A ​szív kútja 46 csillagozás

Charles Martin: A szív kútja

Egy ​rosszfiú útja Miamiból Közép-Amerikába vezet, ahol megpróbál megbocsátást nyerni a bűneiért, miközben egy fiatal nő és fia segítségére siet.

Igen kalandos, ám bűnökkel és megbánással teli élet Charlie Finné. Olybá tűnik, a tehetséges és intelligens férfinak mindene megvan, még sincs semmije. Kamaszkorában árvává lesz, és hamar megtanulja, miként boldoguljon egyedül a világban. A Harvard ösztöndíjasaként egyenes út vezet számára az üzleti életbe, ahol igen jövedelmező, ám annál veszélyesebb ügyletekbe kezd, mígnem a sorstól kegyetlen leckét kap, és döntéseiért súlyos árat kell fizetnie. Nemcsak az általa olyannyira szeretett emberek kerülnek veszélybe, hanem ő maga is. Közép-Amerikába utazik, ahol szembesülnie kell korábbi tettei következményeivel. Fájó szembesítés ez, sok sebet feltépő. A közönyösség álarca lehull, leomlanak a maga köré vont falak. Ott áll pőrén, kiszolgáltatottan. Egy asszony és egy kislány azonban a gondjaiba veszi, és olyasvalamit ad a férfinak,… (tovább)

Eredeti mű: Charles Martin: Water from My Heart

Eredeti megjelenés éve: 2015

>!
General Press, Budapest, 2016
400 oldal · ISBN: 9789636438647
>!
General Press, Budapest, 2016
400 oldal · ISBN: 9789636438869 · Fordította: Szieberth Ádám

Enciklopédia 1


Kedvencelte 9

Most olvassa 2

Várólistára tette 54

Kívánságlistára tette 44


Kiemelt értékelések

>!
Zsófi_és_Bea P
Charles Martin: A szív kútja

Nagyon megható könyv volt, sokszor volt gombóc a torkomban, bizonyos részeket pedig bizony megkönnyeztem. Az emberi szeretet ereje, a megbocsátás, az újrakezdés, a remény, mind kedvelt regényelemei Charles Martinnak, aki ismét egy fantasztikusan jó könyvet írt, ami tovább gyarapítja kedvenc könyveim számát.

Bővebben:http://konyvutca.blogspot.hu/2016/08/charles-martin-szi…

6 hozzászólás
>!
Mrs_Curran_Lennart P
Charles Martin: A szív kútja

Abszolút kedvenc lett ez a könyv. Charles Martin sem mindig ír egyformán, de ez a történet most nagyon ott van. Talán az is közre játszik benne, hogy igaz történetet is beleszőtt, mint azt az utószóban szépen ki is fejti. Persze C.M. könyveinek élvezetéhez kell bizonyos szellemi érettség, mivel a cselekmény lassan folydogál, a leírások részletesek, elég gyakran van visszatekintés, és ez egyeseket zavarhat. Nem akarom elpsoilerezni a cselekményt, ezért csak annyit, hogy a Nicaraguában játszódó részek tetszettek a legjobban. A nyugati világ nagyon el van kényeztetve, mégsem boldogabb, mint a napi három dollárból élő népek. A történet során Charlie, a főhős visszatekintve életére azt látja, hogy nem volt éppen jó fiú. Nem volt teljesen rossz sem, de a közöny is épp elég rossz. Most azonban kap egy esélyt, hogy megváltoztassa az életét.
(A könyv olvasása során megkívántam én is a mangót, de itthon persze úgysem lehet olyan finomakat kapni, mint ami Nicaraguában vadon terem.)

3 hozzászólás
>!
Bitten
Charles Martin: A szív kútja

Hajlamos vagyok külső alapján kosárba helyezni a következő kiszemelt áldozatomat. Nem történt ez legutóbb sem másként… Egy ideje csábít a megnyerő külseje, izgazán egyszerű és érintetlen. Színvilága selymessége és az elkapott, nyugalmat árasztó pillanat képe magával ragad és közös utazásra csábít. Munkássága még ismeretlen számomra, ez az első találkozásunk. Én tudom mit szeretek, de vajon ő megtudja e adni nekem?!

