A ​fajok eredete 29 csillagozás

Charles Darwin: A fajok eredete Charles Darwin: A fajok eredete Charles Darwin: A fajok eredete Charles Darwin: A fajok eredete Charles Darwin: A fajok eredete

Darwin ​monumentális műve, A fajok eredete másfél évszázad alatt semmit sem veszített az időszerűségéből. Ma éppúgy lelkes ünneplés és heves ellenzés veszi körül, mint megjelenése idején, 1859-ben. A művelt ember könyvespolcának szinte kötelező darabjaként még mindig az élő természettudományos műveltség fontos része, de a tudományt és az evolúciót elutasítók figyelmét is joggal vonja magára. Mi e tartós siker titka? Egyrészt az, hogy A fajok eredete világos logikájú, a mai biológia és geológia fényében is helytálló szemléletű, átfogó munka. Hatalmas ívű érveléssel mutatja meg az okokat, amelyek alapján a tudomány a fajok leszármazással való keletkezésére következtetett. Másrészt, mint Darwin maga mondja, a könyv ,….egyetlen hosszú gondolatmenet", olyan egymást támogató elemek láncolata, melyek földrajzi, geológiai, ásványtani, őslénytani, rendszertani, örökléstani, embriológiai és más részletekből állnak össze. Az evolúcióelmélet részproblémái iránt érdeklődők vagy az elméletet… (tovább)

Eredeti megjelenés éve: 1859

A következő kiadói sorozatban jelent meg: Filozófia alapművek

>!
Typotex, Budapest, 2015
450 oldal · puhatáblás · ISBN: 9789632790213 · Fordította: Kampis György
>!
Typotex, Budapest, 2009
450 oldal · ISBN: 9789639664449 · Fordította: Kampis György
>!
Typotex, Budapest, 2006
450 oldal · keménytáblás · ISBN: 963954891X · Fordította: Kampis György

5 további kiadás


Enciklopédia 3


Kedvencelte 9

Most olvassa 9

Várólistára tette 92

Kívánságlistára tette 89


Kiemelt értékelések

>!
mongúz
Charles Darwin: A fajok eredete

Döbbenetes, hogy másfél évszázada, nem a legjobb, hanem az egyetlen tudományos elmélet a biológiai sokféleség és a komplexitás létrejöttéről és fejlődéséről. Mivel nincs másik tudományos elmélet, így a különböző vallások teremtésmítoszaival játszik egy pályán, ebből következően gyakorlatilag vallás is egyben (jó/rossz ide vonatkozó példa Dawkins, aki tulajdonképpen a Darwinizmus pápája).
Darwinnak ezt a remekét szellemes, helyenként sziporkázó logikai vonalvezetés, szilárd következetesség, meglepő aprólékosság és bájos humor jellemzi. Élvezet olvasni.
Tudom én, hogy sok a hozott anyag, de van benne jócskán saját meló is. Ami pedig Darwin munkásságának lényege, hogy a természettudományok számos ágának tudásából és elméleteiből egy szinte mindenre kiterjedő, részletesen kidolgozott, zseniális elméletet szintetizált, amit azóta is csak megerősíteni és finomítani lehetett, cáfolni nem (nem mintha sokan próbálkoztak volna ezzel).
Nem nagyon tudom visszafogottan értékelni, úgyhogy hagyom is. Mindenkinek el kellene olvasni!

>!
WolfEinstein
Charles Darwin: A fajok eredete

Ez az a könyv, amit csaknem mindenki ismer, de csaknem mindenki csak azt, hogy miről szól. Pedig érdemes elolvasni, mert közérthető, olvasmányos, és mindemellett még érdekes is. Persze az iskolai biológia órákon szinte minden gondolatát megtanuljuk, mégis hasznos így, egyben látni az egész rendszert, megismerni a számtalan példát. Azon kevés természettudományos könyv közé tartozik, amelyek megírásuk óta alig veszítettek valamit a relevanciájukból. Másfél évszázad elteltével is megállja a helyét. Persze egy-két megállapítása kiigazításra szorul, de ezek pusztán abból adódnak, hogy Darwin még nem lehetett olyan ismeretek birtokában, amelyeket csak később kezdenek megismerni, mint a genetika, a mikrobiológia vagy a lemeztektonika. Mégis, ezek hiányában is páratlanul pontosak voltak a megérzései, a felismerései, illetve már a könyvben megfogalmazza a tudomány hiányosságaiból adódó korlátokat. Olvasva az értékeléseket feltűnt, hogy többen kifogásolják az ismétléseket. Valóban sok az ismétlés, de ez abból adódik, hogy ugyanazoknak az élőlényeknek ugyanazok a tulajdonságai Darwin elméletének több pontjára is bizonyítékot szolgáltatnak, ezért több fejezetben is helyet kapnak. Szerintem szerencsésebb ismételni, mint egyszer leírni mindent, de kontextus nélkül. Nekem nagyon tetszett a könyv, jó néha ilyen nagyhatású tudományos munkákat kézbe venni.

