Catherine ​M. szexuális élete (Catherine M. szexuális élete 1.) 83 csillagozás

Catherine Millet: Catherine M. szexuális élete Catherine Millet: Catherine M. szexuális élete Catherine Millet: Catherine M. szexuális élete Catherine Millet: Catherine M. szexuális élete

Az ​ismert francia művészettörténész, Catherine Millet arra vállalkozott, hogy elbeszéli saját szexuális életét. Méghozzá zavarba ejtő nyíltsággal és egyértelműséggel. A Catherine M . szexuális élete minden idők egyik legmerészebb és legmegdöbbentőbb könyve, az erotikus irodalom unikális darabja. Ha Freud olvasta volna C. M. könyvét, egész koncepcióját sutba dobta volna a női szexualitásról. Catherine M.-nek számtalan alkalmi partnere mellett vannak állandó társai (akikkel csoportos szexet és mindenféle egyebet is űz), azonban a nagybetűs Szerelem mint olyan soha fel sem merül lehetőségként kapcsolataiban. Szeret a férfiaknak örömet szerezni és szeret maga is örömet kapni tőlük. Ennek különféle módjait számtalan történetben örökíti meg, miközban mindent a nevén nevez. Szexuális fantáziálásairól, maszturbációi során szerzett részletes és alapos megfigyeléseiről is beszámol. És ezenközben nem közönséges, sokkal inkább tárgyilagos.
Catherine M. szexuális életéből tanulni is… (tovább)

Eredeti cím: La vie sexuelle de Catherine M.

Eredeti megjelenés éve: 2000

>!
Magvető, Budapest, 2018
256 oldal · ISBN: 9789631437157 · Fordította: Tótfalusi Ágnes
>!
Magvető, Budapest, 2018
256 oldal · ISBN: 9789631436587 · Fordította: Tótfalusi Ágnes
>!
Ulpius-ház, Budapest, 2007
232 oldal · puhatáblás · ISBN: 9789639752450 · Fordította: Tótfalusi Ágnes

2 további kiadás


Kedvencelte 4

Most olvassa 2

Várólistára tette 37

Kívánságlistára tette 21

Kölcsönkérné 1


Kiemelt értékelések

>!
Hencsulátor
Catherine Millet: Catherine M. szexuális élete

Hát ez nekem nagyon nem tetszett…
Nincs bajom azzal, ha valaki szeret szexelni, és ehhez nincs állandó partnere hanem váltogatja…na de ez! Hát mindegy ilyen emberek is kellenek, csak minimálisan sem tudtam élvezni ezeket a történeteket.
Baromi unalmas volt. Az összes aktus teljesen tárgyiasítva volt… borzalmas!
Senkinek nem ajánlom!

>!
borga
Catherine Millet: Catherine M. szexuális élete

Ez a nő egy gép. Ösztönlény, aki annyira nem foglalkozik részletekkel, hogy többnyire nemhogy az arcok, de még a darabszám sem marad meg benne egy-egy parti után. Nem tudom a két szakmája közül melyiket végezte nagyobb erőbedobással, de az ősire genetikai kódoltsággal tökéletes, nem válogat sem személyben, sem nívóban, sem elképzelésekben. Próbáltam rákeresni a munkásságára – mármint a művészetire –, de szinte csak a könyvre vonatkozó adatokat dobott ki a barátunk.
Az érzelmekkel szex közben (is) oly szinten hadilábon áll, hogy amikor nem öntudatlan, akkor elemez. Hol magát, hol a tájat, berendezést. A könyv egyébként mulatságos struktúrájú: az első harmad az állaté, aztán felébred, hogy valahol ő mégis intellektuális lény, hiszen művészettel foglalkozik, nosza, párosítsuk össze a kettőt (erőltetett és gyerekes), majd a végén, ha már érzelem nincs, akkor agyal, filozofálásnak eladva. Aztán vannak benne önellentmondások, hogy honnan szereti, vagy hogy hogyan viszonyul a nem mások által beszervezett, hanem valóban random idegenekhez.
Nem volt erotikus, mert érzelem és érzés nélkül, zsigerből és rideg aggyal volt megírva, a végén jópárszor el is bakkant a fejem, mire befejeztem. Stílusra sem nagy élmény. Leginkább a nagy-az-isten-állatkertje rovat kedvelőinek ajánlott. :)

