Karácsonyi ​ének 92% 2564 csillagozás

Ezt a könyvet eddig még nem is olvastam – mondjuk a Karácsonyi ének olyannyira az alapműveltség része, hogy el se kell olvasni, az ember mégis tudja, mi van benne. Itt van mindenekelőtt Mr. Scrooge, aki a dehumanizált vadkapitalizmus kvintesszenciája – ha valaha megfilmesítik a Kommunista kiáltvány-t, biztos róla mintázzák majd a főgonoszt. Aztán itt van Dickens, aki a „három csapás” elvét követve rászabadítja szerencsétlenre a szellemtriót, a múlt, a jelen, meg a jövő képviseletében. Scrooge-nak pedig megemészteni sincs ideje a tanítást, mert a kísértetek pihenés nélkül sorozzák, viszik be egyre-másra az ütéseket, egymás után szembesítik azzal, hogy 1.) ő is volt gyerek, ami mondjuk hihetetlen 2.) nem csak olyan ám a karácsony, ahogy azt ő elképzeli 3.) és amúgy is csúnya vége lesz, ha nem szedi össze magát. De hál' Istennek összeszedi* – mondjuk ha ahhoz, hogy egy kapzsi dög megjavuljon, mindig három szellemre van szükség, akkor a világ tényleg a szakadék peremén áll. (Dickens úr, van nékem egy listám pár névvel – hogy lehetne hozzájuk is elküldeni ezeket a erkölcsi verőlegényeket?) Amúgy jó könyv, szép könyv, de tényleg. Nyilván kicsit fekete meg fehér – mivel, mint említettem, Scrooge a vadkapitalizmus kvintesszenciáját képviseli, ezért dramaturgiailag szükséges, hogy – ezt kihangsúlyozandó – az összes szereplő hozzá képest bolyhosszárnyú angyalka legyen. És lőn.

És azért se karácsonyra időzítettem.

* Ezt azért se teszem spoilerbe – ha valaki ezt eddig nem tudta, akkor én leveszem róla a kezem.

Feltehetőleg mindenki hallott már erről a műről. A filmet hamarabb láttam, már akkor is mély benyomást tett rám.
Scrooge igazi megkeseredett öregember már, aki a környezetében lévőkkel vállalhatatlanul bánik. Ezért hát móresre tanítják kicsit a szellemek.
Nagyon is tanító jellegű, nem szabad elfelejtenünk miről szól a karácsony.

Újra karácsony lett körülöttem.
Igazi klasszikus, több mesefilm feldolgozásában. Nagyon tetszett!

Gyönyörű karácsonyi történet, egyáltalán nem bántam meg, hogy elolvastam. :)

„Úgy képzelem, hogy jellemünk és cselekedeteink szabják meg életünk irányát és ezzel szükségképpen végzetünket. De ha képesek vagyunk jellemünkön változtatni, cselekedeteinket új célokra beállítani, akkor végzetünk is megváltozhatik.”

Az egyik legszebb karácsonyi történet amit valaha olvastam. Nagyon megható, szomorú és elgondolkodtató. Kötelező karácsonyi olvasmány, mindenki számára. ;) 5/5

Ez a történet annyira az alap karácsonyi történet hogy nem is kell senkinek se elmondani hogy miről szól elég ha meghallja a nevet még pedig hogy : Ebenezer Scrooge.
Tehát ha te magad lennél Scrooge vagy netán a főnököd, esetleg a gyereked kezd Scrooge lenni, vagy csak valaki van a környezetedben aki Scrooge kezd lenni vagy már az, akkor olvasd szépen el a könyvet, vagy add tovább a történetet, ha netán kisgyerekről lenne szó, akkor se pánikolj már megcsinálták Barbie verzióban is fiúk-lányok mindenki nézheti, vagy esetleg csak olvasd fel, (de a rendes film na az visz mindent.) kicsit olyan a történet mint a Grincs mindenki tudja miről szól, mindenki ismeri, és mindenki elolvassa vagy megnézi minden egyes évben karácsony előtt. Leírom újra a nevet hogy tuti értsd: EBENEZER SCROOGE kell még magyarázni?!