>!
Risus P
Charles Darwin: A fajok eredete

Egyetlen egy dolog miatt olvastam el a könyvet:
Csak 18 éven felülieknek ajánlott a következő okomat:
https://www.youtube.com/watch…

Na, akkor következzen a könyv.
Magát a könyvet nem fogom részletezni, hogy miről szól, de egy valamit egyszerűen nem tudok megbocsájtani, a folyamatos ismétlést. Volt néhány fejezet, amit nagyon jól és könnyen lehetett olvasni, viszont volt pár, ahol úgy éreztem, hogy soha nem fogok befejezni. Érdekes volt, hogy jó pár dolgot megcáfolt, ami szerintem akkoriban elég merésznek számított.

3 hozzászólás
>!
Video
Charles Darwin: A fajok eredete

Természetesen sosem kételkedtem az evolúcióban, és sok témába vágó könyvet olvastam már A fajok eredete előtt, ez a könyv mégis nagy hatással volt rám – olvasása közben *éreztem át* először igazán, hogy hejj, amiket én eddig olvastam – és tudatosan elfogadtam – az evolúcióról *az tényleg úgy volt*.

Érdekes, hogy a jelenleg népszerű kreacionista ellenvetések szinte mindegyikére kitér Darwin, és már A fajok eredetében cáfolja őket…

>!
judit_juhasz
Charles Darwin: A fajok eredete

Úgy éreztem néha, hogy egy paleontológia, geológia vagy ornitológia szakévfolyam kötelező olvasmányát olvasom. Mindig is el szerettem volna olvasni, eddig csak egy misztikus cím volt számomra, Darwin nevéhez fűződve. Valójában egy szakmai tudományos értekezés, ahogy Darwin írja „gondolatmenet”. Eddig nem tapasztalt mélységeiben jártam a létezés gondolatának. Hihetetlen elméletekre mutatott rá, logikusnak tűnő magyarázatokkal. Küzdöttem rendesen pl. a galambok és halak különböző fajainak leírásánál. Nagyon szakmainak és tudományosnak éreztem néhány részen az előképzettségemhez képest, így elég sokáig olvastam párhuzamosan más könyvekkel.

>!
arnold86
Charles Darwin: A fajok eredete

Nagyon vontatottan és nehézkesen olvastam. Talán azért mert nekem már nem sok újdonságot tudott adni. Minden esetre érdekesebb egy NatGeo-ban olvasni az evolúcióról pláne, mivel 2 oldalban össze lehetne foglalni a könyv egészét. Rengetegszer ismétli magát a könyvben és mindig ugyanazokat a példákat hozza fel, melyeket oldalakon keresztül ecsetel. Persze az akkori embereknek lehet jobban el kellett magyarázni, nekünk már nyilvánvaló. Csak fanatikusoknak, egyszerű érdeklődőknek inkább nem ajánlanám!

>!
thuki
Charles Darwin: A fajok eredete

Manapság azért már jórészt mindenki hallott arról, hogy mi az evolúció, tanult róla, tanulta azt is, hogy egy Darwin nevű alak elég fontos szerepet töltött be a témában, de ennek ellenére a könyvet elolvasni mégis egy merőben más élmény. És nem csak azért, mert utoljára jó 10 éve, hogy biológiát tanultam, és így sok szempontból erősen megkopott a tudásom, hanem azért is, mert ez a könyv már több mint 150 éves, ez pedig hosszabb idő mint gondolnánk.

