Lány ​a tükörben 180 csillagozás

Cecelia Ahern: Lány a tükörben

Vigyázat! Cselekményleírást tartalmaz.

Lány a tükörben

Az első történet főszereplője Lila, aki túláradó boldogságban arra készül, hogy oltár elé lépjen, és összekösse életét álmai férfijával. Az esküvői készülődés közben azonban fény derül egy családi titokra, s az események váratlan fordulatot vesznek. Lilának és nagyanyjának minden ravaszságukra szükségük van, hogy visszaszerezzék a lány szabadságát.

Emlékek teremtője

Úgy tartják, az első szerelmünket sosem felejtjük el. De vajon mi történik akkor, ha a dédelgetett emlékek halványulni kezdenek? Sokan közülünk bármire, de tényleg bármire képesek lennének azért, hogy ismét fel tudják idézni azokat a mámoros és édes perceket…

„Édes és életigenlő mese.”
– Marie Claire

„Mágikus és bájos ez a két gyönyörűen elmesélt történet.”
– Glamour

„Ellenállhatatlan…”
– Marian Keyes

Eredeti megjelenés éve: 2011

Tartalomjegyzék

>!
Athenaeum, Budapest, 2013
130 oldal · ISBN: 9789632932170 · Fordította: Szili Orsolya
>!
Athenaeum, Budapest, 2012
130 oldal · keménytáblás · ISBN: 9789632932019 · Fordította: Szili Orsolya

Enciklopédia 1


Kedvencelte 2

Most olvassa 3

Várólistára tette 48

Kívánságlistára tette 24

Kölcsönkérné 2


Kiemelt értékelések

Finn_Hudson>!
Cecelia Ahern: Lány a tükörben

Kicsit félve kezdtem el olvasni az alacsony százalékot és a rengeteg negatív értékelést tekintve. De mivel Cecelia írta, gondoltam, adok neki egy esélyt. Nem bántam meg.
Mindkét novella érdekes volt, ugyanakkor tragikus és elgondolkodtató. Mindkettőben egy pillanat alatt tönkrement az életük, és a novellák azt mutatják be, miként lehet továbblépni. Az első misztikusra és rejtélyesre sikeredett. Nagyon sajnáltam Lilát, hisz élete legboldogabb napján minden tönkre ment. A másodikban inkább a baleset, gyász és az erőszak került előtérbe, ahogy fokozatosan megismerhettük egy öregember életét.
Szerintem mindkét novella nagyon elgondolkodtató és tanulságos volt, különösképp a második az emlékekkel. Lehet, hogy nem Cecelia legjobb alkotása, de mindenképp megér egy esélyt.

Ferger_Jolcsi P>!
Cecelia Ahern: Lány a tükörben

Mikor elkezdtem olvasni, még nem tudtam, hogy két különálló történet van ebben a kötetben. Az első nagyon-nagyon tetszett, annyira misztikus és borzongató volt, hogy nagyon gyorsan el is olvastam ezt a történtet. A második viszont már annyira nem jött be nekem.. Ha csak az első novellát kellene értékelnem, akkor egyértelműen öt csillagot adnék rá, bár kicsit gyorsnak éreztem a befejezést és nem éreztem úgy, hogy teljesen ki lett volna dolgozva a végkifejlet. De a második történet kicsit rontott a könyv élvezhetőségén.

Cs_N_Kinga P>!
Cecelia Ahern: Lány a tükörben

Nos, most a nagy többséggel tartok. Természetesen egy kihívás miatt kezdtem bele a könyvbe. Nem is gondoltam sokra mivel a százalékos értékelésnél azt láttam amit, így teljes lelki nyugalommal vettem kezembe, hogy na ezt ha így átolvasom és kész. De megfogott,bár még nem mindig tetszettek a történetek. Az egyik tuti koppintás a másik is az lenne, de máshogy. Többet nem szeretnék írni, mert nem olyan vészes ez a könyv. Nálam egyszer olvasós volt.

PTJulia P>!
Cecelia Ahern: Lány a tükörben

Az első novelláról olvadás közben mindig Oscar Wilde jutott az eszembe. Hátborzongató, de érdekes ötlet, pont elég is volt belőle ez a hossz. A második történet pedig azt a 19.század végi-20.század eleji időt idézi, amikor ezt-azt feltalálgattak az emberek, és sokkal többet reméltek tőle, mint ami.
Az tényleg baj, hogy ennyire túl van árazva, de sajnos ma ez a trend ezek szerint, a Backman-könyvecskéknél éreztem még így.

