Ajándék 134 csillagozás

Cecelia Ahern: Ajándék

A kevély üzletember, Lou Suffern folyamatosan küzd az idővel, még álmában is csak a munka jár az eszében. Családjának meg kell harcolnia minden vele töltött pillanatért. Egy hideg téli reggel munkába menet Lou megismerkedik a hajléktalan Gabe-bel, és egy pillanatra mégis meglágyul a szíve: állást szerez a fiúnak a cégnél. Ez a ritka jó cselekedet többszörösen megtérül: Gabe szerencsét hoz Lounak, sőt, úgy tűnik Gabe segítségével elérheti, amit mindig is akart: végre egyszerre lehet két helyen! Azonban rá kell jönnie, a rohanás sem mindig kifizetődő, és karácsony reggeléig még sok mindent rendbe kell hoznia a családjával… Cecelia Ahern negyedik, az Athenaeumnál megjelenő kötete (Talált tárgyak országa, Bennem élsz, Ahol a szivárvány véget ér) igazi karácsonyi történet egy mesés ajándékról, amelyet az ember életében csak egyetlenegyszer kaphat meg.

Eredeti mű: Cecelia Ahern: The Gift

Eredeti megjelenés éve: 2008

>!
Athenaeum, Budapest, 2010
296 oldal · ISBN: 9789632931104 · Fordította: Cseicsner Otília
>!
Athenaeum, Budapest, 2010
296 oldal · ISBN: 9789632930732 · Fordította: Cseicsner Otília

Kedvencelte 8

Most olvassa 2

Várólistára tette 55

Kívánságlistára tette 35

Kölcsönkérné 3


Kiemelt értékelések

>!
Timcsibaba77
Cecelia Ahern: Ajándék

Szem nem marad szárazon. Megvallom, kicsit másra számítottam. Valami bájos karácsonyi hangulatba hozó kellemes olvasmányra. Helyett nekikent a falnak rendesen. Elgondolkodtatott, mert nagy igazságokat tárt fel az írónő, akarva akaratlan, de az én szívembe is sikerült egy kicsit belekarcolnia a soroknak.
A végét szégyen, nem szégyen, megkönnyeztem. Mert ez a könyv nem pár szereplőről szól, nem pár történetről, ami akár igaz is lehetne, hanem rólunk, hogy mennyire fogy az időnk, és mi mégis mennyire makacsul hisszük, hogy ha emelt fővel elmegyünk a tények mellett, és nem nézegetjük azt a láthatatlan ketyegő órát, nincs más dolgunk, mint gyűjteni, költeni a legfontosabb dolgot, ami ebben az anyagias világban meghatározza a leginkább az életünket, a pénzt halmozni, dédelgetni, költeni, félteni, megosztani, adni, lopni, kapni, remélni, kéregetni, kölcsönkérni kell egy életen át. Egy dolgot viszont mindenki elfelejt, hogy valamit nem lehet megvenni, kispórolni, megadni, kamatostul visszakapni, kérni, mégpedig az IDŐT. Mindenkinek van egy „időkapszulája” , ami tetszik, nem tetszik de telik. És mindenki ideje egyszer elfogy, nem tudjuk, mikor, így amíg tehetjük, kellene a hibákat kiküszöbölni, és az emberekkel jóban lenni, egymást szeretni, és a legdrágábbat, az időt megosztani másokkal.
Ami nagyon tetszett a könyv végén egy hasonlat, hogy mi emberek, mint egy karácsonyfa izzói, égősor vagyunk ,ha halványul is pislákol néhány izzó fénye a többi még égve marad. Az élet rendje a születés-halál.
Csak ajánlani tudom ezt a szívbe markoló kicsit absztrakt olvasmányt a hozzám hasonló filozófikus beállítottságú embereknek.
És ne feledkezzünk el a belső óránk hangjáról, ami most is ketyeg, vészesen közeleg ….

>!
Sippancs P
Cecelia Ahern: Ajándék

Muszáj azzal kezdenem az értékelést, hogy ez a borító ritka csúnya! Ha nem Ahern neve szerepelne rajta, hát biztos, hogy messziről elkerülném!
Maga a sztori viszont egészen tetszett. Igen, kicsit olyan volt, mint egy modernkori Karácsonyi ének, és az ember lánya csak dühöngött és ujjal mutogatott a történet nagy részében (éljen a karácsony!), de valahol mégis szerethető és elgondolkodtató is volt egyben. Mondjuk utóbbi Loura egyáltalán nem igaz, mert a családja helyében én már régen kiadtam volna az útját, de azért csendesen bevallom, hogy az a gyerekszobás jelenet a végén az én szívemet is meglágyította.
A rendőrős-pulykadobálós mellékszálat viszont nem igazán tudtam hova tenni, szerintem nem adott semmit sem a történethez.
Nem ez lesz a kedvenc Ahern-könyvem, de egynek nem volt rossz.