Eszembe juttatta, hogy én mennyire szeret(t)em Dickens írásait – minden szívszorongató fájdalom, komorság, sötét nyomor ellenére. Mert mindig megláttatja a Scrooge-ok világában, és néha a Scrooge-okban is itt-ott pislákoló kis (gyertya)fényt, amely meg-megolvasztja a szívekre kérgesedett jégpáncélt. Néha. Ritkán, de akkor annál szívmelengetőbben.
Dickens úgy tudja felmutatni a szépséget és tisztaságot, hogy közben kicsit sem takargatja a piszkot, ami azt körülveszi. És úgy tudja ábrázolni a lelketlen gonoszt, hogy közben mégis megtalálod azt a „nem létező” lelkét. Remekül láttat, karaktereit magad mellet érzed, mesterien képes atmoszférát teremteni, becsalogatni az olvasót a történetbe. Olykor összeborzongsz rideg világától, máskor nevetsz rajta, és bizony, mit is tagadjuk, gyakran elérzékenyülsz.
Karácsonyi története nem mond újat, sőt már-már közhelyes – a hogyan azonban mesteri. Most sem sikerült ellenállnom neki, mérgelődtem, mosolyogtam, nevettem, pityeregtem, gondolkodtam rajta. Igaz, nem is nagyon akartam ellenállni. Én szeretem, mikor régi karácsonyok szelleme vegyül a mába. (És nem csak karácsonytájt).

Szerintem a maga nemében és főleg karácsony környékén alapmű. Ez az egyik olyan karácsonyi történet, amit mindenki ismer, vagy legalább hallott már róla.
Mr. Scrooge a mogorva, fukar, zsugori vénember. Zsémbes, nem szeret semmit, senkit, csak a pénzt! Azonban karácsonykor három szellem, a múlt, a jelen és végül a jövő kísértete ellátogatnak hozzá, hogy a helyes irányba tereljék a rossz útra tévedt aggastyánt. A három szellem valójában Scrooge lelkiismerete(i), akik szembesítik fiatalkora elárult ábrándjaival, terveivel. A jelen sivárságával és a pokoli jövővel. Meg kell tudnia, hogy nem csak egyedül és elhagyatva fog meghalni, de nem lesz egyetlen személy sem a kerek világon, aki csak egy szomorú gondolatot pazarolna rá.
spoiler
Ez a rövidke novella tele van mindenfajta érzelemmel, amiben emberi hibák és erények tűznek össze. Mondhatnánk, ugyan mikor lesz egy uzsorásból emberbarát?! De nem érheti szó a történetet, mert a történet minden sora hiteles, ráadásul számos példa van rá, hogy ez olykor szerencsére a valóságban is előfordulhat. A lelkiismeret képes a rosszat jóvá varázsolni. A Karácsonyi ének története minden korba helyezve, minden formában hatásos, mert kifejezi az embernek a jóságba vetett töretlen és összetörhetetlen hitét.

Annyira tetszett. Csodálatos volt.
Sírtam a végén, mit sírtam, zokogtam.
Megható volt és szívmelengető és végtelenül tanulságos. :) Néha picit félelmetes is volt. Mindenkinek ajánlom, aki ünnepi hangulatba szeretne kerülni.
Kicsit lassan haladtam vele, mert a régies fogalmazásmód sok helyen megakasztotta az olvasási menetemet, de idővel túllendültem rajta és utána már nagyon élveztem.
Gyors megnéztem a 2009-es Disney féle mesefilmet is és az is szuper volt. *_*
Most már teljesen világos, hogy miért lett klasszikus ez a történet… :)
Végre elmondhatom, hogy most már én is olvastam karácsonyi sztorit. :)

Szerintem főleg karácsony környékén alapmű. Ez az egyik olyan karácsonyi történet, amit mindenki ismer, vagy legalább hallott már róla.
Scrooge mogorva vénember, aki csak a pénzt szereti. Azonban karácsonykor meglátogatja volt üzlettársának a szelleme. Aki elviszi egy kis időutazásra. Scrooge ezek után megtér, és a fukar vénemberből adakozó, jószívű ember lesz.