Chagall 7 csillagozás

Chagall

Ennek a könyvnek nincsen fülszövege.

A következő kiadói sorozatban jelent meg: Világhíres festők Kossuth, Metropol

>!
Kossuth / Metropol, Budapest, 2010
80 oldal · ISBN: 9789630961288 · Fordította: Szabó Mária

Enciklopédia 1

Szereplők népszerűség szerint

Chagall


Várólistára tette 1

Kívánságlistára tette 7


Kiemelt értékelések

Zsuzsi_Marta P>!
Chagall

Chagall egy igen szegény, kilencgyermekes orosz családból indult és vált világhírűvé. Szentpéterváron a Művészpártolók Iskolájában kezdte tanulmányait, majd a 1910-től Párizsban folytatta azokat, ahol megismerkedett Picasso-val, Modiglianival, Braque-kal. Karrierje felfelé ívelt, kiállítások, tárlatok követik egymást.
A modern festészet egyik kiemelkedő alakja volt, stílusát nem tudták pontosan meghatározni, az avantgárd egyik irányzatába sem tartozott, viszont az expresszionistákra, _szürrealistákra hatással volt művészetével. Festményei szinte álomszerűek, aránytalan figurákkal, erős színekkel igazi fantáziavilágot jelenítenek meg.
Az album gazdag képanyagot tartalmaz a hosszú életet megélt mester munkáiból, sajnálatos módon – ahogy a sorozat valamennyi kötetében – itt is számozatlanul, és emellett a szöveggel nem harmonizáló elrendezéssel.

6 hozzászólás
latinta P>!
Chagall

Pár-könyvként olvastam, a festő feleségének visszaemlékezései közelében.
Különös képi, szín- és emberi világba vezetett be mindkét írás.
Megéri őket olvasni, nagyon sokat lehet tanulni – múltról, jelenről, jövőről…

TheDoctor P>!
Chagall

Röviden, tömören bepillantást nyerhetünk Chagall életébe és munkásságába. Sajnos tényleg csak nagyon kevés információ van leírva a könyvben, de ez éppen elég ahhoz, hogy az ember kedvet kapjon, hogy jobban belemerüljön Chagall művészetébe. Az albumban a szöveg és a képek elrendezése nem előnyös. Párszor előfordult, hogy a mondat a lap alján félbe maradt és utána több oldalt kellett lapozni, míg folytatódott.
Érdekes volt számomra, hogy a Jegyesemnek 1911-ben készült festménye Orwell Állatfarm könyvének a borító képe.


Népszerű idézetek

latinta P>!

Marc Chagall ortodox zsidó családban született, melynek vallása a dogma szigorával tiltotta emberi alakok ábrázolását. Aki nem ismeri a hagyományos zsidó nevelést, alig tudja elképzelni, mekkora elszántság, micsoda akaraterő hajthatta a fiatal Chagallt, amikor kapta magát, és kimásolta Rubinstein, a zeneszerző arcképét a Nyiva című folyóiratból.

5. oldal

Kapcsolódó szócikkek: Chagall
latinta P>!

Thea Brahman révén, aki egyszer modellt ült neki, ismerte meg 1908 őszén jövendő feleségét, Bella Rozenfeldet. A feledhetetlen találkozást mind a ketten megörökítették visszaemlékezéseikben. „Hirtelen ráeszmélek, hogy nem Theával kellene most lennem, hanem vele. A hallgatása, a szeme az én hallgatásom, az én szemem. És mintha régóta ismerne, mintha mindent tudna rólam. A gyerekkoromról, a jelenemről, a jövőmről. Mintha őrködne fölöttem, megérezne bennem mindent, pedig először látom életemben. Ő az én asszonyom…” – így emlékszik vissza Chagall az Életemben. Bella pedig így kontráz rá az Égő gyertyák című kötetében: „Nem merem fölemelni a szemem, s belenézni ennek a fiúnak a szemébe, amely most szürkészöld – az ég és a víz színe. Ebben a szempárban vagy egy folyóban úszom?”

24. oldal

Kapcsolódó szócikkek: Chagall
latinta P>!

A Menyasszonyom fekete kesztyűben (9. o.) tanúskodik arról a zavarról, amely mindkettejüket átjárhatta. Ez volt az első a Bellát ábrázoló portrék sorában. Egyidejű a családi portrékkal Davidról, Manjáról, Anjutáról, mégis megkülönbözteti azoktól valami emelkedett ünnepélyesség. A Menyasszonyom fekete kesztyűben vagy a későbbi Bella fehér gallérral (59. o.) hű portrék abban az értelemben, hogy híven visszaadják a modell fizikai és pszichikai karakterét. A modell azonban túlnő saját magán. A szeretett nő képe, az általa ébresztett szerelem képe egyetemes dimenziót nyer. Ilyen értelemben ez a kép: ikon. Funkciója nem pusztán reprezentatív, hanem egyszersmind demonstratív. Rejtett értelemmel bír.

24. oldal

latinta P>!

Marc Chagall ortodox zsidó családban született, melynek vallása a dogma szigorával tiltotta emberi alakok ábrázolását.

(első mondat)

Kapcsolódó szócikkek: Chagall

Hasonló könyvek címkék alapján

Boris Vallejo: Boris Vallejo fantasztikus világa
Julie Bell – Boris Vallejo: Imaginistix
Rapcsányi László (szerk.): Karácsony régi képeslapokon
Németh Lajos: Csontváry
Melanie Trede – Lorenz Bichler: Hirosige
Zima Szabolcs: Magyar Remekművek
Robert Descharnes: Salvador Dalí, 1904–1989 a festői életmű
Ibos Éva: XIX–XX. századi magyar festészet
Marosvölgyi Gábor: Gulácsy Lajos
Gilles Néret: Gustav Klimt