Nehéz ​idők 53 csillagozás

Charles Dickens: Nehéz idők Charles Dickens: Nehéz idők Charles Dickens: Nehéz idők Charles Dickens: Nehéz idők Charles Dickens: Nehéz idők Charles Dickens: Nehéz idők Charles Dickens: Nehéz idők Charles Dickens: Nehéz idők

„Láttam, amennyit ebből szem egyáltalán elviselhet, és elhatároztam, hogy az erőmtől telhető legsúlyosabb csapást e szerencsétlen teremtmények érdekében tartogatom.” – Tizenhat évvel a Nehéz idők megírása előtt látogat el Dickens a közép-angliai és észak-walesi iparvidékre, s idézett levelében ad számot az ipari forradalom nyomában járó nyomorról és tulajdon felháborodásáról. A Nehéz idők elolvasása után úgy látjuk, hogy ezzel a regénnyel valóban akkorát ütött a század közepének angol tőkés társadalmán, amekkora csak az ő hatalmas erejéből telt.

Eredeti mű: Charles Dickens: Hard Times

Eredeti megjelenés éve: 1854

A következő kiadói sorozatban jelent meg: Charles Dickens

>!
Európa, Budapest, 2010
318 oldal · keménytáblás · ISBN: 9789630790475 · Fordította: Mikes Lajos
>!
Teuro, Budapest, 2002
270 oldal · ISBN: 9638628405 · Fordította: Mikes Lajos
>!
Európa, Budapest, 1960
316 oldal · keménytáblás · Fordította: Mikes Lajos

3 további kiadás


Enciklopédia 5

Szereplők népszerűség szerint

Cecilia Jupe · Louisa Gradgrind


Kedvencelte 3

Most olvassa 5

Várólistára tette 37

Kívánságlistára tette 26

Kölcsönkérné 1


Kiemelt értékelések

>!
Tarja_Kauppinen IMP
Charles Dickens: Nehéz idők

A tanulság, mi szerint mindenkinek szüksége van gyerekkorra ahhoz, hogy egészséges lelkű, megfelelően szocializált, boldogságra képes felnőtt válhasson belőle, Dickens korában talán aktuálisabb volt (gyárak, gyerekmunka), de mivel még ebéd tájt befejeztem, és azóta ezen jár az agyam, arra jutottam, hogy annyira talán mégsem idejétmúlt könyv ez.
Szóval van ez a Gradgrind nevű fazon, aki – a Changeling The Dreaming RPG nyelvére lefordítva – masszív tízes szintű banalitással rohangál. Elve nem más, mint a szilárd ragaszkodás a tényekhez, és minden egyébnek – úm. fantázia, kreativitás, érzelmek – a teljes elvetése. A könyv példázatnak is tekinthető ideológiája helytelenségéről spoiler. A dickensi végkifejlet sem maradhat el: Gradgrind úr spoiler, azért hogy ne legyen minden fenékig tejfel, spoiler.
Nem ez a legizgalmasabb Dickens regény – csak a kétharmadáig kell eljutni, onnantól már könnyen csúszik –, az üzenetét pedig ebben a formában azért nem érzem aktuálisnak, mert – legalábbis a társadalom azon szegmensének esetében, amely olvas – manapság már nemigen merül fel a sivár gyerekkor veszélye, legalábbis nem úgy, ahogy Dickens idejében (gyári munkásgyerekek). A gyerekszoba lehetőségével nem rendelkezőkig nem jut el az üzenet – lévén, hogy nem olvasnak, legalábbis nem Dickenst –, a többieket meg inkább a másik véglet fenyegeti: a csapból is már-már elzárhatatlanul folyó szórakoztatóipari hulladék folyamatos áradása. Nem azt mondom, hogy napjainkban már úgy dobják utánad az ideális gyerekkort, mert mindenkinek van belőle még többlete is, pusztán azt, hogy ott van azért az a bizonyos másik véglet is: amely csilivili varázslatos agyszívó vámpírok és az elmezsibbasztás egyéb látványos, ámbátor minden mélységet és tartalmat nélkülöző formáiban manifesztálódik. És amelynek a nagymértékben történő fogyasztása szintén nem válik előnyére az embernek.

2 hozzászólás
>!
Stendhal
Charles Dickens: Nehéz idők

Tulajdonképpen erre, a hosszú lejáratú kihívásra olvastam. http://moly.hu/kihivasok/a-vilag-legunalmasabb-klasszikusai
Ez egy nagyon furcsa, de érdekes és lebilincselő könyv és bizton állíthatom, hogy egyáltalán nem unalmas. Azt bizonyítja számomra, hogy abszolút butaság a totális racionalitás talaján állni, és nem vezet jóra, ha pont azt zárjuk ki az életünkből ami azzá tesz minket, akik vagyunk. Szóval igenis fontos a képzelet, a szeretet, a szerelem és egyáltalán mindenféle érzelem. Ez tény! ;)

