Anyja ​lánya (Szívek szállodája 1.) 84 csillagozás

Catherine Clark: Anyja lánya

A ​népszerű tévésorozat végre könyvben is olvasható!

Az amerikai kisváros kedvesen különc hőseivel együtt élhetjük át a temperamentumos, vonzóan fiatal mama, Lorelai és 16 éves lánya, Rory kalandos mindennapjait. Lorelai egy szállodában dolgozik menedzserként. Itt főszakács Lorelai legjobb barátnője, Sookie, aki él-hal a munkájáért, és ez gyakran bonyodalmakat okoz. Kiderül, hogy Roryt felvették a Chiltonba, egy elegáns magániskolába. Így Lorelai arra kényszerül, hogy felkeresse gazdag szüleit, akikkel nem felhőtlen a viszonya, és el kell fogadnia a feltételüket: unokájuk tanulmányainak támogatásáért cserébe minden péntek este náluk vacsoráznak.

„Na végre. Fölvették a Harvardra, amire mindig is vágyott, és olyan iskolába járhat, amilyenbe én sose, és olyan dolgokban lehet része, amiben nekem sosem, és akkor legalább haragudhatok rá ezért, és végre valódi anya-lánya kapcsolat lesz köztünk.”
Lorelai Gilmore

„Oké, nézzünk szembe a tényekkel. A mamámnak és… (tovább)

Tagok ajánlása: Hány éves kortól ajánlod?

A következő kiadói sorozatban jelent meg: Tök jó könyvek

>!
Ciceró, Budapest, 2007
220 oldal · puhatáblás · ISBN: 9789635395750 · Fordította: Várkonyi Zoltán

Enciklopédia 10

Szereplők népszerűség szerint

Lorelai Gilmore · Rory Gilmore · Emily Gilmore · Luke Danes · Paris Geller · Dean Forester · Mrs. Kim · Tristan DuGray

Helyszínek népszerűség szerint

Stars Hollow


Kedvencelte 3

Most olvassa 5

Várólistára tette 40

Kívánságlistára tette 40

Kölcsönkérné 3


Kiemelt értékelések

>!
Pnikolett
Catherine Clark: Anyja lánya

Nekem nagyon tetszett,így egy kicsit próbálom feljebb tornászni szegény könyv %-át :D
kb. 1-2 éve értem végére a sorozatnak,nem,nem vagyok totális fan,hogy többször is végignézzem,de szerettem,mert kis kellemes, tele humoros beszólásokkal. Ezt számomra teljesen visszaadta ez a könyv,nagyon sokat mosolyogtam rajta,párszor fel is nevettem. Moziban éreztem magam,mert előttem voltak a szereplők a szinkronhangokkal együtt,tudtam egyes mondatokat kb. milyen hanglejtéssel mondják a szereplők,szóval én nagyon élveztem.
Itt azért a fő mégis Rory,hiszen az ő szemszögéből ismerhetjük meg a történéseket,de ez engem nem zavart. Átjött Lorelai szellemessége és pörgőssége,átjött a nagyi mufurcsága(bár ettől függetlenül nagyon bírom). Imádom, hogy Rory olyan kis különc,esetlen,hogy mindig mindenhova visz magával egy könyvet és kiakad ha ötös helyett ötös alát kap :D A nagyis vacsorákat külön vártam,azokat a sorozatban is mindig bírtam,mert általában ezeken a bizonyos vacsorákon hangzottak el a legjobb beszólások :D Mégis ebben a könyvben egy Michel-es jelenet vitte nálam a pálmát,nagyot röhögtem,amikor Rory elújságolta neki hogy spoiler Az a reakció :DD
Egy szó mint száz,nagyon szerettem és jöhet majd a folytatás! ;-)

Egy problémám volt a könyvvel,amiért levonhatnék,de nem fogok,az pedig, hogy az elején semmi értelme nem volt a szereplők bemutatásának,hiszen utána egy az egyben voltak mondatok abból kiszedve újra,amikor az adott szereplős jelenethez érkeztünk….olyan volt mintha az író elfelejtette volna,hogy egyszer már leírta eme fontos infókat :D

8 hozzászólás
>!
Vivi_
Catherine Clark: Anyja lánya

Az biztos, hogy a sorozat sokkal-sokkal jobb, mint a könyv. :D Ez amúgy vicces, hogy egy könyvből készült filmnél a könyv a jobb, egy sorozatból/filmből készült könyvnél pedig a sorozat/film.

