A ​szerelem bősége 12 csillagozás

Charles Baxter: A szerelem bősége

Vigyázat! Cselekményleírást tartalmaz.

Könyvünk főhőse egy holdfényes éjszakán rémálomból ébred. Sétára indul, és összefut egy régi barátjával, aki remek ötletet ad neki: a változatosság kedvéért éljen egy kicsit, találkozzon igazi, hús-vér emberekkel, és hallgassa meg őket – elvégre mindenkinek van egy elmesélhető, érdekes, vagy éppen titkos története. A sztorik átszövik egymást, és lassacskán kibontakozik valami, amit bátran nevezhetünk szerelemnek… a veszedelmes, az őrületes és a megváltó fajtából. A volt és leendő feleségek, szeretők, professzorok, és leszokott kábítószerfüggők bőséges szerelmi lakomában egyesülnek, amelynek még keserédes fogási sem hagynak bennünk rossz szájízt.

>!
Athenaeum, Budapest, 2007
298 oldal · puhatáblás · ISBN: 9789639615663 · Fordította: Nagy Gergely

Enciklopédia 5


Kedvencelte 2

Most olvassa 1

Várólistára tette 25

Kívánságlistára tette 5


Kiemelt értékelések

Morpheus>!
Charles Baxter: A szerelem bősége

A történet 27 (+1) fejezetre tagolódik, melyekben olyan emberek mesélik el szerelemmel vagy szeretettel kapcsolatos történeteiket, akik vagy egymás partnerei (voltak), vagy barátságba keveredtek. Szereplők lépnek be, illetve ki a történetből, mintha egy különös család történetét olvasnánk, mindig egy-egy szereplő szemszögéből. Ezért aztán az egyes fejezetek nagyon hullámzóak, 3,5 és 5 pont között. Ha valaki a szerelemről, szeretetről ír, annak egy vékony ösvényen kell járnia – amely ráadásul nem is egyenes, hanem kanyargó – ahhoz, hogy se ne írja túl, se ne legyen kevés. Ez időnként nagyon jól sikerült sikerült, időnként meg valahogy nem.
Ezért elég nehéz volt végső pontszámot adnom. :) Olvasnék még az írótól, ha lefordítanák a többi könyvét, ezt a könyvét pedig ajánlom a hibái ellenére is.
A filmet körülbelül egy éve láttam, azt tudom (visszakeresve) hogy jóra értékeltem, de semmire sem emlékszem belőle. :)

pat P>!
Charles Baxter: A szerelem bősége

A bődületesen félrepozicionált könyv iskolapéldája. Pedig kár érte, mert nagyon jó.
Nem is romantikus. Pláne nem szentimentális. És kifejezetten giccstelen.
Inkább realista, szellemes és érzékeny. Szerelemről is, meg egyéb szeretetekről is. Működő és nem működő kapcsolatokról is. Kifejezetten kedvelhető és rém idegesítő szereplőkről is. (Nemritkán a két kitétel egyszerre teljesül.)
Chloé és Oscar története tetszett a legjobban – valami borzongatóan lírai, minden létező szerelmi érzés netovábbja, pedig milyen műveletlen kis senkikről szól, és micsoda prosztó nyelvezettel, ugyebár. Aki ebből se veszi le, hogy mi a lényeg, az tényleg menthetetlen.
Racionálisan nézve semmi hasonlóságot nem találtam benne a Szentiván-éji álommal (lásd fülszöveg), de így érzésre, utólag, hát tényleg van benne valami.
Szerintem szépirodalom. Még azt is meg merem kockáztatni, hogy posztmodern. (Azért örülnék, ha ezt páran ellenőriznék. :P)

csartak P>!
Charles Baxter: A szerelem bősége

Mivel én vagyok az egyedüli, aki itt a molyon olvasta ezt a könyvet, úgy érzem nem hagyhatom ki az értékelést. :) Egy leárazáson akadtam rá kemény 400 Ft-ért, és csak próbaképpen vettem meg.. nem bántam meg. :)
A könyvben, ahogy a címe is sugallja, a szerelemről beszélnek. Különböző korú, és nemű emberek mondják el érzéseiket és történeteiket, és lényeg a hangvétel, ahogy az író ezt átadja nekünk – akár egy húszéves lány vagy egy ötvenéves filozófia professzor monológjáról van szó – mindig tökéletesen hiteles. Volt egypár szituáció, amiben magamra is ismertem, és alaposan elgondolkodtatott. Szerettem olvasni. Igazságai még sokáig a fejemben lesznek.

Egyébként mikor rákerestem erre a könyvre, meglepődve vettem észre, hogy film is készült belőle Morgan Freeman főszereplésével:
http://www.filmkatalogus.hu/A-szerelem-bosege--f22021

Stone>!
Charles Baxter: A szerelem bősége

Hát ezen is csak átrágtam magam….úgy értem a történet nem nagyon kötött le, de ahogy megírta az író, az már igen, az az egy dolog vitt tovább, hogy tetszett a stílusa….

