Incarceron (Incarceron 1.) 424 csillagozás

Catherine Fisher: Incarceron

Üdvözlünk ​Incarceronban! A reményt hagyd a kapuknál, és készülj fel egy véres, kegyetlen harcra a túlélésért. Ugyanis Incarceron nem egy egyszerű börtön, nem csak elzár a külvilágtól, hanem szereti kínozni a bentlakókat, játszik az életükkel és elszórakoztatja magát. Mert Incarceron él… És itt él Finn, aki nem emlékszik a múltjára, csak hogy pár éve egy cellában tért magához. Látomások gyötrik, amik azzal kecsegtetik, hogy talán Odakint született, és pont ezért tekintik néhányan a kulcsnak ahhoz, hogy megszökjenek. De vajon kicsoda igazából Finn és tényleg van-e kiút vagy csak legenda az egész?

Odakint pedig, Claudia, Incarceron Igazgatójának lánya küzd a maga módján a szabadságáért. Ugyanis hiába él nemesként, egy olyan világban, ahol csak a gazdagok élvezhetik a technika vívmányait, így sem élhet úgy, ahogy akar, ugyanis miután bevezették a Protokollt, hogy egy utópisztikus világot teremtsenek, megállították az időt. Nincs fejlődés, és egy régi kor értékrendje szerint… (tovább)

Eredeti megjelenés éve: 2007

Tagok ajánlása: Hány éves kortól ajánlod?

Tartalomjegyzék

>!
Pongrác, Budapest, 2011
544 oldal · keménytáblás · ISBN: 9786155131165 · Fordította: Zubovics Kata

Enciklopédia 9

Szereplők népszerűség szerint

Finn · Claudia Arlexa · Jared · Keiro · Gildas · Attia · John Arlex · Jormanric · Lord Evian


Kedvencelte 50

Most olvassa 8

Várólistára tette 400

Kívánságlistára tette 369

Kölcsönkérné 12


Kiemelt értékelések

>!
Vivi_
Catherine Fisher: Incarceron

Teljesen mást kaptam, mint amire számítottam de nem is baj, így is egy remek könyvélményem volt. A borító és a fülszöveg is felkeltette az érdeklődésem, a címmel egyetemben, nem volt kérdés, hogy valamikor elolvasom. Azonban úgy az 50. környékéig teljesen hidegen hagyott, nem éreztem azt a késztetést, hogy folytatnom kellene. Aztán egy éjszaka nem tudtam aludni, így szerencsére folytattam, amit nagyon jól tettem, mert teljesen elvarázsolt az írónő által kialakított világ. Agyban azért rendesen ott kell lenni, hogy felfogd a történéseket.

Bővebben: http://vivi-konyves-blogja.blogspot.hu/2015/06/catherin…

>!
TiaManta
Catherine Fisher: Incarceron

Az Incarceron börtön ötlete nagyon tetszetős. Az is, hogy minek készült, és mivé vált az intelligens teremtmény.
Bizonyos dolgokra nagyon könnyen rá lehet jönni, nem túl nagy talány. Pár dolog így is meglepett szerencsére. De ettől függetlenül nagyon olvasmányos, és érdekes. Végig érdekelt mi lesz ennek a vége, meddig is jutnak a szereplők, és lesz-e áldozat. Persze mivel ifjúsági könyvről van szó, ilyesmi csak mértékkel fordul elő.
A mellékszereplők voltak akik kicsit eredetibbre sikerültek.(Attia, Keiro, és maga az Incarceron, mert hogy ő is szereplő, meg helyszín is. Vagy ő is főszereplőnek számítana?) Remélem őket jobban megfogom ismerni a következő kötetben.
Apróbb hibái, sablonai, és szokásos főszereplői ellenére (Finn, Claudia) ez szerintem egy elég jól sikerült regény.

>!
Lanore P
Catherine Fisher: Incarceron

Egyelőre nem találom a szavakat…teljesen beszippantott az Incarceron világa… hihetetlenül fantáziadús írókkal/írónőkkel vagyunk körbevéve, ez az alapötlet is zseniális :) Már maga a borító, és a cím is nagyon vonzott, az egész könyv során nagyon tetszett Fisher fogalmazása – és a fordítás is jól sikerült. A neveknek is olyan hangzása volt, amit jólesett ízlelgetni… Sapphique, Keiro, Attia… Finn-t és Jared-et megkedveltem, Claudia inkább csak idegesített, bár becsülendő, ahogy szembeszállt az apjával… Keiro-t viszont még nem tudom hova tenni, nem lett a kedvencem. A történet, a helyszínek, a cselekmény kidolgozása mind aprólékos, részletes, mozivászonra kívánkozik, ill. oda is kerül majd, ha minden igaz :) Bár Finn titkát szinte az elején ki lehet találni, azért nem ez az egyetlen meglepetés a könyvben, végig fenntartotta a figyelmemet, és csak húzta magával az agyamat ez a két világ, az emberek kapzsisága, a hazugságok hálója, hogy mire nem képesek a hatalomért… vagy ki tudja miért? Külön piros pont az írónőnek, amiért a szerelmi szál csak nagyon finoman, alig észrevehetően van jelen a könyvben, egyáltalán nem erre alapozta a történetet, és ez nagyon tetszett. Kíváncsian várom a folytatást!

