69. legjobb klasszikus könyv a molyok értékelése alapján

Karácsonyi ​ének 1542 csillagozás

Charles Dickens: Karácsonyi ének Charles Dickens: Karácsonyi ének Charles Dickens: Karácsonyi ének Charles Dickens: Karácsonyi ének Charles Dickens: Karácsonyi ének Charles Dickens: Karácsonyi ének Charles Dickens: Karácsonyi ének Charles Dickens: Karácsonyi ének Charles Dickens: Karácsonyi ének Charles Dickens: Karácsonyi ének Charles Dickens: Karácsonyi ének Charles Dickens: Karácsonyi ének Charles Dickens: Karácsonyi ének Charles Dickens: Karácsonyi ének Charles Dickens: Karácsonyi ének Charles Dickens: Karácsonyi ének Charles Dickens: Karácsonyi ének Charles Dickens: Karácsonyi ének Charles Dickens: Karácsonyi ének Charles Dickens: Karácsonyi ének Charles Dickens: Karácsonyi ének Charles Dickens: Karácsonyi ének Charles Dickens: Karácsonyi ének Charles Dickens: Karácsonyi ének Charles Dickens: Karácsonyi ének

Vigyázat! Cselekményleírást tartalmaz.

A ​szőrösszívű Scrooge úr, a -zaklató, szipolyozó, zsugori, kapzsi vén bűnös-, akinek a karácsony is csak olyan nap, mint a többi, dühvel és megvetéssel nézi az emberek ünnepi készülődését. Kidobja a karácsonyi énekeket kántáló koldus kisfiút és a szegényeknek gyűjtő úriembert egyaránt, kiszipolyozott írnokát is felmondással fenyegeti. Este, hazatérve magányos házába jelenést lát: meglátogatja Marley, rég halott üzlettársa, s bejelenti három további szellem érkezését. Az első a régi karácsonyok szelleme, aki végigvezeti Scrooge urat saját hajdani életén, s elfelejtett, fájó emlékeket elevenít föl benne. A második az új karácsony szelleme, aki felnyitja Scrooge szemét a körülötte élők sorsára, nyomorúságára és vidámságára, szenvedéseikre és emberségükre. Végül a harmadik, a jövő szelleme megmutatja neki saját, ijesztő, magányos halálát. Scrooge urat a jelenések új emberré teszik: más szemmel kezdi látni a világot, karácsonyi pulykát küld írnoka családjának, ellátogat megvetett… (tovább)

Karácsoni ének címmel is megjelent.

Eredeti megjelenés éve: 1843

Tartalomjegyzék

A következő kiadói sorozatokban jelent meg: Európa Diákkönyvtár, Helikon Zsebkönyvek, Európa Diákkönyvtár, Aranytoll, Populart Füzetek, Aranyág, Libri díszkiadások

>!
Könyvmolyképző, Szeged, 2020
104 oldal · ISBN: 9789632458281 · Fordította: Szabados Tamás
>!
Könyvmolyképző, Szeged, 2020
104 oldal · ISBN: 9789632458274 · Fordította: Szabados Tamás
>!
Helikon, Budapest, 2019
116 oldal · puhatáblás · ISBN: 9789634792635 · Fordította: Illés Róbert