>!
ervinke73
Catherine Millet: Catherine M. szexuális élete

Könnyű lenne azt írni, hogy „Ez az!”, vagy éppen azt, hogy „Na, ne!”. Az igazság valahol félúton lesz. Majdnem én is félredobtam…Aztán inkább próbáltam megfejteni, mi motiválhatta Millet-t e könyv megírására. Lehet, hogy csak egy nagyobb házra vágyott, és kellett a lé? Láthattunk már ilyet épp eleget.
A könyvben foglaltak..? Hát, nem tudom. Hiányérzetem van, nem is kicsi. Hiteltelennek érzem, bár ez lehet az én hibám is. Önismereti utazás a szinte már fizikai korlátokat súroló mennyiségű szeretkezésekben? Jó, és akkor hol a pont az i-re? Mit mond ez a könyv a többi nőnek? Hús hús hátán, érzelmek nélkül (nekem legalábbis valami ilyesmi jött át). Lehet az életnek egy ilyen szeglete, de nekem inkább tűnik a valóságtól elrugaszkodásnak. Nem szimpatikus! Ettől még az írónő személye kíváncsivá tesz. Próbáltam interjúkat keresni vele, nem sokra jutottam. Ha egy könyvnek hibájául róható fel, hogy nem hagy nyomot, akkor ez az a könyv. Attól függetlenül, hogy van néhány igen magvas gondolata. Sokat markol, keveset fog! Igen, azt hiszem, a kevesebb több lett volna.

10 hozzászólás
>!
Zazka
Catherine Millet: Catherine M. szexuális élete

Pár oldal hiányzott volna még a végéből, de egyszerűen nem érdekelt. Öncélú hencegés az egész, semmi más. Azért kap egy csillagot, mert egy helyen találtam egy érdekes pszichológiai okfejtést. Egyébként olyan volt, mint valami száraz pornó, ha leírnám többezerszer ezt a két szót egymás után: f..z, p..a, akkor ugyanerre az eredményre jutnék, mint az írónő.

>!
lacrimosa
Catherine Millet: Catherine M. szexuális élete

(korábban angolul átfutottam és az alapján kimondottan szerethetőnek tűnt, most elolvastam magyarul, ezért újraírom az értékelést)
Először is, ez a könyv egy buja lányregénynek ígéri magát, de valójában nem az, hanem egyetlen hatalmas #metoo. Ami még rosszabb, hogy a sok abúzustörténetet a részletes aktusleírásokkal egy csomó felesleges okoskodás köti össze, ami nagyrészt pszichologizálás (dobálózás analitikus fogalmakkal, vad értelmezések). Na most a könyv 95%-án végig, hát, szóval szenvedve magam, bár helyenként vannak nagyon érdekes és egészen jó részek is, az fogalmazódott meg bennem, hogy tkp. erre az elemző nézőpontra a szexben semmi szükség. Ez a folyamatos elemezgetés az, ami egy szenvedéssé teszi a könyvet, mert egy az egyben idegesítő. Amit élvezünk azt nem kell megmagyarázni, amit nem élvezünk, azt meg ugye, minek csináljuk. És tényleg, minek? Van itt gyermekszerető családi barát nagypapa, meg éveken át tartó, rendes, fizetetlen prostituálása a főszereplőnek (vajon mi a rosszabb, ha ez pénzért történik vagy ha csak úgy barátilag, mint itt? és még a barátai is azzal piszkálják szerencsétlen nőt, hogy mások bezzeg ezzel pénzt keresnek), számtalan helyzet, amibe belesodródik csak úgy.
Történnek vele dolgok. Tulajdonképpen ez az életmód (az elbeszélő nevezi annak) a határok átolvasztására megy rá: munkakapcsolatok-szex, intimitás-kitettség, intimitás-személytelenség stb., és hát gondolom nem véletlenül nem arról szól a könyv, hogy ebből mennyi konfliktus származik, erre csak finom utalások történnek, jelesül, hogy így válhat az ember élete vég nélküli drámává, mert nem véletlenül nem jó ezeket a dolgokat összekeverni. Az olvasás alatt tkp. végigkövetünk egy folyamatot, amiben a főszereplő tárgyiasítása történik, ami ellen neki látszólag (a felépített narratíva szerint) semmi kifogása, helyenként jól szórakozik, helyenként meg türelemmel viseli. Azt, hogy folyamatosan (ki)használják. De mintha a főszereplő sem tudná vagy értené pontosan, hogy mi történik vele. Tehát traumák láncolata, reflektálatlanul. Ez így önmagában annyira dühítő, hogy az ember tényleg legszívesebben ordítva hajítaná ki az ablakon (be a Dunába stb) a könyvet. Nem csodálom, hogy sokan nem tudták végigolvasni, az utolsó oldalakat én se tudtam. Az volt az érzésem, hogy az ilyen szintű kitárulkozásra semmi, semmi szükség, ez szükségtelen túlzás. Szóval ez az egész ahhoz a kérdéshez vezet, hogy vajon mi szükség volt erre a könyvre?
Meg még azon gondolkoztam, hogy mennyivel jobb fantáziálni és fikciót írni, mint a valóságot úgy, ahogy ez itt. A valóságban a legtöbbször semmi köszönet nincs, de tényleg. Mennyivel jobb lett volna kicsit itt-ott eltolni a történetet, szereplőket csinálni, fantáziával betakarni az egészet. Lehetett volna ez egy buja lányregény, de nem lett, és nagyon sajnálom. (Feltettem az eladó könyvek közé, aki szeretné, viheti)