7 hozzászólás
>!
brena
Catherine Fisher: Incarceron

Oké!Leborulok térdre és elismerem,az írónő tudását:)))Ezt a storyt kiagyalni!Aztaaaa,jaj teljesen elkápráztatott!Egy másik könyv jutott eszembe a könyvet olvasva :Utazás a Föld középpontja felé, nos a könyv valami hasonló,már ami a kalandot illeti!Letehetetlen:)))Mindenkinek csak ajánlani tudom,és azok a fordulatok/csavarok!Hát csak kapkodtam a levegőt és lapoztam és faltam az oldalakat!És a világ amit kitalált és a dolgok/lények/emberek benne elképesztő!
Összegezve:kissé féltem,mert agyon hirdetett könyv,de nem bántam meg,hogy elolvastam,sőt!Várom a folytatását nagyon!!!!Kedvenc könyv lett!
Jaaa és a legutolsó laptól meg elámultam,fel van sorolva mennyi díjat kapott és amit pl nem tudtam, hogy 2008ban már megjelent angolul a folytatás Sapphique címmel!És a legfontosabb a film kész 2013ra:))))ettől felvisítottam:)))
Ha elolvasod vár rád egy 2 napos felejthetetlen kaland:))+ a még még még feeling:)))

20 hozzászólás
>!
Nita_Könyvgalaxis P
Catherine Fisher: Incarceron

Igen, és igen, és igen!
Végre a szép borító és az érdekes fülszöveg mögött tényleg egy nagyon jó könyv rejlik.
Végig izgalmas, kalandos és egyáltalán nem sablonos, nem gyerekes ifjúsági regény. A szereplőink nem egyértelműen jók vagy rosszak, és nem változnak meg egyik pillanatról a másikra. Maga az Incarceron ötlete és az egész világfelépítés zseniális, aprólékosan kidolgozott. A fordulatok meg hol kevésbé, hol jobban kiszámíthatóak, de az utóbbi sem tesz rosszat a könyvnek. Engem teljesen magával tudott ragadni!
Eddig az év egyik legjobb regénye nálam.

15 hozzászólás
>!
Tessa_Linyssim
Catherine Fisher: Incarceron

Hű, nagyon tetszett a könyv!
Végül is nagyjából azt kaptam, amit fülszöveg és borító alapján vártam, vagyis egy izgalmas, váltott szemszögű történetet, amiben valahogy a két főhős a nagy távolság ellenére is egymásra talál.
Érdekes filozófiai kérdések vetődtek fel, miközben Finn és társai próbálták megtalálni a kiutat, Claudia meg magát az Incarceront… spoiler
Érdekes volt, ahogy a Kinti világot a Protokoll egy rég letűnt korba ragasztotta, míg a Benti világban, az Incarceronban maga a pokol szabadult el…
Meglepődtem, amikor kiderült, hogy hol van az Incarceronspoiler, soha nem gondoltam volna, pedig logikus volt. :D
Mindenképp be kell majd szereznem a második részt, mert nagyon bizgatja a fantáziámat, hogy mi lesz még főhőseinkkel. :)

1 hozzászólás
>!
tmezo P
Catherine Fisher: Incarceron

Meg kell hagyni nem mindennapi történet, nekem nagyon mese-szerű volt, és nehéz volt az egészbe bele élni magam. Furcsa világot és furcsa embereket mutat be. A karaktereket nem igazán szerettem meg, viszont maga az Incarceron kellően titokzatos volt ahhoz, hogy fenntartsa az érdeklődésemet.
Egészen végig elképzelésem sem volt, mi fog ebből kisülni.

>!
Marcsi P
Catherine Fisher: Incarceron

Az biztos, hogy sokkal összetettebb könyv, mint amiket mostanában olvastam! :D
Nagyon oda kellett figyelnem a történésekre, leírásokra, néha elvesztem a részletekben.Végig izgalmas volt a történet és sosem tudtam, most ki is a jófiú, sőt, hogy egyáltalán van-e olyan…
Az egész könyv alatt agyaltam, vajon mi is az igazság, ki kivel van, ki kicsoda és még az utolsó oldalakon is ért meglepetés. :) Sokkal jobban tetszett, mint vártam, és meglepő, de kíváncsi leszek a mi történik a következő részben!
Igazából inkább Claudia szemszöge érdekel, őt sokkal szimpatikusabbnak találtam, talán azért, mert Finn teljesen elveszett személyiség.