26 további kiadás


Enciklopédia 38

Szereplők népszerűség szerint

Ebenezer Scrooge · Jacob Marley · Bob Cratchit · Tim Cratchit

Helyszínek népszerűség szerint

London


Kedvencelte 220

Most olvassa 42

Várólistára tette 541

Kívánságlistára tette 333

Kölcsönkérné 1


Kiemelt értékelések

Kuszma P>!
Charles Dickens: Karácsonyi ének

Ezt a könyvet eddig még nem is olvastam – mondjuk a Karácsonyi ének olyannyira az alapműveltség része, hogy el se kell olvasni, az ember mégis tudja, mi van benne. Itt van mindenekelőtt Mr. Scrooge, aki a dehumanizált vadkapitalizmus kvintesszenciája – ha valaha megfilmesítik a Kommunista kiáltvány-t, biztos róla mintázzák majd a főgonoszt. Aztán itt van Dickens, aki a „három csapás” elvét követve rászabadítja szerencsétlenre a szellemtriót, a múlt, a jelen, meg a jövő képviseletében. Scrooge-nak pedig megemészteni sincs ideje a tanítást, mert a kísértetek pihenés nélkül sorozzák, viszik be egyre-másra az ütéseket, egymás után szembesítik azzal, hogy 1.) ő is volt gyerek, ami mondjuk hihetetlen 2.) nem csak olyan ám a karácsony, ahogy azt ő elképzeli 3.) és amúgy is csúnya vége lesz, ha nem szedi össze magát. De hál' Istennek összeszedi* – mondjuk ha ahhoz, hogy egy kapzsi dög megjavuljon, mindig három szellemre van szükség, akkor a világ tényleg a szakadék peremén áll. (Dickens úr, van nékem egy listám pár névvel – hogy lehetne hozzájuk is elküldeni ezeket a erkölcsi verőlegényeket?) Amúgy jó könyv, szép könyv, de tényleg. Nyilván kicsit fekete meg fehér – mivel, mint említettem, Scrooge a vadkapitalizmus kvintesszenciáját képviseli, ezért dramaturgiailag szükséges, hogy – ezt kihangsúlyozandó – az összes szereplő hozzá képest bolyhosszárnyú angyalka legyen. És lőn.

És azért se karácsonyra időzítettem.

* Ezt azért se teszem spoilerbe – ha valaki ezt eddig nem tudta, akkor én leveszem róla a kezem.

8 hozzászólás
Kikiriki>!
Charles Dickens: Karácsonyi ének

Gyönyörű karácsonyi történet, egyáltalán nem bántam meg, hogy elolvastam. :)

Úgy képzelem, hogy jellemünk és cselekedeteink szabják meg életünk irányát és ezzel szükségképpen végzetünket. De ha képesek vagyunk jellemünkön változtatni, cselekedeteinket új célokra beállítani, akkor végzetünk is megváltozhatik.

Lillsz P>!
Charles Dickens: Karácsonyi ének

Az egyik legszebb karácsonyi történet amit valaha olvastam. Nagyon megható, szomorú és elgondolkodtató. Kötelező karácsonyi olvasmány, mindenki számára. ;) 5/5

Ákos_Tóth IP>!
Charles Dickens: Karácsonyi ének

Gondolkodtam rajta, hogy jó volna karácsony apropóján elolvasni végre ezt a már-már közhelyesen karácsonyi klasszikust, de egyrészt két hete még nem volt kéznél, másrészt végül találtam egy kevésbé elcsépelt témába vágó művet (Háromkirályok ajándéka), harmadrészt pedig elgondolkodtatott a Molyon, illetve a közvetlen és közvetett környezetemben tapasztalt fenyőünnepi letargia. Minden évben megdöbbent, sokan mennyire fájdalmasan élik meg az ünnepet: valakinek ténylegesen érzelmileg leterhelő és nyomasztó ez a néhány nap, egyesek a családlátogatások jelentette stressztől készülnek ki, megint mások az anyagi csődtől, rengetegen a netre feltöltött karácsonyfás selfiektől kapnak agyvérzést – és bár becsúszik néhány „boldog karácsonyt!” felkiáltás, alapvetően ezek mögött is valamiféle szertartásosság húzódik meg, mellőzve bármiféle eszmeiséget vagy érzelmi töltetet. Jogos tehát a következtetés: marha nehéz úgy írni a karácsonyról, hogy a végeredmény ne legyen se álszent, se giccses, se közhelyes, se hazug…

