Talált ​tárgyak országa 195 csillagozás

Cecelia Ahern: Talált tárgyak országa

Sandy Shortt kényszerbeteg. Amióta tízéves korában eltűnt a szomszéd kislány, mániákusan keresgél, nem tudja feldolgozni, ha elvesznek a dolgai. Kutatószenvedélye annyira magával ragadja, hogy magánnyomozóként keres eltűnt személyeket.
Jack Ruttle is kétségbeesetten keresi öccsét, Donalt, akit egy éve mintha a köd nyelt volna el. Amikor megtalálja Sandy hirdetését egy újságban, érzi, hogy a nő segíteni fog rajta.
Miközben Donal után kutat, egyszer csak Sandy is eltűnik, méghozzá egy olyan helyen köt ki, aminek létezéséről addig álmodni sem mert: az elveszettnek hitt fél pár zoknik, lakáskulcsok és a nyomtalanul eltűnt emberek birodalmában. Ez az új, szórakoztató és vidám világ, kedves, ám néha furcsa lakóival együtt befogadja Sandyt, ő azonban másra sem vágyik, csak hogy megtalálja a hazavezető utat.

A mindössze 28 éves Cecelia Ahern e regényében is kiválóan ötvözi a mesét és a valóságot.

Eredeti mű: Cecelia Ahern: A Place Called Here

Eredeti megjelenés éve: 2006

>!
Athenaeum, Budapest, 2012
360 oldal · ISBN: 9789632930893 · Fordította: Hussami Péter
>!
Athenaeum, Budapest, 2010
358 oldal · puhatáblás · ISBN: 9789632930404 · Fordította: Hussami Péter

Enciklopédia 1

Helyszínek népszerűség szerint

Dublin


Kedvencelte 19

Most olvassa 7

Várólistára tette 125

Kívánságlistára tette 113

Kölcsönkérné 4


Kiemelt értékelések

>!
CsakSimánDorka P
Cecelia Ahern: Talált tárgyak országa

Nem volt ez olyan rossz könyv. Tartottam tőle, a sok negatív értékelés miatt, meg mert chick lit, ami nem igazán áll hozzám közel. Azonban nagyon kellemes meglepetésben volt részem, mert egy nagyon aranyos kis történetet kapunk Sandyről és Jackről.

Bővebben:
https://dorkaanyaolvas.blogspot.hu/2017/01/cecelia-aher…

>!
joopsy P
Cecelia Ahern: Talált tárgyak országa

Meglepett ez a könyv, mert nagyon tetszett. Az olvasása kellemes kikapcsolódást nyújtott.
Adott egy kényszerbetegségben szenvedő fiatal nő, Sandy, aki azzal foglalkozik, hogy megkeresse azokat az elveszett embereket, akikről a rendőrség már lemondott. Ilyen volt Jack öccse Donal is. Aztán eltűnik Sandy is és vele együtt utazhat az olvasó is az „elveszett tárgyak, emberek, érzések, illatok, hangok…” birodalmába.
Folyamatosan a valóság és a fantázia világa között lavírozunk. spoiler
Izgalmas volt az utazás, de valahogy mégis hiányzott belőle valami, ami miatt nem kaphat 5 csillagot, pedig azért igazán meghökkentő dolgok is voltak benne spoiler.
Összességében ez a könyv habár tökéletes nem volt, mégis valószínűleg mélyen bevéste az elmémbe Cecilia Ahern nevét, ugyanis ilyen fantáziával megáldott nőtől még nagy dolgokra is számíthatunk. Bravo! :)

>!
Anó P
Cecelia Ahern: Talált tárgyak országa

Nagyon szerettem ezt a könyvet! Én is „elveszítős” vagyok, rendszeresen vitatkozunk párommal a fél pár zoknik miatt:( roppant figyelemmel, párokban teszem be őket, s mire kiterítem/ teríteném, gyakran hiányzik belőlük…)
Legutóbbi munkahelyi értekezletünk végén vérfagyasztó módon tűnt el egy tollam- láttam lefelé csúszni az ölemből,majd nyoma veszett! A földre nem esett le, zsebemben, táskámban nem volt, a mappámban sem!
E könyv hősnője, Sandy, kényszerbeteg, nem bírja elviselni, ha eltűnik valamije, muszáj keresnie. Mikortól vált ilyenné? A kezdet egy vele egykorú, általa nem szeretett kislány elvesztése volt…
Megtalálja-e valaha a lányt, s elveszített tárgyait, no meg az emberek iránti bizalmát, s saját önbizalmát?
Aki elolvassa a regényt megtudja – s nem fogja megbánni! Alig várom, hogy Cecelia Aherntől újra olvashassak valamit!