>!
Aurore
Catherine Millet: Catherine M. szexuális élete

De sokan lehúzzák ezt a könyvet. Nekem tetszett, a stílusa miatt. A stílus maga az ember, és ezt a könyvet végül is egy nagyon elismert francia művészettörténésznő írta. Rendkívül intelligensen fogalmaz, érdekesen ír olyan dolgokról, amik velem biztosan soha nem fognak megtörténni, mert én egyszerűen nem ilyen vagyok. A nemiség számomra szent, számára pedig csak olyan, mint bármilyen más tevékenység, mint pl. az evés: mi sem egyszerűbb. És olyan orgiákban vett részt, hogy már a leírásától is viszolyogtam, de mindemellett nem trágár, és semmiképpen sem mondanám, hogy szenny. Tárgyilagos. Hihetetlenül objektíven szól olyan témákról, amelyek – mint a hozzászólásokból is látszik – az ún. szexuális forradalom ellenére a mai napig tabunak számítanak az emberek óriási hányadának. Nekem, mint érdekesség nagyon tetszett, hogy bepillantást enged egy olyan világba, amivel egészen bizonyos, hogy soha nem fogok nem hogy azonosulni, hanem a leghalványabban érintkezni se, ám rajta keresztül tudhatok róla, hogy ilyen van.

>!
LynnLou
Catherine Millet: Catherine M. szexuális élete

UNALMAS. Arc nélküli baszások halmaza, de még az is unalmas. Kb. az adná az egyetlen szórakozást, ha elkezdeném strigulázni, hogy hányan mentek végig a főhősnőn. De ez meg kit érdekel? Na, ezt se bírtam végigolvasni.

>!
Momóka
Catherine Millet: Catherine M. szexuális élete

Próbáltam, igyekeztem, kényszerítettem magam, de mindennemű érdeklődésem ellenére ez a könyv baromi unalmas maradt. Nem fejeztem be, és szerintem soha nem is fogom. Sajnos ennyi.

>!
RBeni
Catherine Millet: Catherine M. szexuális élete

A hozzászólások alapján úgy látom, nem aratott nagy sikert a könyv. Nekem tetszett. Sokakkal ellentétben végig is olvastam, sőt nyaralásokkor mindig újra előveszem és fel-felolvasok belőle a barátnőimnek… (és ilyenkor legszívesebben menekülnének :D )

>!
czerka81
Catherine Millet: Catherine M. szexuális élete

Őőőő….hááát….attttya úr isten, ez mennyire rossz. :D Mások intéseit figyelmen kívül hagyva kezdtem bele ebbe a könyvbe. A fülszöveg szerint zavarba ejtő, merész, megdöbbentő, „az erotikus irodalom unikális darabja”. Egy másik dimenzióban bizonyosan így van. Szerintem egy nimfomániás, szociopata, zavarodott lotyó keszekusza visszaemlékezése valamire, ami állítólag az ő élete, bár egy kaktusz is intenzívebben éli meg a sajátját. Valószínűleg csak ő képes ennyire szenvtelenül és unalmasan leírni egy aktust. Úgy meséli el „kalandjait”, mintha a teszkó újság heti akciós termékeit sorolná. Kb. már a huszadik oldaltól nem figyeltem sem a nevekre, sem a helyekre, mert annyira nem volt semmi jelentőségük a „történet” szempontjából. Azt, hogy hogyan szaporodik az ember már általánosban megtanultam a bioszkönyvből. attól pedig hogy háromszor leírom, hogy p… meg f… még nem lesz sem merész, sem unikális valami. Képtelenség végigolvasni. Gyújtósnak jó, ezért adtam fél csillagot rá.


Népszerű idézetek

>!
tündérróka

Közben kétszer is szerelmes lettem, mind a kétszer olyan férfiba szerettem bele, akivel nem létesíthettem testi kapcsolatot, az első férfi ugyanis nemrég nősült, és ráadásul nem is érdekeltem, a másik férfi pedig messze élt tőlem. Tehát nem találtam fontosnak, hogy állandó barátom legyen.

>!
Beja

Amikor gyerek voltam, mindennél jobban foglalkoztatott a mennyiség kérdése.

(első mondat)


A sorozat következő kötete

Catherine M. szexuális élete sorozat · Összehasonlítás

Hasonló könyvek címkék alapján

Koronczai Magdolna – Hollósi Nikolett (szerk.): A szexualitás egészségkönyve
Jeffrey Eugenides: Egy test, két lélek
Susan Meredith: Felnőtté válás
Szerdahelyi Szabolcs: Szex-tusa
B. Élthes Eszter: Óda az erotikához
Shere Hite: Hite-riport A nők szexuális életéről
Takács Judit (szerk.): A lélek műtétei
Maurice Yaffé – Elizabeth Fenwick: A nemi öröm