Belle_Maundrell >!
Cecelia Ahern: Lány a tükörben

A bennem élő környezetvédő sír a kivágott fákért, mert ritka papírpocsékolós ez a könyvecske. Normális betűmérettel, illusztrációk nélkül fele ennyi oldal se lenne, szóval nem is értem, hogy akkor már miért nem dobtak bele még két-három novellát. Tartottam is szünetet a kettő között, hogy szegény könyvnek ne legyen kisebbségi komplexusa, amiért háromnegyed óra után búcsút intek neki. Ugyanis kb. annyi időt vehet igénybe.
Nem olvastam még semmit Cecelia Aherntől (bár a Lantmadárral szemeztem a Könyvhéten), és a borító alapján valami cuki, romantikus dologra számítottam. De örülök, hogy nem az lett.
A Lány a tükörben gyanúsan ismerős sztori, esküdni mernék rá, hogy olvastam már hasonlót, de egész borzongató. Kár, hogy a vége olyan kis összecsapott, mert egyébként kifejezetten hangulatos. spoiler
Az Emlékek teremtője kevésbé tetszett, az alapötlet jó és érdekes, de a megvalósítása kissé kesze-kusza. Van valami bájos ebben a szomorkás hangulatban, de igazán nem érintett meg, és sejthető volt az öregember motivációja is. Nekem egyébként nem kéne ilyen gép.
Az illusztrációk aranyosak, de nem igazán láttam értelmüket, inkább valami mesésebb kötethez illenének. Oké, konkrétan a Frakkra emlékeztettek, meg egyébként is mindenki el tud képzelni egy ilyen egyszerűen megrajzolt tükröt vagy teáscsészét.
Igazság szerint szerintem ez inkább az írónő rajongóinak szól, nekik biztos igazi csemege lehet, ismerkedős könyvnek annyira nem nagy szám. Viszont az alacsony molyos százalékához viszonyítva meglepően kellemes csalódás.

Zonyika P>!
Cecelia Ahern: Lány a tükörben

Két dolgot kell most szembesítenem ebben az értékelésben, jelesül a borítót és a tartalmat.

A borító nálam tízpontos, mármint messziről. Közelről a pillangókat azért már hanyagolnám, valamit milyen érdekes, hogy az írónő – kinek képe a védőborító hátsó fülének aljára pont odafért – éppen olyan színekbe tudott öltözni, ami illik a körötte lévő színekhez, tehát rózsaszínba, s feketébe.

A tartalom meg…. jaj. Annyira, de annyira, de annyira nem szeretem a papírpocsékolást! Most komoly két novella 120 oldalon? Az életben nem láttam ekkora sorközöket, hát az ujjam befért két mondat közé!
És igazából ez a két novella is a papírpocsékolás témakörbe tartozik. Na jó, nem. Ez csúnya volt tőlem. Mondjuk úgy, hogy mivel a borító meglágyította a szívem (bár az alatta lévő keménykötés már szimpla rózsaszín, brr), hogy ez a két novella olyan egynek jó.

Jajanyám! Én komolyan lassan olvasok, de már őszintén idegesített, hogy ilyen gyakran kell lapoznom.

7 hozzászólás
Molymacska>!
Cecelia Ahern: Lány a tükörben

Nagyon szép, minőségi kötet. A borítója igazán varázslatos, amiről elsőre látszik, hogy valami mgikus világba viszi el az embert. Nagyon szép a színválasztás is, ezek az árnyalatok igazán jól néznek ki a borítón.
A könyvben külön tetszettek az illusztrációk is: egyszerűk, de mégis megvan a hangulata, az a régi, poros, de más fantáziavilágokba elviviő hangulata, amitől zseniális lesz.

Lány a tükörben
Nagyon átlagos novella volt. Az alapkoncepció ötletes, és sok más, hasonló novellánál/történetnél sokkal jobb, de valahogy így sem érte el a várt hatást. Negatív volt benne, hogy az írónő nem tudta eldönteni, kinek is írja a történetet: alavetően túl mesés volt, de mégis szó volt a szeretkezésről is. Valahogy olyan young adult mese lehetett volna, de mégsem az.

Emlékek teremtője
Sokkal jobb, mint az előző novella. Nem csak azért, mert filozófikus gondolatokat szőtt a történetbe, hanem azért is, mert az érzelmek, amiket kiváltott, sokkal erősebbek voltak, mint azt egy átlagos történet esetén kapni szoktam. Nagyon erős volt minden benne, bár tény, hogy rövidebb emlék-történeteket én is olvasgattam volna még. Bár talán úgy unalmasabb lett volna az egész, így viszont megmaradt olyan mesés huszadik század eleji történetnek…

Szimirza>!
Cecelia Ahern: Lány a tükörben

A borító szép, különleges. A két novella viszont már nem annyira. Összecsapottnak, befejezetlennek és kidolgozatlannak tűnnek , és valójában azok is. Sokkal többet ki lehetett volna hozni belőlük, ha tegyük fel veszi a fáradtságot az írónő és inkább ír egy rövidebb, de annál ütősebb regényt valamelyikükből.

timea_k>!
Cecelia Ahern: Lány a tükörben

A címadó novella nagyon tetszett, szívese olvasnám bővebben egy egész regénnyé kibontva. A második novella ötlete és mondanivalója nem volt rossz, a történet kifutása kifejezetten erős volt, de összességében nem hagyott bennem mély nyomokat.

pandáslány>!
Cecelia Ahern: Lány a tükörben

A sok negatív értékeléssel szemben, nekem tetszett. Már a borító és a címe is megfogott. Két novella található a könyvecskében. Az első jobban megfogott, igazán különleges történet. (bár először azt hittem, egy vámpírról szól :D). Lekötött, és nagyon érdekelt, hogy miért nem nézhetnek a tükörbe. A végén a csattanót kétszer kellett elolvasnom, hogy felfogjam :D
A másik novella inkább tanulságosabb volt. Arról olvashatunk, hiába változtatjuk meg az emlékeinket, attól még azok megtörténtek, illetve, hogy milyen jó néha a régi emlékeket felidézni. Nem bántam volna, ha kicsit hosszabban van kifejtve, de így is nagyon jó volt.


