No better introduction to William Shakespeare's dramatic masterpieces exists than the delightful prose adaptations of Charles and Mary Lamb, first published in 1807. The two selected 20 of Shakespeare's best-known plays and set out both to make them accessible to children and to pay enthusiastic homage to the original works. Together the Lambs distilled the powerful themes and unforgettable characterizations of Shakespeare's plays into elegant narratives--classic tales in their own right. Charles took responsibility for such powerful tragedies as Othello, Macbeth, Hamlet, and King Lear, while Mary worked on the comedies: brilliant fantasies like A Midsummer Night's Dream and The Tempest, and thought-provoking plays like Measure for Measure, Cymbeline, and The Merchant of Venice. As the authors point out in their introduction, their versions of the tragedies tend to rely on the language of the original plays, while the comedies are more freely adapted. But all of the Lambs'… (tovább)
Tales from Shakespeare 3 csillagozás
Eredeti megjelenés éve: 1807
Tagok ajánlása: Hány éves kortól ajánlod?
A következő kiadói sorozatokban jelent meg: Wordsworth Children Classics Wordsworth angol · Penguin Popular Classics Penguin angol
Kiemelt értékelések
Nem vagyok nagy Shakespeare-rajongó, de ezzel az olvasással tartoztam – leginkább magamnak. A történetek mondjuk harmadát ismertem (ezek töredékét olvastam is drámaformában, a maradékot inkább film- és/vagy színházi feldolgozásból.)
Igazából maguk a történetek sem tudtak megfogni. Még az is, amelyiket szeretem (mondjuk a Vízkeresztet kifejezetten szeretem, bár ott is valószínűleg a feldolgozások érték el ezt), itt idegesített. Tudom, hogy kvázi ez a mesék feladata, de a rengeteg sztereotípia és agyonhasznált toposz/fordulat is csak eltávolított. Például A velencei kalmár végletekig gonosz uzsorás zsidója a 20. század tükrében kifejezetten nyomasztó volt – és ezt most nem felróni akarom, csak egyszerűen ezt éreztem. Emellett viszont nagyon ideje volt már megismernem Hamlet történetét vagy mondjuk az Othellot.
Ami viszont kifejezetten pozitív élmény volt, az az Ahogy tetszik. Egyszerűen azért, mert amikor azt olvastam, akkor még a drámaformátum olvasása élénken élt bennem, és így tudatosan figyeltem arra, hogy mit ír le másképp egy próza, hogyan fűzi össze a jeleneteket, amiket a dráma különösebb nehézség nélkül csak egymás mögé pakol. Több helyen vélt vagy valós magyarázat is megjelenik történésekre, gondolom részben a potenciális gyerekolvasókra való tekintettel, részben a szöveg gördülékenysége miatt. Illetve szintén a gyerekek miatt valószínűleg a bolond és az álruhás-Rosalindba szerelmes lány (és az őt szerető ifjú) is kimaradtak a történetből. Őszintén szólva én ezt irodalomórán egy kihagyhatatlan lehetőségnek tartanám, hogy bármely kötelező Shakespeare-drámához el kelljen olvasni a mesét is, így a történeten kívül a két műnem és műnem-eszköztár közötti különbséget is lehetne elemezni.
És most már azt is elmondhatom, hogy olvastam óangol szöveget, ha mégoly keveset is hagytak meg Lambék, hűen követve az előszóban leírt koncepciójukat.
Hasonló könyvek címkék alapján
- Lewis Carroll: Alice's Adventures Under Ground ·
Összehasonlítás - Tracey West: Callum's Spellbook ·
Összehasonlítás - Kate DiCamillo: The Miraculous Journey of Edward Tulane ·
Összehasonlítás - Christopher Healy: The Hero's Guide to Saving Your Kingdom ·
Összehasonlítás - Arthur Bowie Chrisman: Shen of the Sea ·
Összehasonlítás - Cas Lester: Nixie, the Bad, Bad Fairy ·
Összehasonlítás - Roderick Townley: The Great Good Thing ·
Összehasonlítás - Lisi Harrison: The Ghoul Next Door ·
Összehasonlítás - Cat Hellisen: Beastkeeper ·
Összehasonlítás - Nils Gulliksson: Star Shine Legacy 1. – The Arrival of the Soulriders ·
Összehasonlítás