>!
csillagka P
Cecelia Ahern: Ajándék

Előítéletes voltam, be is jött. @AniTiger kikövetelte az írónőt, akiről már a borítok alapján tudtam, nem az én kategóriám, nagyon habos, nagyon édes, miközben mostanában inkább egy fincsi sörperecre vágyom.
Ehhez jön a karácsonyi téma, ami máshová kellett, és nálam leginkább Christopher Moore tolmácsolásában fogyasztható.
A könyv pont az fogalmazta meg, amit nem szeretek utálok a karácsonyban.
Túl sok, túl giccses, túlont-túl Dickens koppintás, az eredeti Énekhez is hangulat kell, amit pedig alkottak belőle: fuuuujjjjj.

2 hozzászólás
>!
Lynn
Cecelia Ahern: Ajándék

A harmadik könyvem az írónőtől és örülök, hogy nem az első, mert ha ezzel kezdett volna nálam, akkor nem ismerkednénk tovább. Az első kettőhöz hasonlóan ennek is tetszett a témája (az, hogy az idő nagyon fontos és éppen ezért az egyik leglényegesebb kérdés, hogy mire szánunk belőle és kivel töltjük), de a kivitelezés bizony harmatgyenge volt szerintem.
Már a borítóra nézve is csak nyeltem egyet, aztán az olvasás közben is csóváltam a fejem, mert valahogy aránytalan volt, túl nagyokat vagy túl kicsiket ugrott. A főszereplőt, Lout pedig egyáltalán nem sikerült megkedvelnem sőt, de Gabe se nőtt a szívemhez.

>!
BeliczaiMKata
Cecelia Ahern: Ajándék

Nagy gondban voltam a csillagozással, mert a könyv nagy részét nehezen olvastam, volt ahol gördülékenyebben ment, volt ahol kevésbé. Értem én, hogy senki nem változik meg egyik pillanatról a másikra, mégis néha már nagyon bosszantó volt Lou viselkedése, aki mintha nem tanulna a leckéből.
Amiért mégis csak fél csillagot vontam le, az az utolsó kb tíz oldal, azaz pontosabban a 28-dik fejezet. Nem tudtam a könnyeimet visszaszorítani, hangosan pedig nem akartam zokogni, ennek az lett az eredménye, hogy egy hatalmas gombóc lett a torkomban. Bármennyire is szívszorító volt, bármennyire is „untam” a javarészét, emiatt érdemes volt elolvasni.
Az idő megfizethetetlen. Az elmúló percek sosem térnek vissza. Legyünk együtt a szeretteinkkel annyit, amennyit csak tudunk, mert az időnk véges, és ki tudja, mikor harangoznak!

>!
Valcsa
Cecelia Ahern: Ajándék

A történet gyakorlatilag Lou – egy munkamániás, szoknyapecér családapa – karácsonyi éneke.
Ez már nem az első Ahern-könyv, amit kézbe vettem, és a többihez hasonlóan imádtam ezt is. Egy aranyos karácsonyi történetre számítottam, ehelyett valami egészen mást kaptam. Sokkal szomorúbbat. spoiler.
Cecelia – az ehető, könnyű cukormáz alá – mindig csomagol egy kis mélyebb tartalmat is. Ez ezúttal sem volt másképpen: spoiler
Szerettem a szereplőket is, még ezt a gyakran mocskos disznó Lou-t is, Gabe-et meg aztán főleg. :) Ez is tetszett, hogy a „pulykás srác” kerettörténetébe van ágyazva a sztori.
A hétköznapi életbe helyezett fantasy-elemektől meg általában ódzkodni szoktam, de úgy tűnik, Ceceliának ez nagyon megy: már A holnap titkai-nál is bizonyította, mennyire zseniálisan tudja összehozni a valóságot a fantasy-vel (elvégre ott is egy teljesen hagyományos, valóságos történetben csak egyetlen fantasy-szál volt, a napló – itt pedig ez a "klónozás").
Egy újabb könyve az írónőnek, amit nagyon szerettem olvasni. Eddig háromból három. :)

4 hozzászólás
>!
mokus33
Cecelia Ahern: Ajándék

A könyv mondanivalója nagyon értékes, de a tálalással nem voltam maradéktalanul elégedett. Sokszor összekavarodtam, bár az igaz, hogy inkább a könyv elején, utána már megszoktam a stílust és lassan összeállt a történet, ettől függetlenül nekem valami hiányzott ahhoz, hogy még szívesebben olvassam. Lou törtetése, munkájához és emiatt a családjához való hozzáállása taszított, örülök, hogy változott, bár elég nehézkes volt a jellemfejlődése, valahogy nem volt meg a megfelelő íve ennek a változásnak, inkább csapongó volt és darabos spoiler.
A zárógondolatokkal 100%-ig egyetértek, hogy sikerül-e a mindennapokban megvalósítanom, az más kérdés, de nagyon igyekszem…

>!
bozs
Cecelia Ahern: Ajándék

Hatalmas mese, de most nagyon jókor jött.
Karácsony, megváltozás, szeretet, család.