Pontosan ebből fakadóan én nagyon hálás vagyok Dickensnek, hiszen közelíthetné a karácsonyt keresztényi szemszögből (aminek ugye ma sincs sok értelme, és vélhetően már 1843-ban sem volt), avagy a negédes „egyetlen napon egy évben váljunk angyallá” felütést is propagálhatná, de nála a középpont a szociális érzékenység, a társadalmi felelősségvállalás és a szolidaritás. Főhőse nem egyszerűen egy besavanyodott viktoriánus átlagpolgár, hanem egy vagyonos férfi, egy önmagát és a beosztottját is rövid pórázon tartó puritán, aki sok mindent tehetne a világért. Még jótékonykodnia sem kellene, bőven elegendő lenne, ha igazságosan bérezné és jó munkakörülmények között tartaná írnokát – ezzel élből fölébe kerekedne a korabeli normáknak. Bizonyos értelemben tehát a Karácsonyi ének a dickensi univerzum egyik tipikus regénye, ami igyekszik a szegények és elesettek, a rászorulók irányába terelni az angol elit figyelmét. Teszi ezt úgy, hogy miközben cselekményében szellemek suhannak át téren és időn, a főszereplő megdicsőüléséhez és a nagy fordulathoz nincs szükség semmiféle csodára, vagy hőstettre – jelezvén a módos olvasóknak, hogy nekik sem kell lehetetlen erőfeszítéseket vállalniuk egy szebb és élhetőbb, boldogabb világ létrehozásáért. Ennek bemutatása nemes küldetés, az volt a XIX. század közepén, és az maradt a XXI. században is. Hogy az író mindezt ezúttal a karácsony mindig is kérdéses, a modern korban egyre többször kikezdett eszméjével köríti, szerintem bocsánatos bűn. Főleg úgy, hogy a történetszövés, a stílus, a humor, a jellemábrázolás – mind-mind tökéletes és szép. Lehetetlenség a művön fogást találni.

A Karácsonyi éneket olvasni felemelő érzés. Közeledhetünk hozzá cinikusan, de csak magunkkal fogunk kitolni. Ideális olvasmány szentestére, és sok jó születhet belőle: ha például kerülget a rosszullét a nagymama bejglijétől, kukázás és kínlódva falás helyett – a regény által inspirálva – el lehet kezdeni nézelődni, rászorulna-e valaki némi élelmiszerre a közelünkben. De bőven elég, ha hatására leszállunk a stresszhintáról, és ellazulva magunkba szállunk kicsit – a legtöbb könyv amúgy is pont ezt a célt szolgálja.

>!
Libri, Budapest, 2016
120 oldal · keménytáblás · ISBN: 9789632278476 · Fordította: Illés Róbert · Illusztrálta: Orosz István
2 hozzászólás
Naiva P>!
Charles Dickens: Karácsonyi ének

Szerintem a maga nemében és főleg karácsony környékén alapmű. Ez az egyik olyan karácsonyi történet, amit mindenki ismer, vagy legalább hallott már róla.
Mr. Scrooge a mogorva, fukar, zsugori vénember. Zsémbes, nem szeret semmit, senkit, csak a pénzt! Azonban karácsonykor három szellem, a múlt, a jelen és végül a jövő kísértete ellátogatnak hozzá, hogy a helyes irányba tereljék a rossz útra tévedt aggastyánt. A három szellem valójában Scrooge lelkiismerete(i), akik szembesítik fiatalkora elárult ábrándjaival, terveivel. A jelen sivárságával és a pokoli jövővel. Meg kell tudnia, hogy nem csak egyedül és elhagyatva fog meghalni, de nem lesz egyetlen személy sem a kerek világon, aki csak egy szomorú gondolatot pazarolna rá.
spoiler
Ez a rövidke novella tele van mindenfajta érzelemmel, amiben emberi hibák és erények tűznek össze. Mondhatnánk, ugyan mikor lesz egy uzsorásból emberbarát?! De nem érheti szó a történetet, mert a történet minden sora hiteles, ráadásul számos példa van rá, hogy ez olykor szerencsére a valóságban is előfordulhat. A lelkiismeret képes a rosszat jóvá varázsolni. A Karácsonyi ének története minden korba helyezve, minden formában hatásos, mert kifejezi az embernek a jóságba vetett töretlen és összetörhetetlen hitét.

