Shakespeare ​mesék 125 csillagozás

Charles Lamb – Mary Lamb: Shakespeare mesék Charles Lamb – Mary Lamb: Shakespeare mesék Charles Lamb – Mary Lamb: Shakespeare mesék Charles Lamb – Mary Lamb: Shakespeare mesék Charles Lamb – Mary Lamb: Shakespeare mesék Charles Lamb – Mary Lamb: Shakespeare mesék Charles Lamb – Mary Lamb: Shakespeare mesék Charles Lamb – Mary Lamb: Shakespeare mesék Charles Lamb – Mary Lamb: Shakespeare mesék Charles Lamb – Mary Lamb: Shakespeare mesék Charles Lamb – Mary Lamb: Shakespeare mesék Charles Lamb – Mary Lamb: Shakespeare mesék Charles Lamb – Mary Lamb: Shakespeare mesék Charles Lamb – Mary Lamb: Shakespeare mesék Charles Lamb – Mary Lamb: Shakespeare mesék Charles Lamb – Mary Lamb: Shakespeare mesék Charles Lamb – Mary Lamb: Shakespeare mesék

Sokáig azt hitték, és talán még ma is sokan hiszik, hogy Shakespeare olyan nagy író, akit csak a beavatottak érthetnek igazán. Pedig Shakespeare még ennél is nagyobb: egyszerű emberek, sőt gyerekek is érthetik és élvezhetik. Ez a gondolat vezethette a múlt század elején Charles Lamb angol írót és kritikust és Mary nővérét, amikor mesévé oldották gyermekek számára a drámaíró húsz művét, a vígjátékokat, a regényes színműveket és a tragédiák legjavát. Olyan korú gyermekeknek szól ez a könyv, akik még nem járnak színházba, hogy a lebilincselő elbeszélések olvasása készítse elő őket az igazi találkozásra. Aki meghitt ismeretséget köt ezekkel a történetekkel – amelyeket Shakespeare maga is másoktól kölcsönzött –, az tudja majd igazán értékelni, mivé formálja őket a drámaíró és költő lángelméje.

Eredeti megjelenés éve: 1807

Tagok ajánlása: 14 éves kortól

Tartalomjegyzék

A következő kiadói sorozatban jelent meg: Az én könyvtáram Móra

>!
Mojzer, Budapest, 2010
ISBN: 9789630961745 · Felolvasta: Györgyi Anna
>!
Arión, 2007
208 oldal · keménytáblás · ISBN: 9789639699151 · Fordította: Vas István · Illusztrálta: Herpai Zoltán
>!
Arión, Dunabogdány, 2006
196 oldal · keménytáblás · ISBN: 9789639699069

13 további kiadás


Enciklopédia 54

Szereplők népszerűség szerint

Hamlet · Lady Macbeth · Macbeth · Makrancos Kata · Othello · Pericles

Helyszínek népszerűség szerint

Athén


Kedvencelte 13

Most olvassa 10

Várólistára tette 41

Kívánságlistára tette 19

Kölcsönkérné 2


Kiemelt értékelések

kaporszakall >!
Charles Lamb – Mary Lamb: Shakespeare mesék

A két Lamb testvér különös életútja, Mary elmebetegsége* sajátos hátteret ad egyetlen jelentős irodalmi alkotásuknak, a Shakespeare-meséknek. A könyv 1807-ben jelent meg, az angol romantika fénykorában, és stílusa tükrözi is ezt a kort. Shakespeare zabolátlan őserejét, minden formai megkötésnek és szabálynak fittyet hányó eredetiségét nem sikerült átmenteni ebbe a kötetbe, de ezek a kis, lekerekített elbeszélések jól teljesítik feladatukat: az ifjabb olvasóközönséggel megismertetni a drámák cselekményét, elmondani nekik a sztorit.

Ami a mai olvasónak kevésbé tetszhet, az az ellentétek tompítása, a jellemhibák enyhítése: ebben a kötetben a legutolsó féreg, a legjellemtelenebb patkány, a legingadozóbb puhány is inkább rosszalló fejcsóválást kap, nem pedig valódi szidalmat (pedig Viktória királynő kora még messze nem érkezett el). Az érdes részeket simára polírozó, a logikátlanságokat kisimítani igyekvő tálalásban kerülnek elibénk a darabok (összesen húsz, mivel a tíz királydráma, illetve a Plutarkhoszból merített tragédiák (Julius Caesar, Antonius és Kleopátra, Coriolanus), meg egy-két valóban rémes opusz (pl. a Titus Andronikcus) kimaradtak).