1 hozzászólás
>!
Gelso P
Cecelia Ahern: Ajándék

Nem egészen ilyen jellegű könyvre számítottam, igazából nagyon idegesített a két főszereplő, nem tudtam egyet érteni Lou-val, de érdekes módon megértettem.
Nehezen, de megértettem. Nagyon sok ilyen ember van, akinek a munkája jelenti az igazi és valódi örömet – nem az egyéb olyan földi dolgok, mint család, emberi kapcsolatok.
Most az idő rövidsége miatt csak ilyen röviden, majd később hosszabban is próbálok gondolkozni – a kihívás teljesítése a nyakamon, ezért most csak ennyi.

Az olvasás @gab001 Cecelia Ahern kihívásához – köszönöm a kihívást.

>!
Briza
Cecelia Ahern: Ajándék

Előítéletekkel tele kezdtem neki ennek a könyvnek. Ám az ellenszenves főszereplő, sem tudott meggátolni abban, hogy rekord idő alatt kiolvassam.
Olyan, mintha a Csúcshatást összegyúrták volna némi Momóval, a Karácsonyi énekkel, meg az 5 évvel ezelőtti szilveszterünk előestéjével.

A cím több értelemben is találó. És ahogy végigszámlálom a felbukkanó ajándékokat, a végén mindig mosolyognom kell, pedig a történet egyáltalán nem mosolyogni való. Végig Gabe-re koncentráltam, hogy mikor bukkan elő a szövegben az a rész, amit én végig sejtettem róla. Így bizony sikerült elsiklanom a lehetséges befejezésen való agyaláson. Amikor kézbe vettem a könyvet, egyáltalán nem erre számítottam! És arra sem, hogy végül sírni is fogok.


Népszerű idézetek

>!
jmolnar

Az időből sosem jut elég, az idő vihart kavar a szívünkben, az időt csak okosan szabad eltölteni. Nem lehet becsomagolni, szalaggal átkötni és a karácsonyfa alá tenni. Időt nem lehet ajándékozni. De ami van, meg lehet egymással osztani.

295. oldal, a köny vége

>!
Pixie

Időnként muszáj odaadni magunkat valakinek, hogy kiderüljön, kik is vagyunk valójában.

>!
psych P

– Tudod, hogy apa akárhol is van, akármi is történik veled az életben, akármilyen szomorú vagy boldog, magányos vagy elveszett is légy, ugye, tudod, hogy rám mindig számíthatsz? Ugye, tudod, hogy akkor is számíthatsz rám, ha éppen nem is látsz engem? – simogatta meg a kislány buksiját, majd a szívére mutatott. – Itt megtalálsz.

287. oldal

>!
Hóvirág72

… sokkal egyszerűbb lenne, ha az emberek nem azt néznék folyton, mit csinál a másik, hanem magukkal lennének elfoglalva.

154. oldal

3 hozzászólás
>!
Snowberry

Karácsony reggelén, ha az ember a mézeskalács-homlokzatú külvárosi házak előtt sétál, az az érzése támad, hogy a csillogóvillogó dekorációtól pont úgy néznek ki, mint a becsomagolt karácsonyi ajándékok odabenn a fa alatt: mindegyikben egy-egy titkos meglepetés.

(első mondat)

>!
Pixie

Az ember természete olyan, akár az a bizonyos hagyma, és mennél több réteget hántunk le róla, annál félelmetesebb dolgokra akadunk.

5. fejezet

>!
Hóvirág72

(…) csak az tud ügyesen hazudni, aki magának is hazudik, mert így ő is elhiszi, amit mond.

195. oldal

Kapcsolódó szócikkek: hazugság
>!
Sippancs P

Ez a karácsony, a fenébe is, kihozza az emberből az állatot.

270. oldal

Kapcsolódó szócikkek: karácsony
>!
Pixie

Az emberek olyanok, akár a házaik: tele vannak titkokkal. Vagy a titkok uralják őket, vagy ők a titkaikat: szorosan magukhoz szorítják, hazug nyelvük béklyóba köti az igazságot. De az igazság, akár a tegnapi pecsenyelé, mindig a felszínre tör.

>!
Sippancs P

Az igazság és az idő mindig együtt jár.

10. oldal

Kapcsolódó szócikkek: idő · igazság

Enciklopédia 5


Hasonló könyvek címkék alapján

Marni Bates: Rocksztárt kaptam karácsonyra
Nora Roberts – Day Leclaire: Varázslatos karácsony
Meg Cabot: A neveletlen hercegnő naplója 6 és 1/2. – Mia karácsonya
Tammara Webber: Easy – Egyszeregy
J. A. Redmerski: A soha határa
Kate Quinn: A császár szeretője
Carina Bartsch: Cseresznyepiros nyár
Cally Taylor: A mennyország várhat
Isabel Wolff: Mesés ruhák kalandjai
Paige Toon: Daisy nyomában