6 hozzászólás
Klodette >!
Charles Dickens: Karácsonyi ének

Annyira tetszett. Csodálatos volt.
Sírtam a végén, mit sírtam, zokogtam.
Megható volt és szívmelengető és végtelenül tanulságos. :) Néha picit félelmetes is volt. Mindenkinek ajánlom, aki ünnepi hangulatba szeretne kerülni.
Kicsit lassan haladtam vele, mert a régies fogalmazásmód sok helyen megakasztotta az olvasási menetemet, de idővel túllendültem rajta és utána már nagyon élveztem.
Gyors megnéztem a 2009-es Disney féle mesefilmet is és az is szuper volt. *_*
Most már teljesen világos, hogy miért lett klasszikus ez a történet… :)
Végre elmondhatom, hogy most már én is olvastam karácsonyi sztorit. :)

eme P>!
Charles Dickens: Karácsonyi ének

Eszembe juttatta, hogy én mennyire szeret(t)em Dickens írásait – minden szívszorongató fájdalom, komorság, sötét nyomor ellenére. Mert mindig megláttatja a Scrooge-ok világában, és néha a Scrooge-okban is itt-ott pislákoló kis (gyertya)fényt, amely meg-megolvasztja a szívekre kérgesedett jégpáncélt. Néha. Ritkán, de akkor annál szívmelengetőbben.
Dickens úgy tudja felmutatni a szépséget és tisztaságot, hogy közben kicsit sem takargatja a piszkot, ami azt körülveszi. És úgy tudja ábrázolni a lelketlen gonoszt, hogy közben mégis megtalálod azt a „nem létező” lelkét. Remekül láttat, karaktereit magad mellet érzed, mesterien képes atmoszférát teremteni, becsalogatni az olvasót a történetbe. Olykor összeborzongsz rideg világától, máskor nevetsz rajta, és bizony, mit is tagadjuk, gyakran elérzékenyülsz.
Karácsonyi története nem mond újat, sőt már-már közhelyes – a hogyan azonban mesteri. Most sem sikerült ellenállnom neki, mérgelődtem, mosolyogtam, nevettem, pityeregtem, gondolkodtam rajta. Igaz, nem is nagyon akartam ellenállni. Én szeretem, mikor régi karácsonyok szelleme vegyül a mába. (És nem csak karácsonytájt).

>!
Officina, Budapest, 1943
124 oldal · Fordította: H. László Éva · Illusztrálta: Kolozsváry Sándor
7 hozzászólás
Niitaa P>!
Charles Dickens: Karácsonyi ének

„Könnyű vagyok, mint a pehely, boldog, mint az angyalok, vidám, mint egy kisiskolás. Kótyagos, mint aki beivott. Víg karácsonyt mindenkinek! Boldog új évet az egész világnak! Adjonisten! Hahó! Adjonisten!”

Nem is értem, eddig miért nem olvastam klasszikusokat. Egy teljesen másik világ. Bevallom most olvastam el először ezt a kis történetet. Mindenki olvasta már a környezetemben, de engem mindig elkerült. Idén sikerült megszereznem a gyönyörű Libris limitált kiadványát, így gondoltam karácsonykor előveszem és egy forró tea mellett elolvasom. Csak hogy megadja az alaphangulatot. Nos ebből mindössze annyi jött össze, hogy anyósoméktól apumékhoz vezető három órás autóúton rázkódva végigolvastam. Mivel nem egy vaskos könyvről beszélünk, ezért Kecskemétig már a végére is értem, egy órával előbb, mint gondoltam.

A teljes értékelést itt érhetitek el: http://niitaabell.blogspot.hu/2016/12/charles-dickens-k…

AfterEight>!
Charles Dickens: Karácsonyi ének

Egy padláson kódorogva találsz egy kupac régi könyvet a sarokban. Kihúzod az egyiket a többi közül. Lefújod a port róla és még az a napsugárban kavarog
ami a padlásrésen beszűrődött, beleolvasol.
Ilyen érzés ezt a könyvet olvasni. Valami régi letűnt idők bája lengi körül, a szeretetről,
kedvességről, jóságról beszél. Arról, hogy megváltozhatunk az utolsó percig:

„- Úgy képzelem, hogy jellemünk és cselekedeteink szabják meg életünk irányát és ezzel szükségképpen végzetünket. De ha képesek vagyunk jellemünkön változtatni, cselekedeteinket új célokra beállítani, akkor végzetünk is megváltozhatik.”

Aki olyan balga volt mint magam, hogy eddig nem olvasta el, bátran vegye a kezébe.
Nem hosszú olvasmány, de a szívét biztos megmelengeti.