1 hozzászólás
Mustamakkara>!
Charles Baxter: A szerelem bősége

Ez olyan nekem való könyv volt. Különleges hangulatú, mesélős. Szívesen elolvasnám angolul is, ha egyszer szembejön velem.

Tercia>!
Charles Baxter: A szerelem bősége

Én ezt nagyon szerettem. Különleges a hangulata, minden érzelgéstől mentesen bonyolítja a szálakat, nem hatásvadász kicsit sem, pedig vannak benne súlyosságok.
És a fordítás nagyon jó, látszik, hogy egy igazi egyetemi pank fejéből tekeredett ki:)


Népszerű idézetek

csartak P>!

Az élet olyanná vált, mint amilyennek régi elképzeléseim szerint mindig is lennie kellett volna, akármilyen önelégültnek és affektáltnak is hangzik ez. Igazából nem is nagyon akarok erről tovább beszélni. Amint a költő is mondja, a boldog párok mind egyformák, de a történeteket a boldogtalanok csinálják.
Nem vagyok már történet. A boldogságtól belemosódtam a való életbe.

238. oldal

2 hozzászólás
csartak P>!

Minden kapcsolatban van legalább egy igazán jó nap. Mármint úgy értem, bármennyire is elromlanak a dolgok, az a nap azért mindig ott van. Az mindig megmarad neked. Az az a nap, amire emlékszel. Aztán megöregszel, és arra gondolsz: hát, legalább az az a nap megvolt. Egyszer már megtörtént, és úgy érzed, talán még mindig összeállhatnak ugyanúgy a dolgok. De persze nem állnak. Nem mindig.

23. oldal

1 hozzászólás
Morpheus>!

Egyszerűen csak lehet tudni, ha két ember összetartozik.

237. oldal

Morpheus>!

Igazából csak kétféle valóság van: az egyik azoké, akik szerelmesek, vagy szeretik egymást, a másik pedig azoké, akik ezen kívül állnak.

210. oldal

csartak P>!

Semmi többet nem mondok erről mostantól. Ha olvasni akarsz, olvasd az üres oldalt ez alatt, itt. Ez vagyok én, az az üres fehér papír.

185. oldal

1 hozzászólás
Morpheus>!

Elég volt csak hallani Dianát, megcsókolni, vagy felébredni mellette, és az ember csak úgy tudta, úgy értem, bármelyik épelméjű férfi tudta volna, hogy egy istennő – és nem olyan New Age-es istennő, hanem a régiek egyike, az az igazi istennő, amilyeneket már nem látni sehol, akinek villám csap ki a tekintetéből.

166. oldal

Mustamakkara>!

Ha rosszkedvű vagy, a reggeli első kávédba tegyél egy kanál fagyit. A fagyi olyan vidám dolog. Aztán menned kell, mint mindenki másnak, már mondtam, viszont van nálad fagyi. Felejtsd el a művészetet. Helyezd a fagyiba a bizalmad.

111. oldal

Kapcsolódó szócikkek: kávé
csartak P>!

Mit szeretsz bennem, Bradley? Most tényleg?
– A szerelemnek nincsen oka, tudod. Egyszerűen nem tudok nem rád nézni. A te képeddel a fejemben alszom el, és mikor felébredek, még mindig ott vagy.

172. oldal

Mustamakkara>!

A sötétben a barátom valami különösen jóképű varangyos békához hasonlít.

14. oldal

Mustamakkara>!

Egy este otthon hagytam Bradley-t, és átkocsikáztam Jacksonba (még szintén Michigan, Ann Arbortól olyan harminc mérföld nyugatra). Fogalmam se volt, mit csinálok, ha odaértem. Csak úgy mennem kellet valahová. Jackson egy olyan tipikus reménytelen város, amikkel az „Amerika legélhetőbb városai”-listák legalján találkozik az ember a képeslapokban: olyan proli hely, ahol mindenki a ház előtt szereli a kocsiját, különben meg verekszik vagy sörösüvegeket tör össze a legközelebbi ember fején.

211. oldal


Hasonló könyvek címkék alapján

George R. R. Martin: Kardok vihara
Sarah J. Maas: Crown of Midnight – Éjkorona
Ruta Sepetys: Árnyalatnyi remény
J. L. Armentrout: Origin
Colleen Hoover: Losing Hope – Reményvesztett
Rick Riordan: Az utolsó olimposzi
Tiffany Reisz: Az úrnő
Michael J. Sullivan: Télvíz idején
Stephen King: A halálsoron
Terry Goodkind: Az inkvizítor I-III.