A könyv Rory szemszögéből van íródva, vagyis Lorelai és más ember életébe annyira nem látunk bele, mint a sorozat kapcsán. Ennek ellenére néhány poén tényleg jól lett visszaadva. Nagyon szeretem a Szívek Szállodáját, így ezt is élvezettel olvastam el, hiszen, ha ugyanaz is a cselekmény, attól még jó volt. :) Sajnos sok részt kihagytak, aminek nem örültem. Ennek ellenére imádok minden szereplőt, mondjuk valamiért Dean-t annyira sose szerettem, inkább Jess párti voltam mindig is.
És ha már itt tartunk azt mindig olyan mókásnak találtam, hogy a Supernaturalban Sam-et játssza Jared Padalecki, akinek a tesvére Dean, itt pedig Jared a Dean nevet kapta. :D Hát igen, annyira nem vicces, csak valahogy olyan jó.
Ha először a könyvet olvastam volna, akkor szerintem Roryt kicsit hisztisnek találnám, de a sorozatban nem érezhető a dolog. Lorelai és Rory kapcsolata pedig figyelemreméltó. És imádom a kávé imádatukat.

Az elején lévő szereplő bemutatást picit hülyeségnek tartottam, mert ugyanazok a mondatok jöttek vissza a fejezetekben is, mint ott.
Végtére is nincs olyan jó a könyv, de egy Szívek szállodája rajongó garantáltan élvezni fogja!:)

2 hozzászólás
>!
Kiss_Csillag_Mackólány P
Catherine Clark: Anyja lánya

Ugyanúgy, mint annak idején a sorozatot – meg most is –, a könyvet is imádtam.
Szinte szóró-szóra jönnek a gondolatok, meg az alig értelmes cselekedetek.
Viszont akármennyire is „limonádé”, még engem is kikapcsol.
Szerintem minden lány és anya ilyen másik felet álmodik maga mellé.

>!
Coffee I
Catherine Clark: Anyja lánya

Sokan negatív kritikával illették a könyvet, én most azért is megadom az 5 csillagot, mert remekül szórakoztam és visszahozta a sorozat hangulatát. :)

>!
Dombi_Petra
Catherine Clark: Anyja lánya

Jó volt elolvasni ezt a kötetet, újra visszarázódtam a Gilmore-lányok életébe. Akönyv abszolút azt adta vissza, amit a filmen láttam :)

>!
Ciceró, Budapest, 2007
220 oldal · puhatáblás · ISBN: 9789635395750 · Fordította: Várkonyi Zoltán
>!
Camryn
Catherine Clark: Anyja lánya

