Bűbájtalan (Balszerencsés tündérmese 1.) 80% 377 csillagozás

Van, amikor egy kivételesen jó koncepció és sztori találkozik egy közepes íróval. Hű! Márpedig ez igazán jó kis koncepció, a francba már, hogy sosem a megfelelő helyre kerülnek az ilyen lehetőségek! Ha én lettem volna a kiadó, visszadobtam volna a kéziratot, hogy Chanda Hahn egy párszor még rágja át magát rajta, mert az írói stílusa vetekszik egy 12 éves amatőr íróéval, aki a saját blogján próbálgatja szárnyait. Figyelembe véve az írónő korát, többet néztem ki belőle. Vagy csak többet vártam.

Botrányos a fogalmazása. Nem mintha csak ezzel lett volna problémám. Néha úgy éreztem, ezt a történetet csak ő maga érti, vagyis bizonyos információkat elfelejt az olvasóival megosztani, hiszen egyes párbeszédek vagy tények mögött rejlő hátteret csak ő ismerhet, ezért úgy ír le mindent, mintha természetes lenne nekünk, olvasóknak is. Pedig nem. Például kimaradt az a rész is, amikor Mina rájön, hogy ki is Jared. Egyszer csak kijelenti, hogy ezt már régebben kikövetkeztette! Mikor is? Mert én sajnos lemaradtam róla!

Tovább: http://konyvvadaszok.blogspot.hu/2016/09/chanda-hahn-bu…

Ez a regény olyan szinten volt KÍNOS, hogy nehéz szavakba öntenem…
Márpedig nem hiszem, hogy a jó könyv ismérve, ha kínosan érzem magam olvasás közben, de ez most így alakult. Az eleje nem is volt rossz és a vége kifejezetten tetszett (történetileg és alapötletileg!), de a mesélés nem jött be… A megvalósítása annyira rossz, annyira tragikomikus, hogy vagy kínomban nevettem, vagy fejelgettem a falat. Ráadásul a bénán megírt sztorin túl úgy éreztem, hogy van egy meg nem írt része a történetnek, amit vagy kihúzott a szerkesztő, vagy csak az írónő fejében létezett – ugyanis mással nem tudom magyarázni (a már említett) összefüggéstelenségeket és az előzmény nélkül kiderülő / felbukkanó dolgokat.

De hogy mi volt a legfelháborítóbb az egészben? Az egész regényben? spoiler
Ezt egy az egyben kikérem magamnak. Hát h.lyére röhögném magam, amikor a valóságban egy ilyen mondattal próbálnának halálra ijeszteni! Ott fetrengenék Mr. Titokzatos Szürkeszem előtt. Semmi megborzongás, semmi félelem – valószínűleg elsírnám magam, hogy ILYEN ellenség jutott nekem.

Hiszti: http://hagyjatokolvasok.blogspot.hu/2016/04/ch-bubajtalan.html

Meglepően jó volt, néhány aprónak tűnő hibát leszámítva igazán érdekes, olvasmányos kezdőkötet volt. Alig várom, hogy a kezembe vegyem a másikat.
Bővebben: http://zivatar-christinekcoldman.blogspot.com/2017/10/c…

A sok negatív vélemény ellenére, nem hittem volna, hogy így megszeretem ezt a könyvet.
Már az elejétől magával ragadott egészen a végéig. Nagyon tetszett az alaptörténet, egyáltalán nem volt sablonos. Nekem legalábbis Ahhoz képest, hogy Mina – akit nem mellesleg nagyon bírtam – 15 éves volt, egész jól viselte a Grimm átkot. Brody nekem kedvenc lett, és nagyon sajnálom, hogy így végződött a kapcsolatuk. :c Nan semleges volt a számomra, Jareddel sem tudom igazán, hogy hogy érzek. Remélem a következő részben többet megtudunk róla.
Mint mondtam, az alaptörténet nagyon tetszik. Szavakba sem tudom önteni mennyire imádtam. Sajnálom, hogy másoknak nem tetszett, pedig tényleg nagyon jó könyv.
Ajjaj, és mi ez a befejezés? Azonnal akarom a folytatáááááást! :c