1 hozzászólás
gazibla IP>!
Charles Dickens: Karácsonyi ének

Nagyon jó kis történet. :) Tanulságos és elgondolkodtató. Változni SOHA sem késő! :)

12 hozzászólás

Népszerű idézetek

BZsofi P>!

Úgy képzelem, hogy jellemünk és cselekedeteink szabják meg életünk irányát és ezzel szükségképpen végzetünket. De ha képesek vagyunk jellemünkön változtatni, cselekedeteinket új célokra beállítani, akkor végzetünk is megváltozhatik.

A harmadik számú, egyben utolsó kísértet

Kapcsolódó szócikkek: jellem · végzet
1 hozzászólás
zsofigirl>!

Könnyű vagyok, mint a pehely, boldog, mint az angyalok, vidám, mint egy kisiskolás. Kótyagos, mint aki beivott. Víg karácsonyt mindenkinek! Boldog új évet az egész világnak! Adjonisten! Hahó! Adjonisten!

89. oldal

Kapcsolódó szócikkek: karácsony
1 hozzászólás
zsofigirl>!

Fel volt készülve szinte bármire, de semmi esetre sem volt felkészülve a semmire.

47. oldal

zsofigirl>!

Az öreg Marley halott volt, akár az ajtószög.
Egy pillanat! Nem azt akarom mondani, hogy saját kútfőmből tudom, mi teszi kiváltképp halottá az ajtószöget. Jómagam talán a koporsószöget vélném a leghalottabb vasárucikknek. De ez a hasonlat őseink bölcsességét őrzi; és én ugyan nem nyúlok kegyeletsértő kézzel a hagyományokhoz, különben mivé lenne szép hazánk. Szíves engedelmükkel tehát nyomatékosan megismétlem, hogy Marley halott volt, akár az ajtószög.

7. oldal

1 hozzászólás
Petrasek>!

Nem tudod, hogy semmiféle megbánás nem teheti jóvá az elmulasztott lehetőségeket?

24. oldal

cinege>!

Becsületes, méltányos és nemes rendje az a dolgoknak, hogyha már a betegség és a szomorúság ragadós, semmi sem ragad el ellenállhatatlanabbul a világon, mint a nevetés meg a jókedv.

145. oldal

szera>!

Milyen jogon vagy te boldog? Mi okod neked a boldogságra? Elég szegény vagy hozzá.
– Ugyan már – legyintett vidáman az unokaöcs. – Maga meg mi jogon ilyen búskomor? Miért ilyen mogorva? Hiszen elég gazdag.

10. oldal

zsofigirl>!

A nők már csak ilyenek: nem rejtik véka alá a véleményüket.

64. oldal

Kapcsolódó szócikkek: nők
1 hozzászólás
TribeBubu>!

(…) olyan közel volt hozzá, mint én az olvasókhoz, én pedig minden olvasóm mellett ott állok.

35. oldal, MÁSODIK STRÓFA - Az első szellem (Helikon Kiadó, 2015)

Kapcsolódó szócikkek: író · olvasó
ptagi P>!

Majd elmondom neked, szellem, hogy mi itt a lényeges! A mód a lényeges, amivel a főnök könnyűvé vagy nehézzé teheti szolgálatunkat, teherré vagy örömmé változtathatja munkánkat. Egy szó, egy tekintet, egy mosoly, – oly semmiségek, hogy szinte fel sem mérhetők, számba sem vehetők. És mégis mennyire fontos mindez, a kellő pillanatban többet ér, mintha egész vagyonát osztaná ki közöttünk!

Kapcsolódó szócikkek: főnök

Ezt a könyvet itt említik


Hasonló könyvek címkék alapján

Matt Haig: A lány, aki megmenti a karácsonyt
Robert Louis Stevenson: Dr. Jekyll és Mr. Hyde különös esete
Charlotte Brontë: Jane Eyre
Terry Pratchett: Vadkanapó
Robert Louis Stevenson: Yekyll doktor csodálatos története
Robert Louis Stevenson: Jekyll és Hyde
J. R. R. Tolkien: Karácsonyi levelek
Lewis Carroll: Alisz kalandjai Csodaországban
Oscar Wilde: Dorian Gray képmása
Wilde Oszkár: Dorian Gray arczképe