Gyerekeknek ismerkedéshez Shakespeare világával, illetve felnőtteknek a zegzugosabb cselekmények (főleg a kései színművek) felfrissítéséhez mai is jól megfelel; Vas István szerényen a háttérbe húzódik, fordítása hagyja érvényesülni a munka eredeti tónusát.

* Bővebben lásd: https://en.wikipedia.org/wiki/Mary_Lamb

2 hozzászólás
tonks>!
Charles Lamb – Mary Lamb: Shakespeare mesék

Charles Lamb a Krumplihéjpite Irodalmi Társaság miatt került fel a moly-térképemre, hiszen ő miatta indult el a cselekmény és mindenképp meg akartam magamnak lesni a fickót. A testvérével közös könyv adta magát, plusz hát Shakespeare, úgyhogy gondoltam nem nagyon nyúlhatok mellé.
Így is lett, csodás ez a könyv. Szépen feldolgozza Shakespeare drámáit, röviden és olvasmányosan – nem váltja ki az eredetik elolvasását, nem rövidített olvasmány ez, mégis hordoz magában valami pluszt. Valóban érződik a mese stílus, jó lehet olyan gyereknek lenni, aki ezen a tükrön keresztül találkozik először Shakespeare-el, és majd később az eredeti darabokkal.
A kiadás maga is nagyon igényes, imádom a vastagabb lapjait, az illusztrációk viszont nem tetszenek, alapból nyomasztónak érzem ezt a stílust.

Lovas_Lajosné_Maráz_Margit P>!
Charles Lamb – Mary Lamb: Shakespeare mesék

Ez is de jó volt, nagyon tetszett.
Könnyed olvasmányos formában gyűjtötték össze a Shakespeare színdarabokat. Én mondjuk teljes formáiban is szeretem mindet. Meseként viszont megszerettethetik a darabokat és a szerzőt a gyerekekkel már ifjú kotukban.
Mindig jó ötletnek tartom, mikor a komoly műveket mese formában átírják. Könnyen emészthető és amúgy is nagy meserajongó vagyok.

anesz P>!
Charles Lamb – Mary Lamb: Shakespeare mesék

Kedvenc lett ez a kötet, nagy kedvenc. Alapból szeretem Shakespeare-t, alig van olyan mű, amit nem olvastam volna el drámában is. Viszont azok közül is kettő azonnal landolt a kívánságlistámon és a bakancslistámon.
Szerintem jó ötlet volt a meseadaptáció. Kicsit más lesz tőle a hangulatuk a történeteknek, hiszen máshol lesznek a hangsúlyok, de semmiképpen nem rontják el az eredetieknek az emlékét, fényét. Ráadásul így egymás után olvasva a mester műveit kitűnnek a hasonlóságok, bizonyos motívumok, fordulatok vissza- visszatérése, szeretete. Ilyen az, hogy a női szereplőit szívesen öltözteti férfi álruhába, aztán az ikrek szerepeltetése mulattatás céljából, stb.
Régebben olvastam valahol elemzésben, hogy Shakespeare nem szerette a női főszereplőit, ezért kevés az okos, szimpatikus lányalak a drámáiban. Ez most számomra megcáfolódott. Sok darabban igenis az okos, rokonszenves, kitartó nők a kiemelkedőek és irányítóak. Ők azok, akik jó irányba terelik a dolgokat. Persze van egy csomó szipirtyó is, de számomra a női alakok sokkal maradandóbbak lettek, mint a férfiak.