Fú, basszus, ez nagyon jó :D A történet nagyon érdekes, mindig is teljesen oda voltam a mesékért, úgyhogy nem is kérdes, hogy mennyire tetszett a könyv. Viszont, a szereplők… Mit ne mondjak, jobbra számítottam, főleg a főszereplővel kapcsolatban.
Ahhoz képest, hogy Mina milyen egy „lúzer” a suliban, és milyen kis félénk, eléggé agresszív. Brody-val is milyen gonoszul bánt, pedig állítólag tetszik neki a srác. Én kifejezetten utáltam a szőke bájgúnárt, úgyhogy nem is zavart, ami a végén történt.
Nan olyan semleges karakter. Eléggé pörög, meg ott van az a mobilmánia is… de lényegében elég jó fej. Mina anyukáját viszont nagyon birtam, főleg akkor, amikor jól kiosztotta Brodyt :D
A legjobban pedig Jared tetszett a rosszfiús beütésével, és azzal, hogy legalább ő képes gondolkodni is, nem úgy, mint Mina, aki nagyon, de nagyon rászorul a segítségre.
Az elején még eltökéltem, hogy csak négy csillagot adok, de a vége felé annyira felpörögtek az események, hogy ez megváltoztatta az érzéseimet. Ami még nagy baj, túl rövid a könyv. Végre kezdett teljesen jó lenni minden, erre vége lett.
A folytatásra viszont kíváncsi vagyok, csak jöjjön az a sok mese.

„Óóó, igen! Jared a szexi, titokzatos és okos pasi. Imádoooom az ilyet. Egy fajta megváltásként jelent meg a könyvben, és én nagyon-nagyon örültem neki. Ahogy emltettem, nagyon okos, jóvágású fiatalember, aki remekül harcol, és mellékes információként megjegyzem, hogy tündér. A szexi tündérek a legcsábítóbbak, ez tény. Imádtam, hogy bunkó és őszinte, hogy megfejthetetlen és hogy aranyosan próbálja elrejteni az érzéseit. Higgyétek el nekem, a 51684. romantikus könyv után, ti is tudni fogjátok a jeleket.”

„Ahhoz képest, hogy ez egy ifjúsági könyv, mert a szereplők 16 évesek, vannak benne durva dolgok. De, nyugi, mert nagyon szoldian van leírva, és nem lesznek tőle rémálmaid (ennek ellenére Szürke Farok nagyon ijesztő – igen, halál komolyan mondom, hogy ez a neve).”

bővebben: http://kiruuzakkantkuckoja.blogspot.hu/2014/11/chanda-h…

Mese regényfeldolgozások vs. Én harmadik kör. Ha jól számolom a bűbájtalan volt a harmadik. Eddig kisebb fenntartásokkal mindegyik tetszett. Úgy látszik, bejönnek nekem ezek a meseadaptációk. Bár nem tökéletesek, így a Bűbájtalan sem volt az, de megvolt a maga bája, amiért nem bántam meg, hogy elolvastam. Valahol a mese és a YA határmezsgyéjén egyensúlyoz a történetvezetés és a nyelvezet egyaránt, ami néhol emiatt megbicsaklik, de többnyire leküzdi a gyerekbetegségeit, és egész jól helytáll a maga határain belül. Mindehhez hozzáadódik a nélkülözhetetlen fantasy beütés, ami a cselekmény mozgatórugója, ha úgy tetszik, ha nem lenne, akkor be sem indulna, és a főszereplőnk élné ügyetlen, szerencsétlen mindennapjait. A fantasy gépezet azonban beindul, így pedig kapunk egy érdekes, néhol meg-megbicsakló, tini drámával teletűzdelt, de azért ezt a vonalat nem túlzásba vivő ifjúsági történetet, ami nem nélkülözi a helyzetkomikumot és néhol a komolyságot sem. Na meg, a tini románcot, bár szerencsére még a cukormérőm határain belül maradt ez a vonása is, mert sokkal jobban lekötött a cselekmény és a rejtélyek, melyek szintén meghatározói a regénynek. A szereplők számomra ugyan nem maradtak túl emlékezetesek, de a cselekmény többnyire helyettük is elvitte történetet a hátán.