21 hozzászólás
>!
Sisyll
Cecelia Ahern: Talált tárgyak országa

Már egy ideje vágytam megismerkedni Cecelia Ahern munkásságával, de nem tudtam hol kezdjem. Végül egy random könyv mellett döntöttem. Nem szándékoztam pont tőle kölcsönözni, de a spontaneitás tündére megsuhintott pálcájával és erre a könyvre mutatott. Nem is választhatott volna jobbat.
Bár a figyeltjeim közül kevesen dicsérték, én totál oda voltam tőle. Lehet talán az újdonság varázsa miatt, de nem hinném. Egyszerűen ez a téma, ez pont nekem való, aki folyton azon gondolkodik vajon hová tűnnek el a dolgok, mikor mégis figyelek rájuk. Utána meg váratlan előbukkannak. Mondjuk én nemes egyszerűséggel a csenőmanókra szoktam fogni, de Ahern világa is tetszetős.
Nekem tetszett Sandy jelleme. Nem az a tipikusan szeretni való. Sőt. És mégis nagyon kedveltem őt.
Járt az agya egyfolytában. Talán ezért. És kicsit máshogy is látja a vilagot.
Ami még bejött ebben a könyvben, az a hinta-palinta a időben, a gyermekkor bemutatása, mivel ott elég sok minden megalapozódik az ember jellemével kapcsolatban.
Tetszett az irónia is, hogy az eltűnt személyek után nyomozó főhősnő eltűnik és utána nyomoznak.
Bevallom kicsit féltem hogy milyen is lesz a könyv, nem szerettem volna túlcsordult romantikát. Hál istennek nem is olyan történet ez. Épp egy lehelletnyi van benne, amennyi kell, hogy legyen.
Kedvemre való, ahogy Ahern mesél, kellemes volt az ír környezet, mely szívemnek kedves, jó volt a hangulata, tetszettek a szereplők és a mágikus realizmus.
Miss Ahern találkozunk még :)

>!
szju
Cecelia Ahern: Talált tárgyak országa

Picit bajban vagyok most ezzel az értékeléssel.
Az alapötlet nagyon tetszik, fantasztikus gondolat, hogy mégis hol vannak azok a dolgaink, amiket nem találunk. Az egész ki lett találva, lépésről lépésre, de… elég kiszámítható volt az elejétől a végéig. A Jack-es részeket legszívesebben átlapoztam volna az elején, teljesen feleslegesnek tartom. Amit leginkább hiányoltam belőle, az a bizonyos plusz, nem érkezett meg. Egyszerűen nem volt izgalmas.
Sandy-t ellenben megkedveltem, szerintem egyszerűn zseniális az a nő, még ha a környezete bolondnak is tartja. A kérdései elgondolkodtatóak, főleg azt a részt szerettem olvasni, amikor először volt pszichiáternél.
A borítója nem rossz, figyelemfelkeltő, mégis összességében úgy gondolom, Cecilia Ahern jobb könyveket is írt már.

>!
Trixi_Adzoa P
Cecelia Ahern: Talált tárgyak országa

Több elolvasott Ahern után nekem ez lett a kedvencem, pedig ez volt az első, amit olvastam. Kicsit irigy vagyok az írónőre, mert hihetetlen meseszerű világ van a képzeletében, amibe nagyjából a realitás talaján maradva tudja elkalauzolni az olvasót. Ilyen a Talált tárgyak országa is. Egy olyan kis világ, amiről el akarom tudom hinni hogy létezik, és csak reménykedni tudok benne, hogy a fél pár zokniaim a fülbevalóimmal és a szerencsekövemmel együtt valami nagyon aranyos gyerek tulajdonában vannak éppen.

>!
Hencsulátor
Cecelia Ahern: Talált tárgyak országa

Sandy karaktere nagyon tetszett! Együtt tudtam érezni a kényszer betegségével. Nehéz lehet ezzel együtt élni.
Jack története is szívbemarkoló volt. spoiler
Nagyon szerethető volt a talált tárgyak országa. spoiler
A közepét kicsit untam, de a végére egy kerek egész történetet kaptunk.

>!
FreeBird
Cecelia Ahern: Talált tárgyak országa

Érdekes történet volt, hiszen kit ne foglalkoztatna egy hely, ahová az eltűnt tárgyak / személyek kerülnek az eltűnésüket követően. Mindennek ellenére, nem tudtam azonosulni a főszereplő Sandyvel, így a regény sem tudott úgy megérinteni.