Népszerű idézetek

Chöpp P>!

Már tudom, miért. Mert én tudom, hogyan képes elmúlni egy pillanat – hogy valamit mindig is el akart mondani valakinek, vagy valamit meg akart tenni, de aztán történt valami, és nem teszi, és szinte felrobban utána, amiért nem tette meg. És tudom, hogy magát idegesíti, mikor az emberek idejönnek és hülye emlékeket próbálnak teremteni, olyanokat, hogy sporthősök lesznek, vagy csalják a feleségüket egy csinosabb nővel. Mert ez az egész nem erre való. Arra való, hogy helyrehozzunk egy pillanatot, úgy, ahogy annak lennie kellett volna, ha nem tereli el a figyelmünket valami, vagy ha nem vagyunk gyávák, vagy ha tudtuk volna, hogy éppen az az elveszett pillanat volt az egyetlen, amikor elmondhattuk vagy megtehettük volna, amit akartunk.

124-125. oldal

Lettka>!

Nincs mindig mindennek értelme, de ez így van, és kész.

29. oldal

Zonyika P>!

– Tündértortát készítettél? Rózsaszín mázzal? Tettél pillecukrot a tetejére? Te csináltad a tortát? Az eperlekvárt te készítetted? Mondtam Sarahnak, hogy saját készítésű eperlekvárod van, és nem hitt nekem. A süteményhez is készítettél? Gyümölcsöt is raktál a sütibe? Tejszínhabot is kérek hozzá, ha van!

Lány a tükörben, 16. oldal

Kapcsolódó szócikkek: sütemény
2 hozzászólás
Aquarius P>!

Az emberek más dolgokat szeretnek, Sarah, ezt meg kell tanulni az életben. Nincs mindig mindennek értelme, de ez így van.

29. oldal, Lány a tükörben c. novella

Aquarius P>!

Az új emlékek olyanok, amikre vágynak az emberek, vagy amiket fel szeretnének eleveníteni – bár ezek soha nem lesznek eredetiek, bármennyire próbálkoznak az újrateremtésükkel. Az elme mindent újra megteremt saját magától. Azért, hogy túlélje.

80. oldal, Emlékek teremtője c. novella

Allanon>!

Apád soha nem hagyott volna ki egyetlen bulit sem. Minden koncerten és fellépésen az első sorban ült, hogy láthassa a lányát.
– A harmadik legjobb Európában – mondta Lila és nevettek.
Lila egyszer harmadik lett az ír táncversenyen, és apja azzal dicsekedett mindenkinek, hogy az ő lánya a harmadik legjobb Európában. Valójában Lila lett az utolsó. Mindössze három lány indult a versenyen.

39. oldal, Lány a tükörben

Allanon>!

A férfi elveszi a frissen vasalt fehér zsebkendőt. Sarkában rózsaszín hímzéssel a nő monogramja: J. J. Az édesanyjától kapta. Belefújja az orrát, és játékosan visszanyújtja. A nő újra nevet. Szája körül kis vonalak jelennek meg, mint ahogy a tó vize fodrozódik, mikor kavicsot dobunk bele. Könnyed, képlékeny, természetes, gyönyörű.

77. oldal, Emlékek teremtője

Lettka>!

– Mindenkinek jár még egy esély – mondta a lány.

106. oldal

Molymacska>!

Emlék-teremtőnek hívják. Mások. Ő maga nem. Az emlékeket az elme teremti – bár személyes véleménye szerint sokkal inkább a szív, de ebbe most nem szeretne belemenni –, és ha már megteremtette az elme az új emlékképeket, a gép kategorizálja, lepecsételi, és iktatja őket, mintha olyan igaziak lennének, olyan őszinték, valódiak és felejthetetlenek, mint az összes többi.

79-80. oldal

Molymacska>!

– Igen, hát úgy tűnik, szép kirándulás volt. Csak az a kár, hogy nem volt ott.
Jack mosolya elhalványult.

102. oldal


Hasonló könyvek címkék alapján

Carlos Ruiz Zafón: A szél árnyéka / Tűzrózsa
Cassandra Clare – Sarah Rees Brennan: Örök éjre szánva
Alex L. Hooper – Monos Anett – M. Z. Chapelle (szerk.): Sssh!
B. E. Belle: Mia
Ronnie W. A. (szerk.): Csillagtalan
A másik oldal
Jojo Moyes: Párizs szólóban
Vancsó Éva (szerk.): Ajtók és átjárók
Kelemen Zoltán: Első 21 novella
Katie Fforde: Karácsonyi lakoma és más történetek