A leglenyűgözőbb tehát nekem nem az volt, hogy először hallván a természetes kiválasztásról, a jellegek átörökítéséről, a változások szerepéről, stb… a homlokomra csaptam mint a kor természetbúvára vagy gazdája, és felkiáltottam: ja szóval ezért tejel annyit a Riska tehén, mert mindig a legjobb tenyészbikákkal pároztattam a felmenőit!
Azért ez már nem újdonság. Az viszont, ahogyan a könyvvben előadásra kerültek ezek az elméletek, már sokkal inkább az. Darwinnak ugyanis folyamatosan magyarázkodnia kellett, figyelni a megfelelő megfogalmazásra és a helyes tálalásra, szem előtt kellett tartania, hogy melyik mondatával épp milyen támadási felületet adhat a bírálóinak, stb…
Épp ezért a könyv megofalmazása igencsak óvatos, készségesen be is ismeri, hogy mennyi mindent nem tud ő se, de mindezekkel egyetemben folyamatosan arra kéri, arra szólítja fel az olvasót, hogy vonja le a következtetéseket, vizsgálja meg a tényeket, gondolkodjon el a bizonyítékokról, egyszóval: gondolkodjon.

Tehát számomra nem is az jelentette a könyv legnagyobb értékét, hogy igencsak hiányos biológiai tudásomat megfoltozhattam egy kicsit, hanem hogy beleláttam Darwin gondolkodásmódjába és módszereibe, amik a logikára és megfigyelésekre támaszkodvan ki tudtak dolgozni egy olyan elméletet, ami a támadások, akkoriban még megmagyarázhatatlan tények, illetve hiányzó bizonyítékok ellenére is meggyőzően tudott hatni, és igaznak is bizonyult.

>!
Leon29
Charles Darwin: A fajok eredete

Kétségtelen, hogy ez egy rendkívüli könyv, amely óriási hatással volt az emberiségre, és alapjaiban változtatta meg azt, amit gondolunk a világról. Teljes mértékben egyetértek azzal a gondolattal, ami a mű hátoldalán szerepel, miszerint ez a könyv a művelt ember könyvespolcán szinte kötelező darab. Nekem is az egyik legnagyobb kincsem, örülök, hogy annak idején megvásároltam, ráadásul új fordításban, szép kiadásban.

Charles Darwin stílusa egészen rendkívüli: ennek a tudományos könyvnek a nyelvezete eléggé száraz, tehát nem túl olvasmányos – de, és ez a meglepő – mégis élvezetes. Talán azért is van ez, mert a szerző egy érdekes nagy témakört érint, azon belül pedig vannak kisebb témák, amelyek közül némelyek kiemelkedőek. Ugyanakkor azt sem szabad elfelejteni, hogy egy nehéz olvasmányról van szó, tehát küzdeni kell vele, viszont megéri. Itt figyelni, koncentrálni kell, és hagyni, hogy a könyvben szereplő gondolatmenet magával sodorja az embert. A mű egy teljesen új világképet is tud adni azoknak az embereknek, akik eddig nem fogadták el az evolúciót, vagy nem érették meg teljes mértékében. Továbbá úgy érzem, hogy a hatalmas tartalma miatt a könyv az újraolvasások után mindig ad valami új ismeretet is. Egyáltalán nem véletlen, hogy ez a mű még a mai napig is népszerű, és paradox módon a sikeréhez azok is hozzájárulnak, akik elutasítják Darwin tanításait, hiszen erre a könyvre hivatkoznak, amikor próbálják a saját világnézetüket igazolni. Így tehát akaratlanul is a műre irányítják az emberek figyelmét, akik talán már csak kíváncsiságból is elolvassák.

Úgy vélem, ez is olyan könyv, amely már 5,5 csillagot érdemelne. Nagyszerű alkotás, mindenkinek ajánlom.

>!
Thomas_Benko
Charles Darwin: A fajok eredete

Jó könyv, csak kicsit nehéz olvasni. De ha belejön az ember, nehéz letenni is. Az idő próbáját kiállta, értékes, tudományos mű.


Népszerű idézetek

>!
mongúz

Térjünk most vissza a természethez!

132. oldal, V. fejezet - A változás törvényei (Typotex, 2001)

>!
K_Maria P

Az élőlények fejlődéséhez vezető valamilyen általános törvény (…) így hangzik: sokasodj, változz, az erős éljen, a gyenge pusztuljon.

Kapcsolódó szócikkek: evolúció
>!
mongúz

Nézzük csak meg a mókusfélék családját;

150. oldal, VI. fejezet - Az elmélet nehézségei (Typotex, 2001)

4 hozzászólás
>!
mongúz

Igazából még azt sem tudjuk, hogy mennyire tudatlanok vagyunk.

