Ui.: ​Szeretlek (Ui.: Szeretlek 1.) 86% 522 csillagozás

Megható történet volt. Gerry kis levelei.. fantasztikusak. Bár maga a tény borzasztó, hogy elég fiatalon halt meg. A szívem megszakadt az elején. Nehezen olvasok gyászról és annyira rossz volt belegondolni hogy ez bárkivel megtörténhet….
Az írónő azonban egészen jól vázolta a helyzetet. Humoros volt, a 3 bolondos barátnőn lehetett nevetgélni.

Kezdjük ott, hogy már az alapötletnek sikerült megvenni magának. A főszereplővel érzelmivel azonnal azonosulni tudtam.
Ez a könyv világosan leszögezi, hogy nem minden megy mindig egyik napról a másikra és nem mindenen tudunk változtatni, akkor sem ha nagyon akarjuk. Viszont ha teszünk azért, hogy jobb irányba kanyarodjanak az események, akkor előbb-utóbb elnyerjük a méltó jutalmunkat.
A könyv emellett megmutatja azt is, hogy két ember mennyire képes egymást szeretni. Még akkor is, ha nézetük gyakran különbözik és emiatt néha veszekednek. A pár sok mindenen átment már az életben, mégsem adták föl és küzdöttek azért, hogy együtt maradhassanak. Rengeteg áldozatot hoztak egymásért, ami mindenképpen követendő példa.
Kicsit befejezetlennek éreztem. Oké, nem kell minden könyv végére egy happy end, de úgy éreztem, hogy Hollynak még nem sikerült teljesen felépülnie és időre van még szüksége.

http://konyvkoktel.blogspot.hu/2016/03/cecelia-ahern-ui…

Örülök, hogy előbb a filmet láttam, mert elég sok eltérés volt, s így csalódás lett volna. Viszont a könyv nem volt az, sőt így érdekesebb volt, hiszen nem lehettem biztos az események alakulásában. Szerettem Hollyt és a családját. A barátnőiről nem is beszélve. A könyvben egy szerelemről olvashatunk, amely idő előtt véget ért, mégis örökre szól. Ez mégsem egy szomorú könyv, ugyanis az történet olvasása közben nem csak az érzelmek ragadtak magukkal, hanem az írónő humora is, amely ezúttal is lenyűgözött.

Huhh! Tele vagyok érzésekkel. Aki ismer, tudja, miért. Ez a regény egy fogadalom volt. @Light_House figyelmeztetett, hogy fájni fog. Igen, voltak sorok, amik könnyeket csaltak a szemembe, de az epilógust magaménak tekintem.
Száz szónak is egy a vége. Olvasni kell! Igaz, nem szépirodalom, lesznek olyanok, akiknek giccs. De jó időben kézbe véve rengeteg a mondandója. Nekem kedvenc lett.

Ez a könyv megtanítja, hogy rengereg kín és szenvedés után is lehet boldog az ember. Hogy elengedi Gerryt, az emlékét pedig megőrzi. A szívében örökre. Talál munkát, új barátok (és a régiek is megmaradnak), örül. Végre tovább éli az életét. És elismerem, hogy volt benne pár hiba, de így volt tökéletes – legalábbis nekem. <3
spoiler
Köszi, @Imagine!!! :)

Ui: Van belőlel film??? Ha nincs, muszáj lesz, hogy legyen!!

Jó könyv volt, érdekes alaptörténettel, de egy kicsit „semmi extra” érzés van bennem. Holly-val együttéreztem, elképzelésem sincs, milyen lehet, amikor így veszítünk el valakit, nem tudom, én hogyan dolgoznám fel, de tény, hogy Gerry ezt remekül megoldotta. Vajon tényleg létezik ilyen kapcsolat, ahol ennyire mélyen ismerik a társak egymást, hogy még azt is tudják, mire van szüksége a másiknak, ha ők már nem lesznek? Szeretném hinni, hogy van ilyen. Gerry levelei megindítóak voltak, az utolsó levél megírása az egyik legszebb rész volt a könyvben. A filmet már láttam régebben, és valahogy igazibbnak, szerethetőbbnek gondolom, nekem legalábbis jobban tetszett. Az írónőtől ez volt az első olvasmányom, és bár kedvenc nem lett, de fogok még olvasni tőle, ebben biztos vagyok.

Előbb láttam a filmet, mint olvastam a könyvet, így sajnos a könyv csalódás lett. Nem fogott meg annyira, mint a film, de ez ebből fakad gondolom.
Persze Cecelia jól ír, az egyik legnépszerűbb regénye, mégsem maradt akkora élmény, mint reméltem.

Szívszorító és megható és erőt adó és humoros történet is egyben. Nagyon bele tudtam merülni ebbe a könyvbe. Kíváncsi voltam Holly,hogy fog ezzel megbirkózni.Gerry levelei csoda szépek voltak. Jó lenne hinni benne ,hogy létezhet ilyen kapcsolat. Szép lenne. Jó volt kicsit alámerülni ebben a világban. Kikapcsol és ez a lényeg.

A filmet már nagyon sokszor láttam. Az egyik kedvencem!
De a könyvben Hollyt jobban megismerhettem, sok minden másképp történt.
Kicsit fura volt volt az elején ez a sok különbség, hisz a film belémivódott, de valójában a könyv is lenyűgözött. Sokkal érzelmesebb, sírtam, nevettem a szereplőkkel.
Tehát ha választanom kellene melyik a jobb, itt nem tudnék dönteni…
Mindkettő a kedvencem lett!

Régóta terveztem olvasni az írónőtől, erre esett az első választásom, még í filmet sem láttam.
Könyed olvasmányt vártam, részben ez is volt, viszont a téma nagyon megérintett, főként amiatt, mert hasonló a kapcsolatom a férjemmel, hasonló korban is vagyunk, és ilyenkor önkéntelenül is belegondol az ember, hogy ő is lehetne ilyen helyzetben, és mit veszíthetne. Így szerintem nem tudatosan, de még jobban odafigyeltem rá, és szinte naponta hálát adtam a sorsnak, azért amim van.
Nehéz lehet egy ilyen veszteséget feldolgozni, szerintem igazán sosem lehet, de Holly mellett remek emberek álltak, példaértékű volt a sok segítség. Bár ilyen figyelmes lenne a világ is.
Voltak benne humoros részek, amik jót tettek a sztorinak, a végével azonban nem voltam elégedett, összecsapottnak és műfajidegennek éreztem.
Tehetséges az író, előbb-utóbb sorra következik a többi regénye is.