>!
Farkas_Szonja
Charles Dickens: Nehéz idők

Zord regény, súlyos mondanivalóval. A 19. századi Angliában a túlbuzgó iparizáció azzal fenyeget, hogy az emberi lényekből érzéketlen gépeket, Kezeket farag. Erre irányul Gradgrind és Bounderby kizárólagosan száraz tényeken alapuló életfilozófiája is, előbbi mindennemű érzések nélkül neveli gyerekeit és iskolája tanulóit, utóbbi pedig lelketlenül kizsákmányolja eszközöknek tartott alkalmazottait.
Dickens megrendítően ábrázolja mi történik az emberi természettel, ha elfojtják természetes ösztöneit, milyen veszélyekkel jár, ha két lábon járó gépezetté válik, és azt sugallja, hogy együttérzés és képzelőerő nélkül az élet elviselhetetlen teher volna. Az író szempontjából az sem elhanyagolható, hogy még a legvitathatatlanabbnak tartott tények is a megítéléstől függnek. Nagyon szemléletes, ahogy Bounderby tényként kezeli, hogy a gyárában dolgozók lusta és nagyravágyó semmirekellők, míg a Kezek szorgalmasnak és igazságtalanul kizsákmányoltnak tartják magukat.

>!
Lahara ISP
Charles Dickens: Nehéz idők

Nem volt ebben a könyvben olyan érdemes személy, akivel szimpatizáltam volna. Talán Czilivel egy kicsit, de mindenki más erősen visszatetsző volt. Talán még Mrs. Pegler. A végén, és bár az kimondottan nem vicces jelentet, inkább némileg szomorú, én mégis nem tudtam megállni, hogy fel ne horkanjak, ami tán nevetésnek is beillett volna.
Egy ilyen művi világban, ahol semmi képzelgés, semmi érzelmek, én képtelen lennék élni, és erre Lujza is rájött idővel.
Ami még zavart, a nevek magyarosítása. Így nagyon-nagyon nehéz elképzelni, hogy Coketown tulajdonképpen angol település. A vezetéknevek ellenére is.

>!
LooneyLuna23
Charles Dickens: Nehéz idők

Olvastam róla, hogy egy gyárvárosban tett látogatás ihlette Dickens eme könyvét, mivel az ott dolgozók életkörülményei olyannyira felháborították, hogy ki kellett írnia magából a haragját. Amit kétségkívül meg is tett, már az első oldaltól fogva tisztán kivehető, milyen megvetéssel fordult az igazságtalan munkástörvények, a lelketlen gyárosok, a szűklátókörű középosztálybeliek felé. Habár értékeltem ezt a nyers, gúnyos stílust, ami végigvonult a történeten, csak néha enyhülve a munkásosztályból származó karaktereknél, egy idő után mégis megriasztott a borongós hangulata. A cselekményvezetésnél furcsállottam, hogy miért nem szentelt nagyobb figyelmet a munkásoknak, több háttérrel, személyiségjeggyel ellátva őket. A karakterrajzai ezúttal is remekül, habár kissé szélsőségesre sikeredtek, a kevés szimpatikus szereplő vagy nem kapott nagy szerepet vagy csupán áldozatként ábrázolta az író. Az eddig elolvasott Dickens-műveknél általában az volt az egyik problémám, hogy hosszúra nyúlt az elbeszélés, rengeteg kis részlettel kiegészülve, most viszont elég tömör megfogalmazásban értesültünk a történésekről. Összességében tehát azt mondhatom, hogy érdekes volt megismerni ezt az erős mondanivalójú történetet, nekem azonban hiányzott belőle az a sosem szűnő optimizmus, amit korábban mindig megtaláltam az író elbeszéléseiben.

Kicsit bővebben a blogomon:
https://lunathelooney.blogspot.com/2019/05/konyvkritika…

>!
Kisanna
Charles Dickens: Nehéz idők

Komorabb, szomorúbb történet mint Dickens történetei általában. Ebben nem voltak az író jól megszokott különcködő, bolondos és szeretnivaló mellékalakjai. Komoly témáról szól, a gyári munkások nehéz helyzetéről, a gépesítésről, ami mintha az emberek közti kapcsolatokba is beszivárogna. Érződik a reménytelenség a könyvön, Dickens nem nagyon lát reális esélyt a helyzet javulására.

>!
szikszai_2 P
Charles Dickens: Nehéz idők

Az előző könyve könnyed stílusához képest kicsit nehezebb olvasmány volt. Aztán úgy a könyv felénél beindult a történet és nem lehetett letenni. Remek korrajz! Jól felépített történet és jól kidolgozott karakterek!

>!
leontin
Charles Dickens: Nehéz idők

Ezt a regényt (is) olvasva, nem véletlen, hogy Dickenst kora társadalomkritikusának tartották. Néhány megfigyelése a mai napig megállja a helyét.

>!
Kaia
Charles Dickens: Nehéz idők

Most éppen ilyen történetre volt szükségem. Jólesett elmerülni benne.