……

http://bittennonblogger.blogspot.hu/2017/06/sziasztok-h…

>!
Nefi P
Charles Martin: A szív kútja

Könyv az elvesztegetett időről, a második esélyről. A lelkünkről, a szívünkről. Talán a legmegindítóbb ebben a történetben az író utószava, hogy miért és kikért írta az a könyvet…. ezzel érintette meg igazán a lelkem.

Szép történet, ami ad: hitet, reményt, és életszeretetet.

Nem is akarom túlragozni, ha az élet a kezedbe sodorja ezt a könyvet, akkor egyszerűen csak adj majd neki egy esélyt…. neki és ezáltal magadnak, hogy elgondolkozz az élet valódi értelmén, és azon, hogy ki és mi a fontos.

>!
Timi79
Charles Martin: A szív kútja

Évmilliókkal ezelőtt olvastam ilyen szép történetet (vagy talán még sohasem)! Teljesen a hatása alá kerültem, a kávé ízét, zamatát annyira érzékletesen mutatja be az író, hogy állandóan megkívántam. Szerintem több kávé fogyott itthon, amíg olvastam a könyvet, de nemcsak a kulináris élvezetek miatt érdemes elolvasni Charles Martin regényét. A gyarló ember vesszőfutása, lelkének megtisztulása fájdalmas folyamat, hosszú út vezet addig, míg magának is képes megbocsátani. Olvassátok, nagyon ajánlom mindenkinek!
Rövid értékelés:
http://napisorok.blogspot.hu/2017/10/charles-martin-szi…

>!
Aquarius
Charles Martin: A szív kútja

Szeretem a szerző regényeit. Témakörében ez most egy kicsit más volt, mint az eddig olvasottak.
Pénz, üzlet, bűn, hatalom, politika és ezek összefonódása a fő vonala a könyvnek.
Több szálon futó történet, remekül megformált karakterek, nem teljesen makulátlan szereplők. A múlt mindig visszaköszön. A kérdés, hogy homokba dugjuk a fejünket, vagy analizáljuk és szembenézünk vele. Charlie az utóbbit teszi.
Megdöbbentett, hogy a hatalom és a pénz képes ellehetetleníteni egy terület megélhetését.
Méltányolom, ha valaki magára talál, de az elkövetett bűn, akkor is bűn marad. Nem minden fekete vagy fehér – ez a könyv nagyon jó bizonyíték erre.
Alapvetően tetszett. Négy csillag!

>!
Georginanéven P
Charles Martin: A szív kútja

Charles Martin második, általam olvasásra kézbe vett könyvében sem csalódtam. Roppant jól döntöttem megint, hogy hagytam magam a borító által elcsábítani. Csodás történet. Szívhez szóló és megfontolandó nagy lelki utazás. Bizonyíték arra: mennyire igaz, hogy minden kétpólusú: rossz nélkül nincs jó; és hogy a rossz alatt ott lapus a színtiszta jóság, ami előhozható. Vagy a másik gondolat: nem biztos, hogy az merőben rossz, amit mi magunkban annak titulálunk; az is előfordulhat, hogy valaki más szemén, szemüvegén keresztül ez az előzetes ítélet teljességgel felülbírálható. A regény fokozatosan felfejlő lelki burkainak láttatása, az igazán nagy értéke a könyvnek. Számomra. Pazar.