Kb 7-8x néztem végig az egész sorozatot, fanatikus rajongó vagyok. Akármelyik epizód részébe belekattintva 5 másodpercen belül tudom, hogy miről szól konkrétan a jelenet. (ennek ellenére mindig élvezettel nézem) Egyszerűen imádom a kis világukat. Már egyszer elkezdtem olvasni a könyvüket, de abbahagytam, mivel minden sort ismertem. Most azért kezdtem el újra, mert már régebben néztem újra a sorozatot (vagy 3 hónapja láttam utoljára belőle részt). Ez nagyon hosszú kihagyásnak számít nálam. Egyszerűen kikapcsol ez a sorozat, belerepít egy új világba, ahol csupa béke honol. Imádom Lorelai-Luke kapcsolatát. spoiler Rory pedig állandóan próbálgatja a szárnyait. Imádtam nézni tanulás közben, amikor motiváció kellett. Amikor azt láttam, hogy Rory állandóan valamit olvas vagy tanul, akkor azt mondtam, hogy nekem miért ne menne? :) Lorelai pedig milyen kitartó volt, amikor új életet kezdett az újszülött Roryval! Nem maradt benne a tökéletessé formált életében, mert ő másra vágyott. Pedig ahogy Csernus mondaná, ülhetett volna a meleg szarban. Igaz, érzi, hogy meleg, meg büdös is, de az emberek többsége mégsem száll ki a megszokott dologból. Mert félnek a változástól. Lorelai mégis megtette, döntött, változtatott, új életet kezdett. spoiler

Imádom a sorozatot, ezért is olvastam el a könyvet. Előre tudtam, hogy nem lehet olyan jó a könyv, mint a sorozat. És most mégis élvezettel olvastam. Pedig a történetbe nem nagyon nyúltak bele (még szerencse), sok helyen kihagytak eseményeket. De mégis jó volt olvasni. A könyv Rory szemszögéből íródott, így Lorelai élményei csak megemlítve vannak, de a sorozatból még azokat a jeleneteket is ismerem :) pl. amikor Lorelai meghívja Dean-t a moziestéjükre, vagy amikor Lorelai Rory előnyeit sorolja Deannek, míg ő az arcát mossa a fürdőszobában :)
Ezt a rövidke könyvet néhány óra alatt elolvastam, pedig le is kellett tenne közben. Olvasmányos volt, még úgy sem akartam abbahagyni, hogy ismerem a folytatást.

>!
Marée_Noire
Catherine Clark: Anyja lánya

Aranyos, szórakoztató, szívmelengető, bolondos; pont úgy, mint a sorozat maga. A fél csillag levonás csak azért jár, mert csakis azt írja le, ami a sorozatban is történt, így semmi pluszt nem ad az eredeti sztorihoz, de persze így is szerettem. ;) Habkönnyű kis történet, most épp erre volt szükségem. :)

>!
Szelén P
Catherine Clark: Anyja lánya

Érdekes volt ezt a sorozatot ismerve elolvasni ezt a könyvet, néha a magyar hangokkal „szinkronizálva” hallottam a fejemben a szereplőket beszélni.
Attól, hogy Rory szemszögéből láttuk a dolgokat, nekem kicsit kevésbé tetszett, mint a film, mert hiányzott belőle Lorelai nézőpontja, hogy sokszor csak hallomásból értesülünk a történtekről. Viszont fura, hogy Karcsi és a csokigyárnak fordították a filmnek a címét, vagy az, hogy az elején bemutatják az összes szereplőt, onnan mellesleg nekem hiányzott Kirk, és utána megismétlődik a könyvben szinte szóról szóra ugyanaz a pár mondat. Ezt feleslegesnek tartom.
De alapvetően könnyed kikapcsolódás, felidézte a szívemnek kedves sorozatot.

>!
Mrs_Cat
Catherine Clark: Anyja lánya

Amióta az eszemet tudom, imádom a sorozatot. Ha 50szer nem néztem végig az összes részt, akkor egy szer sem.
Muszáj volt elolvasnom a könyvet. Egyáltalán nem bántam meg. Minden mondatnál magam elé képzeltem a képkockákat. Imádom.

Alig várom hogy a következő könyvet is a kezembe vegyem. Hála @nettikeee – nek, hamarosan bekövetkezik.

