A ​demokrácia és a média a 20. században 2 csillagozás

Catherine ​Bertho Lavenir, történész, a clermont-ferrand-i egyetem és az Ecole Polytechnique tanára. A demokrácia és a média a 20. században cimű művében a politikai hatalom és a sajtó kapcsolatát vizsgálja az első világháborútól napjainkig. Könyvének alapvető kérdése, hogy a média, a „negyedik hatalmi ág” mennyiben felelős a torzulásaiért. Elemzésében nagy hangsúlyt fektet a sajtócenzúra különböző formáinak bemutatására, a totális rendszerek (német és olasz fasizmus) médiapolitikájára, egészen a modern televiziózás és újságirás manipulativ módszereinek kialakulásáig és működési mechanizmusának ábrázolásáig. A szerző a média alatt azonban nemcsak a nyomtatott és elektronikus sajtótermékeket érti, hanem vizsgálat alá vonja a fotográfia, a mozifilmek és a plakátok közvéleményre gyakorolt hatását is.
Catherine Bertho Lavenir műve átfogó képet ad a 20. századi média fejlődésének történetéről, az újságírás, a rádió és a televízió eszközrendszerének és típusainak változásairól is.… (tovább)

Catherine ​Bertho Lavenir, történész, a clermont-ferrand-i egyetem és az Ecole Polytechnique tanára. A demokrácia és a média a 20. században cimű művében a politikai hatalom és a sajtó kapcsolatát vizsgálja az első világháborútól napjainkig. Könyvének alapvető kérdése, hogy a média, a „negyedik hatalmi ág” mennyiben felelős a torzulásaiért. Elemzésében nagy hangsúlyt fektet a sajtócenzúra különböző formáinak bemutatására, a totális rendszerek (német és olasz fasizmus) médiapolitikájára, egészen a modern televiziózás és újságirás manipulativ módszereinek kialakulásáig és működési mechanizmusának ábrázolásáig. A szerző a média alatt azonban nemcsak a nyomtatott és elektronikus sajtótermékeket érti, hanem vizsgálat alá vonja a fotográfia, a mozifilmek és a plakátok közvéleményre gyakorolt hatását is.
Catherine Bertho Lavenir műve átfogó képet ad a 20. századi média fejlődésének történetéről, az újságírás, a rádió és a televízió eszközrendszerének és típusainak változásairól is. A klasszikus hírközlő tevékenység mellett nagy alapossággal mutatja be a bulvársajtó működésének jellemzőit, a mozi- és a később megjelenő tévéhíradók sajátosságait, vagy a magazinműsorok, az oknyomozó újságírás hatását korunk – és a mi korunk – közvéleményére. Vizsgálódási területe mindenekelőtt a francia, a német, a brit és természetesen az amerikai média világa. A kötetből megismerhetjük a sajtó szerepvállalását a század nagy történelmi sorsfordulóiban, a két világháborútól kezdve a Watergate-botrényon át a vietnami, kuvaiti vagy a koszovói konfliktusokig. Kitér napjaink új médiája, az internet szerepére is: mennyiben képes az új információhordozó megjeleniteni a „főáramtól” eltérő véleményeket?