>!
amanda888 P
Charles Martin: A szív kútja

Charles Martin új író számomra, bár egy ideje szemezgetek a könyveivel. Az értékelések alapján a legjobb könyvével kezdtem, nem tudom, hogy ez gond lesz-e a későbbiekben. Mert mindenképpen szeretnék olvasni még tőle. Nem tudok egyelőre jobb jelzőt találni: furán szép volt ez a történet. Charlie Finn nem egy rokonszenves alak, kb. ezt tudja is magáról. Ahogy elkezdi mesélni élete történetet, és mire a végére érünk, tényleg csak egy dolog jut róla az ember eszébe: közönyös. Mégis a felszín alatt van valami, ami állandóan piszkálja a lelkét, szívét. Ami megakadályozza, hogy egy teljesen utálatos, felszínes, érdekember váljon belőle. Amolyan modern Scrooge. Aztán szép lassan rájön az ember, hogy végig volt szíve, csak annyira féltette, hogy inkább tudomást sem vett róla.
Szép és érdekes történet, mely egy olyan országban játszódik, melyről kb. semmit sem tudok. Olvasás közben szinte éreztem a hőséget, mangó ízét és a kávé illatát. Az a mangós kávé meg csodálatos lehet…

>!
sztrapacska1213 P
Charles Martin: A szív kútja

Az első regényem az írótól, de biztos nem az utolsó. Csodálatos tájak, erős jellemrajzok, fejlődő karakterek, szép gondolatok, „jóemberek”, a végén minden és mindenki a helyére kerül…
Több doboz papírzsepi, de érdemes elolvasni!


Népszerű idézetek

>!
Zsófi_és_Bea P

– Régen, amikor kisebb voltam, apámmal sokszor felgyalogoltam a hegyekbe, amikor a kávécserjéit gondozta. Néha előfordult, hogy egy-egy cserje nem virágzott ki: tehetett apám bármit, egyszerűen nem termett rajta kávé. De ő nem tépte ki gyökerestől, és nem hajította le dühösen a hegyről, hanem óvatosan kiásta, és átültette máshová, másféle talajra. Aztán megkarózta, majd öntözte és trágyázta, hadd eresszen gyökeret más környezetben. Mert van, amikor csak ennyi kell: hogy más legyen a talaj.

306. oldal

>!
Nefi P

– Mondja, hogy csinálja? Hogy bírja ezt nap mint nap?
Lina is a hegyet bámulta egy kis ideig, majd lényegre törő választ adott:
– Én úgy szeretem ezeket az embereket, hogy nem próbálom megváltoztatni őket. Látom a szenvedésüket, a kilátástalan helyzetüket, és mivel varázspálcám nincs,annyit teszek értük, amennyit tudok.

168. oldal

>!
Nefi P

Hadd mondjam ki kertelés nélkül: korunk átka a közöny! Igen, ezt mindnyájunknak hallanunk kell: a közöny rossz, a közöny egyenlő a gonoszsággal, és egy csöppet sem kedves Isten szívének. Önök szerint nem így van? Akkor vessenek egy pillantást a feszületre! Mert a keresztre feszített Jézustól mi sem állt távolabb a közönynél. És nehogy azt higgyék, hogy én valamilyen úton-módon felülkerekedtem rajta, mert szó sincs erről. Ugyanolyan bűnös vagyok én is, mint bárki más, ugyanolyan piszkos rongyokban járok, de ott, Moisés újonnan épült házában – ahol kempingágyban aludtam, és egy disznó volt a szobatársam, és a lágy fuvallat behozta az árnyékszék szagát, és a Casita oldalát mély seb szántotta végig, és valósággal beleégett a retinámba Javier bánatdúlt arca, meg a sok-sok fehér kereszt hosszú árnyéka, rádöbbentem, hogy abban a házban drága kincs az élelem, és a fal túloldaláról áthallatszottak Moisés elsuttogott imái – talán életemben először a saját közönyömet a maga rideg valójában láttam meg. És ez fölriasztott éber álmomból, és mélyen megrázott, sőt megráz még ma is.
Csak a rend kedvéért hadd tegyem még hozzá: borzasztóan sajnálom.

