nagy érzelem :) Pedig szeretem az érzelmes történeteket, csak itt már sok volt a jóból! Sok volt a felesleges drámázás, ahogy egymás körül köröztek a szereplők, picit olyan érzésem volt, hogy a cselekményt csak azért nyújtja-húzza az író, hogy tudjon még néhány szívhez szóló, könnyeket fakasztó érzelmet kicsikarni az olvasóból. Nekem valahogy erőltetettnek tűnt az egész.
Túlzásnak tűnt az a rengeteg bűnügyi történés bemutatása, ami ezt a poros, csendes texasi kisvárost jellemezte. Volt itt minden egy-két évtizeden belül, fekete kisgyerek lelövése, bankrablás, állandó tűzpárbaj, drogkartell, családon belüli erőszak és ráadásnak egy jó kis börtönlázadás. Egyszerűen nem tudom elképzelni, hogy ilyenek megtörténhettek a bemutatott helyszínen. Értem én, hogy hősünk egy bűnüldöző ranger, és az ő munkásságának kidomborítása volt a cél, de szerintem most a kevesebb több lett volna, nekem ez így hiteltelennek tűnt.
Charles Martin eddig olvasott könyvei sokkal jobban tetszettek, nem adom fel, bízom benne, hogy csak ez az egy rosszabbul sikerült könyve létezik.

>!
Tamlilla
Charles Martin: Égzengés

Nem lett volna ez annyira rossz, ha kimaradtak volna belőle Hope naplóbejegyzései. Az idegeimre mentek, komolyan! Olyan szörnyen erőltetetten gyerekes volt, közben meg, annyira felnőtteske, jajj… Hát meglettem volna nélküle, mit ne mondjak!
Maga a sztori klassz, igazi cowboyos romantika a maga bájával és enyhén szirupos stílusával, de az előbbivel kiverte nálam a biztosítékot.
Mindezektől függetlenül ajánlom a stílus kedvelőinek.

>!
Narumi
Charles Martin: Égzengés

Második könyvem volt Martintól, de – kihívás miatt is – várólistán szerepel az összes írása. Nekem nagyon bejön a stílusa, a történetei. Kicsit sziruposak, van benne egy-két következetlenség és hiteltelenség (Hope naplóbejegyzésein meg se nagyon látszott az őt ért tortúra pszichés vonzata. Értem én, hogy nem ő a főszereplő és nem az ő szemszögéből nézzük az eseményeket, de ilyen tárgyilagosan kezelni egy spoiler. Szóval nem bonyolítja túl a dolgokat, pont ezzel teszi őket könnyed, nyári olvasmánnyá. Mint ahogy ezt is.
Amerikás-cowboyos sztorik kedvelőinek melegen ajánlom, meg aki kikapcsolódni szeretne olvasás közben, és nem sokat gondolkodni. :)

>!
dianna76 P
Charles Martin: Égzengés

Ez most nagyon bejött! Hihetetlen, hogy lehet egy ember ennyire határtalanul önzetlen, hogy egy ismeretlen embertársáért ilyen dolgokat megtegyen. Nem tudom képes lennék-e erre.
Tetszettek Tyler visszaemlékezései a múltra, Hope naplósorait pedig egyenesen imádtam. Annyira gyermekiek voltak a sorai, a gondoltai, s tele bájjal. Hol megmosolyogtam, hol elérzékenyültem, ahogy végig az egész regényen. Bizony akadtak sírós részek, de ettől volt szép!!
Látható volt, milyen fontos, hogy szép és jó dolgokat hozzunk magunkkal a gyerekkorunkból, a múltunkból, melyek aztán egy életen át bennünk élnek, valahol a szívünk mélyén, hogy alkalomadtán átadhassuk másoknak.
Tetszett a romantikus szál, az érzelmek kibontakozása. Sam rámenőssége jól összeillett Tyler visszafogottságával. Kíváncsi voltam nagyon a végére. A másik befejezésnek is örültem volna.
Tyler alakja Richard Gere-ként jelent meg előttem (bármilyennek is jellemezte az író), és a sorokon-oldalakon keresztül elmondott története pedig Szakácsi Sándor hangjával szólalt meg.