>!
Nodzsy
Charles Dickens: Nehéz idők

Hagyományos romantikus költemény, tele túlzásokkal és szélsőséges jellemábrázolásokkal, mégis nagyon tetszett. A gyári munkások robotéletét és a gyártulajdonosok pöffeszkedő világa mellett kiválóan világít rá a kor egyik problémájára, amely talán még ma is ugyanolyan nagy probléma: hogy túlságosan racionálisan és tényszerűen gondolkozunk és túl keveset hallgatunk érzelmeinkre, érzéseinkre. A befejező rész nem nagyon tetszett, kicsit furcsa lezárást adott, egyébként a cselekmény nagyon jó és mondhatni akár fordulatosnak is. :)

>!
312 oldal · Fordította: Fülöp Zsigmond

Népszerű idézetek

>!
Qwerf

(…) elnéztem, hogyan hulldogálnak a tűzből az izzó parazsak, hogyan sápadnak el, s hogyan lesznek hamuvá. Arra gondoltam, milyen rövid az életem, s milyen kevés reményem van arra, hogy tehessek valamit az életemben.

59. oldal (Európa, 2010)

Kapcsolódó szócikkek: élet
1 hozzászólás
>!
arsenal0522

Volt a városban több tágas út, egyik szakasztott mása a másiknak, és sok keskeny utca még szakasztottabb másai egymásnak, csupa egymáshoz hasonló ember lakott bennük, valamennyien egy időben érkeztek és távoztak, egyformán kopogó léptekkel, egyforma munkát végezve, s minden napjuk szakasztott mása volt a tegnapnak és a holnapnak, s minden esztendő mása a múlt és jövő esztendőnek.

26. oldal

>!
Qwerf

…az ítéleteinkben éppúgy, mint a tetteinkben, türelemre és elnézésre van szükségünk.

290. oldal (Európa, 2010)

>!
Sli SP

– És kedve telt bennük édesapádnak? – kérdezte Louisa, s le nem vette volna Sissyről fürkésző tekintetét.
– Ó, persze! Sokszor visszatartották őt a könyvek olyasmitől, ami igazán ártalmára volt. És esténként nagyon gyakran el szokta felejteni a bajait kíváncsiságában, vajon meg fogja-e engedni a szultán a leánynak, hogy folytassa a meséjét, vagy leütteti-e a fejét, mielőtt véget ér a mese.

65-66. oldal, Első könyv - IX. fejezet (Európa, 2010)

Kapcsolódó szócikkek: baj · Cecilia Jupe · könyv · Louisa Gradgrind
>!
leontin

Őszintén szólva, Gradgrindné asszony ténykészlete általában siralmasan hiányos volt: Gradgrind urat azonban, midőn mégis éppen őt tüntette ki a hitvestárs magas tisztségével, két ok befolyásolta. Először is a számok szempontjából tekintve rendkívül kielégítő feleség volt; és másodszor nem volt benne „esztelenségnek” semmi nyoma. Az esztelenség alatt Gradgrind úr a képzeletet értette; és csakugyan valószínű, hogy Gradgrindné annyira híjával volt minden efféle járuléknak, amennyire emberi lény, aki nem jutott még el a teljes hülyeség tökéletes állapotába, híjával lehetett.

4. fejezet

>!
Kaia

Minden erőszakosan lenyűgözött erő pusztít és rombol.

>!
Vizsla

Ha az ördög úgy jár a földön, mint az ordító oroszlán, csak elvétve csábít maga után egy-egy vadat vagy vadászt. De hogyha divatosan öltözködik, kikenve-kifenve; hogyha torkig telt a bűnnel és az erénnyel egyaránt, s a pokol épp oly kevéssé érdekli, mint az üdvösség: akkor, teljék bár kedve akár abban, hogy vörös pántlikát osztogat, akár abban, hogy vörös tüzet gyújtogat, akkor veszedelmes csak igazában.

Második könyv, Nyolcadik fejezet

>!
Vizsla

Ah, túlságosan sokat tudott ez a M’Choakumchild. Ha csak valamicskével kevesebbet tanult volna, mily mérhetetlenül jobban tudott volna sokkal többet tanítani!

Első könyv, Második Fejezet

>!
Kisanna

Nem volt Coketown-ban semmi, a mi szigorú összhangban nem lett volna a város munkás jellegével.

16. oldal

>!
getler 

Kedves Jack! Coketownban minden befagyott. Halálosan unom, és áttérek a tevékre.
Szeretettel,
Jem

246. oldal, Harmadik könyv, Második fejezet


Említett könyvek


Hasonló könyvek címkék alapján

Elizabeth Gaskell: A kisváros
Anne Brontë: Wildfell asszonya
Jane Austen: Tartózkodó érzelem
Oscar Wilde: Dorian Gray képmása
Oscar Wilde: Dorian Gray arcképe / The Picture of Dorian Gray
Arnold Bennett: Kisvárosi nagyasszonyok
Wilkie Collins: A Holdgyémánt
George Eliot: Middlemarch
Virginia Woolf: Orlando
Benito Pérez Galdós: Misericordia