>!
Brigi007
Cecelia Ahern: Talált tárgyak országa

Ezt a könyvet @Melia ajánlására vettem fel az olvasandók listájára. Ő nagyon jó ajánlót írt róla, engem pedig komolyan elkezdett érdekelni, de ugyanakkor féltem is tőle kicsit. Az elmúlt időszakban kiderült, hogy nem feltétlenül van átfedésben kettőnk ízlése, sőt vannak dolgok, amik beesnek a kettő közé. Ő sokkal jobban szereti a romantikus (lányos) történeteket, és tini-irodalmat is többet olvas, mint én; én meg jobban szeretem az elvontabb dolgokat, mint ő. Szóval tartottam attól, hogy ez az én szürke irodalmam lesz, de aztán csak nem lett.

Maga az alapötlet valami elképesztően zseniális, ezt már akkor is tudtam, amikor elkezdtem olvasni. Az egész Neil Gaiman Soseholjára emlékeztetett (amit egyébként imádok), egy párhuzamosan létező misztikus világ, a saját szabályaival, aminek maga a valóság, a mi valóságunk ad létjogosultságot!

A karakterek tetszettek, a szerző stílusa nagyon jó volt, az egésznek volt egy olyan enyhe humora, ami kell ahhoz, hogy igazán tudjak élvezni egy könyvet, de amitől függetlenül még továbbra is komolyan tudom venni. És hát megható volt, nagyon. Voltak benne olyan részek, amik kifejezetten megráztak, és a vége mégsem lett túl idealisztikus.

Megérte elolvasni!

1 hozzászólás

Népszerű idézetek

>!
Róka P

Az ember szíve bármikor összetörhet, függetlenül attól, hány éves.

264. oldal

>!
Lobo

Magányos ember az, aki a valamit semmire cseréli.

259. oldal

>!
Róka P

Néha az embernek csak ennyi kell: tudni, hogy a másik van.

344. oldal

>!
Miamona

[…] néha nem könnyű eldönteni, melyik az a néhány pillanat az életben, ami kicsit különlegesebb, mint a többi. Gyakran csak utólag ébredsz rá, hogy milyen nagy volt az előző pillanat, de addigra már véget ért.

289. oldal

>!
Aquarius 

Idővel az ember változik, és minden évvel egy újabb réteg rakódik ránk, minden nappal egy kicsit többek vagyunk, mint azelőtt.

212. oldal

>!
sünmalac

Van, hogy elveszítjük magunkat. Ha nem figyelünk eléggé oda. (…)
Van, hogy látjuk a kiutat, mégis szembemegyünk az ösztöneinkkel, egyre mélyebben be a sötétségbe, mert a félelem, a harag és a szomorúság nem hagyja, hogy visszatérjünk.
Van, hogy inkább az eltűnést választjuk, és csak keresgélünk, mert ez az egyszerűbb.

358. oldal (befejezés)

>!
Aquarius 

Szeretek beszélgetni az emberekkel, mindig is szerettem. Azt gondolom, ha az ember mesél magáról, olyasmire is rájön magával kapcsolatban, amit korábban nem tudott.

53. oldal

>!
sassenach

Én már a nyolcvanas években is utáltam a nyolcvanas éveket, eszem ágában sem volt újra átélni az egészet.

141. oldal

>!
Brigi007

– Miért érzed úgy, hogy tudnod kell, hol vannak a dolgok?
– Mert tudnom kell.
– Miért érzed úgy, hogy tudnod kell?
– Miért érzi úgy, hogy ilyen kérdéseket kell feltennie nekem?

52. oldal

>!
Brigi007

– De ugye, nem volt… […] Nem volt köztetek semmi?
– Volt, de tulajdonképpen semmi.
– A semmi mióta valami?

157. oldal

4 hozzászólás

Hasonló könyvek címkék alapján

Carlos Ruiz Zafón: A szél árnyéka / Tűzrózsa
Sarah Addison Allen: A csodálatos Waverley-kert
Sarah Addison Allen: Sugar Queen – Édes élet
Joanne Harris: Csokoládé
Sarah Addison Allen: A barackfa titka
Jerzy Sosnowski: Aglaja
Laura Esquivel: Szeress Mexikóban!
Murakami Haruki: Tánc, tánc, tánc
Daína Chaviano: Az örök szerelem szigete
Alice Hoffman: Átkozott boszorkák