gesztenye11>!
Charles Lamb – Mary Lamb: Shakespeare mesék

Nem tudtam, mire számítsak ettől a könyvtől, de összességében tetszett. Gyakorlatilag Shakespeare munkásságának egy nagy részével megismertetett, ami a történetek tartalmát illeti. Az eredeti drámákból csak az iskolai kötelezőket olvastam, és színházban láttam pár vígjátékot, így sokkal jobban el tudom képzelni, milyen kiterjedt és sokrétű volt az átiratok eredetije. Azt is látom, hogy ugyanakkor voltak szinte egy kaptafára húzott drámái is a nagy angol szerzőnek, bár ez ezekből a meséknek az értékéből nem von le semmit. Ami levon, hogy azért ezek messze nem gyerekeknek valók – szerintem. Számos „mesében” már a szereplők számossága – és esetleges átváltozása, név- vagy személycseréje – a felnőtteknek is nehezíti a megértést, hát még a fiatalkorú olvasóknak. (Bár az igaz, hogy nem bonyolultabbak egy Harry Potter történetnél:-)). Lehet, hogy helyenként a fordítás is rontott a színvonalon, néha nem volt teljesen gördülékeny a szöveg – de az is elképzelhető, hogy Vass István csak javítani akart az eredetin! Összefoglalva, nem bántam meg, hogy elolvastam, és azoknak mindenképpen ajánlom, akik kíváncsiak Shakespeare drámáinak történetére, vagy színházban látnak valamit, és utána akarnak nézni dolgoknak – de nem szeretnek drámát olvasni!

Pudlimoly78>!
Charles Lamb – Mary Lamb: Shakespeare mesék

Én és a Shakespeare-mesék – a Shakespeare-mesék és én: egy irodalomórai feladattal kezdődött az egész. És miután a Macbeth – annak ellenére, hogy míg el nem olvastam, szilárdan hittem, hogy címszereplőnk nőnemű – elvarázsolt, nem volt megállás.
Charles és Mary Lamb könyve egy lenyűgöző utazás a képzelet birodalmában. Királyfik, hősök, tündérek, szolgálók: mire a könyv végére értem, már mindegyikőjüket jó ismerősként köszönthettem. Mindegyik darabban – mesében – volt valami, ami érdekessé, meglepővé, szerethetővé tette. Azt hiszem, Macbeth és én örökre összeforrtunk, de jókat nevettem A makrancos hölgy történetén, és Pericles, Tyrus fejedelme is belopta magát a szívembe. Külön öröm volt, hogy a mindenki által ismertek – R&J, Hamlet, Szentivánéji álom – mellett kevésbé ismert műveket is tartalmazott a kötet. Szívesen olvastam volna még tovább…
Egyszóval: Shakespeare-t nekem, de most azonnal!

>!
Móra, Budapest, 1983
318 oldal · keménytáblás · ISBN: 9631132455 · Fordította: Vas István · Illusztrálta: Szántó Piroska
estimese>!
Charles Lamb – Mary Lamb: Shakespeare mesék

Gyermek korom és az irodalomhoz való viszonyom egyik meghatározó műve volt. Kamasz fejjel egy ideig a „kultúr-sznobizmus” jegyében szégyelltem, hogy Shakespear alapjaimat innen merítettem, de ma már ismét szívesem veszem kezembe újra és újra, nem csak a történetek, de a csodás illusztrációk miatt is

5 hozzászólás
Emmi_Lotta I>!
Charles Lamb – Mary Lamb: Shakespeare mesék

Csalódtam Vas István munkájában. Olyan nyelvtani (főleg mondattani) hibákat vét – azt viszont következetesen –, amikből érződik, hogy fordítás. Ezenkívül sokszor 8-10 tagmondatból álló összetett mondatokkal operál. Akadnak értelmetlen mondatok is, és hibás szóhasználat.
A nehézkes, bonyolult mondatszerkesztés miatt kétlem, hogy ez gyerekirodalom volna. Állítólag már az angol eredeti sem az ifjúság körében tett szert népszerűségre hazájában, legalábbis az utószó szerint.

>!
Móra, Budapest, 1978
318 oldal · ISBN: 9631111423 · Fordította: Vas István · Illusztrálta: Szántó Piroska
14 hozzászólás
langi>!
Charles Lamb – Mary Lamb: Shakespeare mesék

Nagyon szerettem:) Ez a könyv volt a Shakespeare-felé vezető út kitaposója:) ezután álltam neki a Rómeó és Júliának és mennyire megérte!!