>!
csajszi
Charles Martin: Égzengés

Sajnos nem volt bent Picoult-tól könyv ezért ezt ajánlották helyette. Nem bántam meg, bár nem ér fel vele. Valahogy az első rész nem kellene bele. Még a végén sem éreztem úgy, hogy kell oda. Illetve sokszor untam, hogy a „levél” ugyanazt írja le, amit előtte olvastam. Legalább egy kicsit más nézőpontból ismételte volna meg. Azért jókat mosolyogtam és kicsit gondolkodtam is. Íme egy-két számomra kedves idézet belőle:
„Tapasztalataim szerint az a legfontosabb, ami a másiknak már a nyelvén van de nem mondja ki. Az a kulcsa a mindennek, az a hiányzó láncszem. De ezeket a szavakat nem húzhatjuk ki senkiből harapófogóval. Csak úgy jó, ha a másik magától szabad akaratából mondja ki őket. Márpedig ez csak akkor történik meg, ha a szavak gazdája bízik bennünk. Ami azt jelenti, hogy sikerül áttörnie a sértettség, a fájdalom vastag falát, és kipréseli valahogy a száján ezeket a szavakat.”

"De sajnos, úgy látom, minél idősebbek az emberek, annál kevésbé remélnek. Pedig valószínűleg, szeretnének remélni de talán nem mernek….ha az ember már felnőtt, akkor hátra kell fordulnia, és újra gyereknek kell lennie egy kicsit. …..Felnőttnek és gyereknek kell lennünk egyszerre, ami pedig elég kemény dió.


Népszerű idézetek

>!
Bitten

….döglött lovat ne cipelj…, sürgősen tedd le!

>!
dianna76 P

Tapasztalataim szerint az a legfontosabb, ami a másiknak már a nyelvén van, de nem mondja ki. Az a kulcsa mindennek, az a hiányzó láncszem. De ezeket a szavakat nem húzhatjuk ki senkiből harapófogóval. Csak úgy jó, ha a másik magától, szabad akaratából mondja ki őket. Márpedig ez csak akkor történik meg, ha a szavak gazdája bízik bennünk. Ami azt jelenti, hogy sikerül áttörnie a sértettség, a fájdalom vastag falát, és kipréseli valahogy a száján ezeket a szavakat.

165. oldal

>!
Bitten

….ha körülnézek, mindenütt azt látom, hogy a jó emberekkel rossz dolgok történnek a rossz emberek pedig megússzák, ha rosszat tesznek….

>!
Bitten

Egy leharcolt nőt látok a tükörben, aki álmokat kergetett, és nem is járt messze attól, hogy valóra váljanak, de a végén kiadták az útját, az álmait meg porrá zúzták.

1 hozzászólás
>!
dianna76 P

Van az úgy, hogy egyetlen kérdés magában hordozza egy egész élet minden fájdalmát.

99. oldal

>!
Bitten

Isten, ha nem vagy itt, sürgősen gyere, mert itt
valami nagy nagy gonoszság bújik elő a földből.

>!
dianna76 P

(…) a szégyen az, ami miatt elfordítom a fejem, ha valaki rám néz, mert nem akarom, hogy lássa, amit én látok, ha magamra nézek.

267. oldal

>!
Bitten

Ja, és csak így tovább, Isten! Mert vagyunk néhányan, akik figyelünk téged, és nagyra értékeljük, amit csinálsz.

>!
Bitten

A mama azt mondta, ádámkosztümben van, pedig nem is Ádámnak hívják.

>!
dianna76 P

A lelkem mélyén jó akarok lenni, jó dolgokat akarok látni, jól akarok élni, de bármerre nézek, csak rossz dolgok vannak. Mintha a gonoszság egyre csak bugyogna föl a földből, és az ember nem tehetne mást, mint hogy kikerüli, nehogy a lábára fröccsenjen.

281. oldal


Hasonló könyvek címkék alapján

Sherry Gammon: Elviselhetetlen
Maya Banks: A rejtőzködő
Julie Garwood: Árnyéktánc
Karen Rose: Vigyázz rám
Catherine Anderson: Mindörökké
Amanda Stevens: Örök kísértés
Kristen Ashley: A titokzatos Ő
Jessica Bird: Egy felejthetetlen hölgy
Lacey Weatherford: Crush – Bizsergés