4 hozzászólás
>!
szmelus P
Catherine Clark: Anyja lánya

Jó volt felevetíteni az első részeket. Amikor kislányom beteg lett épp ez ment a tv-ben, majd megláttam a könyvfesztiválon és nem volt kérdéses, hogy mind hazajön velem. Lányom legnagyobb örömére. Annyira szerettem már akkor is, olvasni ugyanolyan jó volt. Teljesen visszaadta a hangulatát, a vicceket, a megjegyzéseket és természetesnek az anya-lánya viszonyokat. Könnyedén gyorsan lehet olvasni és pont jól jött az anyáknapi kihíváshoz ☺


Népszerű idézetek

>!
Vivi_

– Mennyit hallottál?
– Ó, nem sokat – mondtam vállat vonva. – Foszlányokat.
– Foszlányokat – ismételte.
– Apró foszlányokat – tettem hozzá.
– Tehát gyakorlatilag mindent – mondta.
– Gyakorlatilag mindent – ismertem el.

>!
Vivi_

– Ma annyira boldog voltam, hogy még a tornaórára is átöltöztem – lelkendeztem.
– Jó ég! Ezt nem mondod komolyan! – szörnyülködött.
Ez ugyanis nem volt rám jellemző.
– És még röplabdáztam is – folytattam.
– A többiekkel? – kérdezte…
– És ráébredtem, hogy egész idő alatt kivontam magam a csoportos sporttevékenységek alól.
– Tényleg? – kérdezte anya…
– És nagyon jól tettem, mert állati bénán játszottam.

2 hozzászólás
>!
Vivi_

Mert ha már el akarod dobni az életedet, legalább legyen a srácnak egy motorja!

>!
Vivi_

– Szóval továbbra is haragudni akarsz rá – állapítottam meg.
– Úgy van – helyeselt anya. – Több kalóriát éget.
– Ez nem igaz.
– Mit gondolsz, anyának mitől olyan vékony a lába? – kérdezte anya. – Nem a sok lépcsőzéstől, az biztos.

>!
Vivi_

Természetesen a fogalmazást kezdtem el írni.
Az előttem ülő három lány pedig a körmét kezdte lakkozni.
Na, igen, kinek mi az elsődleges.
Én a Harvardra akarok bekerülni. Ők a Harvard melletti mulatóba.

>!
Vivi_

– Az emberek meghalnak, fizetünk. Összetörik az autójukat, fizetünk. Elvesztik egy lábukat, fizetünk.
– De legalább megvan az új szlogenetek – viccelődött anya.

>!
Vivi_

– Akinek lehet, az csinálja. Akinek nem lehet, az tanítja – mondta Lane.

>!
Vivi_

Milyen magas vagy? – kérdezte.
– Százhetvenhárom centi – tippeltem. – Az utóbbi időben nem igazán mértem magam.
– Az elég magas! – mondta, mintha ez legalábbis az én érdemem volna. Nagyanyámhoz fordult, aki italokat kevert a kanapé mögötti kisasztalnál.
– Rory magas – közölte vele.
– Szia, apa – köszönt anya, amint belépett a nappaliba.
– Lorelai. A lányod magas – jelentette be neki is nagyapa.
– Ó, tudom, rémisztő…

>!
Sunshine

– Azt hiszem, megyek és előkerítem a nagyit – döntöttem el.
– Ne. Várj még egy percet…
Nagyi jelent meg az ajtóban.
– Hát ide bújtatok!
– …majd ő megtalál – fejezte be anya a gondolatot.

Kapcsolódó szócikkek: Emily Gilmore · Lorelai Gilmore · Rory Gilmore

A sorozat következő kötete

Szívek szállodája sorozat · Összehasonlítás

Hasonló könyvek címkék alapján

R. J. Palacio: Az igazi csoda
Gerald Durrell: Istenek kertje
Leiner Laura: Ég veled
G. Szabó Judit: Megérjük a pénzünket!
J. Goldenlane: Napnak fénye
Terry Pratchett: Csip-csap népek
Jean Webster: Nyakigláb Apó / Kedves Ellenségem!
Stephanie Tromly: Csak a bajt hozod rám
Ulrike Rylance: Tényleg semmi gond!
Vivien Holloway: Mesterkulcs