4 hozzászólás
>!
Rémálom
Catherine Fisher: Incarceron

Fogalmam sincs, miért haladtam vele lassan, talán az enyhe steampunk beütés miatt, ami nem nekem való. De amúgy! Milyen jó könyv volt ez! Folyamatosan az járt a fejemben, hogy olyan, mint egy modern mese. Disztópia is, steampunk is, gyereksztori is, de mégis vannak benne komolyabb gondolatok. És igaz, hogy néhány dolog előre kiszámítható, mégis tartogat meglepetéseket.

2 hozzászólás
>!
Démonika
Catherine Fisher: Incarceron

A könyv lényege az, hogy teljes erőnkből törekszünk és vágyunk a tökéletesre, tökéletes szépségre… világra, vágyunk rá mert azt hisszük, hogy a tökéletes jó és ha megkapjuk minden rendben lesz. Pedig nem, a tökéletesség egyáltalán nem jó sőt olyan, hogy tökéletes nincs, mindenben van valami hiba, valami ami nem fog tetszeni nekünk, a tökéletesség illúzió, nem más csak egy édes mesterkélt hazugság, egy börtön… szerintem EZ az Incarceron! ( a tökéletesség csapdája amire senki nem figyel)

A mondanivalója érdekes…. és valós.

Ámbár maga a világ hagy némi kívánni valót maga után. Egyre csak olvastam és olvastam és azon kaptam magam, hogy haladok, de nem látom magam előtt tisztán a képet, sem a szereplőket sem a helyszíneket. Az egész homályos volt. Emiatt sem a világ nem szippantott úgy magába ahogyan azt szerettem volna.

Sem a szereplőkkel nem tudtam azonosulni, (nem láttam őket magam előtt csak körvonalakat), nem éreztem a kínjaikat, pedig abból volt ám bőven.
Egyedül Jaredet szerettem meg nagyon benne és őt tudtam csak rendesen elképzelni. ( Bár most akkor ő hány éves? …….)

Szép volt, jó volt, vége van… Kíváncsi vagyok ugyan a következő részre. De számomra az Incarceron egy könnyen feledhető jó könyv, erős mondandóval.


Népszerű idézetek

>!
_Vic_

Ki ismeri Incarceront magát,
minden termét, szakadékát s hídját?
Csak az érzi meg a börtön szagát,
ki ismeri a szabadság illatát.

9. oldal

3 hozzászólás
>!
Paan

Mély a kétségbeesés kútja. Egy szakadék, amely elnyeli az álmokat. Egy fal, amely a világ végét jelöli.

447. oldal

>!
Paan

Az emberek egymást gyötrik. Nincs olyan rendszer, amely ezt megakadályozhatná. Nincs olyan fal, amely távol tudná tartani a gonoszt, mert az emberek viszik be magukkal, néha még a gyermekek is.

318. oldal

>!
vöri P

A falaknak fülük van.
Az ajtóknak szemük van.
A fák suttogni tudnak.
Az állatok meg hazudnak.
Vigyázz, ha fúj a szél
vagy ha hörög a hóförgeteg,
Hiába van barátod,
csak hiszed, hogy ismered.
SAPPHIQUE DALAI

197. oldal

>!
Nikkincs

Betiltjuk a fejlődést, és vele együtt a hanyatlást. A becsvágyat, és vele együtt a kétségbeesést. Mert ezek a téves képzetek csak egymás tükörképei, az érem két oldala. De mindenekelőtt magát az Időt tiltjuk be. Mostantól kezdve semmi sem változik.
(Endor király dekrétuma)

213. oldal

>!
Luna_Iceshard

Mély a kétségbeesés kútja. Egy szakadék, amely elnyeli az álmokat. Egy fal, amely a világ végét jelöli. Mögötte várom a halált. Mert mindaz, amit tettünk, végül ide vezetett.

447. oldal

>!
Mentavirág

Egész nap és egész éjjel zuhant. A sötétség kútjába hullott. Úgy zuhant, akár egy kő, akár egy törött szárnyú madár, akár egy bukott angyal. És amikor földet ért, a világ beleremegett.

477. oldal

>!
Vivi_

Ő volt a ház úrnője, az Igazgató lánya. Hideg, mint a jégcsap. Kemény, mint a kő.

>!
Luna_Iceshard

Valami életben maradt. Ám nem vagyok biztos abban, hogy én vagyok az.

75. oldal

Kapcsolódó szócikkek: Finn

A sorozat következő kötete

Incarceron sorozat · Összehasonlítás

Hasonló könyvek címkék alapján

Marissa Meyer: Cinder
Philip Reeve: Ragadozó városok
Dan Wells: Fragments – Töredékek
Ransom Riggs: Lelkek könyvtára
Patrick Ness: Válasz és Kérdés
Estelle Brightmore: 13. napon
Amy Ewing: Az Ékkő
Lissa Price: A testbérlők – Leszámolás
Alaya Dawn Johnson: Nyárherceg
Ilsa J. Bick: Hamvak