Bővebben:
https://luthienkonyvvilaga.blogspot.com/2018/07/chanda-…

Halogattam már egy jó ideje ezt a könyvet. De tegnap valami kis laza, varázslatos, aranyos történetre vágytam. Így került a kezembe. Mivel elég sok véleményt olvastam már rola, így nem voltak nagy elvárásaim. Nem is csalódtam. Persze voltak hibái. Ami nekem nagyon szemet szúrt az az volt, hogy honnan tudta meg a csaj, hogy kicsoda Jared?! Oké, rálehet jönni, de elnézést, Minából nem néztem ki. Legalább, ha olvastam volna rola,mikor találgat, vagy egyszercsak megvilágosodik, hogy basszus ő egy…… de nem. Egyszer csak közölte Jareddel. A másik ami zavart, hogy olyan nyilvánvaló volt, hogy milyen mesébe csöppent, de neki nem. Na emiatt is volt fura, hogy tudta kicsoda Jared. Vagyis nagyából :)):)) Miután ezeket megemésztettem és elfogadtam, hogy ez van és kész, nekem nagyon tetszett a történet. Az alap story már eleve nem volt sablonos. Ez a Grimm átok nekem nagyon bejött, meg a magyarázat is tetszett, hogy miért is van ez. Találkozások a mesékkel, ahogy ebben a világban megjelennek, az is jól kilett találva. De örültem volna, ha még többe csöppen bele.
Minat a balszerencséi vagy idétlenségei miatt hamar megkedveltem. Szegényke. Bár volt egy jó pár értelmetlen kiakadása. Bár kitudja, hogy én hogy reagálnék, ha ilyen fordulatot venne az életem ?! A barátnője idegesített az elején. Őt nevezte barátnőjánek?! De szerencsére, miután megmentette Mina Brodyt, olyat tett Nan, hogy megbocsátottam neki.
Nem igazán tudtam, hogy mire számíthatok Brodytól. Aranyos srác volt, de valami nem hagyott nyugodni. Igen, aztán a végén ki is derült, hogy mi is zavart annyira… Meglepett a vége. Jared :)):)) Ő az, aki körül egy csomó kérdőjel van és nagyon várom már, hogy megtudjam a titkait.
A végén nagyon örültem, hogy egyből folytathattam a következő résszel. Igaz nem lett brutális függő vége. De azért meglepett, és csöppet kiakadtam,bár más részről mosolyogtam is :)):))
Szóval ez egy laza, aranyos mese volt. Nekem tetszett.

Nem volt ez rossz! Sőt, kifejezetten tetszett. De azért nem annyira.

Először is, a történet eléggé kidolgozatlan. Ez egy tök érdekes alapötlet, de kissé elrontotta az írónő ezzel az… érdekes fogalmazással vagy a fordító hibája?, a gyors történetvezetéssel, és a szereplők érdekes reakciójukkal. De most komolyan, ha nem vagy vérbeli fantasy olvasó, akkor hogy reagálnál arra, hogy a Grimm család leszármazottja vagy, és át kell élned az életveszélyes meséket? Heee? Hát, ha nem lennék vérbeli fantasy imádó, még a sok furcsaság ellenére sem, amit átéltem, érteném meg ezt az első pár mondat magyarázkodás után. De amúgy ez mindig így van. A csaj vagy sírva elmenekül, és nem hiszi el, vagy egyből meg akarja menteni a világot.

A történetet gyorsnak, mégis lassúnak és eseménytelennek éreztem a sok izgalmasnak szánt jelenetekkel együtt. Olyan… erőltetett volt. :/ De sokat nevettem! :) Jó, mondjuk fintorból sem volt kevés, Brody miatt. Nevezhetnénk Mr. Tökéletes Nyáltengernek is. Klisés egy szereplő, sőt, ő maga a klisé. Egyenesen utáltam, és sosem örültem, mikor felbukkant. Nan elég érdekes volt, talán ő volt az egyetlen szereplő, akit kedveltem. Mina anyukája annyira aggódik a lánya miatt, mintha az nem 15, hanem 8 éves lenne. Ez is annyira fura. Komolynak akarja beállítani az írónő az aggodalmait, de ez egyenesen gyerekes. Ki volt még? Ja, Mina. -.-" Őt inkább hagyjuk.

A borítóról annyit, hogy borzalmas. Fantáziátlan, de nagyon..

Jaredre még kíváncsi vagyok, részben emiatt is fogom elolvasni a folytatást. Na meg, mert reménykedek, hogy a többi jobb lesz. Hisz ez sem volt rossz, nagyon tetszett a nagymamás rész, meg úgy a mesék megoldásai. Kíváncsi vagyok, a többi kötetben milyen mesék lesznek, és hogy fogja ezt megoldani Mina. Remélem bátrabban és ügyesebben, mint itt.
Összességében ez egy aranyos, egyszer olvasós kis történet, nem akart nagy lenni, szóval nem húzom le annyira, de azért többet is kihozhatott volna az írónő… Na de majd a következő részekben! :)

Most megint a kisebbséget gyarapítom :) Nagyon tetszett :) Tudom kidolgozatlan, mind a történet, mind a karakterek, de engem megvett magának. A mesék ilyetén feldolgozása is tetszett, Claire mint szukkubusz (azt hiszem, ez a jó kifejezés), a nagymama karaktere. Mina saját magamra emlékeztet, a beszólásaival, a félelmeivel, a bátortalanságával, a lázadásával. Nagyon kedveltem. Nant is. Még a mániájával együtt is. Brody olyan semmilyen. Számomra inkább Jared a vonzó :) Nagyon kíváncsi vagyok a folytatásra :)