375. oldal

Kapcsolódó szócikkek: közöny
>!
Mrs_Curran_Lennart P

– Volt valaha nős?
– Nem.
– Miért nem? – Megint az a mosoly…Lina játszadozott velem; kezdte jól érezni magát a társaságomban. – Hiszen elég rokonszenvesnek látszik, fújja magát dezodorral, vágja a körmét, és úgy látom, fogat is szokott mosni.

251. oldal

>!
Zsófi_és_Bea P

Ott van a kút, amelyet apám ásott még gyermekkoromban. Kisebb voltam, mint most Isabella. Apám egy olajlámpa fényénél ásott le jó kilencven méter mélyre, és a vödör, amelyben felhúzták a földet, ott himbálózott a feje fölött. Ezért kell nagyon megbízni abban, aki a kötelet fogja… Szóval egész nap ásott, én meg leszedtem a kötélről a vödröt, elvonszoltam a kertig, kiöntöttem belőle a földet, és mire visszaértem, Paulo már föl is húzta a következőt. Emlékszem, estefelé, amikor már nagyon fáradt voltam, és szívesebben játszottam volna a többi gyerekkel, vagy csináltam volna bármi mást, csak ne a földdel megrakott, húszliteres vödröt kelljen cipelnem a hőségben, apám írt nekem egy cédulát és felküldte a vödörrel együtt.
– Mit írt rá?
-Este es amor con las piernas. Ilyen, ha az ember a lábával szeret – fordította le kérés nélkül Paulina. Apámtól sokszor hallottam, hogy hiába mondogatjuk napestig, hogy szeretünk valakit, mert amíg nem fejezzük ki szeretetünket gyaloglással is, addig nem fogja tudni mit jelent ez. Tehát az ember „a lábával szeret”.

238. oldal

>!
Aquarius

Nem a frontális roham dönti le az embert a lábáról, hanem az, amikor oldalba támadják.

50. oldal

>!
Bitten

…..az ember úgy tanul, hogy beszélget és kérdez.
Ettől még nem lesz több hatalma, de legalább kiiktathatja az életének azokat a szereplőit, akikre nem tud hatni.

>!
Nefi P

Nem tudom, mennyi dühöt fojthattam magamba életem során a szüleim, a suli, az árva sors, a Harvard, Amanda, az apja, meg még ki tudja, mi miatt, de csak most
szembesültem a kőfallal, amely ebből a sok-sok indulatból épült. Nem azt mondom, hogy sikerült áttörnöm ezt a falat, csak azt, hogy életemben először lebontottam a homlokzatot, amely leplezte a létezését.
A legnagyobb ajándék, amit Hacktől kaptam, az önmagammal szembeni
őszinteség volt: az elvárásokat nélkülöző türelmének köszönhetően
nagyon mélyre le tudott ásni bennem, és szembesített a kőfallal, amely elzárt a szívemtől. Mert amit megmutatott nekem, az bizony maga volt a kínai nagy fal, nem csak pár összedobált kavics. Önmagamhoz tehát már tudtam őszinte lenni, azt viszont nem mondhatnám, hogy másokhoz is az voltam.

85. oldal

>!
Bitten

– Megtanítasz erre engem is?
– Persze. Szeretsz fával dolgozni?
– Nem tudom, sosem csináltam még. De szívesen kipróbálnám. – Ez a gazdag, kiváltságos gyerekek sorsa: Zaul sok mindent nem próbált még ki. Hiába, az igazi élményeket nem pénzért adják!


Hasonló könyvek címkék alapján

Sandra Brown: Nem zörög a haraszt…
Rosanna Ley: Az utolsó tánc Havannában
Gioconda Belli: Nők országa
David McCullough: Óceántól óceánig
Arthur Herzog: A kos jegyében
Simone Schwarz-Bart: Eső veri, szél fújja Csoda-Télumée-t
Rafael Sabatini: Blood kapitány viszontagságai
Alejo Carpentier: A fény százada
Georges Arnaud: A félelem bére
Karl Heinz Poppe: Banánháború