alaurent P>!
Charles Lamb – Mary Lamb: Shakespeare mesék

Kiskamasz korom olvasmánya volt a kötet, de akkor vegyes érzelmeim voltak vele kapcsolatban. A „mesék” tetszettek is meg nem is, túlontúl romantikusak voltak, sok volt bennük a véletlen okozta kalamajka, de néhány szereplő, mint Hamlet, vagy A vihar Prosperója és Calibánja megmaradtak bennem.
A szentivánéji álom így, ebben a formában előadva pedig sokáig visszatartott attól, hogy az eredetivel meg akarjak ismerkedni – a Michael Hoffman rendezte film kellett ahhoz, hogy ez megváltozzon. És már ott is vagyunk az örök, és megválaszolhatatlannak tűnő dilemmánál, hogy kell-e, sőt szabad-e ilyen regényes átiratokkal megkísérelni valakikhez közelíteni az eredeti művet? Pont az utóbbi színdarab lényege veszett el az átírásnál, és teljesen kimaradtak azok a jelenetek, amelyek a helyi műkedvelő színkörrel kapcsolatosak.
Ha csak ezt az egyet nézném, az én válaszom egyértelműen a nem lenne a kérdésre. Ami miatt mégsem tudok határozottan dönteni, az azok az elbeszélések, amelyekben nagyon élesen emelik ki a szerzők a konfliktust, azok emberi-jellembéli vonatkozásait, és tesznek teljesen elvont fogalmakat érthetővé és emészthetővé.


Népszerű idézetek

Carmilla >!

A kicsi gyertya oly messze sugárzik! Így ragyog a jótett a rossz világban.

106. oldal, A velencei kalmár (Móra, 1978)

Kapcsolódó szócikkek: jótett
2 hozzászólás
Carmilla >!

[…] …a megszerzés nehézsége növeli a tárgyak értékét.

248. oldal, Rómeó és Júlia (Móra, 1983)

Kapcsolódó szócikkek: érték
Carmilla >!

[…] …az emberek általában nem szívesen hiszik el azokat a kellemetlen következményeket, amelyeket saját tévedésük és makacsságuk idézett elő.

128. oldal, Lear király (Móra, 1983)

Carmilla >!

     – Olyan vagyok, mint egy vízcsepp az óceánban, amelyik a maga rokoncseppjét keresi, és közben maga is elvész a hatalmas tengerben.

186. oldal, Tévedések vígjátéka (Móra, 1983)

Carmilla >!

Tudsz-e szembenézni a halállal? A halálnak az elképzelése a legijesztőbb, s az a szegény féreg, amelyre rátaposunk, éppen annyira érzi a kínját, mint egy óriás, ha meghal.

204. oldal, Szeget szeggel (Móra, 1983)

Kapcsolódó szócikkek: halál
Carmilla >!

Ha meg kell halnom, úgy nézek szembe a sötétséggel, és úgy ölelem a karomba, mintha a menyasszonyom volna.

204. oldal, Szeget szeggel (Móra, 1983)

Carmilla >!

Azt mondják, a legjobb emberek is hibákból vannak gyúrva, és legtöbbnyire csak annál jobbak lesznek, ha egy kicsit rosszak voltak.

213. oldal, Szeget szeggel (Móra, 1983)

Kapcsolódó szócikkek: hiba
gesztenye11>!

– Ez az ember – mondta Ganymedes – itt lézeng az erdőben, és azzal rongálja csemetéinket, hogy Rosalindát karcol a kérgükbe, ódákat aggat galagonyáinkra, és elégiákat a málnabokrokra.

Ahogy tetszik

Kapcsolódó szócikkek: galagonya · málna · Óda
Carmilla >!

     – Jó öregem – mondta Orlando –, benned a régi szép korok hűsége él! Nem való vagy te a mai világba.

70. oldal, Ahogy tetszik (Móra, 1978)

Kapcsolódó szócikkek: hűség
Carmilla >!

Rendszerint senki sem bírja oly kevéssé, ha tréfát űznek vele, mint éppen az, aki maga is oly nagyon hajlamos az efféle szabadságra.

47. oldal, Sok hűhó semmiért (Móra, 1978)


Ezt a könyvet itt említik


Hasonló könyvek címkék alapján

Tiszai mesevirágok
Selma Lagerlöf: Niels Holgersen csodálatos utazása a vadludakkal
David Walliams: A világ legrosszabb gyerekei
Tea Stilton: A szeretet dallama
Tom Olsson: Starshine Legacy 2.
Elizabeth Lenhard: Minden, amit tudni kell Irmáról
Tina Markus: Pircsi és a zombizűr
Walt Disney – Bambi és az erdő hercege
Takács Tibor: Tiszai mesék
Berczik Árpád: Pötty Ilonka