412. oldal, XV. fejezet - Összefoglalás és befejezés (Typotex, 2001)

3 hozzászólás
>!
mongúz

Nagy az ereje a félremagyarázásnak, de a tudományok története azt mutatja, szerencsére nem tartós.

423. oldal, XV. fejezet - Összefoglalás és befejezés (Typotex, 2001)

Kapcsolódó szócikkek: tudomány
>!
latti

A természet arcát derűsen ragyogónak látjuk, és néha a táplálék túlzott bőségével találkozunk; de nem látjuk vagy elfelejtjük, hogy a körülöttünk gondtalanul csicsergő madarak főként rovarokon és magokon élnek, és így folyamatosan pusztítják az életet; vagy elfeledjük azt, hogy ezeket az énekeseket, meg az ő tojásaikat és fiókáikat milyen nagy mértékben pusztítják más madarak és ragadozók.

Kapcsolódó szócikkek: természet
>!
mongúz

Magát a változékonyságot azonban, amit majdnem mindenütt megtalálunk a háziállatoknál és a termesztett növényeknél, nem közvetlenül az ember hozta létre, mint azt Hooker és Asa Gray is megjegyezte. Az ember nem hozhat létre változatokat, és nem akadályozhatja meg a létrejöttüket, csupán megőrizheti és felhalmozhatja azokat, amelyek létrejönnek.

73. oldal, IV. fejezet - Természetes kiválasztás, vagyis a legalkalmasabbak fennmaradása (Typotex, 2001)

>!
mongúz

A halak elektromos szervei szintén igen nagy problémát jelentenek, mivel lehetetlen rájönni, hogy e csodálatos szervek milyen lépések során keletkezhettek. Ez azonban nem meglepő, mert azt sem tudjuk, hogy mire valók.

161. oldal, VI. fejezet - Az elmélet nehézségei (Typotex, 2001)

>!
mongúz

Ha nem úgy pillantunk majd az élőlényekre, mint a vadember a hajóra, amely teljesen kívül esik az értelmi körén; ha majd a természet minden termékére úgy tekintünk, mint aminek hosszú története van; ha minden bonyolult struktúrát és ösztönt úgy szemlélünk, mint számos olyan tényező összegét, amely mind a tulajdonosa javát szolgálja (ahogy minden gépészeti találmány is számos dolgozó munkájának, tapasztalatának, értelmének, sőt hibázásának a gyümölcse) – ha majd így fogjuk szemlélni az élőlényeket, mennyivel érdekesebb lesz akkor (saját tapasztalatból beszélek) a természetrajz tanulmányozása!
Egy hatalmas, új, és szinte érintetlen kutatási terület tárul majd elénk, amely a változás okaival, a korrelációkkal, a használat és a nemhasználat szerepével, a külső körülmények közvetlen hatásával és ehhez hasonlókkal foglalkozik. A házi fajták tanulmányozásának nagyon megnő a jelentősége. Egy-egy új kitenyésztett változat fontosabb és érdekesebb tárgy lesz a tanulmányozás számára, mint egy új faj hozzáadása a feljegyzett fajok amúgy is végtelen listájához.

428. oldal, XV. fejezet - Összefoglalás és befejezés (Typotex, 2001)

>!
mongúz

Egy híres író és lelkész e sorokat írta nekem: „csak lassan jöttem rá, hogy ha abban hiszünk, hogy Isten eredetileg csak néhány formát teremtett, amelyek képesek voltak önmagukat egyéb hasznos formákká átalakítani, az éppolyan magasztos felfogás, mint ha úgy tartjuk, hogy minduntalan kénytelen volt újabb teremtési műveleteket végezni, hogy kitöltse a réseket, amelyeket saját törvényeinek hatása okozott”.

424. oldal, XV. fejezet - Összefoglalás és befejezés (Typotex, 2001)


Ezt a könyvet itt említik


Hasonló könyvek címkék alapján

Richard Dawkins: Az Ős meséje
Richard Dawkins: Az önző gén
Richard Dawkins: Az Ördög Káplánja
Richard Dawkins: A hódító gén
Richard Dawkins: A valószínűtlenség hegyének meghódítása
Csányi Vilmos – Kampis György – Mérő László – Pléh Csaba: Mindörökké evolúció
Dag O. Hessen – Thomas Hylland Eriksen: A versengés paradoxonjai
Elaine Morgan: A nő származása
Elaine Morgan: A vízimajom elmélet
Paul Strathern: Crick és Watson